Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselők!

Jó napot. - Jó napot.

Köszönöm az Európai Parlamentnek és különösen a PETI bizottságnak, hogy megszervezte ezt az éves munkaértekezletet, és a fogyatékossággal élő személyek jogait helyezte gondolkodásunk és megbeszéléseink középpontjába.

Európai ombudsmanként feladatom a panaszok kezelése és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok hivatalból történő kivizsgálása.

A fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos kérdések kezelése során hivatalom a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) normáira, valamint az egyezmény CRPD-bizottság általi hiteles értelmezésére támaszkodik, beleértve annak záró észrevételeit és általános észrevételeit is.

A CRPD EU általi ratifikálása történelmi pillanat volt: Ez volt az első alkalom, hogy az Unió részes fele lett az ENSZ emberi jogi szerződésének. Ez mélyreható változást jelentett a fogyatékosság értelmezésében – az orvosi vagy jótékonysági megközelítéstől a teljes körű emberi jogi modellig, amely hangsúlyozza az egyenlőséget, az autonómiát, a részvételt és a befogadást. E modell szerint a társadalmi akadályok – nem pedig az egyéni fogyatékosságok – fogyatékosságot teremtenek. Ez a fogyatékosságokkal kapcsolatos új gondolkodásmód vezérli hivatalom munkáját minden nap.

Így maga az EU – és valamennyi tagállama, amelyek mindegyike önállóan jár el – részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek (CRPD). Az elkötelezettség fontos kettős szintje, amely kiemeli az európai ombudsman, valamint a nemzeti és regionális ombudsmanok szerepét a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdításában és védelmében.

Számos ombudsmani intézmény része országa CRPD nyomonkövetési mechanizmusainak, vagy aktívan vállalja a kapcsolódó feladatokat. Amint azt Ön is tudja, hivatalom teljes mértékben független tagja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény nyomon követési keretének, és ebben a szerepben hozzájárulunk a keret nyomonkövetési és jelentéstételi tevékenységeihez, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottságnak az EU-ra vonatkozó időszakos felülvizsgálatát is.

Mindazonáltal engedjék meg, hogy az ENSZ CRPD-vel kapcsolatos hivatalos nyomonkövetési struktúráitól függetlenül hangsúlyozzam, hogy mind hivatalom, mind pedig számos nemzeti és regionális ombudsmani intézmény továbbra is foglalkozik a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos panaszokkal, és saját kezdeményezésű vizsgálatokat folytat.

Ez a munka a hivatali visszásságok kezelésére vonatkozó alapvető megbízatásunk részét képezi. Az a tény, hogy az ombudsmani intézmények Európa-szerte osztják ezt a megbízatást, szintén alátámasztja az Ombudsmanok Európai Hálózata (ENO) által biztosított együttműködési mechanizmusok relevanciáját.

A hálózat koordinátoraként az európai ombudsman olyan intézményeket tömörít, amelyek elkötelezettek az uniós jog és a megfelelő ügyintézés elveinek tiszteletben tartása mellett. Párhuzamos vizsgálatok és közös vizsgálatok, valamint lekérdezési eljárások révén az ENO lehetővé teszi számunkra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzunk, amelyek mind az uniós közigazgatást, mind a nemzeti vagy regionális közigazgatásokat érintik, ezáltal Európa-szerte megerősítve a CRPD általános végrehajtását.

Hadd mondjak egy példát. 2022-ben hivatalom határozatot adott ki azt követően, hogy hivatalból vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hogyan követi nyomon a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelhez való jogának támogatására szánt uniós forrásokat. A vizsgálat során számos nemzeti ombudsmantól kaptunk értékes észrevételeket.

Megállapításaink alapján javaslatokat tettünk a Bizottság nyomonkövetési folyamatainak javítására, és hangsúlyoztuk, hogy aktívabb jogérvényesítési szerepet kell vállalnia, különösen azokban az esetekben, amikor aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az uniós finanszírozású tevékenységek ellentétesek lehetnek az intézményi kitagolás előmozdításának céljával. 

Ez más intézményekkel, nevezetesen az Alapjogi Ügynökséggel közös probléma. Az FRA legutóbbi jelentése kiemeli, hogy véget kell vetni az intézményesítésnek, és prioritásként kell kezelni a fogyatékossággal élő személyek közösségbe való befogadását.

Ez év márciusában – mint tudjuk – a CRPD-bizottság befejezte az EU második időszakos felülvizsgálatát, és közzétette záró észrevételeit. Irodám az elmúlt években kezelt panaszok és megkeresések alapján nyújtott be információkat.

A bizottság több visszatérő problémára is felhívta a figyelmet, amelyeket szintén azonosítottunk, nevezetesen: az intézményi kitagolás és az uniós források felhasználása, a fogyatékossággal élő személyek munkakörülményei az uniós közigazgatáson belül, beleértve a munkaerő-felvételt, a gondozók juttatásait és az észszerű alkalmazkodást, valamint az uniós alkalmazottak egészségbiztosítását.

Most az Európai Bizottság – mint az EU CRPD-kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartója – feladata, hogy vezesse az e kihívások kezeléséhez szükséges reformokat és intézkedéseket.

Ösztönöz, hogy e kérdések egyikével – a fogyatékossággal élő személyek egészségügyi szükségleteinek megtérítésével – kapcsolatban a Bizottság hivatalom megállapításaira és a CRPD-bizottság észrevételeire támaszkodott, és a CRPD-nek megfelelő új megközelítést mérlegel.

A bizottság azt is megjegyezte, hogy követni kell az európai ombudsman ajánlásait. Bár ajánlásaink jogilag nem kötelező erejűek, az uniós intézmények általában pozitívan reagálnak. Amennyiben nem, hivatali visszásságot állapíthatunk meg, és adott esetben különjelentést nyújthatunk be az Európai Parlamentnek. Eddig nem volt szükség ilyen jelentés kiadására a fogyatékossággal élők jogairól.

Hadd említsek meg néhány üdvözlendő uniós szintű fejleményt is.

Az önálló életvitelről szóló, nemrégiben elfogadott tanácsi következtetések pozitív lépést jelentenek, különösen egy olyan területen, ahol a CRPD-bizottság további előrelépésre szólított fel. Ugyanilyen fontos a Bizottság azon megerősítése, hogy 2026-ban aktualizálni fogja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030-as időszakra szóló uniós stratégiát. Az olyan kiemelt kezdeményezésekre építve, mint az uniós fogyatékossági kártya, várakozással tekintek az EGSZB ajánlásaival összhangban lévő ambiciózus és konkrét új intézkedések elé.

A Bizottság nyilvános konzultációt is indított a stratégia javítása érdekében. A nyilvános konzultációk, a PETI bizottsághoz benyújtott petíciók és a hivatalomhoz benyújtott panaszok mind létfontosságú eszközök a polgári részvétel megerősítéséhez, valamint a továbbra is fennálló hiányosságok és problémák azonosításához.

Az Eurostat szerint az EU-ban minden negyedik felnőtt fogyatékossággal élő személy. Az EU érdemi előrelépést tett jogaik védelme és előmozdítása terén, de még mindig van mit tenni a teljes egyenlőség és részvétel biztosítása érdekében. Ez egyértelműen kiderül azokból a panaszokból, amelyeket hivatalom továbbra is kap, és bizonyosan a PETI bizottsághoz benyújtott petíciókból is.

Bizonytalanság idején különösen fontos, hogy valamennyi uniós szereplő továbbra is összpontosítson, nyomon kövesse a CRPD-bizottság záró észrevételeit, és továbbra is kivegye a részét a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdításából.

Az is rendkívül fontos, hogy az e témával kapcsolatos együttműködési erőfeszítéseket összehozzuk, nemcsak az ombudsmani intézmények szintjén, hanem az olyan fontos érdekelt felek szintjén is, mint az FRA, az általuk tett megállapításokra és megoldásokra építve.

Mert végső soron a fogyatékossággal élők jogai nem különleges jogok. Egyenlő jogokról van szó – és védelmük az Unió integritásának, méltányosságának és minden egyén iránti elkötelezettségének mércéje. Példát mutatva.

Köszönöm. - Köszönöm.