Az ügy az Európai Bizottság azon döntésére vonatkozott, hogy egyes, a romák elleni rasszizmus elleni küzdelmet célzó, uniós finanszírozású projektben részt vevő nem kormányzati szervezet által igényelt költségeket nem támogathatónak minősít. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően a bizonyítékokat, mielőtt megállapította volna, hogy a költségek nem támogathatók.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

Az ügy az Európai Bizottságnak a különböző uniós finanszírozású projektek keretében vissza nem térítendő támogatásként kifizetett összegek visszafizettetéséről szóló határozatára vonatkozott. A határozatot egy ellenőr által a Bizottság nevében végzett ellenőrzéseket követően hozták meg. A panaszos nem értett egyet az ellenőrzés megállapításaival. A panaszos többek között azt akarta, hogy az ellenőrzéseket a tagállam nemzeti könyvvizsgálói kamarája vizsgálja felül. A Bizottság ezt nem tartotta szükségesnek.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

Ez a saját kezdeményezésű vizsgálat egy örmény nem kormányzati szervezetek szövetsége, a Polgárvédelmi Liga (CPL) által benyújtott panaszon alapul. Ez az Európai Unió örményországi küldöttségének azon döntésére vonatkozik, hogy nem köt támogatási szerződést a CPL-lel, miután a küldöttség hibát fedezett fel a CPL-kérelem kezdeti értékelése során. A CPL azzal érvelt, hogy a küldöttség határozata nem megalapozott indokokon alapult.

Az ombudsman vizsgálata során az Európai Bizottság elismerte, hogy a küldöttség által eredetileg hozott intézkedés, miután felismerte, hogy hiba történt az értékelési folyamatban, nem volt megfelelő. A Bizottság azonban azt is kimutatta, hogy a feltárt hiba szükségessé tette a CPL pályázatának újbóli értékelését, és így a küldöttségnek nem állt módjában megkötni a támogatási szerződést a CPL-lel.

Az ombudsman ezért úgy zárta le a vizsgálatot, hogy nem állapított meg hivatali visszásságot.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság nem válaszolt a panaszosnak az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség azon döntésének jogi felülvizsgálatára irányuló kérelmére, hogy elutasítja projektjét az Erasmus+ program keretében nyújtott uniós finanszírozásból. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság már válaszolt a panaszosnak. Ezért úgy ítélte meg, hogy a panasznak ezt a részét az intézmény rendezte. Megvizsgálta továbbá a Bizottság válaszának tartalmát, és azt átfogónak és észszerűnek találta. Ezért úgy határozott, hogy nem történt hivatali visszásság.

Az ügyet az Európai Unió egész területéről származó jogi szakértők szövetsége indította, amely az Európai Bizottság által társfinanszírozott projektet hajtott végre. Egy ellenőrzést követően a támogatási megállapodás alapján jogosulatlannak ítélt összegek állítólagos tisztességtelen visszafizettetésére vonatkozott.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy beavatkozását követően sikerült megoldást találni. Ezért lezárta az ügyet.

Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság nem válaszolt a panaszosnak a támogatási javaslat benyújtásával kapcsolatos nehézségeire vonatkozó üzeneteire. Technikai problémák miatt a panaszos nem tudott a Bizottság PRIAMOS rendszerén keresztül pályázni. Ehelyett e-mailben nyújtotta be javaslatát, amelyre nem érkezett válasz.

Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon. Válaszában a Bizottság elnézést kért, amiért nem válaszolt korábban. Azt állította, hogy nem tudja elfogadni a panaszos e-mail-kérelmét, mivel a rendszer megfelelően működött, és a Bizottság nem tudta azonosítani a panaszos arra irányuló kísérleteit, hogy a PRIAMOS-on keresztül a határidő előtt elküldje a javaslatot.

Az ügy a jogi fordítási szolgáltatásokra vonatkozó két ajánlat Európai Bíróság általi értékelésére vonatkozott. A panaszos, egy sikertelen ajánlattevő azt állította, hogy a pályázati eljárás nem felelt meg a megfelelő ügyintézés követelményeinek, mivel i. az ajánlatok értékelése nem volt megfelelően dokumentálva, ii. nem volt lehetőség belső adminisztratív felülvizsgálat kérelmezésére, és iii. nem garantálta az anonimitást.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Számvevőszék nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman azonban három javítási javaslatot tett a Számvevőszéknek, nevezetesen azt, hogy i. írja elő a belső értékelők számára a tesztek értékelőlapjainak aláírását és dátumozását, ii. hozzon létre belső felülvizsgálati mechanizmust a sikertelen pályázók panaszainak kezelésére, és iii. anonimizálja az ajánlattevők tesztjeit a belső értékelők által az értékelési folyamat során végzett értékelés céljából.

A panaszos egy informatikai vállalat, amely részt vett egy bizottsági pályázaton. A Bizottság minden ajánlattevőt felkért két esettanulmány elkészítésére annak érdekében, hogy értékelni tudja műszaki képességeiket.

A panaszos kifogásolta, hogy az egyik esettanulmány nagyon hasonló volt egy uniós ügynökség által nemrégiben szervezett pályázathoz. Azt állította, hogy ez versenyelőnyhöz juttatta azokat a társaságokat, amelyek ezt az ajánlatot elnyerték a Bizottság ajánlatában. A panaszos azt is kifogásolta, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy nem teszi közzé azoknak a személyeknek a nevét, akik a Bizottságnak benyújtott javaslatokat értékelték.

Vizsgálatát követően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a pályázati eljárás Bizottság általi kialakítása nem biztosított versenyelőnyt a nyertes ajánlattevő számára. Ami az értékelők nevének közzétételét illeti, az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság fontolja meg az ilyen nevek jövőbeli közzétételét.

Az ügy a Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíj iránti kérelem azon az alapon történő elutasítására vonatkozott, hogy az ösztöndíjat kérelmező személy szakmai gyakorlatot folytatott egy adott magánvállalkozásnál.

Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt, és azt ajánlotta, hogy amennyiben a Kutatási Végrehajtó Ügynökség lehetséges szabálytalanságokat tár fel egy uniós finanszírozású projektben részt vevő kutatók kiválasztására irányuló eljárásban, a helyzet orvoslása érdekében megfelelően és időben vizsgálja ki az ügyet.

Az ombudsman most elégedett azzal, hogy a REA elfogadta ajánlásait. Ezért lezárta az ügyet.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az IMI hogyan kezelt egy állítólagos összeférhetetlenséget egy európai oltási program kockázataival és előnyeivel foglalkozó kutatási projekt pályázati eljárása során.

A panaszos, aki az eljárásban részt vevő konzorcium tagja, azzal érvelt, hogy az IMI nem foglalkozott azzal, hogy az értékelő bizottság valamennyi tagja pártatlan-e. A panaszos azzal érvelt, hogy két tag kapcsolatban áll a nyertes konzorciummal, ami összeférhetetlenséghez vezetett.

Az ombudsman megállapította, hogy az IMI helyesen alkalmazta a vonatkozó szabályokat, és nem talált bizonyítékot arra, hogy a panaszos konzorciuma igazságtalanul kezelte volna a javaslatot. Az ombudsman ezért megállapította, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatban nem merült fel hivatali visszásság. Az ombudsman továbbá megvizsgálta, hogy egy adott javaslattal összeférhetetlenségi helyzetben lévő szakértők számára lehetővé kell-e tenni egy versengő javaslat értékelését. Az ombudsman megállapította, hogy mivel az IMI által követett szabályokat az Európai Bizottság dolgozta ki, e konkrét panasszal összefüggésben e kérdéssel kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

Az Európai Bizottság kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokon keresztül finanszírozza az európai kutatási programokat. Ez a panasz egy olyan konzorcium által benyújtott pályázat értékelésével kapcsolatos állítólagos szabálytalanságokra vonatkozik, amely a program energiaügyi szakasza keretében igényel ilyen finanszírozást.

2013 februárjában a Bizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy projektjavaslatát elutasították. A panaszos ezt követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. Mivel elégedetlen volt e jogorvoslati eljárás eredményével, azt kifogásolta az ombudsmannál, hogy a Bizottság tévesen értékelte javaslatát. Azt is kifogásolta, hogy a Bizottság egyik tisztviselője nyilvános fórumon két héttel a hivatalos eredmények közlése előtt közzétette a kiválasztási eljárás eredményeit. A vizsgálat során a panaszos azzal érvelt, hogy az egyik független értékelő szakértő esetében összeférhetetlenség állt fenn.

Az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot a panaszos javaslatának értékelésével kapcsolatban. Az ombudsman azonban megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősült, hogy a Bizottság idő előtt nyilvánosságra hozta a kiválasztási eljárás eredményeit.

Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a Bizottság egyik értékelő szakértője esetében nem kezelte és kezelte az összeférhetetlenség látszatát. Ez a mulasztás hivatali visszásságnak minősült. A Bizottság eljárásainak javítása érdekében az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kezdettől fogva megszerezze a releváns érdekekre vonatkozó valamennyi szükséges információt, és foglalkoznia kell az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzetekkel.