A panasz előzményei

1. Ebben az ügyben a panaszos Sophie in „t Veld, holland európai parlamenti képviselő. Panasza lényegében arra vonatkozik, hogy mennyi időbe telik az Európai Bizottságnak két, 2011 és 2012 óta folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás lezárása azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság hogyan alkalmazza az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvet (a továbbiakban: a szabad mozgásról szóló irányelv)[1].

2. 2011-ben és 2012-ben a Bizottság NIF/2011/2054 és NIF/2012/41 06 számú kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben a szabad mozgásról szóló irányelv megfelelő végrehajtásának állítólagos elmulasztása miatt. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az uniós polgárok az uniós szerződésekben előírtaknak megfelelően teljes mértékben élhessenek az Európai Unión belüli szabad utazáshoz, letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogukkal.

3. 2012 áprilisában a Bizottság sajtóközleményben jelentette be, hogy „két hónapot biztosít az Egyesült Királyságnak arra, hogy megfeleljen az uniós polgárok és családtagjaik EU-n belüli szabad mozgására vonatkozó európai uniós szabályoknak, vagy uniós bírósági ügyekkel szembesüljön”. A Bizottság kérése „indokolással ellátott vélemény” formáját öltötte (a háromlépcsős uniós kötelezettségszegési eljárás második lépése [2]). Öt évvel később, 2017 márciusában az Európai Parlament kérdéseire válaszolva a Bizottság kijelentette, hogy „(...) ez a kötelezettségszegési eljárás még mindig folyamatban van. A Bizottság továbbra is vizsgálja az ügyet, különösen a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata fényében, amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyeket a tagállamok az államháztartás védelme érdekében a gazdaságilag inaktív uniós polgárok jóléti ellátásokhoz való hozzáféréséhez köthetnek. A Bizottság be fogja tölteni szerepét annak biztosításában, hogy ebben az esetben teljes mértékben tiszteletben tartsák a közösségi jogot.”

4. 2017. március 9-én a panaszos hat másik európai parlamenti képviselővel együtt levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben „teljes áttekintést kért a NIF/2011/2054 és a NIF/2012/41 06 számú kötelezettségszegési eljárások állásáról, valamint az azok megindítása óta bekövetkezett fejleményekről”.

5. A Bizottság 2017. május 2-án válaszolt, megismételve a parlamenti kérdésekre adott korábbi válaszait, hozzátéve azonban, hogy 2017 tavaszán valószínűleg előrelépésre kerül sor.

6. Mivel a panaszos elégedetlen volt a válasszal, az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

7. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz azon aggályával kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nem töltötte be „a Szerződések őreként” betöltött szerepét [3], mivel nem számolt el az Egyesült Királysággal szemben a „szabad mozgásról szóló irányelv” végrehajtásának módjával kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásokban (NIF/2011/2054 és NIF/2012/4106).

8. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos európai parlamenti képviselőként végzett munkája keretében többször is felvetette ezt az ügyet a Bizottságnak.

9. 2017. március 9-i levelét azonban nem a szokásos intézményközi csatornákon keresztül nyújtotta be. Az ombudsman ezért úgy döntött, hogy ezt „polgári kérelemnek” tekinti, nem pedig az Európai Parlament politikai munkájának részeként. A panaszban szereplő kérdést bármely polgár érvényesen felvetheti.

10. A vizsgálat során az ombudsman találkozott a Bizottsággal, és megvizsgálta a két kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos aktáit. Az ombudsman megoldási javaslata figyelembe veszi az ezen az ülésen gyűjtött információkat, valamint a panaszos véleményét.

A Bizottság által az Egyesült Királysággal szemben a „szabad mozgásról szóló irányelv” végrehajtásának módjával kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásokban tett lépések el nem számolásáról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

11. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott találkozó során a Bizottság átfogó és részletes táblázatot nyújtott be, amely időrendben összefoglalta a két kötelezettségszegési eljárás kezelésével kapcsolatban hozott és nyilvántartásba vett valamennyi intézkedést. A Bizottság azt is elmondta, hogy a közelmúltban hozott uniós bírósági ítéletek jelentős hatást gyakoroltak a szóban forgó két kötelezettségszegési eljárásra. Emellett a kötelezettségszegési eljárások kezdete óta több alkalommal módosították az Egyesült Királyság vonatkozó bevándorlási és tartózkodási jogszabályait, ami arra kényszerítette a Bizottságot, hogy a jogszabályok minden egyes felülvizsgálatakor új jogi elemzést végezzen arról, hogy az Egyesült Királyság megfelel-e az uniós jognak.

Az ombudsman értékelése, amely megoldási javaslathoz vezet

12. Bár az ombudsman észszerűnek tartja a Bizottság által a késedelmekre adott magyarázatot, úgy véli, hogy a Bizottság panaszosnak adott válaszai nagyon tömörek voltak, és nem tartalmaztak semmilyen érdemi információt e késedelmek magyarázatára. Mint ilyen, a Bizottság válaszai nem bizonyították azt a jelentős munkát, amelyet a Bizottság e két kötelezettségszegési eljárás kezelése során végzett, amint azt az ombudsman Bizottsággal folytatott találkozója és a vonatkozó akták vizsgálata során feltárták.

13. A Bizottság hivatkozhatott volna például a személyek szabad mozgásával kapcsolatos közelmúltbeli uniós bírósági ítéletekre, amelyek egyértelműen hatással voltak a két folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásra. Tájékoztatást nyújthatott volna arról is, hogy 2012 óta hogyan módosították több alkalommal az Egyesült Királyság vonatkozó jogszabályait.

14. Az EU-ba vetett közbizalom szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Bizottság a lehető legvilágosabban kifejtse munkáját. Ezáltal segíthet eloszlatni a „Szerződések őreként” betöltött szerepével kapcsolatos esetleges kétségeket. Ez különösen fontos az alapvető uniós jogokkal, például a személyek szabad mozgásával kapcsolatos területeken. Ezért az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság részletesebben számoljon be a panaszosnak azokról a lépésekről, amelyeket e kötelezettségszegési eljárások során tett, valamint a késedelmek okairól.

A megoldásra irányuló javaslat

Az ombudsman azt javasolja, hogy az Európai Bizottság részletesebben számoljon be a panaszosnak azokról a lépésekről, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítása óta tett, valamint arról, hogy eddig hogyan kezelte ezeket az eljárásokat.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. 11. 21.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (HL L 158., 2004.4.30., 77–123. o.).

[2] A kötelezettségszegési eljárásokról további információk találhatók a https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/overview-law-making-process/applying-eu-law/monitoring-implementation-eu-directives/infringement-procedure_en címen.

[3] Az uniós szerződések értelmében a Bizottságnak biztosítania kell maguknak a szerződéseknek és az azok végrehajtása érdekében hozott határozatoknak (másodlagos jogszabályok) a megfelelő végrehajtását. Erre a szerepre „a Szerződések őreként” hivatkoznak. Az uniós tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások jelentik az egyik fő mechanizmust, amellyel a Bizottság ezt gyakorolja.