Anjinho ombudsman vizsgálata hivatali visszásságot tárt fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a francia elnök által az Európai Bizottság elnökének küldött, az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodással kapcsolatos szöveges üzenethez való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet.

Egy újságíró hozzáférési kérelmére válaszul a Bizottság jelezte, hogy az üzenetet automatikusan törölték, mivel az elnök telefonján aktiválták az „eltűnő üzenetek” funkciót.

Annak vizsgálata során, hogy a Bizottság hogyan kezelte az ügyet az újságíró panaszát követően, az ombudsman vizsgálata nem tudta megállapítani, hogy a szöveges üzenetet a nyilvános hozzáférés iránti kérelem benyújtása előtt vagy után törölték-e.

Azt sem lehetett megállapítani, hogy a Bizottság a kérelem kézhezvételekor kereste-e a szöveget, vagy csak egy évvel később, a kérelemre adott válaszában. Az ombudsman megjegyezte, hogy az a tény, hogy ezeket a vonatkozó határidőket nem lehetett megállapítani, önmagában is problémát jelent.

A vizsgálat során szerzett információk azonban azt mutatták, hogy a hozzáférés iránti kérelmet a Bizottság elnökének kabinetje (személyes iroda) 15 hónapig nem kezelte.

A kérelem Bizottság általi kezelése során felmerült kérdések kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy vizsgálja felül és javítsa a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésének módját, amennyiben az elnök vagy bármely biztos kabinetje érintett. A késedelmek elkerülése érdekében az ilyen kérelmek előrehaladását is aktívan és szorosan nyomon kell követni.

Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy ésszerű ideig őrizze meg az állam-, illetve kormányfők és a biztosok, valamint a miniszterek és a biztosok közötti valamennyi szöveges üzenetet annak érdekében, hogy hozzáférési kérelmek révén lehetővé váljon a nyilvános ellenőrzés.

Emellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem kézhezvételét követően a szóban forgó dokumentumot a hozzáférés iránti kérelem teljes kitöltéséig megőrizzék. Ez lehetővé tenné egy független szerv, például az európai ombudsman vagy az Európai Unió Bírósága számára annak ellenőrzését, hogy indokolt-e a hozzáférés megtagadása.

Háttér

A panaszos 2024 januárjában nyilvános hozzáférést kért a szöveges üzenethez. A Bizottság mindaddig nem tett lépéseket a kérelemmel kapcsolatban, amíg a panaszos 2025 júliusában újabb kérelmet (megerősítő kérelmet) nem nyújtott be.  

Az ellenőrzött dokumentumokból kiderült, hogy a Főtitkárság nem adott ki emlékeztetőt, és nem tett további lépéseket annak nyomon követésére, hogy a Bizottság elnökének kabinetcsapata hogyan követi nyomon a kérést.

Az ítélkezési gyakorlatra és az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló törvényre (1049/2001/EK rendelet) hivatkozva az ombudsman nem értett egyet a Bizottság azon érvelésével, hogy a hozzáférés iránti kérelmet „alvóban” hagyhatja, mivel a panaszos az eredeti kérelem határidejének lejártát követően nem nyújtott be azonnali nyomonkövetési kérelmet.

Az ombudsman vizsgálócsoportja betekintett a nyilvános hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos bizottsági aktába, és a vizsgálat részeként találkozót tartott a Bizottság képviselőivel.