Az ügy arról szólt, hogy az Európai Bizottság hogyan tájékoztatta a nyilvánosságot a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részét képező, a fenntartható élelmiszerrendszerek keretére vonatkozó jogalkotási kezdeményezésének állásáról. E kezdeményezés elindítását és a nyilvános konzultációt követően a Bizottság nem vette fel azt a 2024. évi munkaprogramjába. A panaszos, a nyilvános konzultációban részt vevő szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a nyilvánosságot a kezdeményezés státuszáról és az azzal kapcsolatos jogalkotási javaslat késedelmes elfogadásának okairól.

Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság kifejtette, hogy 2023-ban felülvizsgálta politikai prioritásait az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott gazdasági zavarok, a mezőgazdasági termelők EU-szerte zajló tiltakozásai és az érdekelt felek uniós mezőgazdasággal kapcsolatos szélesebb körű aggályai miatt. 2025-ben a Bizottság új mezőgazdasági és élelmiszerügyi jövőképet fogadott el. Mivel ez a dokumentum nem említette az FSFS-t, a Bizottság úgy vélte, hogy az érdekelt felek számára egyértelmű, hogy ezt a kezdeményezést megszüntették. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a honlapján elérhető valamennyi szakpolitikai kezdeményezésére vonatkozó információk frissítése folyamatban van.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy nagyobb átláthatóságot biztosít szakpolitikai kezdeményezéseinek státuszával kapcsolatban, és úgy ítélte meg, hogy az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

A három ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazta a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait és más eljárási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (983/2025/MIK), a migránscsempészés elleni küzdelemre (2031/2024/VB) és a közös agrárpolitikára (1379/2024/MIK) vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése során. A Bizottság ezeket a javaslatokat sürgősnek ítélte, és ezért elmulasztotta a szabályaiban előirányzott lépéseket, például a hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkat. A panaszosok, akik civil társadalmi szervezetek, úgy vélték, hogy ezek a mulasztások sértik a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait. Két esetben a panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy a jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e az EU éghajlat-politikai céljaival, amint azt az európai klímarendelet előírja. Egy esetben a panaszost az is aggasztotta, hogy a Bizottság megsértette a szolgálatközi konzultációkra vonatkozó eljárási szabályzatát.

Vizsgálatai alapján az ombudsman eljárási hiányosságokat tárt fel a szóban forgó jogalkotási javaslatok Bizottság általi elkészítésében, amelyek együttesen hivatali visszásságnak minősültek. E hiányosságok kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását azáltal, hogy meghatározza a követelményeiktől való eltérést indokoló „sürgős” helyzeteket, valamint rögzíti és megmagyarázza az engedélyezett eltérések okait. Ezenkívül az eltérések engedélyezése esetén a Bizottságnak eljárást kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a jogalkotási javaslatok sürgős előkészítése továbbra is megfeleljen az átlátható, tényeken alapuló és inkluzív jogalkotási folyamat elveinek. Annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot ebben a feladatban, az ombudsman négy javítási javaslatot is tett, amelyek a következőket foglalták magukban: az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok tisztázása a sürgős javaslatok tekintetében; annak biztosítása, hogy a hatásvizsgálatokat felváltó és a javaslatait alátámasztó bizonyítékokat felvázoló elemző dokumentumokat időben közzétegyék annak érdekében, hogy a jogszabály elfogadása előtt nyilvános vitát lehessen folytatni; iránymutatás kiadása az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelések végrehajtásáról; a szolgálatok közötti konzultációs időszakok meghatározott küszöbértékek alá történő lerövidítésének indokolása és nyilvántartása.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság megállapodott abban, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálata során mérlegeli a „sürgős” helyzetek meghatározását, valamint rögzíti és közzéteszi a követelményeiktől való eltérések alkalmazásának okait. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy célzott konzultációkat biztosít a „sürgős” javaslatairól, az elfogadástól számított három hónapon belül közzéteszi a javaslatait alátámasztó bizonyítékokkal ellátott elemzési dokumentumokat, az éghajlat-politikai következetességre vonatkozó értékeléseket belefoglalja mind az elemzési dokumentumokba, mind a jövőbeli javaslatok indokolásába, és megindokolja a rövidebb szolgálatközi konzultációkat.

A panaszosok a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeikben úgy vélték, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásai nem elég egyértelműek és konkrétak ahhoz, hogy garantálják az átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamatot.

Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság összességében konstruktív választ adott ajánlásaira és javítási javaslataira. Mindemellett a Bizottság válasza még nem tisztázza kellőképpen, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni az ombudsman ajánlásainak és javítási javaslatainak végrehajtása érdekében.

Az ombudsman ezért a jövőbeli panaszok alapján és azt követően, hogy a Bizottság befejezte a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, nyomon fogja követni ezt az ügyet. Ebben a szakaszban további vizsgálatok nem indokoltak, és az ombudsman lezárta a három ügyet.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megtagadta a nemekkel kapcsolatos politikájával és a kapcsolódó intézkedésekkel kapcsolatos tanácsokat tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. Az EKB úgy vélte, hogy a közzététel aláásná a jogi tanácsadás és a belső döntéshozatal védelmét. A panaszos azzal érvelt, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, nevezetesen az EKB nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikáját és a kapcsolódó intézkedéseket alátámasztó jogi érvelés megértése.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumokat. Ennek alapján az ombudsman megállapította, hogy a dokumentumok tartalma észszerűen tekinthető jogi tanácsadásnak, és hogy az EKB észszerűen vélhette úgy, hogy a dokumentumok közzététele aláásta volna a jogi tanácsadásnak biztosított védelmet. Ezenkívül az ombudsman ésszerűnek tartotta, hogy az EKB úgy tekintse, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek.

Az ombudsman így lezárta a vizsgálatot, és megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság.

A három ügy arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazta a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait és más eljárási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (983/2025/MAS), a migránscsempészés elleni küzdelemre (2031/2024/VB) és a közös agrárpolitikára (1379/2024/MIK) vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése során. A Bizottság ezeket a javaslatokat sürgősnek ítélte, és ezért elmulasztotta a szabályaiban előirányzott lépéseket, például a hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkat. A panaszosok, akik civil társadalmi szervezetek, úgy vélték, hogy ezek a mulasztások sértik a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait. Két esetben a panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem ellenőrizte, hogy a jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e az EU éghajlat-politikai céljaival, amint azt az európai klímarendelet előírja. Egy esetben a panaszost az is aggasztotta, hogy a Bizottság megsértette a szolgálatközi konzultációkra vonatkozó eljárási szabályzatát.   

Az ombudsman vizsgálatot indított a három ügyben. Mindhárom ügyben megkapta a Bizottság írásbeli válaszát, betekintett a Bizottság vonatkozó irataiba, és vizsgálócsoportjai két vizsgálat keretében találkoztak a Bizottság képviselőivel.

A Bizottság azt válaszolta, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok nem kötelező erejű jogszabályok, hanem a releváns információk összegyűjtésére szolgáló szakpolitikai döntéshozatali eszközök, amelyeket arányos módon kell alkalmazni. Azzal is érvelt, hogy a szóban forgó jogalkotási javaslatok elfogadása előtt minden releváns bizonyítékot összegyűjtött, konzultált az érdekelt felekkel, valamint az alkalmazandó szabályokkal összhangban elvégezte az éghajlat-politikai következetesség értékelését és a szolgálatok közötti konzultációt.

Vizsgálatai alapján az ombudsman számos eljárási hiányosságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan készítette elő a jogalkotási javaslatokat, amelyek együttesen hivatali visszásságnak minősülnek.

Az ombudsman különösen azt állapította meg, hogy a Bizottság a „sürgősség” tág értelmezését fogadta el, és nem indokolta kellőképpen a jogalkotási javaslatok „sürgősségét” a nyilvánosság felé, és nem dokumentálta a minőségi jogalkotás alkalmazandó szabályaitól való eltéréseit. Az ombudsman azt is megállapította, hogy a Bizottság nem vezetett be olyan eljárást, amely a Szerződésekben és az ítélkezési gyakorlatban előírtaknak megfelelően biztosítaná a „sürgős” jogalkotási javaslatok átlátható, tényeken alapuló és inkluzív előkészítését. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem vezetett megfelelő nyilvántartást javaslatai uniós éghajlat-politikai célokkal való összhangjának kötelező ellenőrzéséről, nem járt el elszámoltatható módon.

E hiányosságok kezelése érdekében az ombudsman két ajánlást fogalmazott meg. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását azáltal, hogy meghatározza azokat a „sürgős” helyzeteket, amelyek indokolják a szabályokban meghatározott követelményektől való eltérést. Ezenkívül az eltérések engedélyezése esetén a Bizottságnak eljárást kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a jogalkotási javaslatok sürgős előkészítése továbbra is megfeleljen az átlátható, tényeken alapuló és inkluzív jogalkotási folyamat elveinek. Annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot ebben a feladatban, az ombudsman négy javaslatot tett, amelyek közé tartozik az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok tisztázása a sürgős javaslatok esetében, valamint annak biztosítása, hogy a javaslatait alátámasztó bizonyítékokat kellő időben közzétegyék annak érdekében, hogy a jogszabályok elfogadása előtt nyilvános vitát lehessen folytatni.