Az ügy egy olyan dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott, amely az Európai Bizottság azon döntésével kapcsolatos, hogy egy Szerbiában található ásványkitermelési projektet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály (CRMA) szerinti „stratégiai projektnek” minősít. A panaszos konkrétan hozzáférést kért e határozat érintett nem uniós ország általi jóváhagyásához. A panaszos 2025 júliusában nyújtotta be kérelmét az Európai Bizottsághoz.

A Bizottság először 2025 augusztusában válaszolt. Megállapított egy olyan dokumentumot, amely a hozzáférés iránti kérelem hatálya alá tartozik, és amelyhez teljes egészében megtagadta a nyilvános hozzáférést. Ennek során a Bizottság azzal érvelt, hogy a közzététel alááshatja az EU nemzetközi kapcsolatait azzal az országgal, ahol a projekt található.

A panaszos 2025 szeptemberében „megerősítő kérelem” benyújtásával vitatta a Bizottság határozatát. Amikor a Bizottság nem adott kifejezett választ, a panaszos 2025 októberében az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálatot indított a nyilvános hozzáférés Bizottság általi hallgatólagos megtagadásával kapcsolatban, és első lépésként felkérte a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el kifejezett választ a panaszos megerősítő kérelmére. Mivel a megadott határidőn belül nem érkezett válasz, az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumot, valamint az érintett nem uniós országgal folytatott konzultációra vonatkozó dokumentációt.

A Bizottság 2026 májusában válaszolt a panaszosnak, széles körű részleges hozzáférést biztosítva a szóban forgó dokumentumhoz, és csak korlátozott személyes adatokat szerkesztett ki, amit a panaszos nem vitatott. Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy a hozzáférés Bizottság általi hallgatólagos megtagadásával kapcsolatos panaszt a most biztosított hozzáférés rendezte. Mindemellett az ombudsman sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság késedelmesen kezelte a panaszos hozzáférés iránti kérelmét, amely még a vizsgálat megindítását követően is fennállt. Az ombudsman továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a hozzá benyújtott panaszokon alapuló késedelmek ügyét.

 

Az ügy arról szólt, hogy az Európai Bizottság hogyan tájékoztatta a nyilvánosságot a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részét képező, a fenntartható élelmiszerrendszerek keretére vonatkozó jogalkotási kezdeményezésének állásáról. E kezdeményezés elindítását és a nyilvános konzultációt követően a Bizottság nem vette fel azt a 2024. évi munkaprogramjába. A panaszos, a nyilvános konzultációban részt vevő szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a nyilvánosságot a kezdeményezés státuszáról és az azzal kapcsolatos jogalkotási javaslat késedelmes elfogadásának okairól.

Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság kifejtette, hogy 2023-ban felülvizsgálta politikai prioritásait az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott gazdasági zavarok, a mezőgazdasági termelők EU-szerte zajló tiltakozásai és az érdekelt felek uniós mezőgazdasággal kapcsolatos szélesebb körű aggályai miatt. 2025-ben a Bizottság új mezőgazdasági és élelmiszerügyi jövőképet fogadott el. Mivel ez a dokumentum nem említette az FSFS-t, a Bizottság úgy vélte, hogy az érdekelt felek számára egyértelmű, hogy ezt a kezdeményezést megszüntették. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a honlapján elérhető valamennyi szakpolitikai kezdeményezésére vonatkozó információk frissítése folyamatban van.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy nagyobb átláthatóságot biztosít szakpolitikai kezdeményezéseinek státuszával kapcsolatban, és úgy ítélte meg, hogy az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

A három ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazta a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait és más eljárási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (983/2025/MIK), a migránscsempészés elleni küzdelemre (2031/2024/VB) és a közös agrárpolitikára (1379/2024/MIK) vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése során. A Bizottság ezeket a javaslatokat sürgősnek ítélte, és ezért elmulasztotta a szabályaiban előirányzott lépéseket, például a hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkat. A panaszosok, akik civil társadalmi szervezetek, úgy vélték, hogy ezek a mulasztások sértik a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait. Két esetben a panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy a jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e az EU éghajlat-politikai céljaival, amint azt az európai klímarendelet előírja. Egy esetben a panaszost az is aggasztotta, hogy a Bizottság megsértette a szolgálatközi konzultációkra vonatkozó eljárási szabályzatát.

Vizsgálatai alapján az ombudsman eljárási hiányosságokat tárt fel a szóban forgó jogalkotási javaslatok Bizottság általi elkészítésében, amelyek együttesen hivatali visszásságnak minősültek. E hiányosságok kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását azáltal, hogy meghatározza a követelményeiktől való eltérést indokoló „sürgős” helyzeteket, valamint rögzíti és megmagyarázza az engedélyezett eltérések okait. Ezenkívül az eltérések engedélyezése esetén a Bizottságnak eljárást kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a jogalkotási javaslatok sürgős előkészítése továbbra is megfeleljen az átlátható, tényeken alapuló és inkluzív jogalkotási folyamat elveinek. Annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot ebben a feladatban, az ombudsman négy javítási javaslatot is tett, amelyek a következőket foglalták magukban: az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok tisztázása a sürgős javaslatok tekintetében; annak biztosítása, hogy a hatásvizsgálatokat felváltó és a javaslatait alátámasztó bizonyítékokat felvázoló elemző dokumentumokat időben közzétegyék annak érdekében, hogy a jogszabály elfogadása előtt nyilvános vitát lehessen folytatni; iránymutatás kiadása az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelések végrehajtásáról; a szolgálatok közötti konzultációs időszakok meghatározott küszöbértékek alá történő lerövidítésének indokolása és nyilvántartása.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság megállapodott abban, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálata során mérlegeli a „sürgős” helyzetek meghatározását, valamint rögzíti és közzéteszi a követelményeiktől való eltérések alkalmazásának okait. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy célzott konzultációkat biztosít a „sürgős” javaslatairól, az elfogadástól számított három hónapon belül közzéteszi a javaslatait alátámasztó bizonyítékokkal ellátott elemzési dokumentumokat, az éghajlat-politikai következetességre vonatkozó értékeléseket belefoglalja mind az elemzési dokumentumokba, mind a jövőbeli javaslatok indokolásába, és megindokolja a rövidebb szolgálatközi konzultációkat.

A panaszosok a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeikben úgy vélték, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásai nem elég egyértelműek és konkrétak ahhoz, hogy garantálják az átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamatot.

Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság összességében konstruktív választ adott ajánlásaira és javítási javaslataira. Mindemellett a Bizottság válasza még nem tisztázza kellőképpen, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni az ombudsman ajánlásainak és javítási javaslatainak végrehajtása érdekében.

Az ombudsman ezért a jövőbeli panaszok alapján és azt követően, hogy a Bizottság befejezte a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, nyomon fogja követni ezt az ügyet. Ebben a szakaszban további vizsgálatok nem indokoltak, és az ombudsman lezárta a három ügyet.