Teresa Anjinho európai ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítja az átláthatóságot, az inkluzivitást és az elszámoltathatóságot a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó harmonizált szabványok elfogadása során.

A vizsgálat egy olyan civil társadalmi szervezet panaszát követi, amelyet az a tény érintett, hogy a Bizottság számára a szabványok kidolgozásáért felelős szabványügyi testületek nem kötelesek nyilvánosságra hozni az e szabványokon dolgozó személyekre vonatkozó információkat, és nem teszik közzé üléseik jegyzőkönyveit. A panaszos azzal is érvel, hogy a Bizottság nem biztosította az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a szabványosítási folyamatban.

A vizsgálat első lépéseként az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon egy sor kérdésre, például a szabványokat előkészítő csoport összetételével, a szabványügyi testületek által alkalmazott átláthatósági szabályokkal, a szabványosítási folyamat Bizottság általi irányításával és nyomon követésével, valamint az eredmények felülvizsgálatának módjával kapcsolatban.

Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy bocsássa vizsgálócsoportja rendelkezésére az üggyel kapcsolatos dokumentumokat.

Háttér

A harmonizált szabványok olyan európai szabványok, amelyeket egy elismert európai szabványügyi szervezet dolgoz ki az Európai Bizottság kérésére. A vállalatok harmonizált szabványokat használhatnak annak igazolására, hogy a termékek, szolgáltatások vagy folyamatok megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályoknak, ami lehetővé teszi számukra az uniós piachoz való hozzáférést.

2023 májusában a Bizottság szabványosítási kérelmet nyújtott be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozóan két európai magánszabványügyi szervezethez: az Európai Szabványügyi Bizottsághoz (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsághoz (CENELEC). A Bizottság felkérte őket annak biztosítására, hogy a harmonizált szabványok hozzájáruljanak a mesterséges intelligenciából eredő, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatok minimalizálásához. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szervezeteknek nemcsak technikai kérdésekkel, hanem szélesebb körű mérlegelési jogkörrel is foglalkozniuk kell azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell megtervezni és használni a nagy kockázatú MI-rendszereket az alapvető jogok védelmének biztosítása érdekében az EU-ban.