A panasz előzményei

1. A panaszos szerződéses alkalmazotti állás iránti kérelmet nyújtott be a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséghez (EASME)[1]. A jogosultság ellenőrzését [2] és a kérelmek értékelését [3] követően a panaszost 2015. március 19-én interjúra hívták.

2. Amikor a panaszost arról tájékoztatták, hogy nem került fel a sikeres pályázók tartaléklistájára, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be (2015. április 24-én). Az EASME megerősítette a panaszos kérelmének kézhezvételét, de ezt követően nem válaszolt rá. 2016 februárjában a panaszos felvette a kapcsolatot az ombudsmannal.

A vizsgálat

3. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állításokat és állításokat azonosította:

Az EASME nem válaszolt a panaszos felülvizsgálati kérelmére.

Az EASME-nek válaszolnia kell a panaszosnak, és el kell oszlatnia a panaszosnak a tartaléklistáról való kizárásával kapcsolatos aggályait.

4. Az ombudsman 2016. március 16-án felvette a kapcsolatot az EASME-vel. Tekintettel a késedelemre, az ombudsman felkérte az EASME-t, hogy kezelje prioritásként a panaszt. 2016. április 11-én az EASME továbbította az ombudsmannak a panaszos felülvizsgálati kérelmére adott válaszát. 2016. április 25-én az ombudsman felkérte a panaszost, hogy nyújtsa be észrevételeit, amit 2016. május 24-én meg is tett. A vizsgálat során az ombudsman megfelelően figyelembe vette a panaszban szolgáltatott információkat.

Az az állítás, hogy az EASME nem válaszolt a panaszos felülvizsgálati kérelmére és a kapcsolódó állításra

A panaszos és az intézmény érvei

5. A panaszos fő állítása és az EASME-vel szembeni követelése arra vonatkozott, hogy az ügynökség nem válaszolt a felülvizsgálati kérelmére a „szándéknyilatkozati felhívásban” (a továbbiakban: felhívás) meghatározott 45 napos határidőn belül.

6. Válaszában az EASME elnézést kért a jelentős késedelemért, megjegyezve, hogy ez „nem szándékos és szerencsétlen esemény volt, amelynek nem kellett volna megtörténnie”.

7. Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy az EASME válaszának hiánya szándékosan megakadályozhatta volna abban, hogy közigazgatási vagy bírósági eljárást indítson a tartaléklistára való felvételének mellőzéséről szóló határozattal szemben.

Az ombudsman értékelése

8. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EASME-nek egy évre volt szüksége ahhoz, hogy válaszoljon a panaszos felülvizsgálati kérelmére, és ezt csak az ombudsman beavatkozását követően tette meg. Ez ellentétes az EU helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatának [4] rendelkezéseivel. Határozottan arra ösztönzi az EASME-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló események.

9. Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy az EASME késedelme szándékos lehetett annak megakadályozása érdekében, hogy közigazgatási vagy bírósági eljárást indítson, az ombudsman megjegyzi, hogy ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Ezenkívül az EPSO-versenyvizsgákon és a Bizottság belső honlapján (myintracomm) egyértelmű, hogy a felülvizsgálati kérelmet követő határozat a pályázót hátrányosan érintő aktusnak minősül, és ezért az EU-nak dolgozó panaszos továbbra is élhetett volna az uniós személyzeti szabályzat által biztosított közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségekkel.

10. A fenti elemzés fényében az ombudsman beavatkozását követően nincs szükség további vizsgálatra.

Kérelem arra vonatkozóan, hogy az EASME foglalkozzon a panaszosnak a tartaléklistáról való kizárásával kapcsolatos aggályaival

A panaszos és az intézmény érvei

11. Felülvizsgálati kérelmében a panaszos azt állította, hogy megfelel a felhívásban meghatározott valamennyi támogathatósági és „alapvető kiválasztási” kritériumnak. Megjegyezte, hogy az „előnyös kiválasztási kritériumokat” [5] is teljesítette, utalva szakmai tapasztalatára, az ügynökséggel és általában az uniós intézményekkel kapcsolatos ismereteire, nyelvismeretére, valamint személyes tehetségére és képességeire. Azt is kijelentette, hogy az interjún nyújtott teljesítményét „kiemelkedőnek” tartja.

12. Válaszában az EASME ismertette a kiválasztási eljárás szakaszait, és tájékoztatta a panaszost az egyes szakaszokban nyújtott teljesítményéről. Megállapította, hogy a pályázatoknak a támogathatósági kritériumok (a felhívás 4.A. szakasza), majd ezt követően az alapvető és előnyös kritériumok (a felhívás 4.B. szakasza) szerinti alapos vizsgálatát követően a panaszost kiválasztották az előválogatott jelöltek listájára, és behívták interjúra. A panaszos 12 pontot kapott, míg az interjúra való behívás küszöbértéke 10,5 pont volt.

13. Az EASME kifejtette, hogy az interjú során a panaszost felkérték, hogy mutassa be önéletrajzát, és válaszoljon meg hét kérdést: egyet az EASME-vel kapcsolatos ismereteiről és annak az Európai Bizottsággal való kapcsolatáról, három technikai kérdést a munkaköri leírásban leírt feladatok szempontjából releváns ismereteiről és készségeiről, valamint három kérdést az általános kompetenciáiról. A panaszos angol nyelvtudását, motivációját és az álláshelyre való általános alkalmasságát is értékelték. A „kiválasztási bizottság” 22 pontot adott a panaszosnak az interjú során nyújtott teljesítményéért. Mivel a sikeres pályázók „tartaléklistájára” való felvételi küszöbérték 27 pont volt, a panaszost nem vették fel a listára. Az EASME válaszában részletes értékelési táblázatot tartalmazott.

14. A döntés kiválasztási bizottság általi felülvizsgálatát illetően az EASME kijelentette, hogy a panaszos értékelésének felülvizsgálatát követően a bizottság megerősítette azokat a pontszámokat, amelyeket eredetileg a panaszosnak adott.

15. A panaszos az ügynökség válaszát nem találta kielégítőnek. Rámutatott, hogy: i. a válasz nem tartalmazta a három „általános készségre vonatkozó kérdést” és a három „technikai kérdést”, amelyeket a meghallgatás során feltettek neki; ii. a válasz nem hivatkozott a válaszaira; iii. a válasz nem hivatkozott a válaszai értékeléséhez használt konkrét kritériumokra; és iv. az általa elért pontszámokon kívül nem kapott minőségi értékelést a válaszairól. Ezenkívül a panaszos rámutatott arra, hogy mivel a felvételi beszélgetéseket nem rögzítik, a megkérdezettek számára nehéz érdemben vitatni vagy ellenőrizni a kiválasztási bizottság határozatának érvényességét.

Az ombudsman értékelése

16. Az EASME tájékoztatta a panaszost az interjú során végzett átfogó értékeléséről (22 pont), a tartaléklistára felveendő jelöltre vonatkozó alsó határról (27 pont) és a lehetséges maximális pontszámról (44 pont). Arról is tájékoztatta a panaszost, hogy hogyan értékelték teljesítményét az interjú során feltett kérdések/megbeszélt témák mindegyikében [6].

17. Az ombudsman megjegyzi, hogy az interjú során alkalmazott értékelési kritériumok megfeleltek a felhívásban szereplő leírásnak [7]. E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat elismeri, hogy széles körű mérlegelési jogköre ellenére a vizsgabizottságot köti a közzétett „versenyvizsga-felhívás”[8] megfogalmazása, mivel a versenyvizsga-felhívás időtartama a vizsgabizottság eljárásának jogi keretét és a pályázók értékelésének értékelési keretét is alkotja [9]. Az alkalmazandó ítélkezési gyakorlat azt is egyértelművé teszi, hogy a kiválasztási bizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az oklevelekhez és a munkatapasztalathoz kapcsolódó képesítések értékelési kritériumainak meghatározása tekintetében, e képesítéseknek a betöltendő állás követelményeihez viszonyított fontossága alapján, feltéve, hogy a hirdetményben meghatározott korlátokon belül maradnak [10].

18. Ami a panaszos azon észrevételét illeti, hogy az ügynökség válasza nem hivatkozott a válaszaira, és nem tartalmazott azok minőségi értékelését sem, a vonatkozó ítélkezési gyakorlat kimondja, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiválasztási eljárásait szabályozó titoktartás elve kizárja mind a bizottságok egyes tagjai véleményének, mind a kérelmezők egyéni vagy összehasonlító értékelésével kapcsolatos bármely tényezőnek a nyilvánosságra hozatalát [11]. Az ítélkezési gyakorlat továbbá egyértelművé teszi, hogy ilyen körülmények között a pályázó által az egyes értékelt szempontok alapján kapott pontszámok közlése a kiválasztási bizottság határozatának megfelelő indokolását jelenti [12]. Végül meg kell jegyezni, hogy az ügynökség válaszában pontosította a panaszos által a meghallgatás során feltett kérdések jellegét.

19. A fenti elemzés fényében az ügynökség válasza helyesnek tűnik, ezért további vizsgálat nem indokolt.

Következtetés

A panasz kivizsgálása alapján az ügyet a következő következtetéssel zárják le [13]:

Nincs ok a további vizsgálatra.

A panaszost és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséget tájékoztatják erről a döntésről.

Marta Hirsch- Ziembinska

egység – Vizsgálatok és IKT

Strasbourg, 2016. december 22.

[1] Pályázati felhívás közigazgatási tisztviselő részére, III. besorolási csoport – hivatkozási szám: EASME/III/2014/077 (a továbbiakban: felhívás). http://ec.europa.eu/easme/en/system/files/vaccies/VN%20_EASME_III_2014_0077%20%282%29.pdf

[2] A felhívás 4.A. szakasza felsorolta azokat a formai kritériumokat, amelyeket a pályázóknak a jelentkezési határidőig teljesíteniük kell.

[3] A felhívás 4.B. szakasza meghatározta a kiválasztási kritériumokat, amelyek két kategóriába sorolhatók: i. alapvető és ii. előnyös.

[4] A helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat 17. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „A tisztviselő biztosítja, hogy az intézményhez benyújtott minden kérelemről vagy panaszról ésszerű határidőn belül, haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hozzanak”. A 17. cikk (2) bekezdése továbbá előírja, hogy „ha egy kérelemről vagy panaszról az általa felvetett kérdések összetettsége miatt a fent említett határidőn belül nem lehet határozni, a tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja a szerzőt. Ilyen esetben a végleges döntést a lehető legrövidebb időn belül közölni kell a szerzővel.

[5] A felhívás szerint a kiválasztási szempontok két alapvető kritériumot és nyolc „előnyös” kritériumot tartalmaztak. Utóbbiak a következők voltak: „egyetemi tanulmányok a beosztás profiljához kapcsolódó területen; további releváns tanúsítás, tanulmányok és/vagy képzés; a bizottsági szolgálatok/ügynökségek és/vagy más uniós intézmények szervezetének, struktúrájának, munkaeljárásainak és politikáinak alapos ismerete; francia vagy német nyelv jó szóbeli vagy írásbeli ismerete; önálló munkavégzésre és csapatban való munkavégzésre való képesség; rugalmasság és képesség arra, hogy nyomás alatt dolgozzon és szoros határidőkön belül kezelje feladatait; jó elemzési, problémamegoldási és -kezelési készségek; tanulási és fejlesztési készségek; valamint a beosztás szempontjából releváns európai uniós szakpolitikák és/vagy programok alapos ismerete”.

[6] A panaszos 4 pontból 3 pontot kapott önéletrajzának bemutatásáért; 4 pontból 2,5 pontot motivációjának bemutatásáért; 4 pontból 2,5 pontot az EASME-vel és annak az Európai Bizottsággal való kapcsolatával kapcsolatos ismereteiért; 12 pontból 4 pontot a munkaköri leírásban leírt feladatok szempontjából releváns tudásával és készségeivel kapcsolatos három technikai kérdésre adott válaszaiért; 12 pontból 5,5 pontot az általános kompetenciáival kapcsolatos három kérdésre adott válaszaiért; 4 pontból 3 pontot az angol nyelvtudásáért; és 1,5 pontot az álláshelyre való általános alkalmassága tekintetében.

[7] A pályázati felhívás a következőképpen írta le az interjú során tesztelendő készségeket és kompetenciákat: a munkaköri leírásban leírt feladatokhoz kapcsolódó ismeretek és készségek, a bizottsági szolgálatok/ügynökségek és/vagy más uniós intézmények szervezetének, struktúrájának, munkaeljárásainak és politikáinak ismerete; nagyfokú motiváció, erős csapatmunkára való alkalmasság és önálló munkavégzésre való képesség; végül pedig képesség arra, hogy nyomás alatt dolgozzon és szoros határidőkön belül kezelje feladatait.

[8] Az Elsőfokú Bíróság T-139/00. sz., Bal kontra Bizottság ügyben 2002. március 13-án hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2002:65) 35. pontja; a Közszolgálati Törvényszék F-12/05. sz., Tas kontra Bizottság ügyben 2006. július 11-én hozott ítéletének (ECLI:EU:F:2006:68) 43. pontja.

[9] Az Elsőfokú Bíróság T-80/96. sz., Fernandes Leite Mateus kontra Tanács ügyben 1997. április 16-án hozott ítéletének (ECLI:EU:T:1997:57) 27. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-24/01. sz., Staelen kontra Parlament ügyben 2003. március 5-én hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2003:52) 47. pontja.

[10] A Bíróság 1986. február 6-i ítélete, Vlachou kontra Számvevőszék, C-143/84, ECLI:EU:C:1986:55, 16. pont; az Elsőfokú Bíróság 2002. november 28-i ítélete, Pujals Gomis kontra Bizottság, T-332/01, 39–41. pont; az Elsőfokú Bíróság 1999. február 11-i ítélete, Mertens kontra Bizottság, T-244/97, ECLI:EU:T:1999:27, 44. pont; az Elsőfokú Bíróság 2005. május 11-i ítélete, de Stefano kontra Bizottság, T-25/03, ECLI:EU:T:2005:168, 34. pont.

[11] A Törvényszék 2010. május 12-i ítélete, Bizottság kontra Meierhofer, T-560/08 P, ECLI:EU:T:2010:192, 16. pont.

[12] Az Elsőfokú Bíróság T-336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben 2005. április 5-én hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2005:115) 89. pontja; a Bíróság C-17/07. P. sz., Neirinck kontra Bizottság ügyben 2008. február 28-án hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2008:134) 52. pontja.

[13] A felülvizsgálati eljárással kapcsolatos információk az ombudsman honlapján találhatók: http://www.ombudsman.europa.eu/en/resources/otherdocument.faces/en/70669/html.bookmark