Teresa Anjinho európai ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítja az átláthatóságot, az inkluzivitást és az elszámoltathatóságot a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó harmonizált szabványok elfogadása során.

A vizsgálatra egy olyan civil társadalmi szervezet panaszát követően került sor, amelyet az a tény érint, hogy a Bizottság szabványainak kidolgozásáért felelős szabványügyi testületek nem kötelesek nyilvánosságra hozni az azokon dolgozó személyekre vonatkozó információkat, és nem teszik közzé az üléseik jegyzőkönyveit. A panaszos azzal is érvel, hogy a Bizottság nem biztosította az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a szabványosítási folyamatban.

A vizsgálat első lépéseként az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon egy sor olyan kérdésre, amelyek olyan kérdésekkel kapcsolatosak, mint a szabványokat előkészítő csoport összetétele, a szabványügyi testületek által alkalmazott átláthatósági szabályok, a Bizottság hogyan irányítja és követi nyomon a szabványosítási folyamatot, és hogyan fogja felülvizsgálni annak eredményeit.

Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy az üggyel kapcsolatos számos dokumentumot bocsásson vizsgálócsoportja rendelkezésére.

Háttér

A harmonizált szabványok olyan európai szabványok, amelyeket egy elismert európai szabványügyi szervezet dolgoz ki az Európai Bizottság kérésére. A vállalatok harmonizált szabványokat használhatnak annak bizonyítására, hogy a termékek, szolgáltatások vagy folyamatok megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályoknak, ami lehetővé teszi számukra az uniós piachoz való hozzáférést.

2023 májusában a Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatban szabványosítási kérelmet intézett két európai szabványügyi magánszervezethez: az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC). A Bizottság felkérte őket annak biztosítására, hogy a harmonizált szabványok hozzájáruljanak a mesterséges intelligenciából eredő, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatok minimalizálásához. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szervezeteknek nemcsak technikai kérdésekkel kell foglalkozniuk, hanem szélesebb körű mérlegelési jogkörrel is kell rendelkezniük azzal kapcsolatban, hogy a nagy kockázatú MI-rendszereket hogyan kell megtervezni és használni az alapvető jogok védelmének biztosítása érdekében az EU-ban.