The three cases concerned how the European Commission applied its Better Regulation rules and other procedural requirements when preparing legislative proposals concerning corporate sustainability due diligence (983/2025/MIK), countering migrant smuggling (2031/2024/VB) and the Common Agricultural Policy (1379/2024/MIK). The Commission considered these proposals to be urgent and, therefore, omitted steps foreseen in its rules, such as impact assessments and public consultations. The complainants, which are civil society organisations, considered these omissions to be in breach of the Commission’s Better Regulation rules. In two cases, the complainants also argued that the Commission failed to assess the legislative proposals’ consistency with the EU’s climate goals, as required by the European Climate Law. In one case, the complainant was further concerned that the Commission breached its Rules of Procedure on inter-service consultations.

Based on her inquiries, the Ombudsman found procedural shortcomings in how the Commission prepared the legislative proposals in question, which, taken together, amounted to maladministration. To address these shortcomings, the Ombudsman recommended that the Commission ensure a predictable, consistent and non-arbitrary application of its Better Regulation rules, by defining ‘urgent’ situations that justify a derogation from their requirements, as well as by recording and explaining the reasons for any derogations granted. Furthermore, where derogations are granted, the Commission should establish a procedure to ensure that the urgent preparation of legislative proposals still complies with the principles of a transparent, evidence-based and inclusive law-making process. To assist the Commission in this task, the Ombudsman also made four suggestions for improvement, which included: clarifying its stakeholder consultation rules for urgent proposals; ensuring that the analytical documents replacing impact assessments and outlining the evidence supporting its proposals are published in a timely manner to enable a public debate before the legislation is adopted; issuing guidance on implementing climate consistency assessments; providing and recording justifications when shortening inter-service consultation periods below established thresholds.

In its reply to the Ombudsman, the Commission agreed to reflect on defining ‘urgent’ situations during the upcoming revision of the Better Regulation rules, as well as to record and publish the reasons for applying any derogations from their requirements. The Commission also committed to ensure targeted consultations on its ‘urgent’ proposals, to publish the analytical documents with evidence supporting its proposals within three months of adoption, to include climate consistency assessments in both analytical documents and explanatory memoranda for future proposals and to provide justifications for shortened inter-service consultations.

The complainants, in their comments on the Commission’s reply, considered that the Commission’s commitments are neither clear nor concrete enough to guarantee a transparent, inclusive and evidence-based law-making process.

The Ombudsman welcomed the overall constructive reply of the Commission to her recommendations and suggestions for improvement. That said, the Commission’s response does not yet provide sufficient clarity on the concrete steps it intends to take to implement the Ombudsman’s recommendations and suggestions for improvement.

The Ombudsman will therefore monitor this matter based on future complaints and once the Commission has finalised the revision of the Better Regulation rules. At this stage, no further inquiries are justified, and the Ombudsman closed the three cases.

A két ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a Finnországgal szemben amiatt benyújtott kötelezettségszegési panaszt, hogy a finn hatóságok megtagadták egy egyesült királyságbeli egyetem által a pszichoterapeuták számára kiadott szakmai képesítések elismerését. A panaszosok – az el nem ismerés által érintett diákok – azzal érveltek, hogy a Bizottság helytelenül kezelte a jogsértési panaszt, és nem hozott arról észszerű időn belül határozatot.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság késve kezdte meg a jogsértési panasz értékelését, és körülbelül hét évbe telt annak értékelése, ami hosszú idő. Az értékelés időtartama azonban főként olyan tényezőknek tudható be, amelyek vagy indokoltak voltak, vagy legalábbis nem tudhatók be a Bizottságnak. A Bizottság különösen megvárta, hogy az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hozzon az ügyben, majd azt követően lezáruljanak a kapcsolódó finnországi nemzeti eljárások és nyomonkövetési intézkedések is.

Mivel a Bizottság 2025 márciusában lezárta az ügyet, és észszerű magyarázatot adott az értékelésére, az ombudsman azzal a következtetéssel zárta le a vizsgálatot, hogy az ügyben további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ügy az Európai Bizottság által a Spanyolországgal szemben 2018-ban benyújtott kötelezettségszegési panasz értékelésének lezárásához szükséges időre vonatkozott. A kötelezettségszegési panasz a spanyol kikötői törvényben 2014-ben bevezetett jogszabályi változásokra, valamint arra vonatkozott, hogy a Baleár-szigetek kikötői hatósága ezt követően meghosszabbította a kikötői közterületeken szabadidős vízi sporttevékenységek végzésére vonatkozó koncessziók időtartamát. Kötelezettségszegési panaszában a panaszos lényegében azzal érvelt, hogy az említett jogszabályi változások és a koncessziók időtartamának a Baleár-szigetek kikötői hatósága általi meghosszabbítása sérti az EUMSZ 49., 56. és 106. cikkét.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy gondos és aktív volt az ügyben, és nem szolgált meggyőző indokokkal annak magyarázatára, hogy miért nem tudta több mint hét év elteltével véglegesíteni értékelését. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez hivatali visszásságnak minősül, és ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság további késedelem nélkül véglegesítse értékelését. Az ombudsman a panaszosnak nyújtott tájékoztatással és a Bizottság által Spanyolországgal folytatott EU Pilot párbeszéddel kapcsolatos nyilvántartással kapcsolatos problémákat is azonosított, és e tekintetben két megfelelő javítási javaslatot tett.