VÉGLEGES

Az európai ombudsman OI/6/2014/NF számú saját kezdeményezésű vizsgálata a bizottsági szakértői csoportok összetételéről

A Bizottság véleménye az európai ombudsman elemzéséről és javaslatairól

I. Háttér

2013. december 19-én az európai ombudsman lezárta az Alter-EU által a Bizottság ellen a szakértői csoportok területén elkövetett hivatali visszásság miatt benyújtott 1682/2010/(ANA)BEH számú panasszal kapcsolatos vizsgálatát.

2014. május 12-én az európai ombudsman tájékoztatta a Bizottságot arról a döntéséről, hogy hivatalból vizsgálatot indít a bizottsági szakértői csoportok összetételével kapcsolatban. Az európai ombudsman szerint e saját kezdeményezésű vizsgálat célja az átláthatóság előmozdítása és a bizottsági szakértői csoportok kiegyensúlyozottabb összetételének elérésére irányuló erőfeszítések támogatása volt.

2015. január 27-én az európai ombudsman írásban tájékoztatta a Bizottság elnökét i. a fent említett vizsgálat keretében lefolytatott nyilvános konzultációra [1] kapott visszajelzéseiről, ii. az érintett kérdésekkel kapcsolatos előzetes véleményéről, valamint iii. egy sor olyan javaslatról, amelyekre az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon.

II. Az ombudsman általános javaslata

Az európai ombudsman azt javasolta a Bizottságnak, hogy mérlegelje i. a szakértői csoportok általános keretének meghatározásáról szóló határozat 2015-ben történő elfogadását, valamint ii. az aktív vagy felfüggesztett szakértői csoportok összetételének felülvizsgálatát e határozat elfogadását követően.

A Bizottság véleménye

A Bizottság hangsúlyozza, hogy teljes mértékben elkötelezett a releváns szakterületek és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviselete mellett a szakértői csoportokban, valamint a nyitottság, az etika és az átláthatóság magas szintű normái mellett azok összetétele és munkája tekintetében.

2010 novembere óta létezik a szakértői csoportok létrehozását és működését szabályozó általános keret [2]. A fent említett 1682/2010. sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatát lezáró 2013. decemberi határozatában az ombudsman úgy ítélte meg, hogy "a Bizottság megfelelő szabályokkal rendelkezik annak érdekében, hogy szakértői csoportjaiban biztosítsa a különböző érdekek kiegyensúlyozott képviseletét" (lásd az ombudsman határozatának 141. pontját).

Amint arra az ombudsmannal folytatott korábbi levelezésében rámutatott, a Bizottság úgy véli, hogy a szakértői csoportokra vonatkozó meglévő szabályok jól működő és koherens keretet biztosítanak. A Bizottság azonban számos szempont javítása érdekében egyet tud érteni az ombudsman által előterjesztett számos javaslattal. Ami a szakértői csoportok összetételének konkrét kérdését illeti, a Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden észlelt egyensúlyhiányt eseti alapon kezeljen annak érdekében, hogy a konkrét körülmények fényében orvosolja az esetleges következetlenségeket.

Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság szakértői csoportjainak és más hasonló szervezeteknek a felülvizsgált nyilvántartása (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása), amely figyelembe veszi többek között az ombudsman számos javaslatát, várhatóan 2016 első negyedévére kezdi meg működését.

Lásd alább a Bizottság véleményét az ombudsman egyéni javaslatairól.

III. FEJEZET Az ombudsman egyéni javaslatai

A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése:

Az ombudsman szerint a Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a szakértői csoportok keretének meghatározásáról. Ennek a bizottsági határozatnak a következőket kell előírnia:

1. Az összes releváns érdek kiegyensúlyozott képviselete az egyes szakértői csoportokban.

2. Az „egyensúly” egyedi meghatározását minden egyes szakértői csoportra vonatkozóan meg kell határozni.

3. A gazdasági és nem gazdasági érdekek elhatárolására vonatkozó általános kritériumokat tartalmazó rendelkezés.

A Bizottság véleménye

A Bizottság az alábbiakban ismertetett okok miatt nem tartja helyénvalónak a szakértői csoportokra vonatkozó új keret elfogadását, amely magában foglalná az ombudsman által az A. fejezetben javasolt követelményeket. A fentieknek megfelelően azonban a Bizottság számos javítást fog eszközölni a különböző területeken, amelyek megfelelnek az ombudsman által a B–D. fejezetben benyújtott egyes javaslatoknak.

A biztosi testület elfogadta a C(2010) 7649 közleményt, valamint az ahhoz csatolt, a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokat, amelyek meghatározzák a bizottsági szakértői csoportok jelenlegi keretét. Az új keret bizottsági határozat útján történő elfogadása ezért – a javaslatnak megfelelően – nem biztosítana valódi hozzáadott értéket, mivel az alkalmazandó szabályokat a biztosi testület is elfogadta.

A szakértői csoportokra vonatkozó általános keret jellege eltér például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó „civil párbeszéddel foglalkozó csoportokról” szóló bizottsági határozatétól. Az előbbi esetben a Bizottság általános szabályokat állapított meg a szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozóan, míg az utóbbi esetben a Bizottság az általános keret alapján határozatot fogadott el a mezőgazdaság területén több konkrét csoport létrehozásáról. A Bizottság az évek során számos más határozatot is elfogadott szakértői csoportok felállításáról.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakértői csoportokat elsősorban nem azért hozták létre, hogy általános jellegű vitát folytassanak az érdekelt felekkel vagy a közvéleményrel. A szakértői csoportok elsődleges feladata, hogy magas szintű szakértelmet biztosítsanak a Bizottság számára konkrét és gyakran technikai témákkal kapcsolatban, amelyek csoportonként eltérőek. A „horizontális szabályokban” foglaltaknak megfelelően a szakértői csoportok összetételét elsősorban a megbízatás és a szükséges szakértelem típusa határozza meg. A főigazgatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan tagokat válasszanak ki, akik valódi hozzáadott értéket képviselnek az elvégzendő munkához képest.

A szabályok előírják, hogy a szakértői csoportok összetételének meghatározásakor a Bizottság arra törekszik, hogy „amennyire lehetséges” biztosítsa a releváns szakterületek és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletét. Ez a megfogalmazás tükrözi a Bizottság szilárd elkötelezettségét a kiegyensúlyozott összetételre való törekvés mellett, de figyelembe veszi azokat az esetleges sajátos körülményeket és nehézségeket, amelyekkel a kiválasztási szakaszban szembesülhet. A szakértői csoportok összetétele a nyilvántartáson keresztül nagyfokú nyilvános átláthatóságnak van alávetve, és ez a Bizottság által az alábbiakban említett további átláthatósági intézkedésekkel együtt biztosítja a magas szintű ellenőrzést és elszámoltathatóságot az egyensúly elvének a Bizottság általi gyakorlati alkalmazása tekintetében.

Az, hogy egy csoport „kiegyensúlyozott” képviseletben részesül-e, nem lehet számtani gyakorlat az egyes szakértői csoportokban jelen lévő szakértők számához viszonyítva, amint azt az ombudsman a Bizottság elleni fent említett panasz lezárásakor elismerte. A szakértői csoport tagságát különböző tényezők határozhatják meg, amelyek közül néhányat nem lehet előre megjósolni. A Bizottság ezért úgy véli, hogy nem szabad az „egyensúly” meglehetősen merev fogalommeghatározásait bevezetnie minden egyes csoportra vonatkozóan, ha ugyanakkor nem rendelkezik teljes körű ellenőrzéssel e fogalommeghatározás végrehajtása felett.

Először is, néha a munkáltatói szervezetek, a szakszervezetek és/vagy a civil társadalmi szervezetek szervezeti felépítésében mutatkozó különbségek befolyásolhatják a szakértői csoportok összetételét. Másodszor, az üzleti közösség nem tekinthető azonos nézeteket valló homogén csoportnak, mivel a valóságban gyakran meglehetősen eltérőek az érdekeik a különböző ágazatokban. Harmadszor, sem a pályázatok minősége, sem az érintett érdekelt felek által a kiválasztási eljárások során tanúsított tényleges érdeklődés nem kiszámítható, és ezért azokat nem lehet figyelembe venni az "egyensúly" elméleti meghatározásakor. A tapasztalatok például azt mutatják, hogy a civil társadalmi szervezetek nem mindig válaszolnak a szakértői csoportokba való felvételre irányuló nyilvános pályázati felhívásokra, még akkor sem, ha azokat széles körben hirdetik, és/vagy nem feltétlenül fogadják el a Bizottság szolgálatainak a szakértői csoportokba való felvételre irányuló közvetlen meghívásait. Más esetekben a pályázatokat el kell utasítani, mert nem alkalmasak az elvégzendő munkára.

Ez az oka annak, hogy az „egyensúly” fogalommeghatározása nem támaszkodhat kizárólag a számadatokra, és – amint azt kifejtettem – minden arra irányuló kísérlet, hogy minden egyes szakértői csoportra vonatkozóan más kritériumok alapján ilyen fogalommeghatározást dolgozzanak ki, fogalmi problémákkal járna, adminisztratív terhet jelentene, és különösen nem biztosítana semmilyen garanciát arra, hogy a gyakorlatban hatékony legyen, mivel nem magától értetődő, hogy bevezetése esetén ez a fogalommeghatározás tényleges hatást gyakorolna a csoport összetételére.

Végezetül, amint az az ombudsmannal folytatott korábbi levelezésben is szerepel, az érdekelt felek általános bevonásának mértékét a Bizottság által tett valamennyi kezdeményezés fényében kell értékelni, nem csupán a szakértői csoportok tagsága alapján. A Bizottság valójában rendszeresen támaszkodik a szakértői csoportok munkáját kiegészítő egyéb eszközökre, például nyilvános konzultációkra, szemináriumokra, tanulmányokra és jelentésekre vagy az európai ügynökségek által adott véleményekre.

A fentiek fényében a Bizottság azon a véleményen van, hogy ahelyett, hogy minden csoportra vonatkozóan meghatároznák az „egyensúly” fogalmát, erőfeszítéseket kell tenni a kiválasztási eljárások átláthatóbbá és inkluzívabbá tétele érdekében. Ezt kétféleképpen kell megtenni:

(1) nyilvános pályázati felhívásokban egyértelműen felvázolja a Bizottság és szolgálatai által az elvégzendő munkával kapcsolatban igényelt szakértelmet és érdekképviseletet; és

(2) az ilyen felhívások felhasználásával a szakértői csoportnak a hatóságoktól és az uniós jogszabályok által létrehozott képviseleti szervektől eltérő tagjait választja ki meghatározott területeken történő tanácsadásra. Ezen túlmenően, ha a szükséges szakértelem folyamatosan nyitott felhívás útján szerezhető be, előfordulhat, hogy nincs szükség külön új felhívásra. További részletekért lásd a Bizottság véleményét a B. pontban.

4. Annak kifejtése, hogy a Bizottság következetlenül kezeli a COPA-t és a COGECA-t a szakértői csoportokban való tagság tekintetében.

A Bizottság véleménye

A Bizottság rámutat arra, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásában a COPA/COGECA külön szervezetként jelent meg minden olyan, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó szakértői csoport esetében, amelynek tagjai voltak, kivéve a ̶ csoportot, az európai innovációs partnerség magas szintű irányítóbizottságát (E02844), amely tévesen egyetlen szervezetként jelent meg. Időközben ezt a szakértői csoportot bezárták, és felváltotta az újonnan létrehozott Vidéki Hálózat Közgyűlésének alcsoportja (E03277).

5. Tájékoztassa az ombudsmant arról, hogy ugyanilyen módon következetlenül kezelte-e a szakértői csoportokba kinevezett egyéb szervezeteket.

A Bizottság véleménye

A Bizottság szervezeti egységei felül fogják vizsgálni a szakértői csoportok tagjainak a szakértői csoportok nyilvántartásába való besorolását annak érdekében, hogy elkerüljék a szervezetek következetlen címkézését. Ez része lesz annak az átfogó gyakorlatnak, amelynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok megbízhatóságának javítása (lásd még a Bizottság véleményét a C1. fejezetben).

B. Pályázati felhívások:

1. Pályázati felhívás közzététele minden szakértői csoport számára.

2. Hozzon létre egy egységes portált a szakértői csoportoknak szóló pályázati felhívásokhoz.

3. Minden pályázati felhívás esetében legalább 6 hetes szabványos határidő bevezetése.

A Bizottság véleménye

A hatályos szabályok szerint a nyilvános pályázati felhívásokat „az ésszerűen megvalósítható mértékben” a személyes minőségükben kinevezendő személyek [3] ^{kiválasztására használják,} nem pedig más típusú tagok kiválasztására. Amennyiben a pályázati felhívás nem kivitelezhető (például ha rendkívül speciális technikai szakértelemre van szükség), a választás „objektíven ellenőrizhető kritériumok” alapján történik, amelyeket ezt követően minden csoport esetében kifejezetten megemlítenek a szakértői csoportok nyilvántartásában. A gyakorlatban a főigazgatóságok egyre gyakrabban használnak nyilvános felhívásokat érdekképviseleti személyek és/vagy szervezetek kiválasztására. A Bizottság úgy véli, hogy ez a rugalmasság a tagok kiválasztásában jól működik.

Annak érdekében, hogy a kiválasztási eljárások az ombudsman javaslatának megfelelően még átláthatóbbak és inkluzívabbak legyenek, a szakértői csoportok tagjainak jövőbeli kiválasztására elvileg nyilvános pályázati felhívások útján kerül sor, kivéve, ha a szakértői csoportok tagjai közigazgatási szervek, például tagállami és harmadik országbeli hatóságok, nemzetközi szervezetek, uniós szervek és uniós ügynökségek ̶, valamint az uniós jogszabályok által meghatározott területeken tanácsadás céljából létrehozott képviseleti szervek [4].

Az átláthatóság és az adminisztratív korlátok közötti egyensúly megteremtése érdekében a pályázatok benyújtásának minimális határideje az ombudsman által javasolt hat hét helyett négy hét lesz. A testület eltérhet ezektől a rendelkezésektől, amennyiben ezt elsőbbséget élvező prioritások vagy sürgős körülmények indokolják. Ha a szükséges szakértelem folyamatosan nyitott pályázati felhíváson keresztül szerezhető be, pl. 2013 és 2017 között nyitott szakértői felhívás a kutatás és az innováció területén (lásd a mellékletet), előfordulhat, hogy nincs szükség külön új pályázati felhívásra. A folyamatosan nyitott pályázati felhívás egyablakos ügyintézést biztosít a potenciális szakértők számára, hogy jelezzék az adott ágazatban való részvételi hajlandóságukat. Hatékony és átlátható mechanizmusnak bizonyult a szakértők kiválasztására, és lehetővé teszi a kutatás és innováció területén működő főigazgatóságok közötti következetes megközelítést.

2012 augusztusának végén bevezették a szakértői csoportok nyilvántartásába a „Hírek” rovatot, amely többek között egységes hozzáférési pontot biztosít az új pályázati felhívásokkal kapcsolatos információkhoz. A Bizottság aránytalannak tartaná, ha a javaslatnak megfelelően teljesen új „egységes portált” hoznának létre a pályázati felhívások számára. Ehelyett a Bizottság növelni fogja a pályázati felhívások láthatóságát a szakértői csoportok nyilvántartása keretében azáltal, hogy létrehoz egy kizárólag ezeknek szentelt részt. Ez a szakasz többek között tartalmazni fog egy e-mailes riasztási rendszert az új felhívásokhoz, az ombudsman javaslatának megfelelően. Hasonló riasztási rendszert biztosítanak azon felhasználók számára, akik értesítést szeretnének kapni az egyes csoportokban (tagság, feladatok stb.) bevezetett változásokról.

C. Az átláthatósági nyilvántartásra mutató link:

1. Használja az átláthatósági nyilvántartás kategorizálását a bizottsági szakértői csoportok tagjainak kategorizálásához.

A Bizottság véleménye

A két nyilvántartás jellege és célja nagyon eltérő. Először is, a szakértői csoportok nyilvántartása az egységes portál, amely összegyűjti a Bizottság szakértői csoportjaira és más hasonló szervezetekre vonatkozó összes releváns információt, míg az átláthatósági nyilvántartás felsorolja azokat a szervezeteket és önálló vállalkozókat, amelyek az uniós szakpolitikák kialakításának vagy végrehajtásának befolyásolása céljából végeznek tevékenységeket, azaz olyan tevékenységeket, amelyeket általában „lobbitevékenységnek” neveznek. Másodszor, szakértői csoportokat nem azért hoznak létre, hogy lobbizzanak a Bizottságnál, hanem hogy konkrét feladatokkal kapcsolatban tanácsot és szakértelmet nyújtsanak számára. Harmadszor, a szakértői csoportok tagjai nemcsak az átláthatósági nyilvántartásban esetlegesen szereplő érdekelt felek közös érdekeit képviselő szervezetek és önfoglalkoztató személyek, hanem a tagállamok kormányzati hatóságai is – akiket kifejezetten kizárnak az átláthatósági nyilvántartásból –, valamint a személyes minőségükben kinevezett független szakértők.

A Bizottság javítani fogja az adatok rendelkezésre állását és megbízhatóságát a szakértői csoportok nyilvántartásában, különösen azáltal, hogy pontosítja a szervezettípusokat, többek között a szervezetek következetlen címkézésének elkerülése érdekében; adott esetben az átláthatósági nyilvántartásban jelenleg használt számos kategória használható a szakértői csoportok nyilvántartásában.

2. A szakértői csoportokba való kinevezéshez regisztrálni kell az átláthatósági nyilvántartásban

A Bizottság véleménye

Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság beleegyezik abba, hogy előírja az átláthatósági nyilvántartásban való nyilvántartásba vételt a szakértői csoportok tagjainak két kategóriája esetében: i. szervezetek (C típusú tagok [5]) és ii. a szakértői csoportokba az érdekelt felek közös érdekének képviselőjeként kinevezett önfoglalkoztató személyek (B típusú tagok). Az ilyen kategóriákba tartozó szakértői csoportok azon jelenlegi tagjait, akik még nem szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, fel kell kérni erre annak érdekében, hogy továbbra is részt vehessenek a szóban forgó csoport munkájában.

Nem lenne helyénvaló az önfoglalkoztatók átláthatósági nyilvántartásba való felvétele amiatt, hogy kizárólag személyes minőségükben (A típusú tagok) neveznek ki egy adott szakértői csoportba, mivel ezeknek a szakértőknek függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva kell eljárniuk. Az önálló vállalkozóknak azonban nyilvántartásba kell vetetniük magukat, ha más szakértői csoportokba B típusú tagként nevezték ki őket. A Bizottság a szakértői csoportok nyilvántartásában további információkkal fog szolgálni mind a B, mind a C típusú tagok által képviselt érdekekről. A közös érdekeket képviselő szakértői csoportokba kinevezett szervezetekről és önfoglalkoztató személyekről részletesebb információk találhatók az átláthatósági nyilvántartásban.

A Bizottság úgy véli, hogy nem lenne helyénvaló azon szervezetek kötelező nyilvántartásba vétele, amelyek közös érdekeit B típusú tagok képviselik, mivel ezek a szakértők nem képviselik az egyes érdekelt feleket.

3. Rendszeresen ellenőrizze, hogy a regisztrálók regisztrálnak-e az átláthatósági nyilvántartás jobb oldalán. Ez nagy valószínűséggel szükségessé tenné az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága erőforrásainak növelését.

A Bizottság véleménye

Az átláthatósági nyilvántartás 2015. január 27-én elindított új változatával az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága további lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartottak profiljuk alapján válasszák ki a legmegfelelőbb szakaszt és alszakaszt. Ezt megkönnyíti az egyértelműbb iránymutatások biztosítása, valamint egy felhasználóbarátabb regisztrációs és frissítési folyamat, amely gyakorlati tippeket tartalmaz a felhasználók számára. Emellett a Titkárság szisztematikusan átvilágítja az összes beérkező új regisztrációt, és reagál, amikor a rossz szakaszban benyújtott regisztrációkat azonosítja. A nyilvántartáshoz kapcsolódó riasztási és panasztételi mechanizmus lehetővé teszi, hogy bármely polgár felhívja a Titkárság figyelmét az adatminőséggel kapcsolatos kérdésekre. Saját kezdeményezésű minőség-ellenőrzéseket is végeznek (2014-ben mintegy 900-at).

4. Kapcsolja össze a szakértői csoport egyes tagjait az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal.

A Bizottság álláspontja

Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság összekapcsolja a C típusú taggá kinevezett szervezeteket és a szakértői csoportok B típusú tagjává kinevezett önfoglalkoztató személyeket az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal.

5. Lásd az alábbi D. fejezetet azokról a személyekről, akik nem önfoglalkoztatók, és akiket személyes minőségükben neveznek ki szakértői csoportokba egyéni szakértőként.

A Bizottság álláspontja

Lásd a Bizottság véleményét a D. fejezetben.

D. A személyes minőségükben kinevezett egyéni szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenségi politika:

A Bizottságnak felül kell vizsgálnia összeférhetetlenségi politikáját, és a következő intézkedéseket kell hoznia:

1. Gondosan értékelje az egyének hátterét annak érdekében, hogy feltárja a tényleges, potenciális vagy látszólagos összeférhetetlenségeket.

2. Annak biztosítása, hogy egyetlen olyan személyt se nevezzenek ki szakértői csoportba személyes minőségében, akinél tényleges, potenciális vagy látszólagos összeférhetetlenség áll fenn.

3. Összeférhetetlenség esetén mérlegelje annak lehetőségét, hogy egy személyt az érdekelt felek közös érdekének képviselőjévé nevezzenek ki, vagy hogy a tagszervezetét a szakértői csoportba nevezzék ki.

4. A szakértői csoportok nyilvántartásában tegye közzé a személyes minőségében kinevezett szakértők kellően részletes önéletrajzát.

5. A szakértői csoportok nyilvántartásában közzéteszi a személyes minőségében kinevezett minden egyes szakértő érdekeltségi nyilatkozatát.

A Bizottság véleménye

A Bizottság új rendelkezéseket dolgoz ki a szakértői csoportok tagjaivá személyes minőségükben kinevezett személyek összeférhetetlenségének kezelésére vonatkozóan, és kiegészíti a horizontális szabályokat.

Ezek a rendelkezések meghatározzák az „összeférhetetlenség” jelentését, és külön összeférhetetlenségi értékelést írnak elő, amelyet valamennyi bizottsági szolgálatnak el kell végeznie. Meghatározzák, hogy a személyes minőségükben kinevezett szakértőnek mikor kell érdekeltségi nyilatkozatot kitöltenie („DOI-formanyomtatvány”), kifejtik, hogy a Bizottság szolgálatainak hogyan kell értékelniük a közzétett információkat, és felvázolják az összeférhetetlenség észlelése esetén meghozandó intézkedéseket. A Bizottság emellett egy szabványos érdekeltségi nyilatkozaton és egy útmutató dokumentumon is dolgozik az érdekeltségi nyilatkozatok kitöltéséhez, az uniós keretben használt hasonló rendszerekre (decentralizált uniós ügynökségek), valamint az Egészségügyi Világszervezet és az OECD által kidolgozott iránymutatásokra támaszkodva. Az ombudsman javaslatának megfelelően az érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatványait nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a szakértői csoportok nyilvántartásában, a vonatkozó adatvédelmi rendelkezésekre is figyelemmel.

Az ombudsman azt javasolta, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokat évente nyújtsák be. A Bizottság úgy véli, hogy a szakértőket kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák az illetékes bizottsági szolgálatokat, ha bármilyen változás történik a korábban szolgáltatott információkban, amely esetben haladéktalanul be kell nyújtaniuk a releváns változásokat ismertető, újonnan kitöltött érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatványát. A Bizottság úgy véli, hogy ez a követelmény kevésbé megterhelő a szakértők és a főigazgatóságok számára, és nem kevésbé hatékony.

A Bizottság 2015. február 12-én konzultált az európai adatvédelmi biztossal az összeférhetetlenségre vonatkozó új rendelkezésekről. 2015. április 20-án az európai adatvédelmi biztos konkrét pontokra vonatkozó ajánlások benyújtásával válaszolt. A Bizottság jelenleg értékeli ezeket az ajánlásokat.

E. A nyilvántartásban szereplő adatok elérhetőségének javítása:

1. Az átláthatósági nyilvántartással összhangban újra kell tervezni a szakértői csoportok nyilvántartásának „statisztikák” fülét.

A Bizottság véleménye

A Bizottság nem tartja helyénvalónak az átláthatósági nyilvántartás kategorizálásának megismétlését a tagok szakértői csoportokba való besorolása érdekében. A Bizottság azonban értékelni fogja, hogy lehetségesek és indokoltak-e technikai kiigazítások, ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni az átláthatósággal és az arányossággal kapcsolatos aggályok között. A Bizottság különösen azt fogja értékelni, hogy a statisztikai fül újradefiniálható-e további információk megjelenítése és a csoport összetételének jobb áttekintése érdekében.

2. A szakértői csoportok és alcsoportjaik által a szakértői csoportok nyilvántartásával kapcsolatban végzett munkáról szóló dokumentumok rendszeres és időben történő közzététele.

A közzététel úgy történik, hogy a dokumentumokat feltöltik a szakértői csoportok nyilvántartásába, nem pedig úgy, hogy azokat egy másik weboldalon, például az érintett főigazgatóság honlapján tárolják.

A Bizottság véleménye

A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a vonatkozó dokumentumokat szisztematikusan és időben közzétegyék. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a közzététel alóli kivételek akkor lehetségesek, ha egy dokumentum közzététele aláásná az 1049/2001/EK rendelet [6] 4. cikkében meghatározott köz- vagy magánérdek védelmét.

Az arányosság érdekében a Bizottság úgy véli, hogy fenn kell tartani a vonatkozó dokumentumok nyilvános hozzáférhetővé tételének módjára vonatkozó jelenlegi szabályokat, mivel azok megfelelő átláthatóságot biztosítanak a szakértői csoportok tevékenységei tekintetében.

3. Tegyen közzé a szakértői csoportok nyilvántartásában elegendő információt arról, hogy az egyes szakértők milyen érdeket képviselnek az érdekelt felek közös érdekének képviselőjeként.

A Bizottság véleménye

Ezzel a javaslattal a Bizottság a C2. javaslatról szóló véleményében foglalkozott.

4. Törekedni kell annak biztosítására, hogy a szakértői csoportok és alcsoportjaik üléseinek – beleértve a tanácskozásokat is – rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvek a lehető legrészletesebbek legyenek.

A Bizottság véleménye

A szakértői csoportok által végzett munka természeténél fogva kollektív, ami nagyon gyakran konszenzussal, a kölcsönös bizalom szellemében hozott döntésekhez vezet. A szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy külső nyomás kockázata nélkül, szabadon hozzájárulhassanak a csoportok munkájához; fontos, hogy a tanácskozásokra adott esetben bizalmasan kerüljön sor. A meglévő szabályok már rendelkeznek némi rugalmasságról: a Bizottság szolgálataival egyetértésben a csoport tagjainak egyszerű többségével dönthet úgy, hogy megnyitja tanácskozásait a nyilvánosság előtt.

A szakértői csoportok zavartalan működésének megőrzése érdekében a Bizottság úgy véli, hogy a jegyzőkönyvek közzétételére vonatkozó jelenlegi rendelkezések lehetővé teszik a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását, ezért azokat fenn kell tartani.

Melléklet: Folyamatos nyílt felhívás a kutatás & Innováció területén.

 

[1] A nyilvános konzultációra 2014. május közepe és augusztus vége között került sor.

[2] A bizottsági szakértői csoportok kerete: Horizontális szabályok és közhiteles nyilvántartás”, vö. C(2010) 7649 végleges.

[3] C(2010) 7649 végleges, 9. cikk (1) bekezdés.

[4] Ez a helyzet például a 2004/585 tanácsi határozattal létrehozott tanácsadó testületekből álló „tanácsadó testületek koordinációs ülései” csoport esetében. A tanácsadó testületek az érdekelt felek által vezetett szervezetek, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg a Bizottság és az uniós országok számára a halászati gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. A tanácsadó testületek szerepét megerősítették és megerősítették a közös halászati politika legutóbbi reformja során.

[5] Meg kell jegyezni, hogy bár a C. típusú tagok közé tartoznak, számos szervezet, például uniós ügynökségek, uniós szervek és nemzetközi szervezetek nem tartoznak az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá.

[6] E kivételek célja a közbiztonság, a katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika, az egyén magánéletének és sérthetetlenségének, a kereskedelmi érdekeknek, a bírósági eljárásoknak és a jogi tanácsadásnak, az ellenőrzéseknek/vizsgálatoknak/auditoknak, valamint az intézmény döntéshozatali folyamatának a védelme.