Absztrakt

Az EU felelőssége és kihívása, hogy olyan politikát és jogszabályokat javasoljon és fogadjon el, amelyek több mint 500 millió európait érintenek. A szakpolitika kialakítása, beleértve az új uniós jogszabályokra irányuló javaslatokat eredményező politikát is, az Európai Bizottság egyik fő feladata. Bár a Bizottság e munka során nagymértékben támaszkodik belső szakértelmére és tapasztalataira, külső források széles körére is támaszkodik, például szakosodott európai ügynökségekre, szakértők és tudományos szakemberek által a számára készített tanulmányokra, a zöld könyveivel kapcsolatos visszajelzésekre, nyilvános konzultációkra és meghallgatásokra, valamint több mint 800 szakértői csoportra.

Ez a stratégiai vizsgálat az Európai Bizottság külső szakértői forrásokra való támaszkodásának egyik fontos szempontjára, nevezetesen a szakértői csoportok rendszerére vonatkozott. A Bizottság szakértői csoportokat hoz létre, amelyek külső tanácsadást és szakértelmet kérnek magánszemélyektől, szervezetektől és/vagy tagállamoktól és más hatóságoktól a jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítése, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezeteinek kidolgozása, valamint a meglévő jogszabályok, programok és szakpolitikák végrehajtása során. A Bizottság feladata annak eldöntése, hogy feladatai ellátása során hogyan vegye figyelembe a szakértői csoportjai által nyújtott szakértelmet és tanácsadást az Európai Unió általános érdekében.

A Bizottságnak az e csoportok irányításának javítása terén elért korábbi eredményeire építve az ombudsman vizsgálata arra irányult, hogy segítse a Bizottságot a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályok fő rendszerszintű hiányosságainak azonosításában és kezelésében. Nyilvános konzultációt követően az ombudsman számos javaslatot tett a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a szabályokat a következő területeken: a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételének elérése, pályázati felhívások a szakértői csoportok tagságára, szinergiák az átláthatósági nyilvántartással, összeférhetetlenségi politika a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozóan, valamint az adatok elérhetőségének javítása a szakértői csoportok nyilvántartásában.

Ami a szakértői csoportok munkájának átláthatóságát illeti, jelentős javulásra van szükség. Az ombudsman ezért két konkrét ajánlást tett a Bizottságnak annak érdekében, hogy a nyilvánosság nyomon követhesse a szakértői csoportok tanácskozásainak részleteit, és végül megismerhesse, hogy kinek a véleménye befolyásolta a Bizottságot.

2016-ban az ombudsman vizsgálata során, valamint az Európai Parlament és a civil társadalom felhívásait követően a Bizottság megreformálta szakértői csoportjának rendszerét. Bizottsági határozatot adott ki, amelyben felülvizsgálta a szakértői csoportok működésére és munkájára vonatkozó szabályokat. Reformjával a Bizottság jelentősen átdolgozta a szakértői csoportra vonatkozó szabályokat, és szilárdabb és átláthatóbb rendszert vezetett be. Az új szabályok nagyrészt összhangban vannak az ombudsman javaslataival. A Bizottság átláthatóbbá tette a szakértői csoportok tagjainak kiválasztási eljárását, új összeférhetetlenségi politikát vezetett be a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozóan, és most előírja, hogy a szervezeteket és az önálló vállalkozókat nyilvántartásba kell venni az átláthatósági nyilvántartásban ahhoz, hogy kinevezzék őket a szakértői csoportokba.

A Bizottság jó eredményeket ért el a szakértői csoportok munkájának jobb nyilvános ellenőrzésének megkönnyítése terén is. Az ülés jegyzőkönyvének mostantól „értelmesnek és teljesnek” kell lennie, a tagok közzétehetik eltérő véleményüket, a szakértői csoportok pedig dönthetnek úgy, hogy nyilvánosan tanácskoznak. Nyilvános tanácskozás esetén a nyilvánosságot meghívhatják az ülésen való részvételre, vagy az ülést interneten közvetíthetik.

Az ombudsman lezárja ezt a vizsgálatot, miután megtörtént a szakértői csoportok rendszerének reformja. Továbbra is nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan hajtja végre a szakértői csoportok rendszerének reformját.

A stratégiai vizsgálat eredménye – a legfontosabb javítások rövid áttekintése:

• Jogilag kötelező erejű szabályok és a szakértői csoportok fokozott politikai elszámoltathatósága
• Nyilvános pályázati felhívások mint a tagok kiválasztásának szokásos eszközei
• Kötelező regisztráció az átláthatósági nyilvántartásban
• A szakértői csoportok nyilvántartásában szereplő bejegyzések és az átláthatósági nyilvántartás közötti kapcsolatok
• A szervezetek következetes kategorizálása
• A személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi politika
• Az egyes új csoportok számára szükséges megbízatás és tanácsadás leírása
• Az ülések tartalmas és teljes jegyzőkönyvei
• Az eltérő vélemények közzététele
• A nyilvános tanácskozásokra vonatkozó szabályok

 

A stratégiai vizsgálat háttere [1]

1. Az Európai Bizottság egyik fő feladata az uniós politika kidolgozása, beleértve az új uniós jogszabályokra irányuló javaslatokat is, amelyek végső soron több mint 500 millió európai polgárt érintenek. Bár a Bizottság nagymértékben támaszkodik belső szakértelmére és a szakpolitika kidolgozása során szerzett tapasztalataira, külső források széles körétől, köztük több mint 800 szakértői csoporttól is kér hozzájárulást. A szakértői csoportok olyan konzultatív szervek, amelyeket a Bizottság hoz létre azzal a céllal, hogy tanácsot és szakértelmet biztosítsanak számára i. a Bizottság kezdeményezési jogával összefüggő jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítésével kapcsolatban; ii. felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése; iii. a meglévő uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák végrehajtása, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel e tekintetben folytatott koordináció és együttműködés; valamint iv. a végrehajtási jogi aktusok korai előkészítése. A szakértői csoportok tehát döntő és kiemelt szerepet játszanak az uniós politika kidolgozásában.

2. Az uniós politikák kidolgozásának legitimitása során természetesen figyelembe kell venni, hogy a Bizottság megfelelően sokféle külső forrással konzultált-e. Az is fontos, hogy a szakértői csoportok hozzájárulásai önmagukban kiegyensúlyozottak és jogszerűnek tekinthetők legyenek. E legitimitás elnyerése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nyilvánosság tudja, kik a szakértők, hogyan választották ki őket, és milyen munkát végeznek a Bizottság számára.

3. Az ombudsman azért indította meg ezt a stratégiai vizsgálatot ^[2], hogy nyomon kövesse a szakértői csoportok átláthatósága és összetétele tekintetében a Bizottság által elért haladás nyomon követésére vonatkozó kötelezettségvállalását ^[3]. A Bizottság által e csoportok irányításának javítása terén korábban elért eredményekre építve a vizsgálat célja az volt, hogy segítse a Bizottságot a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályok fő rendszerszintű hiányosságainak azonosításában és kezelésében [4]. Fennáll annak a kockázata, hogy ezek a hiányosságok akadályozzák a további előrelépést a Bizottság szakértői csoportjainak kiegyensúlyozott összetétele és munkájuk átláthatósága tekintetében ^[5].

4. Az akkori új Bizottság éppen most tett számos fontos kezdeményezést munkája átláthatóságának fokozása érdekében ^[6]. Általánosságban az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot prioritásként jelölte meg az uniós közigazgatás modelljének kiépítésére irányuló erőfeszítései során. Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy eljött az idő arra, hogy ambiciózus javaslatokat terjesszen a Bizottság elé arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a Bizottság szakértői csoportjaira vonatkozó szabályokat. Az ombudsman így azokra a követelésekre épült, amelyeket a különböző érdekelt felek, köztük az Európai Parlament már benyújtottak a Bizottsághoz ^[7].

5. Vizsgálata során az ombudsman kétféle javaslatot nyújtott be a Bizottságnak a szakértői csoportok rendszerének javítására vonatkozóan: „javítási javaslatok” és „ajánlások”. Bár mindkét javaslattípus célja a rendszer azonosított hiányosságainak kezelése, az „ajánlások” a meglévő hivatali visszásságok megállapításán alapulnak.

A vizsgálat

6. Az ombudsman stratégiai vizsgálata arra törekedett, hogy idővel jelentős hatást érjen el. Az eredmények feltérképezése és mérése érdekében az új Bizottság 2014-es hivatalba lépésétől a szakértői csoportra vonatkozó szabályok megreformált bizottsági végrehajtási szakaszának 2017-es végéig tartó időszakot ölelte fel.

7. Első lépésként az ombudsman nyilvános konzultációt folytatott, hogy az érdekelt felek tájékozódhassanak a vizsgálatáról [8]. Számos észrevételt benyújtó érdekelt fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendszerben továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn, különösen a szakértői csoport tagjainak következetlen kategorizálása tekintetében; a vállalati érdekek aránytalan képviselete a szakértői csoportokban; a szakértői csoportok nyilvántartására vonatkozó adatok hiánya; valamint a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozó hatékony összeférhetetlenségi politika hiánya. Az ombudsman figyelembe vette a nyilvános konzultáció során kapott visszajelzéseket, és gondosan megvizsgálta a szakértői csoportok nyilvántartásában rendelkezésre álló információkat [9].

8. A Bizottság szakértői csoportrendszerének elemzését követően az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a javításra irányuló részletes javaslatokra ^[10]. Az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság jogilag kötelező erejű bizottsági határozatban határozza meg a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályait, és vezessen be jelentős változtatásokat a rendszerben az alábbi területeken:

A. Pályázati felhívások:

1. Nyilvános pályázati felhívás minden szakértői csoport számára
2. A szakértői csoportoknak szóló pályázati felhívások portálja
3. Az összes pályázati felhívásra vonatkozó egységes minimális határidő

B. Szinergiák az átláthatósági nyilvántartással:

1. A szakértői csoportokba való kinevezéshez kötelező regisztrálni az átláthatósági nyilvántartásban
2. A bizottsági szakértői csoportok tagjainak következetes kategorizálása
3. A tagok átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljának szisztematikus ellenőrzése és az arra mutató link

C. A személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi politika

D. A horizontális szabályok jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése:

1. Az egyensúly fogalma
2. Egyenlegre vonatkozó követelmény
3. Egyenleg egyedi leírása csoportonként

E. Átláthatóság, beleértve a nyilvántartásban szereplő adatok elérhetőségének javítását:

1. A tanácskozások és az ülések jegyzőkönyveinek átláthatósága
2. Dokumentumok közzététele
3. Az egyéni szakértő által képviselt érdekelt felek közös érdekeire vonatkozó információk közzététele

9. Első válaszában ^[11] a Bizottság beleegyezett abba, hogy részben vagy egészben végrehajtja az ombudsman számos javítási javaslatát. A legfontosabb, hogy a Bizottság jelezte, hogy készen áll arra, hogy a közeljövőben megreformálja a szakértői csoportokra vonatkozó szabályait. A Bizottság abban is megállapodott, hogy összekapcsolja a szakértői csoportok nyilvántartását az átláthatósági nyilvántartással [12], és megerősíti a pályázati felhívások szerepét a szakértői csoportok tagjainak kiválasztásában. Bejelentette továbbá, hogy bevezeti a szakértői csoportok nyilvántartásának átdolgozott változatát. Az ombudsman üdvözölte a Bizottság kötelezettségvállalásait, és további javaslatokat [13] tett azokban az ügyekben, amelyekben – annak ellenére, hogy a Bizottság hajlandó volt felülvizsgálni a szabályait – további javításra szorul.

10. Tekintettel azonban arra, hogy a Bizottság által a szakértői csoportok eredményeivel kapcsolatban alkalmazott átláthatósági szabályok nem tették lehetővé a nyilvánosság számára, hogy részletesen nyomon kövesse a szakértői csoportok tanácskozásait, és végső soron megismerje azokat az álláspontokat, amelyek befolyásolták a Bizottságot, az ombudsman két konkrét ajánlást is megfogalmazott ^[14]. Javasolja, hogy i. a Bizottság írja elő, hogy a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyvei érdemiek és részletesek legyenek, és ii. a csoportok tanácskozásai alapértelmezés szerint ne legyenek bizalmasak.

11. 2016. május 30-án a Bizottság bejelentette a szakértői csoportok rendszerének reformját. Bizottsági határozatot ^[15] adott ki, amelyben felülvizsgálta a szakértői csoportok működésére és munkájára vonatkozó szabályokat. Másnap választ ^[16] küldött az ombudsman további javaslataira és ajánlásaira, bemutatva az új szabályokat, és kifejtve, hogy azok hogyan reagáltak az ombudsman javaslataira és ajánlásaira. Bár az új szabályok nagyrészt összhangban vannak az ombudsmannak a rendszer javítására vonatkozó különböző javaslataival, nem volt egyértelmű, hogy a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyveire és tanácskozásaira vonatkozó rendelkezések milyen mértékben hajtották végre az ombudsman ajánlásait ezeken a területeken.

12. Az ombudsman ezért szükségesnek tartotta annak további értékelését, hogy a Bizottság milyen mértékben fogadta el és hajtotta végre két konkrét ajánlását. Miután a Bizottságnak a szakértői csoportokra vonatkozó új szabályok végrehajtására irányuló átmeneti szakasza véget ért, az ombudsman dokumentumokat és információkat kért [17] annak meghatározására, hogy a Bizottság jelenleg milyen részletességgel követeli meg a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyveit, és hogy a csoportok – ha egyáltalán éltek – milyen gyakran éltek a nyilvános tanácskozás lehetőségével. Ezt követően az ombudsman és a Bizottság munkatársai találkoztak ^[18], hogy megvitassák a Bizottság által az ombudsman ajánlásainak végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.

13. Az ombudsman most abban a helyzetben van, hogy végleges álláspontot alakítson ki a Bizottság szakértői csoportjaira vonatkozó új szabályok megalapozottságáról. Fontosnak tartja a következő átfogó értékelést arról, hogy vizsgálata az Európai Parlament és a civil társadalmi szervezetek erőfeszítéseivel együtt milyen hatást gyakorolt a Bizottság szakértői csoportjának rendszerére. Az arra vonatkozó részletes elemzést, hogy a Bizottság új szabályai hogyan kezelték az ő egyéni javaslatait, a melléklet tartalmazza.

Az ombudsman javaslatai és a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó új szabályai

Az ombudsman értékelése

14. A szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó általános szabályok Bizottság általi reformja három dokumentumból áll: a felülvizsgált általános szabályokat tartalmazó bizottsági határozat [19]; a határozat mellékleteit [20] tartalmazó dokumentum, beleértve a szakértői csoport tagjainak kiválasztásával és a csoportok eljárási szabályaival kapcsolatos szabványosított formanyomtatványokat; valamint a reform fő jellemzőit kifejtő bizottsági közlemény [21]. Az új általános szabályok felváltották és hatályon kívül helyezték a régi szabályokat. Ezek valamennyi meglévő és jövőbeli szakértői csoportra vonatkoznak, és 2016 végéig kellett végrehajtani őket.

15. Az ombudsman elismeri, hogy a Bizottság hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy viszonylag rövid időn belül több mint 800 csoport feleljen meg az új szabályoknak. A Bizottságnak ugyanakkor létre kellett hoznia a szakértői csoportok átdolgozott nyilvántartását. Reformjával a Bizottság jelentősen átalakította a szakértői csoportra vonatkozó szabályokat, és szilárdabb, inkluzívabb és átláthatóbb rendszert vezetett be. Az új szabályok egyértelmű választ adnak a különböző érdekelt felek aggályaira.[22] Bár egy ilyen léptékű és hatókörű reform olyan döntéseket tesz szükségessé, amelyek azzal a kockázattal járnak, hogy nem elégítenek ki minden egyes kérést, az eredmény összességében megfelelt az ombudsman azon elvárásainak, hogy mit lehetne reálisan elérni egy hároméves időszak alatt. Az eredmény dicséretes.

Politikai ellenőrzés és elszámoltathatóság

16. Az ombudsman kérésének megfelelően a Bizottság első alkalommal fogadott el a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályokat bizottsági határozat formájában, jogi felhatalmazást és erőt adva e szabályoknak. Megszilárdította rendszerét azáltal is, hogy olyan tanácsadó szerveket vont a hatálya alá, amelyeket korábban nem kezeltek szakértői csoportként, pusztán a tagok alacsony száma miatt.[23] Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság eltökélt szándéka, hogy politikai ellenőrzést és felelősséget vállaljon szakértői csoportjai felett azáltal, hogy bármely szakértői csoport létrehozását biztosi szintű jóváhagyásra bocsátotta. Hivatalosan is megbízta főtitkárságát a szakértői csoportokra vonatkozó új szabályok végrehajtásának felügyeletével [24].

Az átláthatósági nyilvántartás szerepének erősítése

17. A Bizottság teljes mértékben eleget tett az ombudsman azon javaslatának, hogy a szakértői csoportok nyilvántartása és az átláthatósági nyilvántartás közötti szinergiák megteremtése révén növeljék az átláthatóságot. A Bizottság összekapcsolta a szervezetek és az önálló vállalkozók szakértői csoportok nyilvántartásában szereplő bejegyzéseit az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal. A Bizottság a szakértői csoportokban részt vevő szervezetek kategorizálását is harmonizálta az átláthatósági nyilvántartás kategorizálásával. Fontos megjegyezni, hogy a két nyilvántartás közötti kapcsolat nemcsak technikai jellegű, hanem azt is jelenti, hogy a szakértői csoport tagjai általános szabályként [25] kötelesek regisztrálni az átláthatósági nyilvántartásban. Másképpen fogalmazva, az átláthatósági nyilvántartásban nem szereplő szervezetek már nem jogosultak a szakértői csoportokban való tagságra. A két nyilvántartás közötti új kapcsolatoknak köszönhetően a nyilvánosság most először megbízható információkkal rendelkezik arról, hogy ki vesz részt a szakértői csoportokban. További jellemzőként a Bizottság most azt is jelzi, hogy milyen érdekeket képviselnek az érdekelt felek közös érdekeinek képviseletére kijelölt szervezetek és egyéni szakértők.

18. Az ombudsman örömmel állapítja meg továbbá, hogy a Bizottság szerint [26] a szakértői csoportokra vonatkozó új általános szabályok elfogadását követő kilenc hónapban észrevehetően nőtt az átláthatósági nyilvántartásba való regisztrációk száma.

A független szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenségi politika

19. A Bizottság új összeférhetetlenségi politikát vezetett be a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy e szakértők függetlenül és a közérdeknek megfelelően járjanak el. Az új politika magában foglalja az összeférhetetlenség meghatározását, az érdekeltségi nyilatkozatok feldolgozására vonatkozó szabályokat és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat. A személyes minőségükben szakértőnek kinevezett személyek érdekeltségi nyilatkozatait közzéteszik a szakértői csoportok nyilvántartásában. A megfelelően kitöltött érdekeltségi nyilatkozat tájékoztató jellegű beszámolót nyújt a szakértő közelmúltbeli tevékenységeiről és érdekeltségeiről.[27] A személyes minőségükben kinevezett egyéni szakértőket mostantól évente emlékeztetik arra a kötelezettségükre is, hogy tájékoztatniuk kell a Bizottságot a bejelentett érdekeltségeikben bekövetkezett bármely változásról.

Kiválasztás nyilvános pályázati felhívások útján

20. A Bizottság nyilvános pályázati felhívásokat tett közzé a szakértői csoport tagjainak kiválasztására szolgáló szokásos eszközként (fenntartva magának a jogot arra, hogy kivételes körülmények között eltérjen az általános szabálytól). A Bizottság így nagyobb átláthatóságot biztosított a kiválasztási folyamatnak. Az ombudsman úgy véli, hogy a szakértői csoportok tagságára vonatkozó kiválasztási folyamat fokozott átláthatósága inkluzívabbá teszi a folyamatot, és biztosítja a csoportok kiegyensúlyozottabb összetételét. A pályázati felhívások láthatóságának növelése érdekében a Bizottság külön szakaszt hozott létre a szakértői csoportok nyilvántartásáról, amely magában foglalja a pályázati felhívások keresésének és feliratkozásának lehetőségét bizonyos szakpolitikai területeken. Általánosabban fogalmazva, az érdekelt felek most már feliratkozhatnak egy adott szakértői csoport hírfolyamára is, hogy értesítést kapjanak a nyilvántartásban bekövetkezett változásokról.

Kiegyensúlyozott összetétel

21. Az ombudsman álláspontja szerint egy adott szakértői csoport összetétele akkor kiegyensúlyozott, ha pontosan tükrözi a Bizottság által kért különböző típusú szakértelmet, amely együttesen lehetővé teszi a csoport számára a ráruházott megbízatás teljes körű teljesítését.[28] Az „egyensúly” tehát nem utal a szakértői csoportban képviselt különböző érdekek számtani egyensúlyára vagy egyenrangúságára, és nem is követeli meg azt. Megjegyezve, hogy az Európai Parlament egyetért az ombudsmannal ebben a kérdésben [29], sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy a szakértői csoportokra vonatkozó új szabályzatában kifejezetten kifejtse, hogy pontosan mit ért „egyensúly” alatt. Az ombudsman továbbra is úgy véli, hogy hasznos lenne, ha a Bizottság egyértelmű álláspontot képviselne az ügyben az érdekelt felek és a nyilvánosság félreértéseinek elkerülése érdekében.

22. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság minden tekintetben elfogadta azt a javaslatát, hogy minden egyes szakértői csoport esetében határozzák meg az „egyensúly egyedi meghatározását”, azaz annak magyarázatát, hogy egy adott csoport esetében milyen összetételt kérnek. Az új szabályok értelmében a Bizottság a szakértői csoport létrehozásakor „egyértelműen meg fogja határozni annak megbízatását” és feladatait, valamint meg fogja határozni a tevékenységi területet és a szükséges tanácsadás típusát. A Bizottság új szabályaiban egyértelművé tette, hogy a tagállami hatóságok, valamint más állami szervek, amelyek szakértői csoport tagjai, az üléseken csak köztisztviselők vagy más közalkalmazottak képviselhetik magukat. A Bizottság ezzel foglalkozott a civil társadalmi szervezetek által kifejezett aggodalommal, azaz a vállalati érdekeknek a hatóságok leple alatt történő, hátsó ajtón történő képviseletével.  

23. Az ombudsman bízik abban, hogy mindezek a fejlesztések együttesen pozitív hatással lesznek a csoportok kiegyensúlyozott összetételére. Megérti továbbá és elvárja, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett legyen a valós vagy vélt egyensúlyhiány eseti alapon történő kezelése mellett. Véleménye szerint minden további megfontolandó lépés – például pénzeszközök rendelkezésre bocsátása az alulfinanszírozott csoportok részvételi képességének támogatására – politikai jellegű, és megfelelőbb ezen a szinten, többek között az Európai Parlamenten keresztül.

Az ombudsman ajánlásai az ülések jegyzőkönyveire és a tanácskozásokra vonatkozóan

Az ombudsman értékelése

24. Az ombudsman a következő két ajánlást intézte a Bizottsághoz a szakértői csoportok munkájának átláthatóbbá tétele érdekében:

A Bizottságnak felül kell vizsgálnia eljárásiszabályzat-mintáját a következők tekintetében:

• a közzétett jegyzőkönyvek tartalma, és annak előírása, hogy a közzétett jegyzőkönyvek a szokásos módon a lehető legértelmesebbek legyenek, és különösen a tagok által kifejtett álláspontok meghatározása;
• a szakértői csoport tanácskozásainak bizalmas jellege, valamint annak előírása, hogy e tanácskozásoknak főszabályként átláthatóknak kell lenniük, és hogy a szakértői csoport tanácskozásai csak kivételes esetekben, a csoporton belüli többségi szavazást követően és a Bizottság egyetértésével legyenek bizalmasak. Ebben az összefüggésben az átláthatóság megköveteli legalább a napirend és a háttérdokumentumok előzetes közzétételét, majd az adott szakértői csoport üléséről készült megfelelő jegyzőkönyv időben történő közzétételét.

25. A vizsgálat kezdetén hatályos szabályok egyszerűen a szakértői csoportokra vonatkozó egységes eljárási szabályzatot képeztek. Ezek nem voltak kötelezőek a Bizottságra nézve, és tartalmukat tekintve gyengék voltak. Csak összefoglaló jegyzőkönyvet írtak elő, ami azt jelentette, hogy a szakértői csoport tagjai által a tanácskozások során kifejtett egyes álláspontokat nem hozták nyilvánosságra. Előírták továbbá, hogy a tanácskozásokat bizalmasan kell kezelni. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ezek a megállapodások nem tették lehetővé a szakértői csoportok által a Bizottságnak nyújtott tanácsok és szakértelem nyilvános ellenőrzését.

26. Első módosításként a Bizottság a szakértői csoportokra vonatkozó új, jogilag kötelező erejű általános szabályok részévé tette az ülések jegyzőkönyveire és a tanácskozásokra vonatkozó rendelkezéseket. Ezek tehát már nem egyszerűen eljárási szabályok, hanem a Bizottság szakértői csoportja rendszerének szerves részét képezik. A Bizottság ezzel határozottan jelezte, hogy komolyan veszi az ombudsman által a jegyzőkönyvek minőségére és a tanácskozások átláthatóságára helyezett hangsúlyt. Bár a Bizottság nem vette át az ombudsman ajánlásainak szövegét, a szakértői csoportokra vonatkozó új általános szabályok a Bizottság által hozott végrehajtási intézkedésekkel [30] együtt a következő javításokról rendelkeznek.

Az ülés jegyzőkönyve

27. A szakértői csoportokra vonatkozó új szabályzatában a Bizottság új minőségi előírást vezetett be a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozóan, előírva, hogy a jegyzőkönyveknek „értelmesnek és teljesnek” kell lenniük. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság az ajánlásából átvett „értelmes” kifejezést használta. Bár a Bizottság az új általános szabályaiban nem írta elő kifejezetten a tagok által kifejtett álláspontok kifejtését, az ombudsman megérti és elvárja, hogy a jegyzőkönyvek „teljességére” vonatkozó követelmény az ajánlása e szempontjának való megfelelést szolgálja. Az „összefoglaló jegyzőkönyv” korábban alkalmazandó normájához képest az új rendelkezés önmagában valódi előrelépést jelent annak érdekében, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság számára annak a folyamatnak a hatékony megértését, amelynek során a szakértői csoport véleményét kidolgozták.

28. Fontos, hogy a Bizottság további lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy az ülések jegyzőkönyveinek tartalmára vonatkozó új minőségi előírásokat a végrehajtási szakaszban megfelelően betartsák. A Bizottság Főtitkársága elkészítette a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyvmintáját, amelyet a Bizottság különböző főigazgatóságai (DG-k) használhatnak. A sablon konkrét iránymutatást tartalmaz a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozóan. Különösen arra kéri a főigazgatóságokat, hogy sorolják fel a szakértői csoport által megvitatott valamennyi pontot, és úgy készítsék el a jegyzőkönyvet, hogy az lehetővé tegye a napirenden szereplő témák és az ülésen megvitatott bármely más téma alapos megértését. A sablon azt is kéri, hogy rögzítsék a résztvevők által az egyes megvitatott témákkal kapcsolatban kifejtett álláspontokat, valamint az egyes megvitatott témákkal kapcsolatos lehetséges következtetéseket vagy szavazást.

29. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is nyomon követi, hogy főigazgatóságai hogyan használják ezt a sablont, és hogyan követik a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó iránymutatást. A Bizottság Főtitkársága vállalta, hogy az ülések jegyzőkönyveivel kapcsolatos bevált gyakorlatok példáit megküldi a főigazgatóságoknak, és felkéri őket, hogy támaszkodjanak ezekre a példákra saját szakértői csoportjaik üléseiről készült jegyzőkönyvek jelentőségének további javítása érdekében. Emellett továbbra is iránymutatást nyújt a főigazgatóságoknak konkrét kérdésekben, és rendszeres képzéseket kínál a személyzet számára. Az ombudsman elégedett azzal, hogy a szakértői csoportok jegyzőkönyveinek bevált gyakorlataira vonatkozó példák, amelyeket a Bizottság a 2017 júniusában tartott ülés előkészítéseként megküldött az ombudsmannak, valóban érdemiek és átfogóak voltak. Arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a szakértői csoportok üléseiről készült jegyzőkönyvek összeállításával kapcsolatos jelenlegi bevált gyakorlatai a közeljövőben bevett gyakorlattá váljanak.  

30. Új átláthatósági elemként a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó új szabályai lehetővé teszik, hogy az eltérő véleményeket szavazással elfogadott vélemény, ajánlás vagy jelentés mellékletében közzétegyék. Bár a szakértői csoportok általában konszenzussal fogadják el álláspontjukat, és a szavazásra való támaszkodás továbbra is kivételt jelent, az új rendelkezés üdvözlendő lépés a szakértői csoportok eredményei átláthatóságának további növelése felé. Az ombudsmant megnyugtatja, hogy egyes szakértői csoportok tagjai – bár csak kis számban – már éltek azzal az új lehetőséggel, hogy eltérő véleményüket rögzítsék és közzétegyék.

Tanácskozások

31. A szakértői csoportok tanácskozásaival kapcsolatban a Bizottság új szabályai teljes mértékben végrehajtják az ombudsman által „átláthatósági minimumkövetelményeknek” minősített követelményeket. Az új szabályok előírják a napirend és a háttérdokumentumok előzetes közzétételét, majd a szakértői csoport adott üléséről készült jegyzőkönyvek időben történő közzétételét. A nyilvánosságot így tájékoztatni fogják a szakértői csoport valamennyi tanácskozásának tárgyáról, valamint a megbeszélések előrehaladásáról. Az ombudsman ezért tudomásul veszi, hogy a Bizottság e minimális átláthatósági követelményekkel összhangban megszüntette a szakértői csoportok bizalmas tanácskozásait.  

32. Ezt az értelmezést megerősíti az a tény, hogy a Bizottság törölte a szakértői csoportokra vonatkozó szabályzatából azt a kifejezett kijelentést, hogy a tanácskozások bizalmasak. Az új szabályok inkább úgy rendelkeznek, hogy a szakértői csoportok dönthetnek úgy, hogy nyilvánosan tanácskoznak. Bár ez a megfogalmazásbeli változás formalista jellegűnek tűnhet, az ombudsman ezt előrelépésnek tekinti. Együtt olvasva, az ülések jegyzőkönyveire vonatkozó minőségi előírásokra vonatkozó új szabályok és a tanácskozásokra vonatkozó átláthatósági minimumkövetelmények azt jelentik, hogy már nem az a kérdés, hogy a nyilvánosságnak sikerül-e megismernie a szakértői csoportok tanácskozásainak tartalmát. Minden ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, beleértve a tanácskozásokat is. A kérdés inkább az, hogy a nyilvánosság milyen gyorsan és milyen részletességgel lesz képes követni a tanácskozásokat. A válasz nyilvánvaló, ha egy szakértői csoport úgy dönt, hogy nyilvánosan ülésezik (lásd az alábbi 33. pontot). Amennyiben nem így dönt, a fő kérdés az lesz, hogy mennyire időszerű a dokumentumok közzététele, és hogy a jegyzőkönyv milyen mértékben kapcsolja össze a kifejtett álláspontokat az egyes tagokkal.

33. A Bizottság új ülésjegyzőkönyv-mintája külön fejezetet tartalmaz – „Az ülés jellege”–, amelyben fel kell tüntetni, hogy egy adott szakértői csoport ülésére nyilvános formában került-e sor. Ha egy csoport úgy dönt, hogy nyilvános ülést tart, a főigazgatóságnak meg kell jelölnie, hogy milyen intézkedéseket választott.[31] A sablon azzal, hogy felsorolja annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság tagjai személyesen részt vehessenek az ülésen, vagy hogy az ülést interneten közvetítsék, megerősíti az ombudsman azon értelmezését, hogy a „nyilvános tanácskozások” új fogalma túlmutat a titoktartás hiányán. Valójában a Bizottság átültette a gyakorlatba az ombudsman azon javaslatát, hogy vizsgálja meg, hogy egyes szakértői csoportok tanácskozásai teljes mértékben nyitottak lehetnek-e a nyilvánosság számára, például internetes közvetítés útján [32]. A Bizottság megerősítette az ombudsmannak, hogy e területen az a célja, hogy ösztönözze a nagyobb nyitottságot, és főigazgatóságai körében még inkább népszerűsítse azt az elképzelést, hogy szükség esetén nyilvános szakértői csoportüléseket tartsanak. Az ombudsman örömmel veszi tudomásul, hogy néhány, bár néhány szakértői csoport már élt azzal a lehetőséggel, hogy üléseit az interneten közvetítse [33]. Ennek alapján az ombudsman úgy értelmezi, hogy a Bizottság a bizalmas tanácskozás fogalmáról áttért a nyilvános és a nem nyilvános tanácskozások közötti különbségtételre. Az előbbi esetben a nyilvánosság tagjait személyesen hívják meg az ülésre, vagy az ülést interneten közvetítik.

34. Végezetül a Bizottság bejelentette, hogy 2017 végéig létrehoz egy új szakaszt a szakértői csoportok nyilvántartásában, amely kifejezetten a szakértői csoportok munkájával kapcsolatos dokumentumokra vonatkozik. A Bizottság elvárja, hogy ez az új szakasz, amely típus szerint osztályozza a dokumentumokat, növelje a dokumentumok láthatóságát, és ösztönözze a főigazgatóságokat a dokumentumok időben történő közzétételére.

Az ombudsman ajánlásaival kapcsolatos következtetés

35. Annak ellenére, hogy a szakértői csoportok munkájának átláthatósága tekintetében további előrelépés lehetséges és szükséges, az ombudsman úgy véli, hogy a szakértői csoportok üléseinek jegyzőkönyveire és tanácskozásaira vonatkozó új bizottsági szabályok megfelelnek ajánlásai szellemének. Feltéve, hogy a Bizottság végrehajtja a most kezdeményezett változtatásokat, az ombudsman reméli, hogy kézzelfogható eredményeket érnek el, és hogy a nyitottság lesz a szakértői csoportok alapértelmezett működési elve.

Következtetés

Figyelembe véve a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó új általános szabályait, az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a vizsgálatot:

E vizsgálat célja nagyrészt megvalósult, azaz a Bizottság szakértői csoportjai rendszerének reformja. A jövőben az ombudsman továbbra is nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan hajtja végre a szakértői csoportok munkájának átláthatóságára vonatkozó két konkrét ajánlását.

A Bizottság tájékoztatást fog kapni erről a határozatról.

 

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. 11. 14.

 

 

Melléklet:

Az ombudsman értékelése a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályok Bizottság általi reformjáról

Áttekintő táblázat az egyes ajánlásokról, javaslatokról és fejlesztési kötelezettségvállalásokról

Az ombudsman ajánlása	A Bizottság általi végrehajtás (A Bizottság szakértői csoportjainak határozata és válasz az ombudsman ajánlására)	Az ombudsman értékelése
A Bizottságnak felül kell vizsgálnia eljárásiszabályzat-mintáját a következők tekintetében:
• a közzétett jegyzőkönyvek tartalma, és annak előírása, hogy a közzétett jegyzőkönyvek a szokásos módon a lehető legértelmesebbek legyenek, és különösen a tagok által kifejtett álláspontok meghatározása;	13. cikk, (7) és (8) bekezdés „Az egyes napirendi pontok megvitatásáról és a csoport által kiadott véleményekről érdemi és teljes jegyzőkönyv készül.” „A szakértői csoportok elvileg konszenzussal fogadják el véleményeiket, ajánlásaikat vagy jelentéseiket. Szavazás esetén a szavazás eredményéről a tagok egyszerű többségével döntenek. Az ellenszavazattal élő vagy tartózkodó tagoknak joguk van ahhoz, hogy álláspontjuk indokait összefoglaló dokumentumot mellékeljenek a véleményekhez, ajánlásokhoz vagy jelentésekhez.” Válasz „Az ombudsman kérésének megfelelően a felülvizsgált horizontális szabályok tovább növelik az átláthatóságot. Az ombudsman kérésének megfelelően a felülvizsgált horizontális szabályok előírják, hogy a jegyzőkönyveknek érdeminek és teljesnek kell lenniük. Az ombudsman javaslatának megfelelően a felülvizsgált horizontális szabályok arra utasítják a Bizottság szervezeti egységeit, hogy az ülés előtt kellő időben tegyék közzé a napirendet és a háttérdokumentumokat, ezt követően pedig időben tegyék közzé a szakértői csoport adott üléséről készült megfelelő jegyzőkönyveket. [...] Amennyiben a szakértői csoportok véleményt, ajánlást vagy jelentést adnak ki, az ellenük szavazó vagy tartózkodó tagoknak joguk van ahhoz, hogy álláspontjuk indokait összefoglaló dokumentumot mellékeljenek a véleményekhez, ajánlásokhoz vagy jelentésekhez.”	Az ombudsman megfogalmazása nem került megismétlésre; az új szabályok azonban a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel együtt megfelelnek az ombudsman ajánlása szellemének. A szabályok most új minőségi előírást írnak elő, vagyis azt, hogy a jegyzőkönyveknek „értelmesnek és teljesnek” kell lenniük. A Bizottság új jegyzőkönyvmintája meghatározza a résztvevők által kifejtett álláspontokat. Új átláthatósági elemként a Bizottság új szabályai lehetővé teszik, hogy az eltérő véleményeket szavazással elfogadott vélemény, ajánlás vagy jelentés mellékletében közzétegyék. Az ombudsman teljes értékelését a stratégiai vizsgálatát lezáró határozat tartalmazza.
• a szakértői csoport tanácskozásainak bizalmas jellege, valamint általános szabályként annak előírása, hogy ezeknek a tanácskozásoknak átláthatóknak kell lenniük, és hogy a szakértői csoport tanácskozásai csak kivételes esetekben, a csoporton belüli többségi szavazást követően és a Bizottság egyetértésével legyenek bizalmasak. Ebben az összefüggésben az átláthatóság megköveteli legalább a napirend és a háttérdokumentumok előzetes közzétételét, majd az adott szakértői csoport üléséről készült megfelelő jegyzőkönyv időben történő közzétételét.	13. cikk (6) bekezdés és 26. cikk (1) bekezdés „A Bizottság illetékes szervezeti egységeivel egyetértésben a csoport tagjainak egyszerű többségével határozhat úgy, hogy a tanácskozások nyilvánosak.” „A Bizottság illetékes szervezeti egysége rendelkezésre bocsátja a szakértői csoportok és alcsoportok valamennyi vonatkozó dokumentumát, beleértve a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevő beadványait [...]. [...] A szervezeti egységek gondoskodnak különösen arról, hogy a napirendet és az egyéb releváns háttérdokumentumokat az ülés előtt kellő időben közzétegyék, majd a jegyzőkönyveket időben közzétegyék.” Válasz „A szakértői csoportok tanácskozásainak titkosságát illetően a szakértői csoportok által végzett munka kollektív jellegű, ami nagyon gyakran konszenzussal, a kölcsönös bizalom szellemében levont következtetésekhez vezet. A szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy zárt megbeszélések keretében szabadon hozzájárulhassanak a szakértői csoportok munkájához. A szakértői csoport azonban – a korábbiakhoz hasonlóan – tagjainak egyszerű többségével, a Bizottság illetékes szervezeti egységével egyetértésben határozhat úgy, hogy a tanácskozások nyilvánosak. A felülvizsgált horizontális szabályok tehát elegendő teret biztosítanak a csoportok számára ahhoz, hogy a sajátos körülmények fényében rugalmasan dönthessenek arról, hogyan kívánnak működni. Úgy véljük, hogy ezzel a rendelkezéscsomaggal ésszerű egyensúly jön létre az átláthatósági és titoktartási igények között.”	Az ombudsman megfogalmazása nem került megismétlésre; az új szabályok azonban a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel együtt megfelelnek az ombudsman ajánlása szellemének. A Bizottság új szabályai az ombudsman által „átláthatósági minimumkövetelményeknek” minősített követelményeket hajtják végre: a szabályok most már előírják a napirend és más háttérdokumentumok előzetes közzétételét, valamint a jegyzőkönyvek időben történő közzétételét. Az új szabályok értelmében a Bizottság megszüntette a bizalmas tanácskozás fogalmát; A jegyzőkönyveket mindig közzétesszük. Ha egy szakértői csoport úgy dönt, hogy nyilvánosan tanácskozik, az ülést interneten közvetíthetik, vagy a nyilvánosságot személyes részvételre hívhatják meg. Az ombudsman teljes körű értékelését a stratégiai vizsgálatát lezáró határozat tartalmazza.

Az ombudsman javaslatainak Bizottság általi végrehajtásának általános értékelése:

A Bizottság kielégítően végrehajtotta az ombudsman javaslatainak túlnyomó többségét.

A következő öt javaslatot nem (teljes mértékben) hajtották végre:

• A Bizottság egyensúlyra vonatkozó koncepciójának nincs önálló magyarázata.
• Nincs abszolút egyensúlyi követelmény. A szabály továbbra is kimondja, hogy a Bizottságnak törekednie kell az egyensúly „lehető legnagyobb mértékű” biztosítására (10. cikk (5) bekezdés).
• A Bizottság nem határozott meg általános kritériumokat a szakértői csoportokon belüli gazdasági és nem gazdasági érdekek kategorizálására vonatkozóan.
• A személyes minőségükben kinevezett egyes szakértők nem kötelesek évente frissíteni érdekeltségi nyilatkozatukat (11. cikk (5) bekezdés).
• A szakértői csoportok munkájáról szóló dokumentumok közzétehetők a nyilvántartásban vagy egy erre a célra létrehozott weboldalon (26. cikk (1) bekezdés). A Bizottság ezért nem járult hozzá ahhoz, hogy csak a nyilvántartásban tegyék közzé (annak érdekében, hogy a dokumentumok kereshetők legyenek).

Az ombudsman javaslata	A Bizottság általi végrehajtás (A Bizottság szakértői csoportjainak határozata és válasz az ombudsman ajánlására)	Az ombudsman értékelése
Ami azokat a kérdéseket illeti, amelyeken még van mit javítani, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság:
a) kötelezettséget vállal arra, hogy mindig nyilvános pályázati felhívásokat tesz közzé a szakértői csoport azon tagjainak kiválasztására, akik nem hatóságok;	10. cikk, (1)–(4) bekezdés „A szakértői csoport tagjainak kiválasztása nyilvános pályázati felhívás útján történik, kivéve a D és E típusú tagokat, valamint az uniós jogszabályok által meghatározott területeken tanácsadás céljából létrehozott képviseleti szerveket [...].” [...] „A Bizottság eltérhet az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől, amennyiben azt kiemelkedően fontos prioritások vagy sürgős esetek indokolják. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a nyilvános felhívás nem alkalmas eszköz egy adott szakértői csoport tagjainak kiválasztására, a szakértőket objektív, ellenőrizhető kritériumok alapján kell kiválasztani, amelyeket közzé kell tenni a szakértői csoportok nyilvántartásában.”	Végrehajtva, de kivételről rendelkezve. Összességében kielégítő végrehajtás
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az átláthatósági nyilvántartás kategorizálását használja a szakértői csoportok nyilvántartásában az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó szakértői csoportok tagszervezeteinek kategorizálására;	7. cikk (2) bekezdés és 25. cikk + melléklet: „Osztályozási formanyomtatvány” „A szakértői csoportok a következő típusú tagokból állhatnak: a személyes minőségükben kinevezett személyek, akik függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva járnak el („A típusú tagok”); b) egy adott szakpolitikai terület érdekelt felei közös érdekeinek képviseletére kinevezett személyek, akik nem egyéni érdekelt feleket képviselnek, hanem a különböző érdekelt szervezetek közös szakpolitikai orientációját („B típusú tagok”). [...] a szó tág értelmében vett szervezetek, beleértve a vállalatokat, egyesületeket, nem kormányzati szervezeteket, szakszervezeteket, egyetemeket, kutatóintézeteket, ügyvédi irodákat és tanácsadó cégeket („C típusú tagok”); d) a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságai („D típusú tagok”); egyéb közintézmények, például harmadik országok hatóságai, beleértve a tagjelölt országok hatóságait, az uniós szerveket, hivatalokat vagy ügynökségeket és a nemzetközi szervezeteket („E típusú tagok”).” „A Bizottság szervezeti egységei a szakértői csoportok és alcsoportok tagjait [...] az e határozatban és mellékleteiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a nyilvános pályázati felhívásra benyújtott pályázatokban megadott információk alapján sorolják be a szakértői csoportok nyilvántartásába.” Melléklet Osztályozási formanyomtatvány: „Ezt a kérelmet a következő típusú szervezetként nyújtják be: (Kérjük, csak egy lehetőséget válasszon, figyelembe véve az alábbi fogalommeghatározásokat.) a) Tudományos körök, kutatóintézetek és agytrösztök b) Bankok/pénzügyi intézmények c) Vállalatok/csoportok d) Ügyvédi irodák e) NGO-k f) Szakmai szövetségek g) Szakmai tanácsadás h) Kereskedelmi és vállalkozói szövetségek i) Szakszervezetek j) Egyéb (kérjük, részletezze)” Válasz „[...] a Bizottság nem tartja helyénvalónak az átláthatósági nyilvántartás kategorizálásának teljes körű megismétlését a szakértői csoportok tagjainak kategorizálása céljából. Az átláthatósági nyilvántartásban jelenleg használt számos kategóriát azonban a szakértői csoportok új nyilvántartásában is használni fogják, ezáltal biztosítva a magas szintű harmonizációt.”	Teljes mértékben végrehajtva A szervezetek kategóriái egyértelműen az átláthatósági nyilvántartás besorolásán alapulnak (1 további kategória a szakértői csoportok nyilvántartásához: „Bankok/pénzügyi intézmények”)
c) gondoskodjon arról, hogy az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága tovább javítsa és fokozza a beérkező új regisztrációk szisztematikus ellenőrzését a regisztráció megfelelő szakasza tekintetében;	A bizottsági határozat hatályán kívül Válasz „A jelenlegi intézményközi megállapodás nem írja elő az új regisztrálók hivatalos előzetes ellenőrzését. Az átláthatósági nyilvántartásban szereplő valamennyi szervezetet azonban köti az átláthatósági nyilvántartás magatartási kódexe [...]. [...] Minden újonnan beérkező regisztráció támogathatósági ellenőrzés tárgyát képezi, amely többek között a regisztráló által a profilja és tevékenységei alapján kiválasztott szakasz megfelelőségét értékeli. Az adatminőség javítására irányuló erőfeszítések tovább fokozódnak. A kötelező átláthatósági nyilvántartásról jelenleg zajló nyilvános konzultáció azt is lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy kifejtsék véleményüket arról, hogyan lehetne javítani a nyilvántartásban szereplő adatok felhasználóbarát jellegét és általános minőségét.”	Kielégítő válasz
d) előírják, hogy a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértők évente frissítsék érdekeltségi nyilatkozataikat;	11. cikk, (5) bekezdés „Az „A” típusú tagoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottság illetékes szervezeti egységét a korábban szolgáltatott információkban bekövetkezett bármely lényeges változásról, beleértve a soron következő tevékenységeket is, amely esetben haladéktalanul be kell nyújtaniuk a változást ismertető, újonnan kitöltött érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatványát annak érdekében, hogy a Bizottság szervezeti egységei kellő időben értékelhessék azt. Az egyes szakértői csoportok vagy alcsoportok elnöke minden naptári év első ülésén emlékezteti az A típusú csoport valamennyi tagját erre a kötelezettségre.” Válasz „[...] a Bizottság aránytalannak tartja, hogy a főigazgatóságok foglalkozzanak az érdekeltségi nyilatkozatok éves frissítésével, amennyiben a szakértő helyzetében nem történt változás.” [A „helyettesítő intézkedések” magyarázata alapján.]	Nem hajtották végre pontosan a kért módon (nincs automatikus éves gyakorlat az érdekeltségi nyilatkozatok frissítésére). Az egyéni szakértők azon kötelezettsége azonban, hogy haladéktalanul tájékoztassák a Bizottságot minden releváns változásról + a csoport elnökének azon kötelezettsége, hogy évente emlékeztesse a tagokat kötelezettségükre. Összességében kielégítő.
e) a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokban fejtse ki, hogy a Bizottság mit ért „egyensúly” alatt;	Nincs megfelelő rendelkezés Válasz „A felülvizsgált horizontális szabályok megerősítik a Bizottság szilárd elkötelezettségét a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételére való törekvés iránt. A szakértői csoportok tagjainak kiválasztásakor a Bizottság szervezeti egységeinek nemcsak a magas szintű szakértelem biztosítására kell törekedniük, hanem a földrajzi egyensúlyra, a releváns know-how és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletére, valamint a nemek közötti egyensúlyra is. A felülvizsgált horizontális szabályok egyértelművé teszik, hogy ezt a kiegyensúlyozott összetételt a szakértői csoportok sajátos feladatainak és a csoport megbízatásához szükséges szakértelem típusának figyelembevételével kell biztosítani. [...]”	Nem teljes mértékben hajtották végre (nincs önálló rendelkezés arra vonatkozóan, hogy mit jelent az „egyensúly”). A kiegyensúlyozott összetételről szóló 10. cikk (5) bekezdéséből levezethető, hogy mit jelent az „egyensúly” a Bizottság számára, amint az a régi szabályok esetében is történt. Lásd alább.
f) Annak előírása, hogy a szakértői csoportok összetétele kiegyensúlyozott legyen. A Bizottság kellően indokolt esetekben eltérést engedélyezhet az egyensúlyra vonatkozó követelmény alól;	10. cikk, (5) és (6) bekezdés „A csoportok tagjainak kiválasztásakor a Bizottság szervezeti egységeinek törekedniük kell arra, hogy lehetőség szerint biztosítsák a magas szintű szakértelmet, a földrajzi egyensúlyt, valamint a releváns know-how és az érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletét, figyelembe véve a szakértői csoport konkrét feladatait, a szükséges szakértelem típusát és a pályázati felhívásokra adott válaszokat.” „Az egyéni szakértők – akár személyes minőségükben, akár közös érdek képviselete céljából történő – kinevezésekor a Bizottság szervezeti egységei törekednek arra, hogy a szakértői csoport összetételében megvalósuljon a nemek közötti egyensúly. A középtávú cél az, hogy az egyes szakértői csoportokban a nemek képviselőinek aránya legalább 40% legyen.” Válasz „Mivel a nyilvános felhívások minden érintett fél számára egyenlő esélyeket biztosítanak, a Bizottság nem tud egyetérteni az ombudsman azon véleményével, hogy ha a Bizottság nehézségekbe ütközik a teljes mértékben kiegyensúlyozott összetétel elérése során, fontolóra kell vennie a csoport megbízatásának módosítását, méretének csökkentését, vagy akár úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem hozza létre azt. Ez valójában jelentősen csökkentené a Bizottság azon képességét, hogy hozzáférjen azokhoz a szakértelemhez és nézetekhez, amelyekre valóban szüksége van, ami ellentétes a szakértői csoportok létrehozásának céljával.”	Nem hajtották végre. Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy írjon elő egy abszolút egyensúlyra vonatkozó követelményt, amely kellően indokolt esetekben kivétel lehetőségével párosul (ahogyan a Bizottság beleegyezett a pályázati felhívások esetében – lásd a fenti a) javaslatot). A Bizottság megtartotta a régi szabályokban használt megfogalmazást: Az egyensúlyra csak "lehetőség szerint" van szükség.
g) A létrehozandó csoport megbízatására való elsődleges hivatkozással határozza meg és fejtse ki, hogy milyen összetételre és miért van szükség, figyelembe véve a következő kritériumokat: a csoport célja/feladatai és a szükséges szakértelem, mely érdekelt feleket érintené a legnagyobb valószínűséggel az ügy, hogyan szerveződnek az érdekelt felek csoportjai, és esetleg milyen legyen a képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek aránya;	5. cikk (1) bekezdés és 10. cikk (2) bekezdés „A szakértői csoport létrehozásakor a Bizottság vagy szervezeti egységei a 3. cikkben meghatározott szakértői csoportok szerepével összhangban egyértelműen meghatározzák annak megbízatását, valamint a lehető legpontosabban meghatározzák a szakértői csoport feladatait, megjelölve tevékenységi területét és a szükséges tanácsadás típusát is.” „[...] A felhívásokban egyértelműen fel kell vázolni a kiválasztási kritériumokat, beleértve a szükséges szakértelmet és adott esetben az elvégzendő munkával kapcsolatban képviselendő érdekeket. [...]” Válasz „[...] a pályázati felhívásoknak egyértelműen meg kell határozniuk a kiválasztási kritériumokat, beleértve a szükséges szakértelmet és adott esetben az elvégzendő munkával kapcsolatban képviselendő érdekeket. Ezek a követelmények megfelelő iránymutatást nyújtanak a Bizottság szervezeti egységei számára szakértői csoportjaik kiegyensúlyozott összetételének biztosításához, anélkül, hogy az egyes csoportokra vonatkozóan konkrétabb előzetes követelményeket kellene megállapítani. [...] Végső soron a Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a szakértői csoportokban elért végső egyensúly a pályázati felhívásaira kapott válaszok számától és minőségétől is függ. Ezzel szemben a szakértői csoportok összetételét nem szabad úgy kialakítani, hogy minden egyes érdekkategória tekintetében felső határt vagy kvótát vezetnek be, függetlenül e csoportok működésének konkrét körülményeitől és az érintett érdekelt felek által a kiválasztási eljárás során tanúsított érdeklődéstől, mivel ez gyakran a csoportok mesterséges összetételét eredményezné, ami így nem lenne képes biztosítani a Bizottság számára a szükséges hozzáadott értéket és a csoport létrehozásának okait. Ennek fényében a Bizottság azt is fenntartja, hogy nem helyénvaló és nem is hasznos az egyensúly elméleti meghatározása vagy az egyensúly meghatározása minden csoport esetében [...].”	Teljes mértékben végrehajtva Bár a rendelkezés önmagában nem új, sokkal részletesebb, mint korábban, és első alkalommal használja a csoport "megbízatása" kifejezést.  A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy meghatározza a csoportnak az ellátandó feladatokkal, a csoport tevékenységi területével és a szükséges tanácsadás típusával kapcsolatos megbízatását. Emellett a pályázati felhívások felvázolják az elvégzendő munkával kapcsolatban képviselendő érdekeket is. Az új megfogalmazás elég közel áll az ombudsmannak az „egyéni egyensúly” fogalmára vonatkozó elképzeléséhez.
h) A szakértői csoportokban a gazdasági és nem gazdasági érdekek kategorizálására vonatkozó általános kritériumok meghatározása;	Nincs megfelelő rendelkezés Válasz „A szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság nem tartja helyénvalónak, hogy általános kritériumokat határozzon meg a szakértői csoportokban a gazdasági és nem gazdasági érdekek kategorizálására vonatkozóan. Amint azt a Bizottság az ombudsmannak a civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételére vonatkozó OI/7/2014/NF számú, hivatalból indított vizsgálatával kapcsolatban adott válaszában jelezte, lehetetlennek bizonyult megbízható osztályozási módszert megállapítani. A képviselt érdekek jellegét szintén eseti alapon kell értékelni a pályázati felhívások keretében.”	Nem hajtották végre, de hasznos magyarázattal szolgáltak.
i. A szakértői csoportok és alcsoportjaik munkájával kapcsolatos valamennyi dokumentum (beleértve az ülések jegyzőkönyveit is) rendszeres és időben történő közzétételének előírása a szakértői csoportok nyilvántartásában, kivéve azokat a dokumentumokat vagy dokumentumrészeket, amelyekre az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott kivételek valamelyike vonatkozik, amennyiben a vonatkozó kivétel alkalmazandó.	26. cikk „A Bizottság illetékes szervezeti egységei elérhetővé teszik a szakértői csoportok és alcsoportok valamennyi vonatkozó dokumentumát, beleértve a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait, vagy a szakértői csoportok nyilvántartásában, vagy a nyilvántartásból egy erre a célra létrehozott weboldalra mutató linken keresztül, ahol ezek az információk megtalálhatók. [...] A szervezeti egységek gondoskodnak különösen arról, hogy a napirendet és az egyéb releváns háttérdokumentumokat az ülés előtt kellő időben közzétegyék, majd a jegyzőkönyveket időben közzétegyék.” „A közzététel alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha úgy ítélik meg, hogy egy dokumentum közzététele aláásná az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott bármely köz- vagy magánérdek védelmét.” Válasz „A Bizottság nem ért egyet az ombudsman azon véleményével, hogy az átláthatóság csak akkor garantált, ha valamennyi dokumentumot feltöltik a szakértői csoportok nyilvántartásába, hogy azok egy helyen hozzáférhetők legyenek. Az arányosság és a szükségtelen adminisztratív munkateher elkerülése érdekében a Bizottság fenntartja, hogy a közzétételre vonatkozóan jelenleg alkalmazott, fent említett rugalmas szabályok lehetővé teszik a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását, és ezért indokoltak.”	Teljes mértékben végrehajtva a tartalom tekintetében: a dokumentumok rendszeres és időben történő közzététele, kivéve azokat a dokumentumokat vagy dokumentumrészeket, amelyek az 1049/2001/EK rendelet egyik kivételének hatálya alá tartoznak. A dokumentumok közzétételének helye tekintetében nem került végrehajtásra. Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy a dokumentumokat közvetlenül csak a nyilvántartásban tegye közzé, mivel a dokumentumok ezt követően kereshetők. A Bizottság fenntartja azt a jelenlegi helyzetet, amikor a dokumentumokat közzé lehet tenni a nyilvántartásban vagy egy erre a célra létrehozott weboldalon. Összességében a végrehajtás kielégítőnek tekinthető.
A már tett kötelezettségvállalások Bizottság általi végrehajtásának általános értékelése: A Bizottság az ombudsmanhoz intézett (2015. májusi) véleményében tett kötelezettségvállalásokat átültette a szakértői csoportokról szóló új határozat rendelkezéseibe. A Bizottság általános megjegyzése az ombudsman ajánlására adott válaszában a véleményében tett kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban: „[...] a felülvizsgált horizontális szabályok teljes mértékben teljesítik a Bizottság által az ombudsmannak adott 2015. május 29-i válaszában tett kötelezettségvállalásokat azáltal, hogy: annak kötelezővé tétele a Bizottság szervezeti egységei számára, hogy bizonyos feltételek mellett nyilvános pályázati felhívások útján válasszák ki a szakértői csoport tagjait; a személyes minőségükben kinevezett személyekkel kapcsolatos összeférhetetlenségek kezelésének jelentős javítása; előirányozva a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló szervezetek nyilvántartásának (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása) a felülvizsgált horizontális szabályokat tükröző új változatának bevezetését, és első alkalommal biztosítva a szakértői csoportok nyilvántartása és az átláthatósági nyilvántartás közötti szinergiákat, valamint a csoporttagok besorolásának egyszerűsítése annak érdekében, hogy egyértelműbbé és átláthatóbbá váljon a szakértői csoportok összetétele.”
A Bizottság kötelezettségvállalása	A Bizottság általi végrehajtás (A Bizottság szakértői csoportjainak határozata és válasz az ombudsman ajánlására)	Az ombudsman értékelése
Ajánlásának végrehajtása előtt az ombudsman tudomásul vette és nagy örömmel üdvözölte a Bizottság alábbi kötelezettségvállalását:
i. növelje a pályázati felhívások láthatóságát azáltal, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásában létrehoz egy kizárólag nekik szentelt részt;	(5) preambulumbekezdés és 27. cikk „Az átláthatóságot a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (a továbbiakban: a szakértői csoportok nyilvántartása) új változatának közzétételével kell fokozni, amely tükrözi a felülvizsgált horizontális szabályokat. [...]” „Átállás a szakértői csoportok nyilvántartásának új verziójára: Létre kell hozni a meglévő adatok automatikus továbbítását biztosító átállási eszközöket, amennyiben ez technikailag lehetséges. A Bizottság szervezeti egységei 2016 végéig manuálisan kódolják az automatikusan át nem migrálható adatokat, valamint az e horizontális szabályok következtében szükséges további adatokat.”	Teljes mértékben végrehajtva
ii. minden pályázati felhívás esetében legalább négyhetes egységes határidőt kell alkalmazni, kellően indokolt esetekben el lehet térni ettől az időszaktól, vagy folyamatosan nyílt pályázati felhívásokat lehet alkalmazni;	10. cikk, (2) és (3) bekezdés „[...] A pályázatok benyújtásának minimális határideje négy hét.” „A Bizottság szervezeti egységei a szakértői csoportok tagjait folyamatosan nyitott pályázati felhívás útján választhatják ki, amelyet közzé kell tenni a szakértői csoportok nyilvántartásában, amely esetben nincs szükség külön pályázati felhívásra.”	Teljes mértékben végrehajtva
iii. az átláthatósági nyilvántartásba való felvétel előírása az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó szervezetek szakértői csoportjaiba és az érdekelt felek közös érdekeit képviselő önálló vállalkozókba történő kinevezéshez;	8. cikk „B és C típusú tagok csak akkor nevezhetők ki, ha szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban.”	Teljes mértékben végrehajtva
iv. Az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó szervezetek és a szakértői csoportokban tagsággal rendelkező érdekelt felek által közös érdekű képviselőként kinevezett önfoglalkoztató személyek összekapcsolása az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal;	24. cikk „A szakértői csoportok nyilvántartása és az átláthatósági nyilvántartás közötti szinergiák A Bizottság szervezeti egysége biztosítja, hogy a szakértői csoportoknak és alcsoportoknak a szakértői csoportok nyilvántartásába bejegyzett B. és C. típusú tagjai és póttagjai hivatkozzanak e tagok átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljára.” Válasz „A szakértői csoportok nyilvántartásának új változata első alkalommal biztosítja a szinergiákat e nyilvántartás és az átláthatósági nyilvántartás között, különösen azáltal, hogy összekapcsolja a szakértői csoportok nyilvántartásában közzétett, közös érdeket képviselő szervezeteket és magánszemélyeket e tagok átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljával.”	Teljes mértékben végrehajtva
v. új összeférhetetlenségi politikát fogad el a személyes minőségükben kinevezett egyes szakértőkre vonatkozóan;	a 2. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk, valamint a 4., 5., 6. és 7. melléklet „Összeférhetetlenség”: minden olyan helyzet, amelyben az egyénnek olyan érdeke van, amely veszélyeztetheti vagy észszerűen feltételezhető, hogy veszélyezteti az egyén azon képességét, hogy függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva járjon el, amikor tanácsot ad a Bizottságnak a szóban forgó szakértői csoport vagy alcsoport által végzett munka tárgyával kapcsolatban.” Az érdekeltségi nyilatkozatok feldolgozására és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó részletes szabályokat lásd a 11. cikkben. Mellékletek: Szokásos érdekeltségi nyilatkozat Iránymutatás az érdekeltségi nyilatkozat kitöltéséhez	Teljes mértékben végrehajtva
vi. a szervezetekkel szembeni következetlen bánásmód elkerülése érdekében vizsgálja felül a szakértői csoportok tagjainak a nyilvántartásban való besorolását;	25. cikk (2) bekezdés + 8. melléklet „A Bizottság szervezeti egységei az e határozatban és mellékleteiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2016 végéig osztályozzák az e határozat elfogadása előtt kinevezett tagokat [...]. Amennyiben kétség merül fel a B és C típusú tagok megfelelő besorolásával kapcsolatban, a szervezeti egységek felkérhetik ezeket a tagokat, hogy töltsék ki a 8. mellékletben meghatározott besorolási formanyomtatványt.	Teljes mértékben végrehajtva
vii. A szakértői csoportok nyilvántartásában további információkat kell szolgáltatni az érdekelt felek közös érdekeinek képviseletére kijelölt egyes szakértők által képviselt érdekekről.	23. cikk (1) bekezdés e) pont és 24. cikk (3) bekezdés + melléklet: „Osztályozási formanyomtatvány” „A szakértői csoportok összetételével kapcsolatos adatoknak a Bizottság szervezeti egységei általi közzétételére a szakértői csoportok nyilvántartásában a következő rendelkezések vonatkoznak: e) meg kell határozni a B és C típusú tagok által képviselt érdekeltséget. „[...] A szervezeti egységek felkérik továbbá a B típusú tagokat és póttagokat, hogy az általuk képviselt közös érdeket tüntessék fel az átláthatósági nyilvántartásban.” Melléklet Osztályozási formanyomtatvány: „A kérelmezőnek a következő érdekeket kell képviselnie: (kérjük, válasszon ki egy vagy több lehetőséget, figyelembe véve az alábbi fogalommeghatározásokat): a) Tudományos élet/kutatás b) Civil társadalom c) Munkavállalók/Munkavállalók d) Pénzügy e) Ipar f) Szakemberek g) Kkv-k h) Egyéb (kérjük, részletezze)”	Végrehajtva
viii. Fontolja meg a szakértői csoportok nyilvántartásának technikai kiigazítását, különösen a „statisztika” fül újbóli meghatározásával, hogy további információkat jelenítsen meg, és jobb képet adjon a szakértői csoportok összetételéről	Válasz „Tekintettel arra, hogy a szakértői csoportok nyilvántartása új változatának kiadásához jelentős erőforrásokra van szükség, ebben a szakaszban nem volt lehetőség bizonyos új elemek beillesztésére, beleértve a statisztikák fülének újratervezését. A Bizottság a jövőben újra meg fogja vizsgálni ezt a kérdést.”	A függőben lévő módosítás a szakértői csoportok nyilvántartásának új változatában végrehajtandó jövőbeli módosításoktól függ.

 

 

 

 

[1] A stratégiai vizsgálatokat az ombudsman saját kezdeményezésére végzi, és jelentős közérdeklődésre számot tartó kérdéseket vizsgál. Lehetővé teszik az ombudsman számára, hogy kivizsgálja az uniós intézményekben felmerülő, rendszerszintűnek tűnő problémákat, és előmozdítják a pozitív fejleményeket a kulcsfontosságú tevékenységi területeken.

[2] A stratégiai vizsgálat minden levelezése itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/case.faces/en/43789/html.bookmark

[3] 2013 végén az ombudsman lezárta a bizottsági szakértői csoportok átláthatóságára és kiegyensúlyozott összetételére vonatkozó 1682/2010/BEH sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatát. Az ombudsman határozata itt érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/52942/html.bookmark

[4] Lásd a szakértői csoportokra vonatkozó, akkor alkalmazandó általános szabályokat: Közlemény a Bizottságnak: A bizottsági szakértői csoportok kerete: Horizontális szabályok és nyilvántartás, 2010. november 10. (C(2010) 7649 végleges, SEC(2010) 1360), melléklet.

[5] A vizsgálat olyan bizottsági szakértői csoportokra terjedt ki, amelyek tagjai között érdekképviselőket (érdekképviseleti szervezeteket vagy egyéni szakértőket) és/vagy független szakértőket neveztek ki személyes minőségükben. A vizsgálat nem vizsgálta a kizárólag tagállami hatóságokból álló bizottsági szakértői csoportokat.

[6] E kezdeményezések között szerepelt annak előírása, hogy a Bizottság tagjai nem találkozhatnak olyan szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel, amelyek nem szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban; a biztosok, kabinettagjaik és a főigazgatók ülései napirendjének közzététele; valamint a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy javaslatot terjeszt elő egy kötelező átláthatósági nyilvántartásra vonatkozóan.

[7] A különböző civil társadalmi szervezetek és az Európai Parlament évek óta aggodalmukat fejezték ki a Bizottság szakértői csoportjainak összetételével és működésével kapcsolatban. 2014-ben az Európai Parlament a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételére és átláthatóságára vonatkozó előírások vélt folyamatos megsértése miatt javasolta a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó költségvetésének befagyasztását.

[8] A nyilvános konzultációval kapcsolatos információk itt érhetők el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/54300/html.bookmark

[9] A Bizottság szakértői csoportjainak és más hasonló testületeknek a nyilvántartása itt érhető el: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/

[10] Lásd az Európai Bizottsághoz intézett, választ kérő levelet: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/58861/html.bookmark

[11] A Bizottság válasza itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/60019/html.bookmark

[12] Az uniós átláthatósági nyilvántartás a Bizottság és az Európai Parlament által közösen működtetett nyilvános nyilvántartás, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson az intézményekkel kapcsolatban álló szervezetekről és érdekképviselőkről. Bár a nyilvántartásba vétel jelenleg nem kötelező, néhány kivételtől eltekintve minden olyan szervezetnek és önfoglalkoztató személynek regisztrálnia kell az átláthatósági nyilvántartásban, amely olyan tevékenységet folytat, amelynek célja a szakpolitika kialakításának vagy végrehajtásának, valamint az uniós intézmények döntéshozatali folyamatainak közvetlen vagy közvetett befolyásolása. Lásd az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást (HL 2014. L 277., 11. o.).

[13] Lásd az ombudsman ajánlását: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/recommendation.faces/en/63441/html.bookmark

[14] Lásd az ombudsman ajánlását, különösen annak 52-62. pontját.

[15] A Bizottság határozata a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról, 2016. május 30., C(2016) 3301 final.

[16] A Bizottság ajánlásra adott válasza itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/68227/html.bookmark

[17] A dokumentumokra és információkra, valamint az ülésre vonatkozó kérés itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/78385/html.bookmark

[18] Az ülésről készült jelentés itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/81083/html.bookmark

[19] A Bizottság határozata a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról, 2016. május 30., C(2016) 3301 final:

http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/PDF/C_2016_3301_F1_COMMISSION_DECISION_EN.pdf

[20] http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/PDF/C_2016_3301_F1_ANNEX_EN.pdf

[21] Közlemény a Bizottságnak, A bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó keret: horizontális szabályok és nyilvántartás, 2016. május 30., C(2016) 3300 final:

http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/PDF/C_2016_3300_F1_COMMUNICATION_TO_COMMISSION_EN.pdf

[22] A Bizottság a szakértői csoportokról szóló határozatának (2) preambulumbekezdésében kifejezetten elismeri az Európai Parlament, a civil társadalmi szervezetek és az ombudsman észrevételeit.

[23] Az ombudsman véleménye szerint egyértelműen előnyösebb, ha a Bizottság a szakértői csoportok viszonylag formalizált rendszerét vezeti be, ahelyett, hogy lehetővé tenné az ad hoc munkacsoportok és munkacsoportok elszaporodását, amelyek kikerülnek a szakértői csoportokra vonatkozó szabályok alól.

[24] Lásd a Bizottság közleményét, 3. o.

[25] A szakértői csoportban való tagságra való jogosultsághoz az átláthatósági nyilvántartásba való felvétel követelménye az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó tagtípusokra, nevezetesen az érdekelt felek érdekeinek képviseletére kinevezett szervezetekre és önfoglalkoztató személyekre vonatkozik. Ha az érdekelt felek érdekeinek képviseletére kijelölt egyéni szakértő nem önálló vállalkozó, munkáltatói szervezetének szerepelnie kell az átláthatósági nyilvántartásban.

[26] Lásd az ombudsman és a Bizottság üléséről szóló jelentést.

[27] Pályázatuk részeként a személyes minőségükben szakértővé történő kinevezésre pályázó személyeknek naprakész önéletrajzot is be kell nyújtaniuk.

[28] Lásd az ombudsman ajánlásának 34. és azt követő pontjait.

[29] Lásd az Európai Parlament 2017. február 14-i állásfoglalását a Bizottság szakértői csoportjai nyilvántartásának és összetételének ellenőrzéséről (2015/2319(INI), P8_TA(2017)0021, 10. pont: „Ebben az összefüggésben és az ombudsman fent említett véleményének 34–45. pontjával kapcsolatban rámutat arra, hogy bár a Bizottság még nem határozta meg hivatalosan az „egyensúly” fogalmát, ez utóbbit nem számtani vizsgálat eredményeként kell értelmezni, hanem annak biztosítására irányuló erőfeszítések eredményeként, hogy a szakértői csoport tagjai együttesen rendelkezzenek a szóban forgó szakértői csoport megbízatásának teljesítéséhez szükséges technikai szakértelemmel és széles körű perspektívákkal; úgy véli, hogy az egyensúly fogalmát ezért úgy kell értelmezni, hogy az az egyes szakértői csoportok konkrét megbízatásához kapcsolódik; úgy véli, hogy a szakértői csoportok kiegyensúlyozottságának értékelésére szolgáló kritériumoknak magukban kell foglalniuk a csoport feladatait, a szükséges technikai szakértelmet, azokat az érdekelt feleket, akiket az ügy a legnagyobb valószínűséggel érintene, az érdekelt felek csoportjainak megszervezését, valamint a gazdasági és nem gazdasági érdekek megfelelő arányát;” 

[30] Lásd az ombudsman és a Bizottság üléséről szóló jelentést:  https://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/81083/html.bookmark

[31] A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy e fejezet célja, hogy főigazgatóságai és maguk a szakértői csoportok elgondolkodjanak azon, hogy egy adott ülés a témától függően megnyitható-e a nyilvánosság számára. Az adott ülés nyilvánossá tételére vonatkozó döntést szükségszerűen az ülés előtt kell meghozni, hogy lehetővé váljon a vonatkozó gyakorlati intézkedések, például a megfelelő ülésterem lefoglalása vagy az internetes közvetítés létrehozása.

[32] Lásd az ombudsman ajánlásának 57. pontját.

[33] Lásd például: https://webcast.ec.europa.eu/6th-meeting-of-the-strukturated-dialogue-with-european-structural-and-investment-funds-partners-group-of-experts; https://webcast.ec.europa.eu/inaugural-meeting-of-the-platform-on-animal-welfare