FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata a közérdekű közzétételre vonatkozó belső szabályokról („visszaélések bejelentése”)

[1]

Az európai ombudsman belső szabályokat fogadott el a személyzetének tagjai által az ombudsman hivatalát érintő súlyos kötelességszegéssel vagy jogsértéssel kapcsolatban tett visszaélések bejelentésére vonatkozóan.

E szabályok célja, hogy lehetővé tegyék a visszaélést bejelentő személyek számára, hogy eleget tegyenek felszólalási kötelezettségüknek, ha az ombudsman hivatalán belül súlyos kötelességszegésről vagy jogsértésről szereznek tudomást, és ezáltal a közérdeket szolgálják azáltal, hogy előmozdítják a feddhetetlenséget, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és végső soron az ombudsman hivatalának legitimitását.

A szabályok a következő megfontolásokon alapulnak:

a) A feddhetetlenség az európai közszolgálat egyik alapelve. A nyilvánosság elvárja, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek személyzetének tagjai a legmagasabb szintű feddhetetlenséggel viselkedjenek. Ezért nemcsak kívánatos, hanem elengedhetetlen is, hogy a személyzet jelentse az ombudsman hivatalán belüli súlyos kötelességszegés vagy szabálysértés alapos gyanúját.

b) A visszaélést bejelentő személyek alapvető szerepet játszanak abban, hogy segítsék az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, köztük az ombudsmant a feddhetetlenség elve megsértésének megakadályozásában, valamint az esetlegesen előforduló jogsértések felderítésében.

c) Nehéz kérdés lehet eldönteni, hogy szükséges-e fújni a sípot. Az ombudsman alkalmazottainak ezért tudniuk kell, hogy az ombudsman üdvözli a visszaélések bejelentését, és arra ösztönzi a visszaélést bejelentő személyeket, hogy lépjenek előre azokban az esetekben, amikor bizonytalanok abban, hogy jelenteniük kell-e az ombudsman hivatalát érintő esetleges súlyos kötelességszegést vagy szabálysértést.

d) A visszaélést bejelentő személyeknek fel kell fedniük személyazonosságukat, amikor olyan információkat jelentenek be, amelyek arra utalnak, hogy az ombudsman hivatalában súlyos kötelességszegés vagy szabálysértés történt. Az ombudsman azonban meg fog vizsgálni minden olyan jelentést is, amelyet névtelenül nyújtanak be, bár az ilyen esetekre a jelenlegi szabályok nem terjednek ki.

e) A személyzeti szabályzat előírja, hogy a visszaélést bejelentő személyeket védeni kell azon intézmény negatív intézkedéseivel szemben, amelynek dolgoznak [2]. A visszaélést bejelentő személyek azonban más módon is szenvedhetnek; például a kollégák megtorlásával. Ez nemcsak tisztességtelen a visszaélést bejelentő személlyel szemben, hanem eltántoríthat a visszaélés bejelentésétől, és ezáltal gyengítheti azt, mint a feddhetetlenséget, elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosító mechanizmust.

f) Bizalmas tanácsadásnak és támogatásnak kell rendelkezésre állnia a potenciális visszaélést bejelentő személyek irányításához és támogatásához.

g) Ha a bejelentő úgy kívánja, személyazonosságának a lehető legnagyobb mértékben bizalmasnak kell maradnia.

h) A visszaélést bejelentő személyeknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban a bejelentésük megfelelő vizsgálathoz vezet, és hogy tájékoztatják őket az eredményről.

i. A visszaélést bejelentő személy bejelentésében érintett személyek jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

j) A fenti megfontolások elvben azokra a visszaélést bejelentő személyekre is vonatkoznak, akik nem tagjai az ombudsman személyzetének, például külső vállalkozókra, alvállalkozókra és alkalmazottaikra. Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek ezért – jogi és működési kapacitásuk korlátain belül – törekedniük kell az ilyen külső visszaélést bejelentő személyek jogainak és érdekeinek védelmére is.

k) A személyzeti szabályzat előírja az ombudsman hivatala személyzetének azon tagjai számára, akik tudomással bírnak az ombudsman hivatalától eltérő uniós intézményben elkövetett súlyos kötelességszegésről vagy szabálysértésről, hogy jelentsék az ügyet. Ha az ombudsman ilyen jelentést kap alkalmazottaitól, ezt a jelentést a lehető leggyorsabban továbbítják az OLAF-nak. Ezek a szabályok azonban nem terjednek ki az ilyen jelentésekre.

Az ombudsman a következő szabályokat fogadta el:

1. cikk – Hatály

Ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak, aki az ombudsman hivatalában dolgozik, függetlenül közigazgatási beosztásától vagy jogállásától (beleértve a kirendelt nemzeti tisztviselőket és gyakornokokat is).

Ezek a szabályok nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik egy másik uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget [3] érintő súlyos kötelességszegést vagy törvénysértést jelentenek be az ombudsmannak [4].

2. cikk – Fogalommeghatározások

E szabályok alkalmazásában visszaélést bejelentő személy az a személy, aki jóhiszeműen súlyos kötelességszegésre vagy szabálysértésre utaló információt jelent be az ombudsman hivatalában.

A súlyos kötelességszegés vagy törvénysértés magában foglalja például a csalást, a korrupciót, a lopást és más bűncselekményeket, a közbeszerzési szabályok súlyos megsértését és a szakmai kötelezettségek súlyos megsértését.

A nyilvánosságra hozatal jóhiszeműen történik, ha a bejelentő őszintén és ésszerűen úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozott információ és az abban foglalt állítások lényegében igazak. A jóhiszeműséget az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell.

Menedzser: az ombudsman hivatalának osztályvezetője, igazgatója vagy főtitkára.

3. cikk – Eljárás

A személyzeti szabályzat 22a. cikkével összhangban az ombudsman személyzetének tagjai kötelesek bejelenteni az ombudsman hivatalát érintő súlyos kötelességszegés vagy jogsértés gyanúját. Az ilyen jelentéseket írásban kell elkészíteni, és azokat az ombudsman hivatalán belül vagy az OLAF-on kívül is el lehet készíteni. Az ügy teljes körű kivizsgálásának megkönnyítése érdekében minden ilyen jelentésnek – akár belsőleg, akár az OLAF-nak készült – tartalmaznia kell az összes rendelkezésre álló tényt és/vagy bizonyítékot.

Jelentés készítése belsőleg

Az ombudsman hivatalát érintő súlyos kötelességszegésről vagy szabálysértésről szóló jelentést írásban a vezetőnek kell címezni, aki (kivéve, ha a jelentést közvetlenül a főtitkárnak címezték) haladéktalanul továbbítja azt a főtitkárnak.

Az a vezető, aki ilyen jelentést kap, a személyzeti szabályzat 22a. cikkével összhangban köteles haladéktalanul továbbítani az OLAF-nak minden olyan „bizonyítékot”, amelyről tudomása van, és amely alapján „feltételezhető, hogy az ombudsman hivatalát érintő súlyos kötelességszegés vagy jogsértés áll fenn”. E követelmény teljesítésének biztosítása a főtitkár feladata.

A visszaélést bejelentő személy által benyújtott jelentést az ombudsman hivatala a lehető leggyorsabban és legrészletesebben megvizsgálja. Szükség esetén közigazgatási vizsgálatot indítanak. Ezt a vizsgálatot az ombudsman által 2004. november 4-én elfogadott, a fegyelmi és igazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekben meghatározott szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

A visszaélést bejelentő személy bejelentésében érintett személyek jogait az alábbi 14. cikk tartalmazza. A visszaélést bejelentő személynek a bejelentésére válaszul hozott vagy foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogát az alábbi 6. cikk határozza meg.

Az OLAF-ot tájékoztatni kell az ombudsman által lefolytatott bármely ilyen vizsgálat eredményéről.

Amennyiben a visszaélést bejelentő személy jelentése a főtitkárt is érinti, a visszaélést bejelentő személy jelentését az ombudsmannak kell benyújtani vagy továbbítani. Az elvégzendő vizsgálat időzítéséről és formájáról az ombudsman dönt a fent meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, és az ombudsman veszi át azt a szerepet, amelyet e rendelkezések egyébként a főtitkárra ruháznak.

Jelentéstétel az OLAF-nak

Az ombudsman azon alkalmazottai, akik nem kívánnak az ombudsman hivatalán belül jelentést tenni, alternatív megoldásként az OLAF-nak tett jelentéssel is eleget tehetnek a kötelességszegés vagy jogsértés bejelentésére vonatkozó kötelezettségüknek [5]. Amennyiben jelentést tesznek az OLAF-nak, az OLAF-nak kell eldöntenie, hogy milyen eljárásokat követ a jelentés kezelése során.

4. cikk – A további jelentéstétel lehetősége

A személyzeti szabályzat 22b. cikkével összhangban a visszaélést bejelentő személy információkat közölhet a Bizottság elnökével, a Számvevőszék elnökével, a Tanács elnökével vagy az Európai Parlament elnökével is.

A visszaélést bejelentő személyek jogai

5. cikk – Iránymutatás és támogatás

A potenciális visszaélést bejelentő személyek a személyzet kijelölt tagjához fordulhatnak, hogy iránymutatást kérjenek arra vonatkozóan, hogy aggályaikat e szabályokkal és a személyzeti szabályzat 22a. cikkével összhangban be kell-e jelenteni az ombudsmani hivatalnak.

Az ombudsman elismeri a személyzeti bizottság fontos szerepét, és kérheti, hogy javasoljon egy tagot vagy egy általa választott alkalmazottat e szerep betöltésére. Amennyiben a személyzeti bizottság nincs abban a helyzetben, hogy eleget tegyen az ilyen kérésnek, az ombudsman kijelöli a személyzet ilyen tagját.

A potenciális bejelentők útmutatásért és támogatásért is fordulhatnak egy vezetőhöz. Megfontolhatják továbbá, hogy felvegyék a kapcsolatot az OLAF-fal, amely névtelen online iránymutatást és támogatást nyújt [6]. A személyzeti szabályzat által megengedett legnagyobb mértékben bizalmasan kell iránymutatást és támogatást nyújtani a potenciális visszaélést bejelentő személyek számára.

Súlyos kötelességszegés vagy jogsértés bejelentése esetén a visszaélést bejelentő személy iránymutatást és támogatást kérhet, amelyet az adott körülmények között a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell.

6. cikk – Tájékoztatási garanciák

Az ombudsman hivatalában a visszaélést bejelentő személyt a következő tájékoztatási jogok illetik meg:

i. a lehető leggyorsabban, de legkésőbb öt munkanapon belül átvételi elismervényt kell kapnia a jelentéséről;

ii. legkésőbb a jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy javasolják-e a jelentésben felvetett kérdések kivizsgálását, és ha igen, milyen intézkedéseket tesznek a vizsgálatra vonatkozóan, valamint a vizsgálat várható időtartamáról;

a lehető leghamarabb, de legkésőbb a jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztatni kell arról, hogy a jelentést megküldték-e az OLAF-nak;

iv. a lehető legnagyobb mértékben tájékoztatni kell őket a folyamatban lévő vizsgálatok előrehaladásáról, feltéve, hogy ez összhangban van bármely érintett harmadik fél jogaival és magának a vizsgálati folyamatnak a védelmével;

a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a vizsgálat befejezésétől számított 30 napon belül tájékoztatást kapjon a vizsgálat eredményéről; a körülményektől függően, és tekintettel arra a követelményre, hogy védeni kell minden olyan személy helyzetét, akivel szemben a vizsgálat eredményeként fegyelmi vagy egyéb eljárás indulhat, bizonyos mértékben korlátozható, hogy a visszaélést bejelentő személyt milyen mértékben tájékoztatják az adott személlyel kapcsolatos eredményről.

7. cikk – A visszaélést bejelentő személyek védelme

Az ombudsman a lehető legnagyobb mértékben védi a visszaélést bejelentő személyt a visszaélés bejelentéséhez kapcsolódó vagy abból eredő megtorló vagy megtorló intézkedésekkel, hátrányokkal vagy munkahelyi megkülönböztetéssel szemben. Ugyanez a védelem illeti meg a személyzet azon tagjait, akik támogatták a visszaélést bejelentő személyt.

Ha a visszaélést bejelentő személy úgy dönt, hogy jelentését a személyzeti szabályzat 22b. cikkében említett személyek egyikének küldi meg (lásd a fenti 4. cikket), ez a védelem akkor biztosított, ha a visszaélést bejelentő személy korábban ugyanazokat az információkat közölte az OLAF-fal vagy az ombudsmannal, és lehetővé tette az OLAF vagy az ombudsman számára azt az időtartamot, amelyet az OLAF vagy az ombudsman a megfelelő intézkedés megtételéhez szükségesnek tart, kivéve, ha ez az időtartam az ügy körülményeire tekintettel észszerűtlen.

Amennyiben a súlyos kötelességszegésben vagy szabálysértésben érintett személy ezt követően úgy dönt, hogy felfújja a sípot, az ügy bejelentésének tényét minden fegyelmi eljárás során figyelembe kell venni.

8. cikk – Titoktartás és anonimitás

Az ombudsman hivatala a lehető legnagyobb mértékben törekszik a visszaélést bejelentő személy személyazonosságának és a kapott jelentés bizalmas jellegének, valamint az érintett személyek személyazonosságának védelmére.

A visszaélést bejelentő személy neve nem közölhető a bejelentett kötelességszegésben potenciálisan érintett személlyel vagy más személlyel, kivéve, ha a visszaélést bejelentő személy kifejezetten engedélyezte nevének közlését, vagy ha ez feltétlenül szükséges a fegyelmi vagy egyéb eljárások tisztességes eljárásának biztosításához. Ez a bizonyosság nem vonatkozik arra az esetre, ha a személyzet valamely tagja tudatosan hamis információkat jelent be.

Amennyiben az ombudsman hivatala az ügyet az OLAF elé utalja, a visszaélést bejelentő személytől kapott jelentést a lehető legnagyobb mértékben anonimizálni kell a visszaélést bejelentő személy neve tekintetében, és a lehető legnagyobb mértékben védeni kell a visszaélést bejelentő személy személyazonosságát.

Azok a visszaélést bejelentő személyek és/vagy érintett személyek, akik úgy vélik, hogy az ombudsman hivatala nem védte meg megfelelően bizalmas adataikat és kapcsolódó személyes adataikat, panaszt tehetnek az európai adatvédelmi biztosnál.

9. cikk – Mobilitás

Amennyiben az esetleges megtorlással szembeni védelemként a visszaélést bejelentő személy a Hivatalon belül egy másik egységhez kíván költözni (beleértve a Strasbourgból Brüsszelbe vagy fordítva történő költözést is), az ombudsman törekedni fog arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítse ezt a kérést.

Amennyiben a visszaélést bejelentő személy ugyanezen okokból egy másik uniós intézményhez, szervhez, hivatalhoz vagy ügynökséghez kíván áthelyezést kérni, az ombudsman a lehető legnagyobb mértékben támogatja és segíti ezt a kérést.

10. cikk – Értékelés és előléptetés

Az ombudsman hivatala biztosítja, hogy a személyzet azon tagja, aki e szabályok alapján jelentést tett, ne szenvedjen hátrányos következményeket a személyzet értékelő jelentéseivel vagy előléptetésével kapcsolatban. Amennyiben ez lehetséges, az e szabályok szerinti jelentés elkészítésének tényét kedvezően értékelik az értékelő jelentések vagy az előléptetés céljából.

A visszaélést bejelentő személy értékelő jelentésében csak akkor kell megemlíteni a visszaélést bejelentő személyt, ha kifejezetten kéri vagy egyetért azzal, hogy ilyen hivatkozást kell feltüntetni.

11. cikk – A megtorló intézkedéseket hozó személyekkel szembeni szankciók

Tilos a visszaélést bejelentő személlyel szembeni megtorlás minden formája.

A visszaélést bejelentő személynek, aki úgy véli, hogy az őt hátrányosan érintő intézkedést a munkahelyen hozták meg megtorlásul azért, mert e szabályok alapján jelentést tett, értesítenie kell a főtitkárt vagy az ombudsmant, aki kivizsgálja az ügyet. A szóban forgó intézkedést meghozó személy feladata annak megállapítása, hogy azt a bejelentéstől eltérő okok indokolták-e.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy ilyen megtorlásra került sor, az ombudsman megteszi a megfelelő intézkedéseket, beleértve szükség esetén a személyzet bármely érintett tagjával szembeni fegyelmi intézkedéseket is.

12. cikk – Jogorvoslatok

Az ombudsman személyzetének azon tagjai, akik e szabályok alapján jelentést tettek, és úgy vélik, hogy nem részesültek megfelelő támogatásban és védelemben, vagy a jelentés készítése hátrányosan érintette őket, a személyzeti szabályzat 24. cikkével összhangban segítséget kérhetnek (beleértve a kártérítést is). A 24. cikk szerinti kérelemről a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül indokolással ellátott határozatot kell a visszaélést bejelentő személy rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az alkalmazott a határozatot nem tartja kielégítőnek, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján három hónapon belül panaszt nyújthat be.

Amennyiben a visszaélést bejelentő személy kéri, lehetőséget kell biztosítani számára, hogy szóban nyújtsa be panaszát, és e célból a személyzeti bizottság egy tagja és/vagy bármely más személy elkísérheti őt egy ülésre. A 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszok kezelése során az ombudsman hivatala konzultálhat az ombudsman hivatalán kívüli személlyel vagy személyekkel, illetve bevonhatja őket annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás a lehető legtisztességesebb és legméltányosabb legyen.

A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig megőrzi a Szolgáltató, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatja.

13. cikk – Az eljárással való visszaélés

Ha a személyzet valamely tagja tudatosan hamis információkat jelent be, fegyelmi eljárás alá vonható.

E tekintetben a bizonyítási teher az ombudsman hivatalát terheli.

Egyéb rendelkezések

14. cikk – Az érintett személyek jogai

Amennyiben az ombudsman úgy határoz, hogy igazgatási vizsgálat nem indokolt, a súlyos kötelességszegésről vagy jogsértésről szóló jelentésekben érintett alkalmazottakat kellő időben tájékoztatni kell az ellenük felhozott vádakról és a visszaélést bejelentő személy által szolgáltatott bármely releváns információról.

Amennyiben az ombudsman úgy határoz, hogy a visszaélést bejelentő személyek jelentése alapján igazgatási vizsgálatot indít, a jelentésben érintett alkalmazottak számára biztosítani kell az ombudsman által 2004. november 4-én elfogadott (e szabályzat 1. mellékletében szereplő), a fegyelmi és igazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések 2. cikkében megállapított eljárási garanciákat.

Az igazgatási vizsgálat lezárását követően a személyzet érintett tagjait a lehető leggyorsabban tájékoztatni kell arról, hogy javasolnak-e ellenük bármilyen intézkedést.

Az ombudsman hivatala támogatja a személyzet azon tagjait, akik ismerten hamis vagy helytelen információk alapján rosszhiszeműen tett bejelentések következtében szenvedtek. Hasonlóképpen támogatni kell a személyzet azon tagjait, akik olyan bejelentések következtében szenvedtek, amelyeket ugyan nem rosszindulatúan tettek, de helytelennek találtak.

15. cikk – Képzés és figyelemfelkeltés

Ezeket a szabályokat és a vonatkozó eljárásokat fel kell hívni a személyek figyelmét, amikor csatlakoznak az ombudsman személyzetéhez, és ezt követően legalább évente egyszer.

Rendszeresen képzéseket kell szervezni annak biztosítása érdekében, hogy az ombudsman személyzetének valamennyi tagja megértse, hogy a hivatal feddhetetlenségi, elszámoltathatósági és átláthatósági kultúrájának fenntartásában alapvető szerepet játszik a súlyos kötelességszegések vagy jogsértések bejelentésére való hajlandóság.

E képzések során adott esetben tájékoztatást kell nyújtani az ombudsman visszaélések bejelentésével kapcsolatos tapasztalatairól.

16. cikk – Jelentéstétel

Az ombudsman költségvetési hatóságnak benyújtott nyilvános éves tevékenységi jelentésének tartalmaznia kell egy, a visszaélések bejelentéséről szóló szakaszt, és általános tájékoztatást kell nyújtania különösen a felvetett aggályok számáról és típusairól, valamint az azokkal kapcsolatban levont következtetésekről és az azok nyomán hozott intézkedésekről.

17. cikk – A visszaélést bejelentő külső személyek

Minden olyan személyt, aki szerződést köt az ombudsman hivatalával, tájékoztatni kell i. arról, hogy az ombudsman hivatalát érintő súlyos kötelességszegést vagy szabálysértést be lehet jelenteni az ombudsmannak vagy az OLAF-nak, és ii. e lehetőség kihasználása nem eredményez megtorlást, megtorlást vagy egyéb negatív intézkedést az ombudsman hivatala részéről, feltéve, hogy észszerűen úgy véli, hogy a bejelentett információ igaz.

18. cikk - Adatvédelem

A személyes adatok e szabályok alkalmazása során történő feldolgozására a 45/2001/EK rendelet [7] vonatkozik, és azt az említett rendelettel és az európai adatvédelmi biztos e tárgyban kiadott véleményével [8] összhangban kell végezni.

Azokban az esetekben, amikor el kell halasztani az érintett személy tájékoztatását a visszaélést bejelentő személy által felvetett kérdésekkel kapcsolatos közigazgatási vizsgálat megindításáról annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék e vizsgálat lefolytatását, ennek okait az aktához csatolandó feljegyzésben ismertetjük. Ha ugyanezen okból szükséges az érintett személy személyes adataihoz való hozzáféréshez vagy azok helyesbítéséhez való jogának korlátozása, e korlátozás okait az ilyen kérelemről szóló határozatban ismertetjük.

Azokban az esetekben, amikor a visszaélést bejelentő személy által szolgáltatott információk olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek egyértelműen nem szükségesek a bejelentésben felvetett kérdések vizsgálatához, ezeket az adatokat – szükség esetén a visszaélést bejelentő személlyel folytatott konzultációt követően – törlik a bejelentésből, amennyiben ez lehetséges anélkül, hogy az érdemi vizsgálat indokolatlan késedelmet szenvedne.

19. cikk – Felülvizsgálat

Ezeket a szabályokat az elfogadásuktól számított egy éven belül, majd azt követően háromévente felül kell vizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy azokat ki kell-e egészíteni vagy felül kell-e vizsgálni. Az egyes felülvizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni.

Mielőtt e szabályok bármilyen módosításáról döntene, az ombudsman konzultál a személyzeti bizottsággal.

20. cikk – Hatálybalépés

A szabályok az elfogadásuk napján lépnek hatályba.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. február 20.

1. melléklet

A visszaélést bejelentő személyek jelentésének vizsgálata során az ombudsman által 2004. november 4-én elfogadott, a fegyelmi és igazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekben meghatározott alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni:

- Az érintett alkalmazottakat tájékoztatják, amennyiben ez nem sérti az igazgatási vizsgálat lefolytatását;

- Az ügyért felelős vizsgáló(k) függetlenül, alaposan és a lehető leggyorsabban elvégzi(k) a vizsgálatot. A vizsgálat lefolytatása során a vizsgáló(k) nem kér(nek) és nem is kap(nak) utasításokat.

- A vizsgálat végén nem lehet következtetéseket levonni az ombudsman személyzetének név szerint azonosított tagjaira vonatkozóan, kivéve, ha a vizsgáló(k) lehetőséget adtak e személynek arra, hogy kifejtse véleményét az őt érintő valamennyi releváns tényről.

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

- A vizsgáló(k) jelentést készít(enek) az ügy összes tényéről. A jelentés megállapítja, hogy betartották-e az alkalmazandó szabályokat és eljárásokat, felsorolja az esetleges súlyosbító vagy enyhítő körülményeket, megállapítja az ombudsman hivatala által elszenvedett kár mértékét, és ajánlást tesz arra vonatkozóan, hogy az ombudsmannak milyen lépéseket kell tennie.

- Az ombudsman tájékoztatja az érintett személyt a vizsgálat befejezéséről, és továbbítja neki a vizsgáló(k) következtetéseit. Kérésre és harmadik felek jogos érdekeinek védelmére is figyelemmel, az érintett személlyel szembeni állításokhoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi dokumentumot közlik az érintett személlyel.

 

[1] E szabályok az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatán, különösen annak 22. cikke a), b) és c) pontján, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeken (az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL 2013. L 287., 15. o.) alapulnak. Figyelembe veszik továbbá az európai adatvédelmi biztos e kérdéssel kapcsolatos véleményét. Lásd az európai adatvédelmi biztos 2014. december 4-i véleményét az európai ombudsman visszaélés-bejelentési eljárásával kapcsolatos előzetes ellenőrzésre vonatkozó értesítésről (2014-0828. sz. ügy).

[2] Lásd a személyzeti szabályzat 22. cikkének a) és b) pontját.

[3] A személyzeti szabályzat 22. cikke b) pontjának megfelelően.

[4] Az ilyen jelentéseket általában panaszként kezelik az ombudsman panasztételi eljárásaival összhangban.

[5] További információkért látogasson el a https://fns.olaf.europa.eu/ weboldalra.

[6] Lásd a fenti 5. lábjegyzetet.

[7] A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 102. o.).

[8] Lásd a fenti 1. lábjegyzetet.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!