VÉGLEGES

Az európai ombudsman OI/6/2014/NF számú, a bizottsági szakértői csoportok összetételére vonatkozó, hivatalból indított vizsgálata

A Bizottság véleménye az európai ombudsman elemzéséről és javaslatairól

I. Háttér

2013. december 19-én az európai ombudsman lezárta az Alter-EU által a Bizottság ellen a szakértői csoportok területén történt hivatali visszásságok miatt benyújtott 1682/2010/(ANA)BEH sz. panaszra vonatkozó vizsgálatát.

2014. május 12-én az európai ombudsman tájékoztatta a Bizottságot arról a döntéséről, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatot indít a bizottsági szakértői csoportok összetételével kapcsolatban. Az európai ombudsman szerint e saját kezdeményezésű vizsgálat célja az átláthatóság előmozdítása és a bizottsági szakértői csoportok kiegyensúlyozottabb összetételének elérésére irányuló erőfeszítések támogatása volt.

2015. január 27-én az európai ombudsman levelet intézett a Bizottság elnökéhez, hogy közölje i. a fent említett vizsgálat keretében lefolytatott nyilvános konzultáció [1] során kapott visszajelzéseket, ii. az érintett kérdésekkel kapcsolatos előzetes véleményét, valamint iii. azokat a javaslatokat, amelyekre az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon.

II. Az ombudsman általános javaslata

Az európai ombudsman azt javasolta a Bizottságnak, hogy fontolja meg i. a szakértői csoportok általános keretének meghatározásáról szóló határozat 2015-ben történő elfogadását, valamint ii. az aktív vagy felfüggesztett szakértői csoportok összetételének felülvizsgálatát e határozat elfogadását követően.

A Bizottság véleménye

A Bizottság hangsúlyozza, hogy teljes mértékben elkötelezett a releváns szakterületek és érdeklődési területek szakértői csoportokban való kiegyensúlyozott képviselete, valamint az összetételükre és munkájukra vonatkozó magas szintű nyitottság, etika és átláthatóság mellett.

2010 novembere óta létezik a szakértői csoportok létrehozását és működését szabályozó általános keret [2]. A fent említett 1682/2010. sz. panasz vizsgálatát lezáró, 2013. decemberi határozatában az ombudsman úgy ítélte meg, hogy "a Bizottság megfelelő szabályokkal rendelkezik a különböző érdekek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására szakértői csoportjaiban" (lásd az ombudsman határozatának 141. pontját).

Amint arra az ombudsmannal folytatott korábbi levelezésében rámutatott, a Bizottság úgy véli, hogy a szakértői csoportokra vonatkozó meglévő szabályok jól működő és koherens keretet biztosítanak. A Bizottság azonban számos szempont javítása érdekében egyetért az ombudsman által előterjesztett számos javaslattal. Ami a szakértői csoportok összetételének konkrét kérdését illeti, a Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy eseti alapon kezelje az észlelt egyensúlyhiányt annak érdekében, hogy a sajátos körülmények fényében orvosolja az esetleges következetlenségeket.

Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság szakértői csoportjainak és más hasonló testületeknek a felülvizsgált nyilvántartása (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása), amely többek között figyelembe veszi az ombudsman számos javaslatát, a tervek szerint 2016 első negyedévében kezdi meg működését.

Lásd alább a Bizottság véleményét az ombudsman egyéni javaslatairól.

III. Az ombudsman egyéni javaslatai

A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése:

Az ombudsman szerint a Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a szakértői csoportok keretének meghatározásáról. E bizottsági határozatnak a következőket kell előírnia:

1. Az összes releváns érdek kiegyensúlyozott képviselete az egyes szakértői csoportokban.

2. Az "egyensúly" egyedi fogalommeghatározása, amelyet minden egyes szakértői csoport esetében meg kell határozni.

3. A gazdasági és nem gazdasági érdekek elhatárolásának általános kritériumait tartalmazó rendelkezés.

A Bizottság véleménye

A Bizottság az alábbiakban ismertetett okok miatt nem tartja helyénvalónak a szakértői csoportokra vonatkozó új keret elfogadását, amely magában foglalná az ombudsman által az A. fejezetben javasolt követelményeket. A fentieknek megfelelően azonban a Bizottság számos fejlesztést fog végrehajtani különböző területeken, amelyek megfelelnek az ombudsman által a B–D. címsor alatt benyújtott egyes egyedi javaslatoknak.

A biztosi testület elfogadta a C(2010) 7649 közleményt, valamint az ahhoz csatolt, a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokat, amelyek biztosítják a bizottsági szakértői csoportok meglévő keretét. Az új keretnek a javasolt bizottsági határozat révén történő elfogadása ezért nem jelentene valódi hozzáadott értéket, mivel az alkalmazandó szabályokat a biztosi testület is elfogadta.

A szakértői csoportokra vonatkozó általános keret jellege eltér például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó „civil párbeszédben részt vevő csoportokról” szóló bizottsági határozatétól. Az előbbi esetben a Bizottság általános szabályokat állapított meg a szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozóan, míg az utóbbi esetben a Bizottság határozatot fogadott el, amely az általános keret alapján számos konkrét csoportot hozott létre a mezőgazdaság területén. A Bizottság az évek során számos egyéb határozatot fogadott el szakértői csoportok létrehozásáról.

Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban nem azért hoznak létre szakértői csoportokat, hogy általános jellegű vitát folytassanak az érdekelt felekkel vagy a közvéleménnyel. A szakértői csoportok elsődleges feladata, hogy magas szintű szakértelmet biztosítsanak a Bizottság számára olyan konkrét és gyakran technikai jellegű témákkal kapcsolatban, amelyek csoportonként eltérőek. A „horizontális szabályokban” foglaltaknak megfelelően a szakértői csoportok összetételét elsősorban a megbízatás és a szükséges szakértelem típusa határozza meg. A főigazgatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy kiválasszák azokat a tagokat, akik valódi hozzáadott értéket képviselnek az elvégzendő munkához képest.

A szabályok előírják, hogy a szakértői csoportok összetételének meghatározásakor a Bizottság arra törekszik, hogy „lehetőség szerint” biztosítsa a releváns szakterületek és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletét. Ez a megfogalmazás tükrözi a Bizottság szilárd elkötelezettségét a kiegyensúlyozott összetételre való törekvés iránt, de figyelembe veszi azokat az esetleges különleges körülményeket és nehézségeket, amelyekkel a kiválasztási szakaszban szembesülhet. A szakértői csoportok összetétele a nyilvántartáson keresztül nagymértékben átlátható a nyilvánosság számára, és ez a Bizottság által az alábbiakban említett további átláthatósági intézkedésekkel együtt biztosítja a magas szintű ellenőrzést és elszámoltathatóságot az egyensúly elvének Bizottság általi gyakorlati alkalmazása tekintetében.

Az, hogy egy csoport „kiegyensúlyozott” képviseletben részesül-e, nem lehet számtani feladat az egyes szakértői csoportokban jelen lévő szakértők számával kapcsolatban, amint azt az ombudsman a Bizottság elleni fent említett panasz lezárásakor elismerte. A szakértői csoport tagságát különböző tényezők határozhatják meg, amelyek közül néhány előre nem látható. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy nem kellene bevezetnie az "egyensúly" meglehetősen merev fogalommeghatározásait minden egyes csoportra vonatkozóan, ha ugyanakkor nem rendelkezik teljes körű ellenőrzéssel e fogalommeghatározás végrehajtása felett.

Először is, néha a munkáltatói szervezetek, a szakszervezetek és/vagy a civil társadalmi szervezetek szervezeti felépítésében mutatkozó különbségek befolyásolhatják a szakértői csoportok összetételét. Másodszor, az üzleti közösség nem tekinthető azonos nézeteket valló homogén csoportnak, mivel a valóságban gyakran meglehetősen eltérő érdekeik vannak a különböző ágazatokban. Harmadszor, sem a pályázatok minősége, sem az érdekelt felek által a kiválasztási eljárások során tanúsított tényleges érdeklődés nem kiszámítható, és így nem vehetők figyelembe az "egyensúly" elméleti meghatározásában. A tapasztalatok például azt mutatják, hogy a civil társadalmi szervezetek nem mindig válaszolnak a szakértői csoportok tagjaivá válásra irányuló nyilvános pályázati felhívásokra, még akkor sem, ha széles körben hirdetik őket, és/vagy nem feltétlenül fogadják el a Bizottság szolgálatainak közvetlen meghívását a szakértői csoportok tagjaivá válásra. Más esetekben a kérelmeket el kell utasítani, mert azok az elvégzendő munka szempontjából nem megfelelőek.

Ez az oka annak, hogy az "egyensúly" meghatározása nem támaszkodhat kizárólag a számadatokra, és amint azt kifejtettük, minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy más kritériumok alapján minden egyes szakértői csoportra vonatkozóan ilyen meghatározást dolgozzon ki, fogalmi problémákkal járna, adminisztratív terhet jelentene, és különösen nem biztosítaná a gyakorlati hatékonyságot, mivel nem magától értetődő, hogy e meghatározás bevezetése tényleges hatást gyakorolna a csoport összetételére.

Végezetül, amint az az ombudsmannal folytatott korábbi levelezésben is szerepel, az érdekelt felek általános bevonásának mértékét a Bizottság által tett valamennyi kezdeményezés fényében kell értékelni, nem csupán a szakértői csoportok tagsága alapján. A Bizottság ugyanis rendszeresen támaszkodik a szakértői csoportok munkáját kiegészítő egyéb eszközökre, például nyilvános konzultációkra, szemináriumokra, tanulmányokra és jelentésekre, illetve az európai ügynökségek által adott véleményekre.

A fentiek fényében a Bizottság azon a véleményen van, hogy az „egyensúly” fogalmának az egyes csoportokra vonatkozó meghatározása helyett erőfeszítéseket kell tenni a kiválasztási folyamatok átláthatóbbá és inkluzívabbá tétele érdekében. Ezt kétféleképpen kell megtenni:

(1) a nyilvános pályázati felhívásokban egyértelműen körvonalazza a Bizottság és szolgálatai által az elvégzendő munkával kapcsolatban igényelt szakértelmet és érdekképviseletet; és

(2) az ilyen felhívások alkalmazásával a hatóságoktól és az uniós jogszabályok által létrehozott képviseleti szervektől eltérő szakértői csoportok tagjainak kiválasztása meghatározott területeken történő tanácsadás céljából. Ezenkívül, ha a szükséges szakértelem folyamatosan nyitott pályázati felhívás útján megszerezhető, előfordulhat, hogy nincs szükség külön új pályázati felhívásra. További részletekért lásd a Bizottság véleményét a B. pontban.

4. Magyarázza el, hogy a Bizottság hogyan kezeli következetlenül a COPA-t és a COGECA-t a szakértői csoportokban való tagság tekintetében.

A Bizottság véleménye

A Bizottság rámutat arra, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásában a COPA/COGECA külön szervezetként jelent meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó valamennyi olyan szakértői csoport számára, amelynek tagjai voltak, kivéve egy csoportot, a ̶-t, az európai innovációs partnerség magas szintű irányítóbizottságát (E02844), ahol tévesen egyetlen szervezetként jelentek meg. Időközben ezt a szakértői csoportot bezárták, és az újonnan létrehozott Vidéki Hálózat Közgyűlésének (E03277) egy alcsoportja váltotta fel.

5. Tájékoztassa az ombudsmant arról, hogy ugyanilyen módon nem bánt-e következetlenül a szakértői csoportokba kinevezett más szervezetekkel.

A Bizottság véleménye

A Bizottság szervezeti egységei felül fogják vizsgálni a szakértői csoportok tagjainak a szakértői csoportok nyilvántartásába való besorolását a szervezetek következetlen címkézésének elkerülése érdekében. Ez része lesz a nyilvántartással kapcsolatos adatok megbízhatóságának javítására irányuló átfogó gyakorlatnak (lásd még a Bizottság véleményét a C1. fejezetben).

B. Pályázati felhívások:

1. Pályázati felhívás közzététele minden szakértői csoport számára.

2. Egységes portál létrehozása a szakértői csoportoknak szóló pályázati felhívásokhoz.

3. Minden pályázati felhívás esetében vezessen be legalább 6 hetes egységes határidőt.

A Bizottság véleménye

A meglévő szabályok szerint a nyilvános felhívásokat „az ésszerűen megvalósítható mértékben” arra használják, hogy a személyes minőségükben kinevezendő személyeket ^[3] válasszák ki, nem pedig más típusú tagokat. Amennyiben a pályázati felhívás nem kivitelezhető (például ha rendkívül speciális technikai szakértelemre van szükség), a választás "objektíven ellenőrizhető kritériumok" alapján történik, amelyeket ezt követően minden egyes csoport esetében kifejezetten megemlítenek a szakértői csoportok nyilvántartásában. A gyakorlatban a főigazgatóságok egyre gyakrabban használnak nyilvános felhívásokat érdekképviseleti személyek és/vagy szervezetek kiválasztására. A Bizottság úgy véli, hogy a tagok kiválasztásának ilyen rugalmassága jól működik.

Annak érdekében, hogy a kiválasztási eljárások az ombudsman javaslatának megfelelően még átláthatóbbak és inkluzívabbak legyenek, a szakértői csoportok tagjainak jövőbeli kiválasztását elvben nyilvános pályázati felhívások útján kell elvégezni, kivéve, ha a szakértői csoportok tagjai hatóságok, például tagállami és harmadik országbeli hatóságok, nemzetközi szervezetek, uniós szervek és uniós ügynökségek, valamint az ̶, továbbá az uniós jogszabályok által meghatározott területeken tanácsadás céljából létrehozott képviseleti szervek [4].

Az átláthatóság és az adminisztratív korlátok közötti egyensúly megteremtése érdekében a pályázatok benyújtásának minimális határideje az ombudsman által javasolt hat hét helyett négy hét lesz. Az Ügyészi Kollégium eltérhet ezektől a rendelkezésektől, amennyiben azt kiemelkedően fontos prioritások vagy sürgős eljárások indokolják. Ha a szükséges szakértelem folyamatos nyílt pályázati felhívás útján szerezhető be, például a kutatás és innováció (lásd a mellékletet) területén 2013 és 2017 között nyitott szakértői felhívás útján, előfordulhat, hogy nincs szükség külön új pályázati felhívásra. A folyamatosan nyitott pályázati felhívás egyablakos ügyintézést biztosít a potenciális szakértők számára, hogy jelezzék hajlandóságukat egy adott ágazatban való részvételre. Hatékony és átlátható mechanizmusnak bizonyult a szakértők kiválasztásában, és következetes megközelítést tesz lehetővé a kutatás és innováció területén működő főigazgatóságok között.

2012. augusztus végén a szakértői csoportok nyilvántartásában bevezették a „Hírek” rovatot, amely többek között egységes hozzáférési pontot biztosít az új pályázati felhívásokkal kapcsolatos információkhoz. A Bizottság aránytalannak tartaná, ha a javaslatnak megfelelően teljesen új „egységes portált” hoznának létre a pályázati felhívások számára. Ehelyett a Bizottság növelni fogja a pályázati felhívások láthatóságát a szakértői csoportok nyilvántartása keretében azáltal, hogy létrehoz egy kizárólag nekik szentelt szakaszt. Ez a szakasz többek között tartalmazni fog egy e-mailes riasztási rendszert az új felhívásokra vonatkozóan, az ombudsman javaslatának megfelelően. Hasonló riasztási rendszert fognak biztosítani azon felhasználók számára, akik értesítést kívánnak kapni az egyes csoportokban (tagság, feladatok stb.) bevezetett változásokról.

C. Az átláthatósági nyilvántartásra mutató link:

1. Használja az átláthatósági nyilvántartás kategorizálását a bizottsági szakértői csoportok tagjainak kategorizálásához.

A Bizottság véleménye

A két nyilvántartás jellege és célja nagyon eltérő. Először is, a szakértői csoportok nyilvántartása az az egységes portál, amely összegyűjti a bizottsági szakértői csoportokra és más hasonló szervezetekre vonatkozó valamennyi releváns információt, míg az átláthatósági nyilvántartás felsorolja azokat a szervezeteket és önfoglalkoztató személyeket, amelyek azzal a céllal végeznek tevékenységeket, hogy befolyásolják az uniós szakpolitikák kialakítását vagy végrehajtását, azaz azokat a tevékenységeket, amelyeket általában „lobbitevékenységnek” neveznek. Másodszor, a szakértői csoportokat nem azért hozzák létre, hogy lobbizzanak a Bizottságnál, hanem azért, hogy konkrét feladatokkal kapcsolatban tanácsot és szakértelmet biztosítsanak számára. Harmadszor, a szakértői csoportok tagjai nemcsak az átláthatósági nyilvántartásba felvehető érdekelt felek közös érdekeit képviselő szervezetek és önálló vállalkozók, hanem az átláthatósági nyilvántartásból kifejezetten kizárt tagállami kormányzati hatóságok és a személyes minőségükben kinevezett független szakértők is.

A Bizottság javítani fogja az adatok elérhetőségét és megbízhatóságát a szakértői csoportok nyilvántartásában, különösen a szervezettípusok pontosítása révén, többek között a szervezetek következetlen címkézésének elkerülése érdekében; adott esetben az átláthatósági nyilvántartásban jelenleg használt számos kategória használható a szakértői csoportok nyilvántartásában.

2. A szakértői csoportokba való kinevezéshez regisztrálni kell az átláthatósági nyilvántartásban

A Bizottság véleménye

Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság egyetért azzal, hogy a szakértői csoport tagjainak két kategóriája esetében elő kell írni az átláthatósági nyilvántartásban való nyilvántartásba vételt: i) szervezetek (C típusú tagok [5]) és ii) a szakértői csoportokba az érdekelt felek közös érdekeit képviselőként kinevezett önálló vállalkozók (B típusú tagok). Az ilyen kategóriákba tartozó szakértői csoportok azon jelenlegi tagjait, akik még nem regisztráltak az átláthatósági nyilvántartásban, fel kell kérni erre annak érdekében, hogy továbbra is részt vehessenek a szóban forgó csoport munkájában.

Az önfoglalkoztatók átláthatósági nyilvántartásban való nyilvántartásba vétele nem lenne megfelelő, mivel egy adott szakértői csoportba kizárólag személyes minőségükben (A típusú tagok) nevezik ki őket, mivel ezeknek a szakértőknek függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva kell eljárniuk. Az önálló vállalkozóknak azonban nyilvántartásba kell vetetniük magukat, ha más szakértői csoportok B típusú tagjává nevezték ki őket. A Bizottság a szakértői csoportok nyilvántartásában további információkat fog szolgáltatni a B és C típusú tagok által képviselt érdekekről. A szakértői csoportokba közös érdekű képviselőként kinevezett szervezetekre és önálló vállalkozókra vonatkozó részletesebb információk az átláthatósági nyilvántartásban találhatók.

A Bizottság úgy véli, hogy nem lenne helyénvaló azon szervezetek kötelező nyilvántartásba vétele, amelyek közös érdekeit B típusú tagok képviselik, mivel ezek a szakértők nem képviselik az egyes érdekelt feleket.

3. Rendszeresen ellenőrizze, hogy a regisztrálók feliratkoznak-e az átláthatósági nyilvántartás jobb oldalára. Ehhez nagy valószínűséggel növelni kellene az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságának erőforrásait.

A Bizottság véleménye

Az átláthatósági nyilvántartás 2015. január 27-én elindított új változatával az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága további lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartottak profiljuk alapján válasszák ki a legmegfelelőbb szakaszt és alszakaszt. Ezt megkönnyíti az egyértelműbb iránymutatások, valamint egy felhasználóbarátabb regisztrációs és frissítési folyamat, amely gyakorlati tanácsokat tartalmaz a felhasználók számára. Emellett a JTRS szisztematikusan átvizsgálja az összes beérkező új regisztrációt, és reagál, amikor azonosítja a rossz szakaszban benyújtott regisztrációkat. A nyilvántartáshoz kapcsolódó riasztási és panasztételi mechanizmus lehetővé teszi bármely polgár számára, hogy felhívja a figyelmet a JTRS adatminőséggel kapcsolatos kérdéseire. Saját kezdeményezésre minőség-ellenőrzéseket is végeznek (2014-ben mintegy 900-at).

4. Kapcsolja össze a szakértői csoport minden egyes tagját az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljával.

A Bizottság álláspontja

Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság össze fogja kapcsolni a C típusú tagként kinevezett szervezeteket és a szakértői csoportok B típusú tagjaként kinevezett önálló vállalkozókat az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal.

5. Az önálló vállalkozónak nem minősülő és a szakértői csoportokba személyes minőségükben egyéni szakértőként kinevezett személyek tekintetében lásd az alábbi D. pontot.

A Bizottság álláspontja

Lásd a Bizottság álláspontját a D. pontban.

D. A személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenségi politika:

A Bizottságnak felül kell vizsgálnia összeférhetetlenségi politikáját, és a következő intézkedéseket kell hoznia:

1. Az egyének hátterének gondos értékelése a tényleges, potenciális vagy nyilvánvaló összeférhetetlenségek feltárása céljából.

2. Biztosítsa, hogy semmilyen tényleges, potenciális vagy nyilvánvaló összeférhetetlenséggel rendelkező személyt ne nevezzenek ki személyes minőségében szakértői csoportba.

3. Összeférhetetlenség esetén meg kell fontolni annak lehetőségét, hogy egy adott személyt az érdekelt felek közös érdekeinek képviselőjeként nevezzenek ki, vagy kijelöljék a szakértői csoporthoz való csatlakozásának szervezetét.

4. A személyes minőségükben kinevezett minden egyes szakértő kellően részletes önéletrajzának közzététele a szakértői csoportok nyilvántartásában.

5. A személyes minőségükben kinevezett szakértők érdekeltségi nyilatkozatának közzététele a szakértői csoportok nyilvántartásában.

A Bizottság véleménye

A Bizottság új rendelkezéseket dolgoz ki a szakértői csoportok tagjaivá személyes minőségükben kinevezett személyek összeférhetetlenségének kezelésére vonatkozóan, kiegészítve a horizontális szabályokat.

Ezek a rendelkezések meghatározzák az „összeférhetetlenség” jelentését, és konkrét összeférhetetlenségi értékelést írnak elő, amelyet a Bizottság valamennyi szolgálatának el kell végeznie. Meghatározzák, hogy a személyes minőségükben kinevezett szakértőnek mikor kell kitöltenie az érdekeltségi nyilatkozatot tartalmazó formanyomtatványt („DOI-formanyomtatvány”), kifejtik, hogy a Bizottság szolgálatainak hogyan kell értékelniük a közzétett információkat, és felvázolják az összeférhetetlenség észlelése esetén meghozandó intézkedéseket. A Bizottság az érdekeltségi nyilatkozatok egységes nyilatkozatán és az érdekeltségi nyilatkozatok kitöltésére vonatkozó útmutató dokumentumon is dolgozik, amely az uniós keretben használt összehasonlítható rendszerekre (uniós decentralizált ügynökségek), valamint az Egészségügyi Világszervezet és az OECD által kidolgozott iránymutatásokra támaszkodik. Az ombudsman javaslatának megfelelően a DOI-formanyomtatványokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a szakértői csoportok nyilvántartásában, a vonatkozó adatvédelmi rendelkezésekre is figyelemmel.

Az ombudsman azt javasolta, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokat évente nyújtsák be. A Bizottság úgy véli, hogy a szakértőket kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák az illetékes bizottsági szolgálatokat, ha a korábban szolgáltatott információkban változás következik be, amely esetben a szakértőknek haladéktalanul be kell nyújtaniuk a releváns változásokat ismertető, újonnan kitöltött érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatványát. A Bizottság úgy véli, hogy ez a követelmény kevésbé megterhelő a szakértők és a főigazgatóságok számára, ugyanakkor nem kevésbé hatékony.

A Bizottság 2015. február 12-én konzultált az európai adatvédelmi biztossal az összeférhetetlenségre vonatkozó új rendelkezésekről. 2015. április 20-án az európai adatvédelmi biztos konkrét kérdésekre vonatkozó ajánlások benyújtásával válaszolt. A Bizottság jelenleg értékeli ezeket az ajánlásokat.

E. Az adatok elérhetőségének javítása a nyilvántartásban:

1. Az átláthatósági nyilvántartással összhangban alakítsa át a szakértői csoportok nyilvántartásában a „statisztika” fület.

A Bizottság véleménye

A Bizottság nem tartja helyénvalónak az átláthatósági nyilvántartás kategorizálásának megismétlését a szakértői csoportok tagjainak kategorizálásához. A Bizottság azonban értékelni fogja, hogy lehetségesek és indokoltak-e a technikai kiigazítások, miközben egyensúlyt kell teremteni az átláthatósággal és az arányossággal kapcsolatos aggályok között. A Bizottság különösen azt fogja értékelni, hogy a statisztikák fület újra lehetne-e definiálni annak érdekében, hogy további információkat jelenítsen meg, és jobb képet adjon a csoport összetételéről.

2. A szakértői csoportok és alcsoportjaik által a szakértői csoportok nyilvántartásával kapcsolatban végzett munkáról szóló dokumentumok szisztematikus és időben történő közzététele.

A közzétételnek úgy kell történnie, hogy a dokumentumokat feltöltik a szakértői csoportok nyilvántartásába, nem pedig úgy, hogy azokat egy másik weboldalon, például az érintett főigazgatóság honlapján helyezik el.

A Bizottság véleménye

A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a vonatkozó dokumentumokat szisztematikusan és időben közzétegyék. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a közzététel alóli kivételekre akkor van lehetőség, ha egy dokumentum közzététele aláásná az 1049/2001/EK rendelet [6] 4. cikkében meghatározott köz- vagy magánérdek védelmét.

Az arányosság érdekében a Bizottság úgy véli, hogy fenn kell tartani a vonatkozó dokumentumok közzétételére vonatkozó jelenlegi szabályokat, mivel azok biztosítják a szakértői csoportok tevékenységeinek megfelelő átláthatóságát.

3. elegendő információ közzététele a szakértői csoportok nyilvántartásában arról, hogy az egyes szakértők milyen érdekeket képviselnek az érdekelt felek közös érdekeinek képviselőjeként.

A Bizottság véleménye

Ezzel a javaslattal a Bizottság a C2. javaslatra vonatkozó véleményében foglalkozott.

4. Törekedjen annak biztosítására, hogy a szakértői csoportok és alcsoportjaik üléseinek – beleértve a tanácskozásokat is – rögzítése céljából készített jegyzőkönyvek a lehető legrészletesebbek legyenek.

A Bizottság véleménye

A szakértői csoportok által végzett munka fogalmilag kollektív munka, amely nagyon gyakran konszenzussal, a kölcsönös bizalom szellemében hozott döntésekhez vezet. A szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy külső nyomás kockázata nélkül, szabadon hozzájárulhassanak a csoportok munkájához; fontos, hogy a tanácskozásokra adott esetben bizalmasan kerüljön sor. A meglévő rendelkezések már bizonyos fokú rugalmasságot irányoznak elő: a Bizottság szolgálataival egyetértésben a csoport tagjainak egyszerű többségével határozhat úgy, hogy tanácskozásait megnyitja a nyilvánosság előtt.

A szakértői csoportok zökkenőmentes működésének megőrzése érdekében a Bizottság úgy véli, hogy a jegyzőkönyvek közzétételére vonatkozó jelenlegi szabályok lehetővé teszik a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását, és ezért azokat fenn kell tartani.

Melléklet: Folyamatosan nyílt pályázati felhívás a Kutatás & Innováció területén.

 

[1] A nyilvános konzultációra 2014. május közepe és augusztus vége között került sor.

[2] A bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó keret: Horizontális szabályok és nyilvános nyilvántartás”, vö. C(2010) 7649 végleges.

[3] C(2010) 7649 végleges, 9. cikk (1) bekezdés.

[4] Ez a helyzet például a 2004/585 tanácsi határozattal létrehozott tanácsadó testületekből álló „tanácsadó testületek koordinációs ülései” esetében. A tanácsadó testületek az érdekelt felek által vezetett szervezetek, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg a Bizottság és az uniós országok számára a halászati gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. A közös halászati politika legutóbbi reformja megerősítette és megerősítette a tanácsadó testületek szerepét.

[5] Meg kell jegyezni, hogy bár C típusú tagnak minősülnek, számos szervezet, például uniós ügynökségek, uniós szervek és nemzetközi szervezetek nem tartoznak az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá.

[6] E kivételek célja a közbiztonság, a katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika, az egyén magánéletének és integritásának, a kereskedelmi érdekeknek, a bírósági eljárásoknak és jogi tanácsadásnak, az ellenőrzéseknek/vizsgálatoknak/auditoknak, valamint az intézmény döntéshozatali folyamatának a védelme.