A panasz előzményei

1. A panaszos egy olyan nemzetközi vállalat leányvállalata, amely üzleti tevékenységek, többek között szoftvermegoldások tervezésére szakosodott. 2009 és 2012 között a panaszos átvett egy cseh vállalkozást (a továbbiakban: részt vevő vállalkozás), amely az Európai Unió hatodik és hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának (FP6 és FP7) különböző projektjeiben vett részt. A vállalkozás e projektekben való részvételét az Európai Bizottság támogatások révén finanszírozta. Az e támogatásokra irányadó feltételeket különböző „támogatási megállapodásokban” határozták meg.

2. 2009-ben a Bizottság elrendelte az elvégzendő projektek pénzügyi ellenőrzését. Az ellenőrzésijelentés-tervezetek hiányosságokat állapítottak meg a projektek számvitelében, és azt javasolták, hogy a Bizottság törekedjen arra, hogy az általa kifizetett támogatások jelentős részét (körülbelül 50 %-át) visszafizettetje a panaszossal. A Bizottság az ellenőrzésijelentés-tervezeteket 2012-ben és 2013-ban megküldte a panaszosnak.

3. A panaszos úgy vélte, hogy az ellenőrzésijelentés-tervezetek megállapításai tévesek, és azt kérte a Bizottságtól, hogy szüntesse meg vagy függessze fel az ellenőrzési eljárásokat. A panaszos különösen azt a számviteli céget kifogásolta, amely a Bizottság nevében elvégezte az ellenőrzéseket. A panaszos szerint a cég számviteli módszerei nem feleltek meg a „nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak”. A panaszos ezért azt kérte, hogy a könyvvizsgáló cég munkáját a Cseh Köztársaság Könyvvizsgálói Kamarája ellenőrizze, és kérte, hogy a Bizottság ehhez járuljon hozzá [1]. A panaszos azt is elmondta, hogy nem tehet észrevételeket a könyvvizsgálói jelentéstervezetekkel kapcsolatban, mivel nem rendelkezik minden olyan dokumentummal, amelyet a könyvvizsgáló cég a részt vevő cégtől kapott. Ezenkívül a panaszos gyanította, hogy a Bizottság felvette a „korai előrejelző rendszerbe”[2].

4. A panaszossal folytatott levelezésében a Bizottság vitatta ezt. Végül az ellenőrzés megállapításaival összhangban visszafizettetési utasítást adott ki.

5. 2015 szeptemberében a panaszos panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz következő vonatkozásaival kapcsolatban:

1) A Bizottság hibát követett el, amikor elfogadta az ellenőrzés megállapításait, és megpróbálta visszafizettetni a kapcsolódó forrásokat.

2) A Bizottság tévesen tagadta meg annak engedélyezését, hogy a könyvvizsgáló cég munkáját a cseh könyvvizsgálói kamara ellenőrizze.

3) A Bizottság nem erősítette meg, hogy a panaszos rendelkezésére bocsátotta az összes olyan dokumentációt, amelyet a számviteli cége a részt vevő cégtől kapott.

4) A Bizottság nem tájékoztatta a panaszost arról, hogy felvették-e a korai előrejelző rendszerbe.

7. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa a panaszost arról, hogy minden dokumentációt benyújtottak-e a panaszosnak, és hogy a panaszost felvették-e a korai előrejelző rendszerbe. A Bizottság ezt követően tájékoztatta a panaszost, hogy minden dokumentációt a panaszos rendelkezésére bocsátottak, és hogy a panaszos nem került be a korai előrejelző rendszerbe.

8. Az ombudsman határozata figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és álláspontokat.

Ellenőrzési megállapítások és visszafizettetés

A felek érvei

9. A panaszos lényegében azzal érvelt, hogy az ellenőrzés megállapításai tévesek voltak. Az ellenőrzés a részt vevő vállalkozás munkaidő-nyilvántartási rendszerét megbízhatatlannak találta, de nem jelölte meg, hogy milyen alternatív rendszert kellett volna alkalmazni. A panaszos továbbá azt állította, hogy az ellenőrzési eljárás hosszú időt vett igénybe, és hogy az ugyanazon projektekben részt vevő más vállalatokra vonatkozó ellenőrzési eljárásokat gyorsabban zárták le. Ennek eredményeként a panaszos azzal érvelt, hogy a részt vevő vállalkozást hátrányos megkülönböztetés érte. A panaszos továbbá úgy vélte, hogy a pénzeszközök visszafizettetése „joggal való visszaélésnek” minősülne, és minden esetben „elévült”.

10. A Bizottság hivatkozott az ellenőrzés megállapításaira, és kijelentette, hogy nincs oka kétségbe vonni ezeket a megállapításokat. Megállapította különösen, hogy az ellenőrzés olyan rendszerszintű hibákat tárt fel, amelyek megkérdőjelezték, hogy a részt vevő vállalkozás hogyan kezelte és jelentette be a személyzeti költségeket, valamint egyéb olyan bizonyítékokat, amelyek nem támasztották alá a bejelentett munkaidőt [3].

11. A Bizottság elismerte, hogy az ellenőrzési eljárások hosszú időt vettek igénybe, és sajnálatát fejezte ki emiatt. Kifejtette, hogy az eltelt idő az ügyek összetettségének tudható be, és nem a panaszos diszkriminatív megközelítésének. A Bizottság azzal érvelt, hogy nem élt vissza a támogatási megállapodásokban meghatározott jogaival, mivel a projekt befejezésétől számított öt éven belül jogosult volt ellenőrzést kezdeményezni.

Az ombudsman értékelése

12. Az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által adott indokolás megalapozott és megfelelő.

13. Az ellenőrzés megállapításai indokoltak és érthetőek. Az a tény, hogy az ellenőrzési jelentések nem javasoltak külön alternatív munkaidő-nyilvántartási rendszert, nem változtat azon a megállapításon, hogy a bejelentett munkaidőt nem támasztotta alá megfelelően az alkalmazott munkaidő-nyilvántartási rendszer és más bizonyítékok.

14. A Bizottság egyetértett a panaszos azon véleményével, hogy az ellenőrzési eljárások túl sokáig tartottak. A panaszost ez érthetően bosszantja. Nehéz azonban belátni, hogy a hosszú időtartam a panaszossal szembeni hátrányos megkülönböztetést vagy a Bizottság részéről joggal való visszaélést vont volna maga után. Az a tény, hogy más ellenőrzési eljárások nem szenvedtek késedelmet, nem bizonyítja, hogy a panaszost hátrányos megkülönböztetés érte ebben az eljárásban. Jellegüknél fogva minden ellenőrzési eljárás különböző problémákkal és kihívásokkal jár. A hátrányos megkülönböztetés egyértelmű jeleinek hiányában el kell fogadni, hogy egyes eljárások hosszabb időt vehetnek igénybe, mint mások. A támogatási megállapodások értelmében a Bizottság a projekt befejezését követő öt éven belül jogosult volt ellenőrzéseket végezni. Nem minősülhet joggal való visszaélésnek, ha a Bizottság él a támogatási megállapodás által ráruházott joggal. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy a Bizottság elévült volna attól, hogy a támogatás címén kifizetett pénzeszközök visszatéríttetését kérje, ami ezt követően egy ellenőrzés kedvezőtlen megállapításainak eredménye volt.

15. Mindezek alapján az ombudsman megállapítja, hogy nem áll fenn hivatali visszásság.

A Könyvvizsgálói Kamara által végzett ellenőrzés

A felek érvei

16. A panaszos úgy vélte, hogy a könyvvizsgáló cég munkájában olyan módszertani hiányosságok mutatkoztak, amelyek megkérdőjelezik az ellenőrzés megállapításait. Ezért azt kérte a cseh könyvvizsgálói kamarától, hogy végezze el az elvégzett munka ellenőrzését. Ehhez a Bizottság hozzájárulására volt szüksége.

17. A Bizottság azt állította, hogy a könyvvizsgáló cég munkája megfelelt a támogatási megállapodásnak, és ezért nem járult hozzá a könyvvizsgálói kamara általi ellenőrzéshez.  

Az ombudsman értékelése

18. Az ombudsman úgy véli, hogy a jelen ügy körülményei között érthető, hogy a Bizottság nem járult hozzá a könyvelő cég könyvvizsgálatához.

19. A felek felkérése arra, hogy járuljanak hozzá saját számviteli cégük könyvvizsgálatához, nem szokásos intézkedés. Ezért indokolt megkövetelni, hogy az ilyen kérelmet benyújtó fél különösen jó alappal rendelkezzen a kérelem benyújtásához. Nem lehet elegendő, ha egy fél csak azt állítja, hogy a könyvelő cég megállapításai tévesek. A félnek legalább azt bizonyítania kell, hogy megalapozottan feltételezhető a jó könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok megsértése.

20. A panaszos nem hozott fel olyan érvet, amely meggyőző lenne azon állítását illetően, hogy a Cseh Könyvvizsgálói Kamara általi ellenőrzésre van szükség. A panaszos csak arra hivatkozott, hogy nem ért egyet a Bizottság számviteli cégének megállapításaival. E körülmények között a Bizottság álláspontja indokolt.

Dokumentációs és korai előrejelző rendszer

A felek érvei

21. A panaszos azt kérte a Bizottságtól, hogy erősítse meg, hogy a Bizottság a panaszos rendelkezésére bocsátotta az összes olyan dokumentációt, amelyet a számviteli cég a részt vevő cégtől szerzett be. Amikor a Bizottság megerősítette, hogy a panaszos rendelkezésére bocsátotta az összes dokumentumot (körülbelül 3000 dokumentumot), a panaszos azt állította, hogy hiányoznak a dokumentumok. A Bizottság kijelentette, hogy a panaszos rendelkezésére bocsátotta az összes olyan dokumentációt, amelyet a számviteli cég kapott, de a számviteli cég a helyszínen is áttekinthette volna a dokumentumokat a részt vevő cégnél, anélkül, hogy másolatot készített volna ezekről a dokumentumokról. A Bizottság megjegyezte, hogy a támogatási megállapodások értelmében a részt vevő vállalkozás (vagy annak jogutódja, jelen esetben a panaszos) felelőssége az összes dokumentáció megőrzése.

22. A panaszos nem tett észrevételeket a Bizottság azon információival kapcsolatban, amelyek szerint a panaszos nem került be a korai előrejelző rendszerbe.

Az ombudsman értékelése

23. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a panaszos nehéz helyzetben lehet az ellenőrzési folyamathoz szükséges dokumentációt illetően, mivel a részt vevő cég megszűnt létezni. Mindazonáltal, amint azt a Bizottság helyesen megállapította, a részt vevő vállalkozás feladata volt az összes dokumentáció megőrzése. A Bizottság késznek mutatkozott arra, hogy segítséget nyújtson a panaszosnak azáltal, hogy a Bizottság könyvvizsgáló cégéhez beérkezett valamennyi dokumentációt a rendelkezésére bocsátotta. Semmi nem utal arra, hogy a Bizottság ne bocsátotta volna a panaszos rendelkezésére az összes rendelkezésére álló dokumentációt.

24. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság rendezte azt a kérdést, hogy a panaszost felvették-e a korai előrejelző rendszerbe.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet [4]:

Az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Marta Hirsch-Ziembińska

A vizsgálatokért és az IKT-ért felelős osztály vezetője – 1. egység

Strasbourg, 2018. 04. 03.

[1] A panaszos szerint a könyvvizsgálói kamara szabályzatából az következik, hogy a könyvvizsgáló cég munkájával kapcsolatban vitában álló mindkét félnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kamara elvégezze e munka ellenőrzését.

[2] A korai előrejelző rendszert akkoriban a 2008. december 16-i 2008/969/EK bizottsági határozat szabályozta. A rendszer célja, hogy valamennyi uniós szervet figyelmeztesse azokra a vállalatokra, amelyek egy uniós szerv véleménye szerint súlyos adminisztratív hibákban vagy csalásban vettek részt, különösen akkor, ha uniós finanszírozásban részesültek.

[3] Például: Az ellenőrzés megállapításai szerint az uniós finanszírozás a részt vevő vállalkozás éves jövedelmének kevesebb mint 2%-át tette ki, és a projektekben való részvételt a részt vevő vállalkozás személyzete „marginális tevékenységnek” tekintette, míg a felső vezetés által jelentett idő az éves munkaidő 9–25%-a volt.

[4] Ezt a panaszt az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatának 11. cikkével összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték.