Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság ´s hogyan kezelte a Csehország´s azon döntésével kapcsolatos jogsértési panaszt, hogy egyesíti vasúti hatóságát a versenyhatósággal. A fő aggály az volt, hogy az összefonódás sértheti az uniós jogot, és hogy Csehország esetleg nem biztosította a vasúti ágazat független és hatékony felügyeletét.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem indokolta meg megfelelően a panaszosnak azt a megállapítását, hogy Csehország nem sértette meg az uniós jogot. Miután megvizsgálta a Bizottság által a vizsgálat során adott magyarázatokat, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság gondosan kivizsgálta az ügyet, és hogy az ügy lezárására vonatkozó határozata szilárd indokokon alapult.

Az ombudsman azzal zárta le a vizsgálatot, hogy nem állapított meg hivatali visszásságot a jogsértési panasz Bizottság általi értékelése tekintetében. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat során a Bizottság részletes indokolást adott, az ügy e vonatkozása megoldódott. Az ombudsman azt javasolta a Bizottságnak, hogy mindig adjon megfelelő indokolást a panaszosoknak, amikor jogsértési ügyet kívánnak lezárni.

Az ügy az Európai Bizottság által a Spanyolországgal szemben 2018-ban benyújtott kötelezettségszegési panasz értékelésének lezárásához szükséges időre vonatkozott. A kötelezettségszegési panasz a spanyol kikötői törvényben 2014-ben bevezetett jogszabályi változásokra, valamint arra vonatkozott, hogy a Baleár-szigetek kikötői hatósága ezt követően meghosszabbította a kikötői közterületeken szabadidős vízi sporttevékenységek végzésére vonatkozó koncessziók időtartamát. Kötelezettségszegési panaszában a panaszos lényegében azzal érvelt, hogy az említett jogszabályi változások és a koncessziók időtartamának a Baleár-szigetek kikötői hatósága általi meghosszabbítása sérti az EUMSZ 49., 56. és 106. cikkét.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy gondos és aktív volt az ügyben, és nem szolgált meggyőző indokokkal annak magyarázatára, hogy miért nem tudta több mint hét év elteltével véglegesíteni értékelését. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez hivatali visszásságnak minősül, és ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság további késedelem nélkül véglegesítse értékelését. Az ombudsman a panaszosnak nyújtott tájékoztatással és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos problémákat is azonosított a Bizottság által Spanyolországgal folytatott EU Pilot párbeszéddel kapcsolatban, és két megfelelő javaslatot tett e tekintetben a javításra.

Bár a Bizottság az ombudsman vizsgálatának megindítását követően új, kötelezettségszegési eljárást megelőző párbeszédet (korábbi nevén EU Pilot párbeszédet) indított Spanyolországgal, a Bizottság még nem fejezte be a kötelezettségszegési panasz értékelését, amikor az ombudsman lezárta ezt az ügyet. Nem indokolta észszerűen az igénybe vett időt sem. Mint ilyen, az ombudsman megerősítette a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását. Az ombudsman továbbra is nyomon követi a Bizottság jogsértést megelőző párbeszédekkel kapcsolatos nyilvántartását, valamint azt, hogy e párbeszédek lezárásakor hogyan kommunikál a panaszosokkal.

Az ügy egy olyan dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott, amely az Európai Bizottság azon döntésével kapcsolatos, hogy egy Szerbiában található ásványkitermelési projektet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály (CRMA) szerinti „stratégiai projektnek” minősít. A panaszos konkrétan hozzáférést kért e határozat érintett nem uniós ország általi jóváhagyásához. A panaszos 2025 júliusában nyújtotta be kérelmét az Európai Bizottsághoz.

A Bizottság először 2025 augusztusában válaszolt. Megállapított egy olyan dokumentumot, amely a hozzáférés iránti kérelem hatálya alá tartozik, és amelyhez teljes egészében megtagadta a nyilvános hozzáférést. Ennek során a Bizottság azzal érvelt, hogy a közzététel alááshatja az EU nemzetközi kapcsolatait azzal az országgal, ahol a projekt található.

A panaszos 2025 szeptemberében „megerősítő kérelem” benyújtásával vitatta a Bizottság határozatát. Amikor a Bizottság nem adott kifejezett választ, a panaszos 2025 októberében az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálatot indított a nyilvános hozzáférés Bizottság általi hallgatólagos megtagadásával kapcsolatban, és első lépésként felkérte a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el kifejezett választ a panaszos megerősítő kérelmére. Mivel a megadott határidőn belül nem érkezett válasz, az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumot, valamint az érintett nem uniós országgal folytatott konzultációra vonatkozó dokumentációt.

A Bizottság 2026 májusában válaszolt a panaszosnak, széles körű részleges hozzáférést biztosítva a szóban forgó dokumentumhoz, és csak korlátozott személyes adatokat szerkesztett ki, amit a panaszos nem vitatott. Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy a hozzáférés Bizottság általi hallgatólagos megtagadásával kapcsolatos panaszt a most biztosított hozzáférés rendezte. Mindemellett az ombudsman sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság késedelmesen kezelte a panaszos hozzáférés iránti kérelmét, amely még a vizsgálat megindítását követően is fennállt. Az ombudsman továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a hozzá benyújtott panaszokon alapuló késedelmek ügyét.

 

Az ügy arról szólt, hogy az Európai Bizottság hogyan tájékoztatta a nyilvánosságot a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részét képező, a fenntartható élelmiszerrendszerek keretére vonatkozó jogalkotási kezdeményezésének állásáról. E kezdeményezés elindítását és a nyilvános konzultációt követően a Bizottság nem vette fel azt a 2024. évi munkaprogramjába. A panaszos, a nyilvános konzultációban részt vevő szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a nyilvánosságot a kezdeményezés státuszáról és az azzal kapcsolatos jogalkotási javaslat késedelmes elfogadásának okairól.

Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság kifejtette, hogy 2023-ban felülvizsgálta politikai prioritásait az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott gazdasági zavarok, a mezőgazdasági termelők EU-szerte zajló tiltakozásai és az érdekelt felek uniós mezőgazdasággal kapcsolatos szélesebb körű aggályai miatt. 2025-ben a Bizottság új mezőgazdasági és élelmiszerügyi jövőképet fogadott el. Mivel ez a dokumentum nem említette az FSFS-t, a Bizottság úgy vélte, hogy az érdekelt felek számára egyértelmű, hogy ezt a kezdeményezést megszüntették. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a honlapján elérhető valamennyi szakpolitikai kezdeményezésére vonatkozó információk frissítése folyamatban van.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy nagyobb átláthatóságot biztosít szakpolitikai kezdeményezéseinek státuszával kapcsolatban, és úgy ítélte meg, hogy az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.