A panaszos nyilvános hozzáférést kért az Európai Bizottságtól egy nagy közösségimédia-vállalat kockázatértékelési jelentéséhez a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek való megfeleléséről – az éves jelentéstétel a jogszabály szerinti „nagyon nagy online platformok” kötelezettségeinek részét képezi. A Bizottság megtagadta a dokumentumhoz való hozzáférést, azzal érvelve, hogy általában feltételezhető, hogy a közzététel alááshatja a szóban forgó vállalat kereskedelmi érdekeit, valamint hogy folyamatban van egy vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a vállalat megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A Bizottság nem értékelte egyedileg a jelentést az esetleges nyilvánosságra hozatal szempontjából.

A jelentés vizsgálatát követően az ombudsman előzetes megállapításokat tett arra vonatkozóan, hogy észszerűtlen, hogy a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján készített kockázatértékelési jelentés esetében a közzététel megtagadásának általános vélelmét alkalmazza. Megjegyezte, hogy azok a körülmények, amelyek között az uniós bíróságok elismerték az általános vélelem alkalmazásának lehetőségét, nagyon különböznek a kockázatértékelési jelentésekre alkalmazandó szabályoktól.

A Bizottság azonban fenntartotta álláspontját, hozzátéve, hogy az általános vélelem alkalmazását az is indokolta, hogy védeni kell a platform digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeinek való megfelelésére vonatkozó független ellenőrzést.

Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy ez elegendő a titoktartás általános vélelmének alkalmazásához. Megjegyzi, hogy bár a kockázatértékelési jelentés platform általi proaktív közzétételének ütemterve a független ellenőrzés befejezéséhez kapcsolódik, ez nem jelenti azt, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket ezen időpont előtt el kell utasítani.

Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság a kockázatértékelési jelentésre a nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelmét alkalmazza. Javasolja, hogy a Bizottság a lehető legszélesebb körű hozzáférés biztosítása érdekében végezze el a dokumentum egyedi értékelését.

A Bizottság nem fogadta el az ombudsman ajánlását. Korábbi érvei mellett azt is állította, hogy nem tudja értékelni, hogy a jelentés tartalmaz-e üzleti szempontból érzékeny információkat, és hogy a panaszos magánérdeket, nem pedig közérdeket követ a hozzáférés kérelmezéséhez.

Az ombudsman sajnálattal vette tudomásul a Bizottság válaszát. Hangsúlyozza, hogy közérdeknek minősül annak ellenőrzése, hogy egy online óriásplatform megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeinek. Megjegyzi továbbá, hogy az üzleti szempontból érzékeny információk értékelése az uniós intézményeknek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok szerinti kötelezettségei közé tartozik. Ennek eredményeként lezárta az ügyet, megerősítve, hogy hivatali visszásságot állapított meg.