Keresés a vizsgálatok között

Az ügy a Covid19 elleni mRNS-vakcinák forgalombahozatali engedély iránti kérelmének egyes, a vakcina gyártásáról részletes magyarázatot tartalmazó részeihez való nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérelemmel foglalkozott. Az EMA megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, mert úgy vélte, hogy a nyilvánosságra hozataluk sértené a gyártó kereskedelmi érdekeit, és a dokumentumok nyilvánosságra hozatala nem minősül kiemelkedően fontos közérdeknek.

Az ombudsman egyetért azzal, hogy a kért dokumentumokban szereplő információ az uniós jog szerint kereskedelmi információ, mivel annak ismerete segítené a konkurens gyártókat. Ami a dokumentumok nyilvánosságra hozatalához fűződő kiemelkedően fontos közérdeket illeti, bár az indokolható, hogy egy gyógyszer biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó információkat (például a klinikai vizsgálatok eredményeit) miért kell mindig nyilvánosságra hozni, ugyanez rendes esetben nem vonatkozik a gyógyszer gyártásával kapcsolatos részletes információkra.

Amikor az ombudsman a gyártási információk nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdeket mérlegelte ebben az ügyben, megjegyezte, hogy az EMA egyébként nyilvánosságra szokta hozni a gyártási információk összefoglalóit.

Az ombudsman elismeri a panaszos azon érzését, hogy ebben az ügyben szélesebb körű közérdekről van szó, úgy érzi azonban, hogy ezek nagyrészt politikai kérdések, amelyekkel a politikai felelősséget viselő személyeknek kell foglalkozniuk.

Az ombudsman ezért úgy találta, hogy az EMA álláspontja összhangban van az uniós ítélkezési gyakorlattal, és hivatali visszásság megállapítása nélkül zárta le az ügyet.

A panaszos nyilvános hozzáférést kért az arra a 1,5 millió sebészi maszkra vonatkozó dokumentumokhoz, amelyeket a Bizottság a Covid19-világjárvány korai szakaszában vásárolt, és amelyek nem feleltek meg az előírt minőségi standardnak. A Bizottság összesen 134 dokumentumot nevezett meg, és bár tíz hónapba telt, mire végleges választ küldött a panaszosnak, széles körű nyilvános hozzáférést adott. A panaszos kifogásolta, hogy a Bizottság 12 dokumentum (egyes részei) esetében megtagadta a hozzáférést, és különösen, hogy az érintett gyártó kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozott.

Az ombudsman úgy találta, hogy a szóban forgó információt a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok értelmében észszerűen nem lehet bizalmas üzleti adatnak tekinteni. Rámutatott továbbá, hogy még ha el is fogadjuk, hogy a Bizottság észszerűen hivatkozhat a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételre, a szóban forgó információ akkor is olyan termékekre vonatkozik, amelyeket az EU az adófizetők pénzének felhasználásával vásárolt, hogy az elmúlt évszázad legsúlyosabb globális egészségügyi válsága idején védje a közegészséget. Mivel a megvásárolt maszkokkal problémák voltak, az ombudsman úgy véli, hogy erős közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy hibás maszk biztosan ne kerülhessen forgalomba és használatba.

Az ombudsman ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottság a nyilvános hozzáférés megtagadásával ebben az esetben hivatali visszásságot követett el. Azt ajánlotta, hogy a Bizottság vizsgálja felül az álláspontját, hogy a szóban forgó dokumentumokhoz lényegesen szélesebb körű, ha nem is teljes körű hozzáférést adjon.