Az ügy arról szólt, hogy az Európai Bizottság hogyan tájékoztatta a nyilvánosságot a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részét képező, a fenntartható élelmiszerrendszerek keretére vonatkozó jogalkotási kezdeményezésének állásáról. E kezdeményezés elindítását és a nyilvános konzultációt követően a Bizottság nem vette fel azt a 2024. évi munkaprogramjába. A panaszos, a nyilvános konzultációban részt vevő szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a nyilvánosságot a kezdeményezés státuszáról és az azzal kapcsolatos jogalkotási javaslat késedelmes elfogadásának okairól.

Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság kifejtette, hogy 2023-ban felülvizsgálta politikai prioritásait az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott gazdasági zavarok, a mezőgazdasági termelők EU-szerte zajló tiltakozásai és az érdekelt felek uniós mezőgazdasággal kapcsolatos szélesebb körű aggályai miatt. 2025-ben a Bizottság új mezőgazdasági és élelmiszerügyi jövőképet fogadott el. Mivel ez a dokumentum nem említette az FSFS-t, a Bizottság úgy vélte, hogy az érdekelt felek számára egyértelmű, hogy ezt a kezdeményezést megszüntették. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a honlapján elérhető valamennyi szakpolitikai kezdeményezésére vonatkozó információk frissítése folyamatban van.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy nagyobb átláthatóságot biztosít szakpolitikai kezdeményezéseinek státuszával kapcsolatban, és úgy ítélte meg, hogy az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság mennyi időt vett igénybe annak biztosítása érdekében, hogy Spanyolország megfeleljen az Európai Unió Bírósága által Spanyolországnak az uniós jog megsértéséért való állami felelősségre vonatkozó nemzeti szabályaival kapcsolatban hozott ítéletnek. A panaszos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság nem hozott időben hatékony intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy Spanyolország megfeleljen az ítéletnek.  

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság az ítélet elfogadásától kezdve általában aktívan nyomon követte az ügyet. Bár egy körülbelül egyéves időszak során nem volt dokumentált nyoma a Bizottság által tett lépéseknek, az ügy kivizsgálásához szükséges idő részben a spanyolországi helyzetnek tulajdonítható. Emellett az ombudsman ésszerűnek találta a Bizottság azon álláspontját, hogy ha egy tagállam hajlandónak mutatkozik a fellépésre, a párbeszéd lehet a leghatékonyabb előrevezető út.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel a Bizottság által eddig tett lépésekre, beleértve a Spanyolországnak a közelmúltban küldött felszólító levelet, és figyelembe véve az ügy körülményeit, amelyek megmagyarázzák a Bizottság intézkedéseinek ütemezését, az adott időpontban nem volt indokolt további vizsgálat, és lezárta az ügyet.

Az ügy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által a készenléti alakulatához tartozó ideiglenes alkalmazottak felvételére szervezett eljárásra vonatkozott. A panaszos, aki ebben az eljárásban részt vett, megszerezte a kizárást eredményező feleletválasztós teszthez (a továbbiakban: MCQ-teszt) szükséges minimális összpontszámot. A Frontex azonban kizárta őt a felvételi eljárásban való további részvételből, mivel nem kapta meg a minimális pontszámot a feleletválasztós teszt egyes szakaszaiban. A panaszos azt állította, hogy a felvételi eljárásból való kizárása tisztességtelen volt, mivel ezt az általa önkényesnek tartott követelményt a feleletválasztós teszt előtt nem közölték a pályázókkal.

Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Frontex mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a felvételi eljárás későbbi szakaszában meghatározza a feleletválasztós teszt küszöbértékeit, feltéve, hogy ezt a pályázók egyéni teljesítményének megismerése előtt teszi meg. Mivel a Frontex a teszt elvégzése előtt határozta meg a küszöbértékeket, az ombudsman megállapította, hogy nem történt hivatali visszásság.

Mindazonáltal az ombudsman azt javasolta, hogy amennyiben lehetséges, a Frontex mérlegelje annak lehetőségét, hogy felvételi eljárásai során tájékoztassa a pályázókat a vizsgát megelőző kizárási küszöbökről, az átláthatóság fokozása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a pályázók jobban felkészülhessenek a vizsgára.

Az ombudsman további hiányosságokat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy a Frontex hogyan vezetett nyilvántartást a kiválasztási bizottság által végzett belső munkáról. Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy átláthatósági és elszámoltathatósági okokból a Frontex javítsa az ilyen nyilvántartások egyértelműségére és hozzáférhetőségére vonatkozó normákat.