- HU Magyar
Éves jelentés 2025
Éves jelentés - Dátum Szerda | 22 április 2026
Előszó
2025 februárjában úgy kezdtem meg hivatali megbízatásomat, hogy szilárd elhatározásom volt: tevékenységem lényegét az Európai Unióban élő polgárok jogainak védelme jelenti. Egy évvel később, a gyorsan változó európai környezetben ez a kötelezettségvállalás továbbra is alapvető feladat. Közös értékeink és demokratikus rendszereink komoly kihívásokkal néznek szembe: geopolitikai feszültségekkel, technológiai átalakulásokkal és a közbizalom egyre nagyobb megrendülésével.
Bizonytalan időkben a polgárok jogosan várnak többet: jobb átláthatóságot, nagyobb elszámoltathatóságot és érdemibb jellegű szerepvállalást. Ugyanakkor az intézményekre és a döntéshozókra is gyakran nyomás nehezedik, és összetett eljárásokban kell eligazodniuk, miközben kézzelfogható eredményekre törekednek. Az elvárások és a tényleges eredmények közötti távolság gyorsan nőhet.
Ebben a döntő pillanatban az európai ombudsman munkája nem csupán releváns feladat, hanem elengedhetetlennek bizonyul, hiszen alapvető biztosítékként szolgál, amely fenntartja az elszámoltathatóságot és védi a polgárok jogait, amikor erre a legnagyobb szükség van.
Független és pártatlan szószólóként az ombudsman segít áthidalni a polgárok és az intézmények közötti szakadékot. Ezáltal megerősítjük azt a bizalmi köteléket, amely nemcsak demokratikus intézményeinket tartja fenn, hanem azt is biztosítja, hogy az európai uniós projekt hű maradjon alapvető értékeihez és elveihez.
Az Omnibusz I. vizsgálat egyértelműen szemlélteti azokat a kihívásokat, amelyekkel az európai döntéshozatal a permanens válságkezelés környezetében szembesül. Mivel a geopolitikai és technológiai nyomásra reagálva felgyorsul az uniós szakpolitikai döntéshozatal, a sürgős ügyintézés általánossá válik. Ez a gyorsaság azonban nem mehet a legitimitás rovására. Megállapításaim alapján a gyors jogalkotási fellépésnek és az uniós alapelvek tiszteletben tartásának egyszerre kell megvalósulnia. A gyorsabb jogalkotáshoz továbbra is szilárd demokratikus alapokra van szükség.
A megfelelő ügyintézés előmozdítása és megőrzése központi szerepet játszik e kihívások kezelésében. Az uniós intézmények vezetőivel 2025-ben folytatott találkozóim fontos lépést jelentettek a megoldásközpontú megközelítés megerősítésében. Konstruktív, bizalmon alapuló párbeszéd révén támogatjuk az intézményeket az eredményeik elérésében, miközben fenntartjuk a részvételt, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot – a megfelelő ügyintézési gyakorlat alapvető normáit.
Az átláthatóság a megfelelő ügyintézés másik alapvető eleme. Munkánk jelentős része arra irányul, hogy biztosítsuk a nyilvánosság hozzáférését a dokumentumokhoz, lehetővé téve a polgárok számára a döntéshozatali folyamatok nyomon követését és ellenőrzését. Ezen a területen továbbra is szükség van fejlődésre, különösen a hozzáférési kérelmek időben történő és következetes kezelése tekintetében. Ezeknek a gyakorlatoknak a megerősítése növelné az elszámoltathatóságot és a közbizalmat.
Hivatalunk 2025-ben ünnepelte három évtizedes fennállását, emellett ebben az évben rekordszámú panasszal kellett szembenéznünk. Ez a növekedés véleményünk szerint tükrözi mind a szerepünkkel, mind a polgárok uniós jog szerinti jogaival kapcsolatos nagyobb tudatosságot. A növekedés egyúttal a digitális korszak általánosabb tendenciáit is követi: az adminisztratív folyamatokhoz való hozzáférés javulását, a reagálási képességekkel szemben támasztott elvárások fokozódását, valamint a mesterséges intelligencia közigazgatásra gyakorolt egyre növekvő hatását. Ezek a folyamatok fontos lehetőségeket kínálnak, de egyben új követelményeket is támasztanak.
Elődeim gyakran úgy jellemezték ezt a hivatalt, mint egy óriási megbízatással rendelkező apró intézményt. Ezt a megbízatást immár az általam elfogadott stratégia határozza meg, amely a következő három pillérre épül: a polgárok panaszainak meghallgatása, döntéshozatali hatásköreink alapos mérlegelése és hatása, valamint az uniós közigazgatás minőségét javító partnerségek megerősítése. Ezek a prioritások együtt képezik azon munkánk alapját, amely az európai polgárok és az uniós intézmények között átívelő konstruktív híd kiépítésére irányul.
A stratégia másik központi eleme az operatív kiválóság. 2026-ban arra fogunk összpontosítani, hogy belső szervezetünket a változó igényekhez igazítsuk, megerősítsük meglévő kapacitásainkat a mesterséges intelligencia terén, és biztosítsuk, hogy a technológiai fejlesztéseket megfelelő garanciák kísérjék.
Az egyértelmű kommunikáció továbbra is ugyanilyen fontos. Egyre inkább a „szakértő tolmács” feladatkörét látjuk el az intézmények és a polgárok között, és a bonyolult közigazgatási folyamatokat közérthető nyelven magyarázzuk el, mivel a közérthető beszédmód használatának ösztönzése nem csupán stílusbeli kérdés. Ez egyben a hozzáférhetőség és a méltányosság alapvetése is.
Végezetül, elkötelezettségünk az Ombudsmanok Európai Hálózatán belüli munkánkat is meghatározza, amely során büszkén látom el a koordinátori feladatokat. Az európai szereplőkkel folytatott együttműködésünk erősíti az adminisztratív normákat és előmozdítja a közös tanulást. A Hálózat 2026-os 30. évfordulójának megünneplésére készülve ezt a mérföldkövet arra fogjuk felhasználni, hogy rávilágítsunk arra, milyen közös erőfeszítéseket tettünk a megfelelő ügyintézés fenntartása érdekében egész Európában.
Ahogy 2026 felén már túljutottunk, a méltányosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság őrzőiként viselt felelősségünket számos olyan kihívás teszi próbára, amelyek tekintetében éberségre és vezetői készségekre van szükség. Továbbra is síkra kell szállnunk a megfelelő ügyintézés mellett, amely nem egy elvont eszme, hanem alapvetés egy olyan Európai Unióban, amely meghallgatja polgárait.
„Az európai ombudsman hivatalánál elszántságunk, együttműködésünk és közös európai értékeink iránti rendíthetetlen elkötelezettségünk tovább erősödik a demokrácia védelme érdekében – panaszról panaszra, megoldásról megoldásra, döntésről döntésre.”
Teresa Anjinho, európai ombudsman
1. Stratégia
Bizalomépítés, a változás mozgatórugója
Az európai ombudsman 2025–2029-re szóló stratégiája
Az európai ombudsman novemberben tette közzé a hivatalra vonatkozó, a 2025–2029-es időszakra szóló stratégiáját. Ez a stratégia iránymutatásul szolgál a hivatal tevékenységéhez, a panaszkezeléstől kezdve a külső tevékenységeken és a kommunikáción át a belső igazgatásig.
A stratégiának négy átfogó célkitűzése van: a polgárok szerepvállalásának növelése, a pozitív változások előidézése, a partnerségek megerősítése, valamint az operatív minőség és hatékonyság előmozdítása:
- A polgárok szerepvállalásának növelése: Az európai ombudsman szerepének tudatosítása a polgárok és a civil társadalom körében, valamint véleményük meghallgatásának és jogaik tiszteletben tartásának biztosítása.
- A pozitív változások előidézése: Az intézményi változások ösztönzése és a megfelelő ügyintézés megerősítése a méltányosság, a feddhetetlenség, az átláthatóság és a bizalom előmozdítása révén.
- A partnerségek megerősítése: Olyan együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakítása és ápolása az érdekelt felekkel, amelyek támogathatják és fokozhatják az ombudsman hatékonyságát a polgárok jogainak védelme és a megfelelő ügyintézés előmozdítása terén.
- Az operatív minőség és hatékonyság előmozdítása: Egy olyan előretekintő, alkalmazkodóképes és szolgáltatásközpontú ombudsmani hivatal előmozdítása, amely példát mutat a legjobb gyakorlatokra, felkarolja az innovációt, és alkalmazkodik a változó trendekhez és igényekhez.
Ezeket a hivatal elvei és értékei támasztják alá, beleértve az emberekkel és szervezetekkel szembeni igazságos és méltányos bánásmódot, a legmagasabb szintű szakmai magatartási normák fenntartását, valamint az intézményekkel és az érdekelt felekkel folytatott konstruktív párbeszéd és együttműködés előmozdítását.
A stratégia végrehajtását egy éves terv keretében fogják nyomon követni, amelyben mérhető éves célokat tűznek ki a stratégia célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósítása érdekében.
2. Rövid áttekintés a 2025. évről
Kiemelt esetek
„Forgóajtó-jelenség”
Az ombudsman által indított első saját kezdeményezésű vizsgálat középpontjában az áll, hogy az uniós ügynökségek hogyan kezelik a forgóajtó-jelenséget. Mivel az ügynökségek olyan szakpolitikák kidolgozásában vesznek részt, amelyek a gyógyszerektől az élelmiszer-biztonságon át a védelemig terjedő témákat érintenek, így fontos, hogy az EU-alkalmazottak magánszektorba való átlépését az ezt szabályozó előírásoknak megfelelően hajtsák végre.
Sürgős döntéshozatal
Az ombudsman 2025-ben többek között azt vizsgálta, hogy hogyan lehet biztosítani az elszámoltathatóságot, ha a döntéseket sürgősen hozzák. Három vizsgálat foglalkozott ezzel a kérdéssel, amelyek a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó szabályok egyszerűsítésére, a vállalati fenntarthatósági szabályok egyszerűsítésére és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló jogalkotási javaslatokhoz kapcsolódtak.
Mesterséges intelligencia
A 2025-ös év egy másik fő vizsgálati témája a mesterséges intelligencia volt, ideértve azt is, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítja az átláthatóságot, az inkluzivitást és az elszámoltathatóságot a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabványok elfogadásának során.
Statisztikai adatok dióhéjban
3 490
a kezelt új panaszok száma; 54%-os növekedés 2024-hez képest
492
megindított vizsgálatok száma: 19%-os növekedés 2024-hez képest
35%
A vizsgálatok 35%-a az átláthatósággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozott
Kiemelt beszédek
„Az ombudsmanok nem csupán panaszkezelők vagy problémamegoldók. Egyszerre vagyunk kezdeményezők és oktatók is.”
Üdvözlőbeszéd az Ombudsmanok Európai Hálózatának 2025. évi konferenciáján
„[…] a fogyatékossággal élők jogai nem különleges jogok. Egyenlő jogokról van szó [...]”
Az európai ombudsman fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos tevékenysége
„Együttműködve – ragaszkodva az átláthatósághoz, a méltányossághoz és az elszámoltathatósághoz – a jogállamiságot erősítjük.”
A jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzése az európai ombudsman által
Az év legfontosabb eseményei
3. Főbb témák
Az ombudsman azoknak a személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek nyújt segítséget, akiknek/amelyeknek problémájuk adódik az uniós közigazgatással. A felmerülő problémák körébe tartozhat a polgárok döntéshozatalban való részvétele, a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának késedelme vagy megtagadása, az integritási aggályok, az alapvető jogok megsértése, illetve a szerződéses kérdések. A következő fejezetek áttekintést nyújtanak az egy-egy konkrét területhez kapcsolódó főbb vizsgálatokról.
3.1. Részvételi döntéshozatal
A részvételi döntéshozatal 2025-ben kiemelt fontosságú kérdés volt az európai ombudsman számára, mivel civil társadalmi szervezetek panaszokat nyújtottak be azzal kapcsolatban, ahogyan az Európai Bizottság a meglévő jogszabályokat egyszerűsítette, illetve új jogszabályokat vezetett be az új szakpolitikai prioritásoknak való megfelelés érdekében.
Az Omnibusz I.-ről, a közös agrárpolitikáról (KAP) és a migránscsempészés elleni küzdelemről szóló ajánlás
Novemberben az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg, miután négy jogszabály előkészítésének módjában számos eljárási hiányosságot tárt fel. A jogszabálytervezetek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra, a közös agrárpolitikára (KAP) és a migránscsempészés elleni küzdelemre vonatkoztak.
A vizsgálat megállapította, hogy e jogalkotási javaslatok előkészítése során a Bizottság nem tartotta be a minőségi jogalkotásra vonatkozó saját szabályainak bizonyos részeit, amelyek célja annak biztosítása, hogy a jogalkotás tényeken alapuljon, átlátható és inkluzív legyen.
Az ombudsman vizsgálatai során feltárt eljárási hiányosságok között szerepelt, hogy a jogalkotási javaslatok sürgősségét nem indokolták megfelelően a nyilvánosság számára, valamint hogy nem dokumentálták a jogalkotásra vonatkozó belső szabályoktól való eltérés indokait. Emellett minden egyes jogalkotási javaslatnak megvoltak a maga sajátos problémái.
A Bizottsághoz intézett két előretekintő ajánlásban az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa a minőségi jogalkotás szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását, valamint azt, hogy a jogalkotási javaslatok jövőbeli sürgős előkészítése mindig átlátható, tényeken alapuló és inkluzív legyen.
Az ombudsman a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálatának fényében is számos javaslatot tett. Ezek közé tartozik a sürgősségi eljárások során az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra vonatkozó minimumkövetelmények pontosítása, valamint az, hogy minden jogalkotási javaslat esetében éghajlati hatástanulmányt kell végezni .
Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy 2026. február 25-ig küldjön részletes választ az ajánlásra.
Az ombudsman üdvözli az Európai Beruházási Bank (EBB) azon döntését, hogy proaktívan nyilvánosságra hoz több környezeti és társadalmi adatot
Az ombudsman hivatalának vizsgálatát követően az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentette, hogy az EU-n kívül megvalósuló, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében a jövőben az igazgatótanács finanszírozási határozatainak elfogadása előtt közzé fogja tenni környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmányait. Ez lehetővé tenné a nyilvánosság számára, hogy érdemben részt vegyen az EBB által finanszírozási szempontokból vizsgált projektek környezeti és társadalmi aspektusainak értékelésében.
Az intézkedéseket azután hajtották végre, hogy vizsgálat indult a Bank azon döntése kapcsán, hogy nem tette nyilvánosan hozzáférhetővé egy kenyai, nairobi-i projekt környezeti és társadalmi hatástanulmányát, valamint azzal kapcsolatban, hogy a Bank általános gyakorlatként csak a finanszírozási döntések meghozatala után tesz közzé ilyen információkat. Az ombudsman üdvözölte az új intézkedéseket.
3.2. A döntéshozatal elszámoltathatósága
Vizsgálat az mesterséges intelligencia területén alkalmazandó uniós szabványok kidolgozásával kapcsolatban
Az ombudsman vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítja az átláthatóságot, az inkluzivitást és az elszámoltathatóságot a mesterséges intelligencia (MI) harmonizált szabványainak elfogadásakor. A panaszos, egy civil társadalmi szervezet, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság számára szabványokat kidolgozó szabványügyi testületek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) – nem kötelesek nyilvánosságra hozni a munkájukban részt vevő személyekre vonatkozó információkat, és nem teszik közzé üléseik jegyzőkönyveit. A panaszos azt is állította, hogy a Bizottság nem biztosította az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a szabványosítási folyamat során. A Bizottság felkérte a szabványügyi testületeket, hogy dolgozzanak ki harmonizált szabványokat, és biztosítsák, hogy azok hozzájáruljanak a mesterséges intelligenciából eredő, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatok minimalizálásához. Az ombudsman a Bizottságtól tájékoztatást kért a szabványokat kidolgozó munkacsoport összetételéről, a szabványügyi testületek által alkalmazott átláthatósági szabályokról, arról, hogy a Bizottság hogyan irányítja és ellenőrzi a szabványalkotási folyamatot, valamint arról, hogy hogyan fogja értékelni annak eredményeit.
A Bizottság nem foglalkozik a vegyi anyagok engedélyezési eljárásának késedelmeivel
Az ombudsman lezárta hivatalának azt a vizsgálatát, amely annak megállapítására irányult, hogy az Európai Bizottság hogyan dönt a vállalatok által benyújtott, különösen veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó kérelmekről, és arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem oldotta meg az eljárás során tapasztalható jelentős késedelmek problémáját. Az ombudsman hivatala 2024-ben hivatali visszásságot állapított meg, és felkérte a Bizottságot, hogy csökkentse a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló uniós rendelet (REACH) szerinti engedélyezési határozatok tervezeteinek elkészítéséhez szükséges hosszú időtartamot.
A Bizottság válaszában azonban nem foglalkozott az ombudsman hivatalának azon ajánlásával, hogy vizsgálja felül hosszadalmas belső eljárásait, és nem fogadta el azt az ajánlást sem, hogy a hiányos információkat tartalmazó kérelmeket haladéktalanul utasítsák el, hogy az érintett vállalatok ne használhassák tovább a veszélyes anyagokat az EU-ban.
Az ombudsman ismételten hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak további lépéseket kell tennie a REACH-rendelet céljainak és a legújabb ítélkezési gyakorlatnak a teljes körű végrehajtása érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a vegyi anyagok kockázatkezelésében bekövetkező hosszadalmas késedelmek.
3.3. Átláthatóság
Az átláthatósággal kapcsolatos ügyek, és különösen a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek tették ki 2025-ben is a vizsgálatok legnagyobb arányát (35%). Az ombudsman célja annak biztosítása, hogy az EU-szervek szigorúan betartsák és méltányosan alkalmazzák az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló jogszabályt (1049/2001/EK rendelet). Ez azt jelenti, hogy a dokumentumokat kérelmezőknek időben meg kell kapniuk a keresett dokumentumokat, vagy pedig jól megalapozott indoklást kell kapniuk arra vonatkozóan, hogy miért nem engedélyezték a hozzáférést.
Az X által készített kockázatértékelési jelentéshez való nyilvános hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadása
Mivel a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet az EU egyik legfontosabb jogszabálya a digitális szolgáltatások terén az elszámoltathatóság megteremtése és a felhasználók számára biztonságos online környezet biztosítása szempontjából, az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg az Európai Bizottság azon döntésében, amelyben elutasította az X közösségi médiaplatform kockázatértékelésének elemzését a nyilvánosságra hozatal céljából. Amikor egy újságíró hozzáférést kért az X jelentéséhez, a Bizottság ezt elutasította azzal az indokkal, hogy általánosságban feltételezhető, hogy a nyilvánosságra hozatal sértheti a vállalat gazdasági érdekeit, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet betartásának vizsgálatát. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy nem volt indokolt, hogy a Bizottság a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmét alkalmazta. Bár maga az X kiszerkesztésekkel nyilvánosságra hozta a jelentést, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság a nyilvánosságra hozatal céljából végezze el a dokumentum egyedi értékelését. Az ombudsman azt kérte, hogy az értékelés célja az legyen, hogy az újságírónak a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsák, ideértve lehetőség szerint a vállalat által végzett kitakart módosításokat is.
Vizsgálat arról, hogy a Bizottság hogyan kezelte a Mercosur-tárgyalásokkal kapcsolatos szöveges üzenetekre vonatkozó hozzáférési kérelmet
Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan kezelte a Mercosur-országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban a francia elnöktől a Bizottság elnökéhez intézett szöveges üzenetre irányuló, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet. A Bizottság elmagyarázta a panaszosnak, egy újságírónak, hogy a hatályos belső szabályok alapján úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn a szóban forgó szöveges üzenet archiválására vonatkozó kötelezettség. Emellett az elnök telefonján aktiválták az „eltűnő üzenetek” funkciót. Az ombudsman hivatala kérte, hogy vizsgálják felül azokat a dokumentumokat, amelyek részletezik a Bizottság által e hozzáférés iránti kérelem kezelése során tett lépéseket. A hivatal azt is kérte, hogy vizsgálják felül azokat a dokumentumokat, amelyek ismertetik a Bizottságnak a vállalati mobiltelefon-használatra, valamint a szöveges és azonnali üzenetek megőrzésére vonatkozó politikáját.
Késedelmek dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésében
2025-ben is folytatódtak a vizsgálatok a Bizottság által a hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása során tapasztalt jelentős késedelmekkel kapcsolatban, ideértve egy olyan kérelmet is, amely a hálózati és információs rendszerekkel foglalkozó együttműködési csoport üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozott; ez a csoport a Bizottság égisze alatt működik, és kiberbiztonsági kérdések megvitatására jött létre. Bár a Bizottság végül széles körű hozzáférést biztosított a szóban forgó dokumentumokhoz, a panaszosnak az eredeti határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmére (megerősítő kérelem) csaknem egy év elteltével válaszolt.
Pozitív változás előidézése
Az év folyamán az ombudsman hivatalának több vizsgálata eredményeként javult a dokumentumokat kérő személyek és szervezetek hozzáférése.
1. Az egyik ügy a „jogállamisági eljárás” magyarországi alkalmazására irányuló bizottsági javaslattal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. A Bizottság tizennégy dokumentumot azonosított, amelyek a kérelem hatálya alá tartoztak, és ezek közül mindet nyilvánosságra hozta, kivéve három dokumentum egyes részeit. Az ombudsman beavatkozását követően a Bizottság teljes körű hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz.
646/2024/PVV ügy
2.Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EUAA) kapcsolatos vizsgálat eredményeként az ügynökség a korábban jóváhagyott hozzáférés helyett (amely a 76 dokumentum közül csupán kettőre vonatkozott, és amelyek több ciprusi migrációkezelő létesítményben fennálló befogadási feltételeket érintettek) a fennmaradó dokumentumok közül 64-hez biztosított hozzáférést.
724/2024/AML ügy
3. Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynökségével (Europol) kapcsolatos két vizsgálat eredményeként az ügynökség szélesebb körű hozzáférést biztosított az Európai Bizottsággal folytatott levelezéséhez, amely a gyermekek online szexuális bántalmazásának (CSAM) megelőzéséről és leküzdéséről szóló rendelettervezetről szólt, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazása ellen küzdő szervezettel folytatott e-mail-levelezéséhez.
Ügyek: 1372/2024/OAM és 2219/2024/OAM
4. Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) aktualizálta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó belső szabályzatát annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést kérő személyek megkapják azoknak a dokumentumoknak a listáját, amelyeket az ENISA azonosít olyan esetekben, amikor nem vagy csak nagyon korlátozott hozzáférés biztosítható. A javításokat, amelyeket az ombudsman polgárbarátnak üdvözölt, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által az ENISA egyik alkalmazottja által elkövetett kötelességszegés kivizsgálására vonatkozó, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem nyomán indított vizsgálat előzte meg.
1689/2024/MIG ügy
3.4. Integritási normák
Hogyan kezelik az uniós ügynökségek a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeket?
Az ombudsman saját kezdeményezésére vizsgálatot indított az EU-ügynökségeknél a „forgóajtó-jelenség” kezeléséről. Ezek az ügynökségek területek széles körében járulnak hozzá az uniós szakpolitikák végrehajtásához. A vizsgálat 15 olyan ügynökségre összpontosul, amelyek tevékenységük révén szoros kapcsolatban állnak a magánszektorral, és azt vizsgálja, hogyan kezelték a közelmúltban felmerült, az igazgatótanácsi tagokat és a vezető beosztású alkalmazottakat érintő „forgóajtó-eseteket”. Az ügynökségektől emellett tájékoztatást kértek az ilyen esetek kezelésére vonatkozó irányelveikről is, ideértve a megbízatás és a szolgálati idő lejártát követő tervezett tevékenységekre vonatkozó szabályokat, valamint a munkaviszony megszűnését követő korlátozások értékeléséhez alkalmazott kritériumokat és iránymutatásokat.
A vizsgálat az ombudsman hivatalának korábbi, saját kezdeményezésű munkájára épül, amely azzal foglalkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan kezeli az uniós személyzet magánszektorban végzett, kapcsolódó munkavállalását. A cél annak biztosítása, hogy mindenki egyformán értelmezze a „forgóajtó-jelenség” fogalmát, és hogy az esetleges összeférhetetlenségi helyzetek kezelésére vonatkozó szabályokat egységesen alkalmazzák. A vizsgálat eredményeit várhatóan 2026 elején teszik közzé.
„Forgóajtó-jelenség” az Európai Bizottságnál
Az ombudsman hivatalának a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos, az évek során végzett munkája ráébresztette az uniós intézményeket arra, hogy mennyire fontos ezt a kérdést határozottan és következetesen kezelni. 2025-ben ennek a hatása akkor vált igazán nyilvánvalóvá, amikor a Bizottság mélyrehatóan értékelte, hogy a versenypolitikai osztályának egy korábbi uniós tisztviselője dolgozhatna-e a Bizottság által az új munkáltatójuk tekintetében kezelt konkrét versenyjogi ügyön. A valós, potenciális és vélt összeférhetetlenségeket vizsgáló értékelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a volt alkalmazottnak nem szabad foglalkoznia a szóban forgó üggyel. Az ombudsman az ügyben folytatott vizsgálatot lezáró határozatában üdvözölte ezt a megközelítést.
Az Európai Bizottság szigorítja az Európai Védelmi Alap projektjeit értékelő szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat
Egy külön vizsgálatot követően a Bizottság intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy az Európai Védelmi Alapra (EDF) vonatkozó projektjavaslatokat értékelő külső szakértők esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség. Az intézkedések közé tartozik a szakértő jelöltek felkérése arra, hogy sorolják fel a védelmi iparhoz kapcsolódó családtagokat, és részletezzék a védelmi vállalatokban eszközölt közvetlen pénzügyi befektetéseiket. További intézkedések között szerepelt az EDF-pályázatok értékelésének kezelésére szolgáló informatikai eszköz fejlesztése, hogy az a szakértők által már átadott információkon túlmenően automatikusan felkutathassa az esetleges összeférhetetlenségre utaló adatokat. Az ombudsman üdvözölte az új intézkedéseket.
Az Európai Bizottság intézkedéseket vezet be a harmadik felek által finanszírozott szolgálati utazásokra vonatkozóan
Egy további vizsgálat nyomán a Bizottság végrehajtási intézkedéseket vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek által fizetett szolgálati utak ne vezessenek összeférhetetlenséghez. A Bizottság beleegyezett abba, hogy rögzíti a személyzet szolgálati útjaiért fizető harmadik felek természetét és az általuk viselt költségeket, valamint a potenciális és vélt összeférhetetlenségek értékelését. A vizsgálat azt vizsgálta, hogy a Bizottság hogyan értékelte és enyhítette a munkautazással kapcsolatos lehetséges összeférhetetlenségeket, miután fény derült arra, hogy egy korábbi bizottsági főigazgató Katarba utazott, és harmadik felek által fizetett vendéglátásban részesült. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság konstruktív szerepvállalását az ügyben.
3.5. Alapvető jogok
A határigazgatási műveletekkel összefüggésben nyújtott uniós finanszírozások ellenőrzése
Az ombudsman hivatala lezárta az arra vonatkozó vizsgálatot, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítja az alapjogok tiszteletben tartását a Görögországnak a határigazgatásra nyújtott uniós támogatások keretében 2025 elején, és néhány javítási javaslatot is megfogalmazott. Különösen arra sürgette a Bizottságot, hogy vezessen be iránymutatásokat annak értékelésére, hogy a program végrehajtása során tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. Javaslatokat tett az ellenőrzési folyamat átláthatóságával és a civil társadalom fokozottabb részvételét célzó intézkedésekkel kapcsolatban is.
A javaslatokra reagálva a Bizottság kijelentette, hogy továbbra is szorosan együttműködik a görög hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető jogok megsértésére vonatkozó állítások kivizsgálásának hatékony nyomon követési rendszerét, valamint a szükséges intézkedések meghozatalát. Kijelentette továbbá, hogy fel fogja kérni a görög hatóságokat, hogy a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében tegyenek közzé egyéb releváns dokumentumokat, és igényeljék a civil társadalmi szervezetek érdemibb részvételét.
Az emberi jogok tiszteletben tartása az EU–Tunézia egyetértési megállapodással összefüggésben
Az ombudsman hivatalának annak megállapítására irányuló vizsgálatára, hogy a Bizottság hogyan szándékozik biztosítani az emberi jogok tiszteletben tartását az EU–Tunézia közötti egyetértési megállapodás keretében, a Bizottság azt válaszolta, hogy ösztönözni fogja az érintett uniós küldöttségeket, a végrehajtó partnereket és a partnerországokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, ideértve olyan panaszkezelési mechanizmusok létrehozását is, amelyek révén fogadják az emberi jogok megsértésére vonatkozó bejelentéseket.
Az Európai Bizottság által egy kötelezettségszegési eljárás lezárásához igénybe vett időtartam
Az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg annak az időtartamnak az esetében, amit a Bizottság igénybe vett a Spanyolország ellen a környezeti zajra vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés miatt – 2016-ban indított – kötelezettségszegési eljárás lezárására. A vizsgálatra egy spanyolországi repülőtéri zaj miatt aggódó polgári csoport panaszát követően került sor. Az ombudsman megállapította, hogy három éven át semmilyen nyoma nem volt annak, hogy a Bizottság bármilyen intézkedést tett volna. Az ombudsman megjegyezte, hogy tekintettel a jelentős közegészségügyi következményekre, arra számított, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a kötelezettségszegési eljárást.
A panasz benyújtására vonatkozó határidőről szóló egyértelmű tájékoztatás elmulasztása
Egy vizsgálatot követően az ombudsman arra kérte az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy a jövőben gondoskodjon arról, hogy amikor tájékoztatja az érintett személyt a vizsgálat lezárásáról, kellő időben nyújtson egyértelmű tájékoztatást annak a lehetőségéről, hogy az eljárási garanciák ellenőréhez fordulhat. Ez a javaslat azt követően született, hogy a vizsgálat kimutatta: az OLAF nem nyújtott egyértelmű tájékoztatást az érintett cégnek a panasz benyújtásának határidejéről. Ez azt jelentette, hogy a cég a határidő lejárta után nyújtotta be a panaszt, és az eljárási garanciák ellenőre elutasította azt.
3.6. Uniós alkalmazottak
Az ombudsman 2025-ben számos panasszal foglalkozott az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) kapcsolatosan. Az ombudsman több vizsgálatban is azt állapította meg, hogy az EPSO észszerűen járt el, egy vizsgálatban azonban hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy egy személyzeti kiválasztási eljárás során, az online teszttel kapcsolatban hogyan kezelt egy technikai kérdésekkel kapcsolatos panaszt. Egy másik vizsgálat során az ombudsman azt javasolta, hogy az EPSO a jövőben egyértelmű és teljes körű válaszokat adjon azoknak a pályázóknak, akik felülvizsgálatot kértek. A válaszban tájékoztatni kell őket arról, hogy sor került-e felülvizsgálatra, valamint az EPSO döntésének indoklásáról. Az ombudsman egy további vizsgálat során hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, ahogyan az EPSO kezelte egy olyan pályázó kérelmét, aki nemrég szült és a szóbeli vizsga időpontjának módosítását kérte.
Zaklatással kapcsolatos vádak kezelése
2025-ben az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) bejelentette, hogy végrehajtja az ombudsman hivatalának javaslatait a zaklatási vádakkal kapcsolatos vizsgálatok javítására vonatkozóan. Ez az előző évi döntést követi, amelyben az ombudsman hivatala hivatali visszásságot állapított meg amiatt, hogy az OLAF-nál csaknem három évig tartott, mire lezárták az egyik uniós ügynökség alkalmazottja által állítólagosan elkövetett zaklatással kapcsolatos vizsgálatot. Az OLAF az ombudsman hivatalának adott válaszában kijelentette, hogy egyetért azzal, hogy külön szabályokra van szükség a zaklatási vádak kivizsgálására vonatkozóan, és hogy egy belső útmutatót is szeretnének közreadni, amely a vizsgálatokra vonatkozó bevált gyakorlatokat és normákat tartalmazza.
3.7. Támogatások és szerződések
Egy támogatási kérelem kezelése során felmerülő hivatali visszásság és az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályok
Egy vizsgálatot követően az ombudsman arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a jövőben ne utasítsa el a támogatási kérelmeket nyilvánvaló elírásra hivatkozva. Ez a megállapítás akkor született, amikor a Bizottság – ahelyett, hogy magyarázatot kért volna – elutasította a támogatási kérelmet, mivel a kérelmező a pályázati felhívásban megengedett maximális arányt meghaladó uniós támogatást igényelt. Az ombudsman azt is megállapította, hogy a Bizottság nem vizsgálta megfelelően a panaszos azon állításait, amelyek a szóban forgó támogatás odaítélésével kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségre vonatkoztak.
Az Európai Bizottság késedelmei a szolgáltatónak és alvállalkozójának történő kifizetések kezelésében
Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a „Global Gateway beruházási menetrend Latin-Amerikában és a Karib-térségben történő kidolgozásának és végrehajtásának megerősítése” programmal kapcsolatos munkájuk keretében mennyi időt vett igénybe a Bizottság számára egy szolgáltató részére történő kifizetések feldolgozása. A késedelem hatással volt az alvállalkozó kifizetésére, aki 2024 októberéig nyújtott szolgáltatásokat, de 2025 májusáig még mindig nem kapott fizetést, amikor panaszt nyújtott be az ombudsman hivatalához. Az ombudsman vizsgálatának eredményeként a Bizottság megoldotta az ügyet, elnézést kért a késedelemért, és kifizette a fennmaradó összeget és a kapcsolódó kamatokat a szolgáltatónak, amely ezt követően kifizette a panaszost.
4. Panaszok és vizsgálatok: hogyan segítünk a polgároknak?
Az európai ombudsman fő feladata, hogy segítse az uniós közigazgatással kapcsolatban problémákkal szembesülő személyeket és szervezeteket az általuk benyújtott panaszok kezelésében. A vizsgálatok révén az ombudsman nemcsak ezeknek a problémáknak a kezelésére törekszik, hanem arra is, hogy előmozdítsa a helyes közigazgatási gyakorlatokat az uniós intézményeken belül.
Az ombudsmani hivatal a panaszok kezelése során megoldásorientált megközelítést alkalmaz. Ennek elérése érdekében a hivatal prioritásként kezeli az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel való együttműködést – ez a módszer erősíti az uniós közigazgatásba vetett bizalmat, ugyanakkor lehetővé teszi az ombudsman számára, hogy felügyeleti feladatait teljes mértékben független módon lássa el.
A hivatali ügykezelők sokrétű csoportja és az új többnyelvű honlap is tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU mind a 24 hivatalos nyelvén segítse a hozzá fordulókat.
Bár az ombudsmannak nem mindig van lehetősége arra, hogy megvizsgálja az összes beérkezett panaszt, a hivatal ennek ellenére mindig megpróbál segítséget nyújtani a segítségért folyamodóknak.
2025-ben meredeken – 54%-kal több eset, mint 2024-ben – nőtt az ombudsmani hivatal által kezelt panaszok száma. Ez részben annak tudható be, hogy a panaszosok az MI-eszközök használata révén tudomást szereztek az ombudsman létezéséről.
Rendkívül pozitív fejlemény, hogy a polgárok jogai és munkánk iránti társadalmi érdeklődés megnőtt, és hogy ez a fokozott érdeklődés az elmúlt évben 19%-os növekedést eredményezett az ombudsman által indított vizsgálatok számában. Ugyanakkor a panaszok számának ugrásszerű növekedése, valamint az azok feldolgozásához és elemzéséhez szükséges munka jelentős terhet jelent a hivatal erőforrásaira nézve.
Ez különösen nagy kihívást jelent, ha a mesterséges intelligencia által adott tanácsok nem pontosak, ami – többek között – a megalapozatlan panaszok számának meredek emelkedéséhez vezet (+86%). Ezeket a panaszokat gyakran elutasítják, mivel a panaszos nem az érintett intézményhez fordult első körben. Míg a korábbi években a hivatal azt tanácsolta volna a panaszosnak, hogy először az érintett intézményhez forduljon, ezen új panaszok közül sok esetében az említett intézmény sok esetben valójában nem felelős a szóban forgó ügyért.
Más panaszok amiatt merülnek fel, mert a panaszos nem fogadja el egy uniós intézmény azon érvelését, hogy nem ők a felelősek a felvetett problémáért. A panaszos ezután az ombudsmanhoz fordul, aki a panaszt és az érveket áttekintve végül megerősíti, hogy az uniós szerv döntése helyes volt.
4.1. A panaszok típusa és forrása
4.1.1. A panaszok és stratégiai vizsgálatok áttekintése
Az ombudsman csak a hatáskörébe tartozó és a szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” megfelelő panaszok, például olyan panaszok esetében indíthat vizsgálatot, amikor az ügyet a panaszos előzőleg már próbálta közvetlenül az érintett intézménnyel rendezni.
Az ombudsman vizsgálatainak tárgya az ombudsman megbízatásából és a beérkezett panaszokból ered. A panaszok kezelésével kapcsolatos alapvető feladatok mellett az ombudsman stratégiai vizsgálatokat is kezdeményezhet az uniós intézményekben fennálló szélesebb körű rendszerbeli problémák kezelése érdekében, illetve bizonyos körülmények között saját kezdeményezésű vizsgálatokat indíthat az EU-n kívüli panaszosok által benyújtott panaszok nyomán.
4.1.2. Stratégiai vizsgálatok és stratégiai kezdeményezések 2025-ben
Azonkívül, hogy megvizsgálja az uniós intézmények hivatali visszásságaira vonatkozó egyes panaszokat, az európai ombudsman hatásköre kiterjed a szélesebb körű stratégiai kérdések proaktív kezelésére is. A stratégiai vizsgálatok az uniós intézményeket érintő, szélesebb körű, rendszerszintű kérdéseket vizsgálnak, míg a stratégiai kezdeményezések inkább pontosítási, mint hivatalos vizsgálatok iránti kérelmek.
2025-ben az ombudsman stratégiai vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az uniós ügynökségek hogyan kezelik a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeket, és három stratégiai vizsgálatot zárt le. Kettő az elszámoltathatósággal kapcsolatos: a Bizottság hogyan kezeli azokat az eseteket, amikor harmadik felek állják a bizottsági tagok üzleti utazásainak és vendéglátásának költségeit, valamint a Bizottság hogyan alkalmazza a szakértői csoportok átláthatóságára vonatkozó szabályokat. A harmadik zárt stratégiai vizsgálat a Bizottság veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatkezelési tevékenységét érintette. A hivatal lezárt továbbá egy stratégiai kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan biztosítja, hogy az uniós személyzet közös betegségbiztosítási rendszerére (JSIS) vonatkozó felülvizsgált szabályok átfogó fedezetet biztosítsanak a fogyatékossággal kapcsolatos egészségügyi szükségletekre.
4.1.3. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok
2025-ben az európai ombudsman rekordszámú olyan panaszt (2 249) dolgozott fel, amelyek nem tartoztak a hatáskörébe, többnyire azért, mert nem az uniós közigazgatás munkájára vonatkoztak. Úgy tűnik, hogy ez a növekedés (62%-os emelkedés 2024-hez képest) részben annak köszönhető, hogy a panaszok megfogalmazásához mesterséges intelligenciát alkalmaznak. A Spanyolországból, Németországból és Lengyelországból érkező, hatáskörön kívüli panaszok az összes ilyen panasz 32%-át tették ki. Spanyolország 14%-ot, a másik két ország pedig 10, illetve és 8%-ot jelentett.
A közszolgáltatásokkal és a közigazgatási átláthatósággal kapcsolatos panaszok voltak a leggyakoribbak, míg az egyéb panaszok számos különböző kérdéshez és intézményhez kapcsolódtak, többek között a nemzeti bíróságokhoz, az egészségügyhöz és a személyek szabad mozgásához.
A hivatalhoz érkezett egyéb panaszok valóban az uniós intézményeket, különösen az Európai Bizottságot érintették, de mivel politikai munkához vagy a jogszabályok megalapozottságához kapcsolódtak, nem tartoztak az ombudsman hatáskörébe.
Az egyéni személyek, vállalkozások vagy szervezetek által benyújtott panaszok mellett az ombudsman több olyan tömeges panaszt is kapott, amelyek nem tartoztak a hatáskörébe. Ezek a közel-keleti helyzetre, a „Readiness 2030” európai védelmi kezdeményezésre, valamint a 2024-es romániai elnökválasztás érvénytelenítésére vonatkoztak.
Az ombudsman valamennyi segítséget kérő polgár részére a panasz nyelvén vagy az általuk preferált nyelven válaszolt. Válaszában az ombudsman kifejtette, hogy mire terjed ki a hatásköre, és tanácsot adott, hogy a lehetőségek függvényében milyen más szervtől lehetne segítséget kérni. Ezek általában nemzeti és regionális ombudsmani intézmények voltak, de az ombudsman a tagállamokban működő nemzeti hatóságokhoz, valamint jogvédő és fogyasztóvédelmi szervezetekhez is irányította a panaszosokat.
A felvetett problémától függően, illetve amennyiben indokolt volt, a hivatal azt is javasolta a panaszosoknak, hogy forduljanak az uniós intézményekhez (elsősorban az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez) vagy olyan európai hálózatokhoz, mint a SOLVIT és az Európai Fogyasztói Központok.
Az ombudsman általában azt tanácsolta azoknak a panaszosoknak, akik az EU konkrét jogszabályaival kapcsolatban fejezték ki az elégedetlenségüket, hogy forduljanak az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kérdések esetén a panaszosok azt a tanácsot kapták, hogy forduljanak a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz vagy olyan uniós szolgáltatási hálózatokhoz, mint a Europe Direct, Your Europe, és az E-Justice portál.
2025 októberében fontos fejlesztésként sor került az e-mailben beérkező panaszok kezelésére szolgáló strukturált folyamat bevezetésére. Ahelyett, hogy a hivatal a panaszokat a panaszkezelő rendszerébe rögzítené és feldolgozná, mostantól egy sablon üzenettel válaszol, amelyben tájékoztatást nyújt az ombudsman hatásköréről, és a panaszosokat az online panaszbejelentő űrlapra irányítja, amely végigvezeti őket a hatáskörön belüli teljes körű panasz benyújtásához szükséges alapvető elemeken.
Ez a módszer biztosítja, hogy az e-mailben érkező panaszokat segítőkész módon kezeljék, és egyúttal segít a panaszosoknak a szükséges és releváns információk átadásában. Ez a változás döntő szerepet játszott abban, hogy a megbízatásunkon kívül eső panaszok aránya az év első tíz hónapjában mintegy 67%-ról 2025 november-decemberére 47%-ra csökkent.
4.2. Kivel szemben?
4.3. Milyen tárgyban?
4.4. Elért eredmények
4.5. Hatás és eredmények
Az európai ombudsman egyik legfőbb célkitűzése, hogy kézzelfogható javulást érjen el a panaszosok és a nyilvánosság javára az uniós közigazgatás működésében. Az ombudsman ezt megoldási lehetőségek, ajánlások és javaslatok révén éri el. Emellett az ombudsman arra is ösztönözheti az adott intézményt, hogy rendezzen egy ügyet, még mielőtt hivatalos megoldási javaslat vagy ajánlás születne.
4.5.1. Elfogadási arány
Az elfogadási arány az ombudsman által tett összes javaslatra (megoldások, ajánlások és javaslatok) adott pozitív válaszok százalékos aránya. Mivel az ombudsman hat hónapot biztosít az intézményeknek a vizsgálatokat lezáró határozataiban tett javaslatok megvalósítására, a 2025-ös elfogadási arány a 2024-ben lezárt ügyekre vonatkozik.
A statisztikák azt mutatják, hogy az uniós intézmények kedvezően reagáltak arra, hogy az ombudsman hivatala egyre gyakrabban alkalmazza a „megoldási javaslatokat”, amelyekben az ombudsman egy adott ügyben felvázolja az intézmény számára a további teendőket. 2024-ben a megoldási javaslatok 89%-át, míg a javítási javaslatok 78%-át fogadták el. 2024-ben az uniós intézmények az esetek 72%-ában megfelelő módon működtek együtt az ombudsmannal.
Az ombudsman 2025-ben is ismét az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel folytatott párbeszédre összpontosított. Mint az a stratégiájában szerepel, az ombudsman elkötelezett amellett, hogy aktívan előmozdítsa az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott érdemi párbeszédet és produktív együttműködést. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy mind a panaszosok, mind az érintett intézmények számára kedvezőbb eredményeket lehessen elérni, segítve ezzel az ombudsmant feladatának ellátásában és elősegítve a megoldásközpontú megközelítést.
Szélesebb körű hatás
Az elfogadási arány a javaslatokra egy adott időpontban tett intézményi visszajelzéseket tükrözi, és nem fedi le teljes mértékben az ombudsman munkájának hosszú távú hatását.
Az ombudsman például 2016-ban nagyszabású vizsgálatot végzett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan működik együtt a dohányipari lobbistákkal, és a hivatal azóta is figyelemmel kíséri ezt a kérdést. 2025-ben az ombudsman megdicsérte a Bizottságot az általa tett lépésekért, ideértve a vezetőség dohányiparral való kapcsolatainak kockázatát felmérő tudatosságnövelő kezdeményezést, valamint a dohányipari lobbizás kezelésére szolgáló intézkedéscsomag (eszköztár) elfogadását. Az ombudsman arra ösztönözte a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki az intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi szervezeti egysége és szolgálata eleget tegyen az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye keretében tett uniós kötelezettségvállalásoknak.
Az ombudsman 2023-ban indított, arra vonatkozó vizsgálatára válaszul, hogy az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság hogyan kezeli a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket, mindkét intézmény elkötelezte magát a proaktív átláthatóság javítása mellett. Az ombudsman üdvözölte ezt az elkötelezettséget, és kijelentette, hogy hivatala bizakodóan fogadja azt a tényt, hogy a Tanács a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos minden kérdésre kiterjedő, átdolgozott „Átláthatósági útmutatót” készít elő. Az ombudsman azt is hangsúlyozta, hogy nyomon kívánja követni, hogy a két intézmény hogyan hajtja végre a vizsgálat keretében tett javaslatokat.
A Bizottság, a Parlament és az Európai Unió Tanácsa átláthatósági nyilvántartását kezelő titkárság megerősítette a magatartási kódex állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálásának módját. Az ombudsman vizsgálatát követően bevezetett fejlesztések között megemlítette, hogy mostantól „alapos és érdemi” vizsgálatokat folytat, és aktívan kér a regisztráltaktól kiegészítő információkat. Aktualizálta továbbá az arra vonatkozó iránymutatásait, hogy a regisztráltaknak hogyan kell részletezniük a más szervezetekhez való tartozásukat vagy kapcsolatukat.
5. Együttműködés az intézményekkel
Hivatalának új, 2025–2029-es stratégiájával összhangban az európai ombudsman az elmúlt évben a megoldásközpontú párbeszéd előmozdítására, valamint az uniós intézményekkel és az érdekelt felekkel való konstruktív együttműködésre helyezte a hangsúlyt. E megközelítés célja, hogy növelje a hivatal hatékonyságát a polgárok jogainak védelme és a megfelelő ügyintézés előmozdítása terén.
5.1. Kapcsolatok az EU-val
5.1.1. Európai Parlament
Az európai ombudsman megbízatása az uniós szerződésekből ered, és az ombudsman elszámoltatható az európai parlamenti képviselők felé. Márciusban az újonnan megválasztott ombudsman találkozott az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával, hogy megvitassák a jövőre vonatkozó közös prioritásokat, valamint mindkét intézmény közös küldetését, az európai polgárok jogainak védelmét. Májusban ismét összeültek, amikor az ombudsman benyújtotta hivatalának 2024. évi éves jelentését.
A következő hónapokban az ombudsman több európai parlamenti képviselővel is találkozott, különösen azon bizottságok elnökeivel, amelyek munkája a hivatal küldetéséhez kapcsolódik. Ezek a tájékoztató tevékenységek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a hivatalnak az EU-ban betöltött szerepére, valamint hogy megvitassák a legutóbbi ügyeket és következtetéseket, ezáltal elősegítve a két intézmény közötti szoros együttműködést.
Ezen együttműködés alapvető eleme az ombudsman részvétele a Parlament által szervezett meghallgatásokon és rendezvényeken. Ezek a találkozók lehetőséget nyújtanak a jelentős vizsgálatok legfontosabb eredményeinek bemutatására, valamint az uniós intézményeknek címzett ajánlások hangsúlyozására.
Az ombudsman az év folyamán több parlamenti bizottsági ülésen is részt vett. Például megbeszéléseket kezdett a Jogi Bizottsággal (JURI) a sürgős döntéshozatalról és az uniós közigazgatási jog szükségességéről. Részt vett továbbá az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal (LIBE) az EU-n belüli jogállamiságról folytatott megbeszéléseken, valamint a Közegészségügyi Bizottsággal (SANT) a polgárok határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréséről folytatott megbeszéléseken.
Ezek a megbeszélések kiváló alkalmat nyújtottak az ombudsmani hivatal és a Parlament közötti bizalom erősítésére, és megalapozták a további együttműködést. A hivatal részt vett az európai parlamenti képviselők által szervezett meghallgatásokon és rendezvényeken is, amelyeken olyan konkrét témákat vitattak meg, mint az európai alapok ellenőrzése, a dokumentumokhoz való hozzáférés és az uniós jogalkotási folyamat átláthatósága.
Az európai ombudsman fennállásának 30. évfordulója alkalmából szeptemberben a strasbourgi városházán tartott ünnepségen Sabine Verheyen, a Parlament alelnöke mondott nyitóbeszédet.
Emellett az ombudsman részt vett az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak vezetőivel tartott találkozón, hogy felhívja a figyelmet irodája tagállamokban végzett munkájára.
A hivatal egyértelmű kommunikáció iránti elkötelezettségére építve az ombudsman beszédet mondott a Parlament Fordítási Főigazgatósága (DG TRAD) által szervezett, a közérthető nyelvhasználatról szóló konferencián.
5.1.2. Petíciós Bizottság
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) feladata az európai ombudsmannal fenntartott kapcsolatok felügyelete és együttműködés annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok aggályait uniós szinten kezeljék. 2025-ben az ombudsman hivatala folytatta az együttműködést a PETI-vel annak érdekében, hogy közös céljukat megvalósítsák: biztosítani, hogy az uniós intézmények tiszteletben tartsák a polgárok alapjogait.
Júniusban az ombudsman ismertette a PETI bizottság tagjaival a 2024. évi éves jelentést, és felvázolta a 2025–2029-es időszakra szóló stratégiája mögött meghúzódó elveket. Ez az előadás eszmecserét váltott ki az európai parlamenti képviselőkkel a polgárok előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokról.
Emellett az ombudsman találkozott Bogdan Rzońcával, a PETI bizottság elnökével, a bizottság több képviselőjével, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Igazságügyi és Intézményi Ügyek Főigazgatóságának (DG IUST) főigazgatójával és a PETI bizottság titkárságának vezetőjével.
5.1.3. Európai Bizottság és Tanács
Az Európai Parlament mellett az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa is az ombudsmani hivatal uniós szintű fő tárgyalópartnerei.
Az Unió legnagyobb intézményeként és végrehajtó szerveként a Bizottság munkája számos, az ombudsmani hivatalhoz beérkezett panasz tárgyát képezi. A két intézmény közötti konstruktív párbeszéd fenntartása ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy gyakorlati megoldásokat találjunk a polgárok számára.
Júniusban az ombudsman találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassák az olyan fontos témákat, mint a dokumentumokhoz való időben történő hozzáférés és az inkluzív döntéshozatal. Találkozott továbbá Maros Šefčovič intézményközi kapcsolatokért felelős biztossal is. Ezek a találkozók egyértelmű elkötelezettséget eredményeztek az ombudsmani hivatal és a Bizottság közötti nyílt és folyamatos párbeszéd előmozdítása iránt.
A személyzeti szinten az ombudsmani hivatal szintén szoros kapcsolatot tartott fenn a Bizottság szolgálataival annak érdekében, hogy a beérkező megkeresések kezelése hatékony és megoldásorientált módon történjen.
Ezen felül az ombudsman találkozott António Costával, az Európai Tanács elnökével, hogy megvitassák az átláthatóság és az etika kérdéseit az uniós közigazgatásban. Megvizsgálták továbbá a jövőbeli együttműködés lehetőségeit is annak érdekében, hogy az uniós intézmények és ügynökségek megőrizzék hitelességüket a polgárok szemében.
Decemberben az ombudsman részt vett az Európai Unió Alapjogi Chartájának kihirdetésének 25. évfordulójára rendezett konferencián, amelyet az Európai Bizottság, a Tanács dán elnöksége és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szervezett. A rendezvény alkalmat nyújtott arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakította az Alapjogi Charta az alapjogi kultúrát az EU-ban, és hogy elgondolkodjunk a jövőbeli kihívásokon és lehetőségeken. Az ombudsman megjegyezte, hogy a polgárok alapvető jogait garantáló elsődleges uniós jog eszközeként a Charta az Uniónk alapvető pillérévé vált.
5.1.4. Más intézmények, ügynökségek és szervezetek
Az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint a fontos nem uniós intézményekkel fenntartott munkakapcsolatok megerősítése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az európai ombudsman szerepét megértsék és tiszteletben tartsák. Ez az együttműködés elengedhetetlen a panaszok gyors és méltányos rendezéséhez, a polgárok és a vállalkozások javát szolgáló pozitív változások előmozdításához, valamint a helyes közigazgatási gyakorlatok előmozdításához is.
Ez az alapelv irányította az ombudsman 2025 folyamán az uniós intézmények és ügynökségek több vezetőjével, köztük Nadia Calviñóval, az Európai Beruházási Bank (EBB) elnökével, Sirpa Rautióval, az Alapjogi Ügynökség (FRA) igazgatójával, Bernhard Url-lel, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megbízott ügyvezető igazgatójával, valamint Oliver Sallesekkel, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) igazgatójával folytatott megbeszéléseit és találkozóit.
Ezen kívül az ombudsman részt vett az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) személyzeti bizottságának plenáris ülésén, ahol személyzeti ügyeket – például a zaklatással kapcsolatosakat – vitattak meg, valamint a Régiók Bizottsága elnökségének ülésén, ahol véleményt cseréltek a vonatkozó ügyekről.
Megbízatásának kezdetén az ombudsman találkozott Michael O’Flaherty-vel, az Európa Tanács emberi jogi biztosával és Louise Holck-kal, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózatának (ENNHRI) elnökével. Az ombudsman részt vett az Európa Tanács keretében márciusban megrendezett, az ombudsmani intézményekről és a nemzeti emberi jogi intézményekről szóló magas szintű konferencián is.
5.1.5. Az ombudsman látogatásai az uniós tagállamokban
Az uniós tagállamokba és az uniós ügynökségek székhelyeire tett rendszeres látogatásai keretében az ombudsman 2025-ben Lengyelországba, Máltára és Spanyolországba utazott. Ezek a tagállami látogatások részét képezik az uniós ügynökségekkel, nem kormányzati szervezetekkel, ombudsmanokkal, nemzeti hatóságokkal és egyetemekkel való találkozók, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az ombudsman hivatalára nemzeti szinten is.
Lengyelországban az ombudsman részt vett a lengyel Igazságügyi Minisztérium által szervezett, „A civil társadalom szerepe a jogállamiság védelmében” című konferencián. A látogatás során találkozókat tartott a lengyel és az ukrán ombudsmanokkal, és részt vett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) látogatásán, ahol az ügyvezető igazgatóval is találkozott.
Máltán az ombudsman látogatása egybeesett a máltai parlamenti ombudsman intézmény létrehozásának 30. évfordulójával, amely alkalmat nyújtott arra is, hogy részt vegyen egy olyan rendezvényen, amelynek középpontjában a nehéz időkben való gondos kormányzás kérdése állt. A különböző európai ombudsmanokkal folytatott megbeszélések mellett az ombudsman találkozott az emberi jogokkal, a menekültüggyel és a migrációval foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel is. Emellett meglátogatta az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét (EUAA) is, ahol részletes megbeszéléseket folytatott.
Spanyolországban az ombudsman kétoldalú találkozót tartott a spanyol ombudsmannal, megbeszéléseket folytatott spanyol környezetvédelmi civil szervezetekkel, a Forbes Women által szervezett rendezvényen tartott nyitóbeszédet az Európai Unióban a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról, valamint előadást tartott a Madridi Autonóm Egyetemen „Az európai ombudsman szerepe és hatása a polgárokra” címmel.
Ezen felül az ombudsman előadást tartott az emberi jogok és demokratizálódás európai mesterképzés (EMA) hallgatói számára az olaszországi Velencében található Emberi Jogok Globális Kampuszán.
5.2. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
Az Európai Unió aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UN CRPD), egy kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszközt, amelynek célja „valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása minden fogyatékossággal élő személy számára, valamint a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása”.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek való uniós megfelelést a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretrendszere ellenőrzi. A keretrendszer tagjaként az európai ombudsman nagy figyelmet fordít az ENSZ CRPD-egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtására. 2025 elején a keretprogram benyújtotta aktualizált hozzászólását – amely tartalmazta az ombudsmani hivatal észrevételeit is – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottság által végzett, az EU egyezménynek való megfelelését vizsgáló időszakos felülvizsgálathoz.
2025 márciusában a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottság közzétette záró észrevételeit. Több visszatérő problémára is felhívta a figyelmet, amelyeket az ombudsmani hivatal a panaszok kezelése és a saját kezdeményezésű munka révén is feltárt. Ezek közé tartozik az intézményi ellátásról való áttérés és az uniós források felhasználása; a fogyatékossággal élő személyek munkakörülményei az uniós közigazgatáson belül, ideértve a munkaerő-felvételt, a gondozóknak nyújtott juttatásokat és az ésszerű alkalmazkodást; valamint a fogyatékossággal élő uniós alkalmazottak egészségbiztosítása. A CRPD-bizottság azt is megjegyezte, hogy az uniós intézményeknek be kell tartaniuk az ombudsman ajánlásait.
Az ombudsmani hivatal 2025-ben számos, fogyatékossággal élők jogait érintő panaszt kezelt, amelyek elsősorban az EU-s felvételi eljárásokkal és személyzeti ügyekkel voltak kapcsolatosak. Például az egyik kérdés arra vonatkozik, hogy a Bizottság hogyan kezeli a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokat, valamint az ésszerű alkalmazkodás megvalósítását.
Az európai ombudsman és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége közösen felmérést végzett az uniós ügynökségek körében, amely a fogyatékossággal élő személyek, köztük a fogyatékossággal élő uniós alkalmazottak jogaira összpontosított.
Az ombudsmani hivatal az év során több rendezvényen is bemutatta a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos munkáját, így a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós felülvizsgálata alkalmával is. Az ombudsman emellett részt vett a Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) által a fogyatékossággal élők jogainak hete alatt szervezett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló éves munkaértekezleten.
„Az Eurostat adatai szerint az EU-ban minden negyedik felnőtt fogyatékossággal élő személy. Az EU jelentős előrelépést tett jogaik védelme és előmozdítása terén, de még mindig van tennivaló a teljes egyenlőség és részvétel biztosítása érdekében. Ez egyértelműen kiderül a hivatalomhoz továbbra is érkező panaszokból, és minden bizonnyal a PETI bizottsághoz benyújtott petíciókból is.
A bizonytalan időkben különösen fontos, hogy az EU valamennyi szereplője továbbra is céltudatosan járjon el, végrehajtsa az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló Egyezmény Bizottsága záró észrevételeit, és továbbra is teljesítse kötelességét a fogyatékossággal élők jogainak előmozdításában.”
6. Kommunikáció
A láthatóság biztosítása fontos eleme az ombudsman munkájának, hogy elérje az érdekelt feleket, az uniós közigazgatást és a civil társadalmat. Az ombudsman kommunikációs tevékenysége nemcsak a hivatal vizsgálataira összpontosít, hanem az átláthatóság, az etika és az elszámoltathatóság előmozdítására is az uniós közigazgatásban.
Az ombudsman áprilisban mutatta be az újságíróknak a 2024. évi éves jelentést, ami kiváló alkalmat nyújtott számára, hogy ismertesse megbízatása idejére vonatkozó terveit, és bejelentse első saját kezdeményezésű vizsgálatát.
Az ombudsman több, uniós és nemzetközi intézmény által szervezett rendezvényen is részt vett és beszédet tartott. Ezek közé tartozott a nemek közötti egyenlőség hete, valamint az Európai Parlament által szervezett több panel- és bizottsági ülés, az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS) által szervezett nap, az Európai Újságírók Szövetsége kongresszusa, a Világgazdasági Fórum gondos kormányzással foglalkozó panelbeszélgetése, valamint számos egyéb előadás az érdekelt felek, a polgárok és a fiatal közönség számára, többek között a májusi Európai Ifjúsági Rendezvényen.
Ami az ombudsman 2025. évi munkájának sajtóvisszhangját illeti, mintegy 3800 cikk tett említést a vizsgálatokról vagy számolt be azokról közvetlen módon.
Az ombudsman és munkatársai a sajtónak adott interjúkkal, tudományos konferenciákon való részvétellel, valamint látogatói csoportok számára szervezett előadásokkal folytatták tájékoztató tevékenységüket is.
Annak érdekében, hogy a hivatal munkája és politikái a polgárok számára könnyebben hozzáférhetőek legyenek, az ombudsman 2025–2029-es stratégiáját, valamint a közbeszerzésekkel és támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok tematikus területét görgethető webes történetek formájában mutatták be. A fő tematikus területek bemutatásának ezt a módszerét 2026-ban is folytatják.
2025-ben a hivatal kommunikációs tevékenységei tovább bővültek: rendszeresen készítettek videókat a közösségi médiára, amelyek bemutatták a hivatal munkáját és az ombudsman tevékenységét, valamint kiemelték bizonyos szakterületi témákat.
Ezek között szerepeltek olyan „összefoglaló” videók, amelyekben az ombudsman áttekintést nyújtott a vizsgálatok legújabb fejleményeiről, valamint találkozóiról és előadásairól, továbbá olyan videók, amelyekben lényeges, specifikus vizsgálati eredményeket ismertetett részletesen.
Emellett a hivatal „A kulisszák mögött” címmel közösségi média kampányt indított, amelynek keretében a hivatal különböző részlegein dolgozó kollégák – ügyintézők, jogi tanácsadók, digitális kommunikációs szakértők – bemutatták szerepüket és napi feladataikat. A cél az volt, hogy az európai ombudsman hivatalát elérhető, barátságos és professzionális intézményként mutassák be, mindemellett kiemelve a hivatal alapvető értékeit is. 2025-ben – részben a fent említett tevékenységeknek köszönhetően – a hivatal által igénybe vett platformokon folyamatosan nőtt a követőinek száma. Összességében a közösségi médiában 13 338 új követővel bővült a követői száma, és a hivatal három legnépszerűbb platformján (LinkedIn, Instagram, Bluesky) a megjelenések és az interakciók aránya 5,36% volt. A közösségi médiából érkező látogatók száma is kedvező eredményeket hozott: 8 416 látogató érkezett a weboldalra közvetlenül a posztokból. Összességében a weboldal továbbra is a hivatal egyik legfontosabb kommunikációs eszköze, amely az év során 1 786 995 látogatót vonzott.
6.1. Az ombudsman fennállásának 30. évfordulója
2025-ben volt az európai ombudsmani hivatal fennállásának 30. évfordulója.
Az év során az ombudsman tájékoztató és kapcsolattartó tevékenységeinek nagy részét a 30 éves évforduló témája és vizuális arculata köré építették fel és szervezték meg.
A „Tudta?” kampány a hivatalról szóló különböző tényeket mutatta be, többek között annak küldetését, történetét és működését.
A közösségi médiában indított kampány – amelynek részeként kollégák szerepeltek videókban, valamint az ombudsman egy videóüzenetet is közzétett – egy görgethető történettel egészült ki, amely ezeket az elemeket olyan formában mutatta be, amely a hivatal szélesebb értelemben vett érdekelt közönségének is vonzó volt.
Az évfordulót egy, a strasbourgi önkormányzattal közösen szervezett rendezvény keretében is megünnepelték, amely egybeesett egy új városi villamos avatásával; a városháza támogatásával megvalósult kezdeményezés keretében a járművön az ombudsman logója és értékei voltak láthatók. A villamos 2025 végéig közlekedett így a városban.
„A hivatal immár három évtizede azon munkálkodik, hogy erősítse az Európai Unió és polgárai közötti kapcsolatot. A méltányosság és a közjó iránti rendíthetetlen elkötelezettségünk révén a következő években is továbbra is védelmezni fogjuk a polgárok jogait, és gondoskodni fogunk arról, hogy az emberek hangját meghallják.”
Az év folyamán különböző helyszíneken volt megtekinthető egy kiállítás, amelyen táblákkal mutatták be az ombudsmani hivatal történetét és tevékenységi területeit. Ilyen helyszín volt Strasbourgba az Európai Parlament plenáris ülése és az Ombudsmanok Európai Hálózatának konferenciája, egy kétévenként sorra kerülő rendezvény, amelyet az ombudsmani hivatal szervezett.
6.2. Kiemelkedő ügyintézésért járó díj
Októberben az ombudsman hivatalosan is elkezdte a jelöléseket az európai ombudsman kiemelkedő ügyintézésért járó díjának ötödik kiadása alkalmából.
A díjjal az uniós közigazgatás olyan intézkedéseit ismerik el, amelyek látható és közvetlen pozitív hatást gyakorolnak a polgárok életére. Az abszolút győztes mellett több kategóriagyőztest is kiválasztanak.
A jelen kiadás díjra jelölhető kategóriái a következők: kiemelkedő teljesítmény a technológiai innováció és a mesterséges intelligencia alkalmazása terén, kiemelkedő teljesítmény a polgárok és a civil társadalom részvétele terén, kiemelkedő teljesítmény a sokszínűség és a befogadás terén, valamint kiemelkedő teljesítmény a nyitott közigazgatás terén.
Egy tanácsadó bizottság állítja össze a döntőbe jutott jelöltek listáját, majd az európai ombudsman választja ki a nyerteseket, és hirdeti ki őket 2026 júniusában sorra kerülő ünnepélyes esemény keretei között. Online nyilvános szavazást is tartanak a legnépszerűbb projekt kiválasztására.
„A kiemelkedő ügyintézésért járó díj remek alkalom arra, hogy bemutassuk, milyen jelentős hatással van az uniós közigazgatás az emberek életére Európa-szerte. Azáltal, hogy olyan projekteket emelünk ki, amelyek valóban javítanak a polgárok mindennapi életén, azokat a kezdeményezéseket jutalmazzuk, amelyek erősíthetik az európai polgárok és az uniós intézmények közötti köteléket. Mindenkit arra biztatok, ha ismer ilyen inspiráló, elismerésre méltó projektet, jelölje erre a díjra.”
Az ombudsman pályázatokat vár a 2026. évi kiemelkedő ügyintézés díjára
7. Az Ombudsmanok Európai Hálózata
Az Ombudsmanok Európai Hálózata (ENO) az európai ombudsman által koordinált informális hálózat, amely 95 európai ombudsmani hivatalból és hasonló szervből, valamint az Európai Parlament Petíciós Bizottságából áll.
Az ENO fontos eszköze a lekérdezési eljárás. Az eljárás keretében az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagjai feltehetik a vizsgálataik során felmerült, uniós joggal kapcsolatos kérdéseiket, és az európai ombudsman ezekre szakértői válaszokat kap az uniós intézményektől. A 2025. évi kérdések a következők voltak: a társadalombiztosítási rendszerek koordinálása a gyermekek után járó ellátások tekintetében, az uniós polgárok nem uniós családtagjainak szabad mozgásához való joga, valamint a más uniós országban tanuló horvát diákok egészségbiztosításhoz való hozzáférése.
2025-ben az ombudsman a nemzeti ombudsmanok egyes irodáinál is látogatást tett. Az ombudsman találkozott Varsóban az emberi jogok lengyel biztosával, az ukrán parlament emberi jogi biztosával, Madridban a spanyol ombudsmannal, Vallettában pedig a máltai parlamenti ombudsmannal. Ezeken a látogatásokon az ombudsman a nemzeti ombudsmanokkal megvitatta a felek számára fontos kérdéseket, és megvizsgálta, hogyan lehetne hatékonyabban együttműködni a polgárok problémáinak megoldása érdekében.
7.1. Az Ombudsmanok Európai Hálózatának konferenciája
Az Ombudsmanok Európai Hálózata 2025 novemberében Brüsszelben tartotta éves konferenciáját. A konferencia fórumot biztosított az európai ombudsmanok számára, hogy javítsák az együttműködést, megosszák egymással ötleteiket és előre jelezzék a figyelmüket igénylő jövőbeli problémákat.
A konferencia úgy lett kialakítva, hogy ösztönözze az egyéni hozzászólásokat és a vitát is. A konferencia keretében a nyitó- és záró plenáris üléseken kívül két napon át nyolc, különböző témákkal foglalkozó műhelymunkára is sor került. Ez lehetővé tette az ombudsmanok számára, hogy azokra a témákra összpontosítsanak, amelyek országuk vagy régiójuk számára különösen fontosak.
A nyolc műhelytalálkozó témái:
- Az EU-n belüli mobilitás gyakorlati akadályai
- Az uniós jogszabályok betartásának nyomon követésével kapcsolatos kihívások és lehetőségek
- Az ombudsmanok függetlenségének megőrzése a kihívásokkal teli időszakok során
- Az ombudsmanok környezetvédelmi panaszok kezelésével kapcsolatos tapasztalatainak megosztása
- Az ombudsman felügyelete a félig magánkézben lévő és félig állami közigazgatás felett
- A polgárok jogainak védelmének széttöredezettségének megelőzése
- Az ombudsmanok változó szerepe a migrációval és menekültügyekkel kapcsolatos panaszok kezelésében
- A szabályozás egyszerűsítése – mit jelenthet ez a jogok védelme szempontjából.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége mellett más uniós szervek képviselői is részt vettek egyes műhelymunkákon, ahol megosztották tudásukat és szakértelmüket.
A konferencia után 2026 elején Málagában (Spanyolország) kapcsolattartói találkozót terveztek, amelynek célja a műhelytalálkozókon született következtetések nyomon követése és a lehetséges jövőbeli projektek megvitatása volt.
8. Mesterséges intelligencia
Mivel a digitális eszközök átalakítják a közintézmények polgároknak nyújtott szolgáltatásait, az ombudsmani hivatal is szeretné kihasználni a lehetőségeket, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) felhasználva rugalmasabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtson. 2025 folyamán a hivatal lépéseket tett az MI bevezetése felé, a megfelelő ügyintézés, az elszámoltathatóság és az átláthatóság elvét szem előtt tartva.
Annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia integrációja összhangban legyen ezekkel az elvekkel, a hivatal létrehozott egy szervezeti egységeken átívelő MI-munkacsoportot, amely iránymutatást nyújt a stratégiai döntéshozatalhoz, és megkönnyíti a tudásmegosztást a belső és külső érdekelt felekkel. Kineveztek egy kifejezetten a mesterséges intelligenciával foglalkozó tisztviselőt, akinek feladata a szakterület felügyelete és az összes mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenység koordinálása, annak biztosítása érdekében, hogy a technológiai fejlődés is szilárdan beágyazódjon az ombudsman polgárok szolgálatára irányuló küldetésébe. A hivatal részt vett továbbá az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) által szervezett, a mesterséges intelligencia terén tevékenykedő kapcsolattartó hálózat munkájában is, amely az uniós intézmények közötti bevált gyakorlatok önkéntes cseréjének fórumát képezi.
Az ombudsman kísérleti projektet indított a GPT@EC használatának tesztelésére; ez egy olyan általános célú generatív mesterséges intelligencia-rendszer, amely nagy nyelvi modelleket használ, és amelyet az Európai Bizottság fejlesztett ki az uniós intézményekben való használatra. A kísérleti projekt azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti a kiegészítő feladatokat az ügykezelésben, az adminisztratív munkában és a kommunikációban, megőrizve ugyanakkor az ombudsman megbízatásának központi elemét képező függetlenséget és integritást. A kísérleti projekt keretében azt vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben képes támogatni több konkrét feladat elvégzését: a levelezés, ajánlások és határozatok összeállítása során az érthetőség és a stílus javítását; az uniós és nemzeti jogszabályok kutatását; a panaszokhoz csatolt vagy vizsgálatok során beszerzett terjedelmes dokumentumok összefoglalását és elemzését; a humánerőforrás- és pénzügyi területeken készült tervezetek szerkesztését; kódolási támogatást nyújtást informatikai projektekhez; valamint kommunikációs feladatokban való segítségnyújtást, például nyelvtani ellenőrzést és a dokumentumok összefoglalását.
A projektet azt követően indították el, hogy átfogó irányítási intézkedéseket vezettek be, beleértve a kockázatkezelési keretrendszereket, az adatvédelmi hatásvizsgálatokat, a felhasználási iránymutatásokat, valamint az adatvédelemre, a biztonságra, a szerzői jogok betartására és az emberi felügyeletre vonatkozó garanciákat. Az Európai Bizottsággal kötött szolgáltatási szintű megállapodás biztosítja, hogy az ombudsman tervezetei, munkadokumentumai, az ügyekkel kapcsolatos információk és a személyes adatok védelem alatt álljanak, és azokhoz a Bizottság munkatársai vagy harmadik felek engedély nélkül ne férhessenek hozzá. Az ombudsman hivatala által kezelt adatokat nem használják fel MI-modellek betanításához vagy fejlesztéséhez.
A kísérleti projektet vezérlő fő elv az emberi felügyelet. A mesterséges intelligenciát alkalmazó munkatársak továbbra is teljes mértékben felelősek minden eredményért, és a mesterséges intelligenciát nem használják döntések meghozatalára, ajánlások megfogalmazására, az elfogadhatóság értékelésére, az eredmények meghatározására vagy a panaszok fontossági sorrendjének megállapítására.
A személyzet használat előtt gondosan ellenőrzi az MI által generált tartalmak pontosságát, biztosítva, hogy a technológia a hatékonyság növelését szolgálja, amellett, hogy a panaszkezelés és a vizsgálatok középpontjában továbbra is az emberi ítélőképesség és döntéshozatal marad.
Az ombudsman mesterséges intelligencia (MI) használatával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság iránti elkötelezettségét tükrözve az ombudsman honlapján közzétettek egy MI-ről szóló tájékoztatót, amely világos információkat nyújt a polgároknak arról, hogy hogyan alkalmazzák az MI-rendszereket, milyen biztosítékok vannak érvényben, valamint milyen jogok illetik meg a panaszosokat a hivatallal való kapcsolattartás során.
9. Erőforrások
9.1. Költségvetés
Az európai ombudsman költségvetése az uniós költségvetés független része. Három címből áll. Az 1. cím a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím az intézmény által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. 2025-ben a költségvetésben szereplő előirányzatok összege 15 558 918 EUR volt.
Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi a belső kontrollrendszereket és a hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. A többi intézményhez hasonlóan az ombudsman is az Európai Számvevőszék vizsgálatának tárgyát képezi, amely nem tárt fel konkrét problémákat a külső ellenőrzési munkájával összefüggésben.
9.2. A források felhasználása
Az ombudsmani hivatal minden évben éves irányítási tervet fogad el, amely meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a hivatal az ombudsmani stratégia célkitűzéseinek és prioritásainak elérése érdekében várhatóan meg fog tenni. Mivel 2025 átmeneti év volt a leköszönő és az újonnan kinevezett ombudsman között, az éves irányítási tervet a választás előtt a leköszönő ombudsman fogadta el, és az az ő Új irányok: 2024 felé című stratégiáján alapult. 2025 októberében az új ombudsman elfogadta „Bizalomépítés, a változás mozgatórugója” című stratégiáját, amely a jövőbeli éves irányítási tervek alapját fogja képezni.
Az ombudsmani hivatal magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a hivatal az EU 24 hivatalos nyelvén tudja kezelni a panaszokat, és az Unió egész területén felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. A hivatal eredményorientált és bizalmon alapuló hibrid munkavégzési politikája támogatja az ombudsman modern, digitális és rugalmas munkakörnyezet kialakítására irányuló törekvéseit.
2025-ben az ombudsman létszámtervében 75 álláshely szerepelt, emellett a hivatalnál átlagosan 8 szerződéses alkalmazott dolgozott. 2025 folyamán 18 gyakornok szerzett szakmai gyakorlatot az ombudsmani hivatalnál: a 2024/25-ös csoport augusztusban fejezte be a gyakorlatot, amit 2025/26-os csoport szeptemberben kezdett el.
Az ombudsman hivatalának struktúrájával és a különböző részlegek feladataival kapcsolatos részletes információk az ombudsman honlapján találhatók.
Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal
Postacím
Médiateur européen
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F-67001 Strasbourg Cedex
Látogatási cím
Strasbourg
Bâtiment Václav Havel (HAV)
Allée Spach
F-67000 Strasbourg
Brüsszel
Bâtiment Froissart (FRS)
Rue Froissart 87
B-1000 Brüsszel
Az interneten
- ombudsman.europa.eu
- bsky.app/profile/ombudsman.europa.eu
- instagram.com/euombudsman
- linkedin.com/company/european-ombudsman
- threads.net/euombudsman
- youtube.com/user/eotubes
Telefonon:
+33 (0)3 88 17 23 13
© Európai Unió, 2026
Minden fénykép, infografika és tájékoztató kép © Európai Unió. A vizuális anyagokban szereplő egyes illusztrációs képek és grafikai elemek az Adobe Stock képadatbázisból származnak.
Oktatási és nem kereskedelmi céllal történő felhasználás a forrás feltüntetése mellett engedélyezett.
Betűtípus: FrutigerNext.
| HTML | ISBN 978-92-9483-435-5 | ISSN 1830-6918 | doi:110.2869/4004259 | QK-01-26-001-HU-Q |
|---|