Az ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) azon gyakorlatára vonatkozott, hogy nem teszi lehetővé a pályázók számára, hogy egynél több egyidejű felvételi versenyvizsgára jelentkezzenek uniós köztisztviselők számára, még akkor sem, ha megfelelnek a kritériumoknak. Az EPSO megtagadta annak engedélyezését, hogy a panaszos egyidejűleg két, az uniós intézmények fordítóinak felvételére irányuló versenyvizsgára jelentkezzen, és nem fejtette ki meggyőzően e gyakorlat alkalmazásának okait.

Az ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat azzal a következménnyel járhat, hogy akadályozza a legképzettebb személyek felvételét, és hogy ennek megfelelően az EPSO-nak képesnek kell lennie arra, hogy meggyőzően megindokolja, miért alkalmazza ezt a gyakorlatot. Az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha az EPSO´ elmulasztott ilyen indokolást adni a panaszosnak. Azt is megállapította, hogy a gyakorlat megalapozott indokolás hiányában történő folytatása szükségszerűen hivatali visszásságnak is minősül. Az ombudsman ezért azt ajánlotta az EPSO-nak, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az e gyakorlattal kapcsolatos politikáját.

A panaszost 2013-ban kizárták az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett, az ellenőrzés területén tanácsosok felvételére irányuló versenyvizsgáról. Kizárására azon az alapon került sor, hogy egyetemi végzettsége nem volt kellően releváns a meghirdetett állás szempontjából. A panaszos az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában rámutatott arra, hogy több olyan pályázó, akit 2010-ben vettek fel ugyanarra a versenyvizsgára, ugyanolyan vagy kevésbé releváns oklevéllel rendelkezett, mint az ő oklevele. Azzal érvelt, hogy ha a többi pályázó képesítése 2010-ben elegendő, akkor oklevelének 2013-ban is elegendőnek kell lennie.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a 2013. évi versenyvizsga ugyanaz volt, mint az eredetileg 2010-ben lebonyolított versenyvizsga, és hogy 2013-ban ugyanazokat a képesítési kritériumokat kell alkalmazni, mint 2010-ben. Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO hivatali visszásságot követett el, és azt ajánlotta, hogy az EPSO kérje fel a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül a panaszos képesítéseire vonatkozó határozatát.

Az EPSO megtagadta az ombudsman ajánlásának elfogadását anélkül, hogy

Meggyőző érvek álláspontja mellett. Az ombudsman ezért hivatali visszásság megállapításával zárta le az ügyet.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) hogyan kezelte az uniós köztisztviselők kiválasztására irányuló versenyvizsga vizsgaközpontjában fennálló feltételekkel kapcsolatos panaszt. A panaszos egy számítógépet kapott a bejárati ajtó mellé, és azt állította, hogy a szobába belépő és onnan távozó emberek által okozott zavarok negatívan befolyásolták teljesítményét. Az arra irányuló kísérletei, hogy problémáival a vizsgaközpont személyzete foglalkozzon, sikertelenek voltak, és ezt követően panaszt tett az EPSO-nál. Mivel elégedetlen volt azzal, ahogyan az EPSO kezelte panaszát, az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és felkérte az EPSO-t, hogy alaposabban vizsgálja meg a panaszt. Az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott az EPSO és a vizsgák lebonyolításáért felelős vállalkozó képviselőivel is, és meglátogatott egy vizsgaközpontot az EPSO székhelyén. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy ebben az ügyben a további vizsgálatok összességében nem indokoltak; azonban számos javítási javaslatot tett az EPSO-nak.

Az ügy az EU albániai küldöttségénél betöltendő álláshelyre vonatkozó kiválasztási eljárásra vonatkozott. A panaszos elégedetlen volt azzal, hogy nem került be az előválogatott jelöltek listájára, mivel úgy vélte, hogy teljesíti az összes előírt kritériumot. Tájékoztatást kért a kérelméről és arról, hogy miért nem került be az előválogatott jelöltek listájára. A küldöttség nem válaszolt időben a kérésére.

Az ombudsman érdeklődött az ügyben. A vizsgálat során a küldöttség válaszolt a panaszra, és ezzel megoldotta a panasz ezen aspektusát. Ami a panaszos előválogatásának mellőzéséről szóló határozatot illeti, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a küldöttség döntésének magyarázata észszerű, és a vizsgálatot hivatali visszásság hiányának megállapításával zárta le. Az ombudsman azt javasolta, hogy az Európai Külügyi Szolgálat adjon iránymutatást a küldöttségeknek a pályázók folyamatos tájékoztatásának szükségességéről, amennyiben a kiválasztási versenyvizsgák késedelmet szenvednek. Az ombudsman azt is javasolta, hogy az Európai Külügyi Szolgálat a helyi alkalmazottaknak szóló uniós küldöttségi útmutatóba foglaljon bele részletesebb követelményeket a kiválasztási bizottságok által összeállított listában/excel-táblázatban feltüntetendő információk típusára vonatkozóan.

Az ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) azon kifogására vonatkozott, hogy a pályázókat nem értesítették megfelelően előre a versenyvizsga számítógépes vizsgáinak vizsgaidőszakáról. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az EPSO részéről nem történt hivatali visszásság. Az adott esetben a pályázót a vizsgaidőszak kezdete előtt 3 héttel tájékoztatták. Az EPSO – az ombudsman korábbi határozatát követően – minden esetben legalább 2 héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt felveszi a kapcsolatot a pályázókkal.

E vizsgálat során az EPSO arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy új gyakorlata szerint előzetes indikatív ütemtervet tesz közzé az általa szervezett versenyvizsgákra vonatkozóan. Ezt a fejleményt az ombudsman üdvözli.

Az ügy az Európai Globális Navigációs Rendszerek Ügynöksége IKT-osztályvezetői posztjának betöltésére irányuló kiválasztási eljárásra vonatkozott. A panaszos azt állította, hogy az Ügynökség nem értékelte tisztességesen a kérelmét, és azt kérte, hogy az Ügynökség vizsgálja felül a kérelmét elutasító határozatát.

Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és felkérte az Ügynökséget, hogy tisztázzon számos eljárási kérdést. Az Ügynökség válasza és saját elemzése alapján az ombudsman nem tárt fel nyilvánvaló hibát a kiválasztási eljárásban. Ezért az ügyet hivatali visszásság hiányára vonatkozó megállapítással zárták le.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM) kiválasztási eljárás keretében elutasította a panaszos pályázatát. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a kérelem elutasításával kapcsolatban nem történt hivatali visszásság. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy elegendő az egyszintű igazgatási felülvizsgálati mechanizmus. Végezetül az ombudsman örömmel értesült arról, hogy az Európai Külügyi Szolgálat úgy határozott, hogy módosítja az elutasított jelölteknek küldött üzenetét annak érdekében, hogy az tartalmazza a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkat.

Az ügy arra vonatkozott, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) egy szerződéses alkalmazott felvételi eljárását követően nem válaszolt a panaszos felülvizsgálati kérelmére.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és felkérte az EASME-t, hogy válaszoljon a panaszosnak, és foglalkozzon a sikeres pályázók „tartaléklistájáról” való kizárásával kapcsolatos aggályaival. Válaszában az EASME elnézést kért az általa „szerencsétlen eseménynek” nevezett eseményért, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, és kifejtette, hogy a panaszost miért nem vették fel a tartaléklistára.

Az ombudsman meggyőzőnek találta az EASME-nek a panaszos kizárására vonatkozó magyarázatait. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy az EASME-nek egy évre volt szüksége ahhoz, hogy válaszoljon a panaszos felülvizsgálati kérelmére, és ezt csak az ombudsman beavatkozását követően tette meg. Az ombudsman arra ösztönözte az EASME-t, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy hasonló események a jövőben ne fordulhassanak elő.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az EPSO megfelelő választ adott-e a panaszos azon aggályaira, hogy EPSO-fiókjával kapcsolatos technikai probléma miatt esetleg elszalasztotta a felvételi lehetőségeket. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az EPSO által a vizsgálat során adott válasz megfelelően eloszlatta a panaszos aggályait. Az EPSO foglalkozott a technikai problémával, és biztosította a panaszost arról, hogy egyetlen lehetőséget sem mulasztott el.

Az ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) azon döntésére vonatkozott, hogy nem teszi lehetővé a panaszos számára, hogy egy pályázati felhívás keretében második pályázatot nyújtson be, amely nem tartalmazott konkrét határidőt a pályázatok benyújtására. A panaszos egy második pályázatot is be kívánt nyújtani, miután nem felelt meg az ugyanazon kiválasztási eljárás keretében benyújtott eredeti pályázatához kapcsolódó vizsgán. A panaszos azzal érvelt, hogy az EPSO nem adott megfelelő választ leveleire, amelyek i. arra a jogalapra vonatkoztak, amely alapján a pályázók nem pályázhatnak újra a kiválasztási eljárásokban konkrét határidő nélkül; valamint ii. a spanyolországi vizsgaközpontban uralkodó körülmények, beleértve a személyzet viselkedését is.

Válaszában az EPSO a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meghatározott feltételekre hivatkozott fellépéseinek jogalapjaként. Kifejtette továbbá, hogy kivizsgálta a vizsgaközpont személyzetének magatartására vonatkozó kérdést.

Az ombudsman észszerűnek és megfelelőnek találta az EPSO magyarázatát, ezért az ügyet lezárta.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) állítólag nem tartotta be a kiválasztási eljárás szabályait.

Az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy vizsgálatának első lépéseként orvosolja a panaszos aggályait. Ezek az aggályok a kiválasztási eljárás keretében lebonyolított vizsgákkal kapcsolatos állítólagos téves tájékoztatásra, valamint a panaszost a vizsgák eredményéről tájékoztató levelekben szereplő lényeges hibára vonatkoztak. Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO ezt követő válasza átfogó és észszerű magyarázattal szolgált a panaszos által felvetett kérdésekkel kapcsolatban, és semmi nem utalt arra, hogy az EPSO nem felelt meg a szóban forgó kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályoknak. Ezért az ügyet hivatali visszásság hiányának megállapításával zárta le.

A panaszos több alkalommal is levélben kérte az EPSO-t, hogy törölje EPSO-fiókját. Az EPSO azt válaszolta, hogy nem törölheti a fiókját, mivel két kiválasztási eljárás, amelyben részt vett, még folyamatban volt. Miután a panaszos válasz nélkül még kétszer felvette a kapcsolatot az EPSO-val, az ombudsmanhoz fordult, azt állítva, hogy az EPSO nem válaszolt, és azt kérte, hogy az EPSO törölje a fiókját.

Az ombudsman vizsgálatát követően az EPSO válaszolt a panaszosnak. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy az EPSO rendezte a panaszos állítását. Válaszában az EPSO arról is tájékoztatta a panaszost, hogy az általa lefolytatott két kiválasztási eljárásra vonatkozó adatmegőrzési időszak még nem járt le, és ezért még nem törölheti EPSO-fiókját. Az ombudsman e tekintetben nem állapított meg hivatali visszásságot, és így lezárta az ügyet.  

Az ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által 2013-ban szervezett, szerződéses alkalmazottak kiválasztására irányuló eljárásra vonatkozott. Az ilyen kiválasztási eljárásokban részt vevő pályázóknak először meg kell felelniük bizonyos pályázati feltételeknek. Azokat a pályázókat, akik megfelelnek ezeknek a pályázati feltételeknek, kiválasztási kritériumok alapján értékelik. A legjobb jelöltek tartaléklistára kerülnek.

A panaszos megfelelt a jogosultsági kritériumoknak, amelyek között szerepelt a doktori oklevél vagy legalább ötéves kutatói szakmai tapasztalat szükségessége. A pályázót azonban kizárták a versenyvizsgából, miután pályázatát a kiválasztási szempontok alapján összehasonlították más pályázókéval. Ezt követően azt kifogásolta, hogy a kiválasztási szempontok a doktori oklevéllel rendelkező pályázókat részesítették előnyben, míg a pályázati felhívás arra utalt, hogy a doktori oklevelet ötéves szakmai tapasztalattal egyenértékűnek kell tekinteni.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság. A támogathatósági kritériumok meghatározzák azt a minimális küszöbértéket, amelyet minden pályázónak teljesítenie kell. A kiválasztási kritériumok ezt követően lehetővé teszik a vizsgabizottság számára, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő pályázók közül kiválassza a legjobb pályázókat. Egyértelműen az intézmény mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy mely kiválasztási szempontokat alkalmazza, amennyiben azok nem nyilvánvalóan alkalmatlanok. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben a kiválasztási kritériumok kiválasztása teljesen ésszerű volt. Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy a kiválasztás nem volt átlátható, az ombudsman megjegyezte, hogy a kiválasztási kritériumokat egyértelműen meghatározták a felhívásban.