Az ügy eredetileg arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság nem tájékoztatta a panaszost az egyes spanyol jogszabályoknak az uniós adatvédelmi szabályoknak és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvnek való megfelelésével kapcsolatos jogsértési panasz aktuális állásáról.

Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa a panaszost a panasz állásáról, az értékelés késedelmének okairól, valamint a Bizottság cselekvési tervéről ebben az ügyben. Mivel a Bizottság nem nyújtott kellően részletes tájékoztatást a panaszosnak, az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott a Bizottság képviselőivel is, és megvizsgálta a Bizottság aktáját, hogy jobban megértse, hogyan kezelte a Bizottság a jogsértési panaszt.

Az ombudsman megállapította, hogy bár volt olyan időszak, amikor a Bizottság nem volt aktív az ügyben, a vonatkozó spanyol jogszabályok teljes körű alkalmazását követően rendszeresen együttműködött a nemzeti hatóságokkal, és értékelte az ügyet. Az ombudsman azt is megállapította, hogy bár a Bizottság nem adott időben tájékoztatást a panaszosnak, ami sajnálatos, e vizsgálat során részletes magyarázatot adott a kötelezettségszegési panasz kezeléséhez szükséges időre és annak státuszára vonatkozóan. Ezenkívül a Bizottság felszólító levelet küldött Spanyolországnak a jogsértéssel kapcsolatos panasz első aspektusára vonatkozó vizsgálat során.

Az ombudsman ezért azzal a következtetéssel zárta le a vizsgálatot, hogy további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ügy az Európai Központi Bank (EKB) egyik alkalmazottját érintette, aki úgy vélte, hogy közvetlen felettese zaklatta. Erre 2021 elején panaszkodott. Az EKB igazgatási vizsgálatot indított, és ezzel egyidejűleg a panaszost az EKB egy másik munkahelyére helyezte át saját védelme érdekében.

Az igazgatási vizsgálat két és fél évig tartott, és három évvel azután zárult le, hogy a panaszos először kért segítséget. Az igazgatási vizsgálat megállapította, hogy a panaszost zaklatták, és hivatalosan fegyelmi eljárást indított a közvetlen felettessel szemben.

Az igazgatási vizsgálat eredményének EKB általi nyomon követése során a panaszos az ombudsmanhoz fordult. Azt állította, hogy a folyamat indokolatlan késedelmet szenvedett.

Az ombudsman vizsgálata során az EKB lezárta a fegyelmi eljárást, és a panaszos végül visszatért fő munkahelyére.

Az ombudsman megállapította, hogy az ügy EKB általi kezelésének valamennyi szakaszában indokolatlan késedelmek merültek fel, és hogy az EKB a nyomon követés során nem foglalkozott fontos kérdésekkel. Az ombudsman ezért megoldást javasolt az EKB-nak, nevezetesen azt, hogy kérjen bocsánatot, fizessen kártérítést, és biztosítson érdemi belső kommunikációt a személyzet számára a zaklatási ügyről.

Az ombudsman megoldási javaslatára adott válaszában az EKB sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. További belső kommunikációt szervezett a zaklatási ügyről. Ugyanakkor nem állapította meg, hogy rendelkezik a pénzügyi ellentételezés megítéléséhez szükséges elemekkel. Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos zaklatási ügyének EKB általi kezelése által okozott kárt sajnálatos módon nem orvosolta az EKB megoldási javaslatra adott válasza. Mivel azonban az ugyanezen pontokat megismételő ajánlás nem tűnik hasznosnak, az ombudsman a vizsgálatot rendszerszintű javításokra irányuló javaslatokkal zárta le, és ismételten felkérte az EKB-t, hogy működjön együtt a panaszossal a hivatali visszásság releváns pénzügyi következményeinek azonosítása érdekében.

Az ügy az Európai Bizottság által a Spanyolországgal szemben 2018-ban benyújtott kötelezettségszegési panasz értékelésének lezárásához szükséges időre vonatkozott. A kötelezettségszegési panasz a spanyol kikötői törvényben 2014-ben bevezetett jogszabályi változásokra, valamint arra vonatkozott, hogy a Baleár-szigetek kikötői hatósága ezt követően meghosszabbította a kikötői közterületeken szabadidős vízi sporttevékenységek végzésére vonatkozó koncessziók időtartamát. Kötelezettségszegési panaszában a panaszos lényegében azzal érvelt, hogy az említett jogszabályi változások és a koncessziók időtartamának a Baleár-szigetek kikötői hatósága általi meghosszabbítása sérti az EUMSZ 49., 56. és 106. cikkét.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy gondos és aktív volt az ügyben, és nem szolgált meggyőző indokokkal annak magyarázatára, hogy miért nem tudta több mint hét év elteltével véglegesíteni értékelését. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez hivatali visszásságnak minősül, és ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság további késedelem nélkül véglegesítse értékelését. Az ombudsman a panaszosnak nyújtott tájékoztatással és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos problémákat is azonosított a Bizottság által Spanyolországgal folytatott EU Pilot párbeszéddel kapcsolatban, és két megfelelő javaslatot tett e tekintetben a javításra.

Bár a Bizottság az ombudsman vizsgálatának megindítását követően új, kötelezettségszegési eljárást megelőző párbeszédet (korábbi nevén EU Pilot párbeszédet) indított Spanyolországgal, a Bizottság még nem fejezte be a kötelezettségszegési panasz értékelését, amikor az ombudsman lezárta ezt az ügyet. Nem indokolta észszerűen az igénybe vett időt sem. Mint ilyen, az ombudsman megerősítette a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását. Az ombudsman továbbra is nyomon követi a Bizottság jogsértést megelőző párbeszédekkel kapcsolatos nyilvántartását, valamint azt, hogy e párbeszédek lezárásakor hogyan kommunikál a panaszosokkal.