Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta az UNICEF-fel partnerségben finanszírozott projekthez kapcsolódó két dokumentumhoz való részleges vagy szélesebb körű hozzáférést. A hozzáférés megtagadása során a Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott öt kivételre hivatkozott, nevezetesen a közérdek védelmének szükségességére a nemzetközi kapcsolatok és az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében, valamint a döntéshozatali eljárásának védelmére, egy harmadik fél kereskedelmi érdekére, valamint a természetes személyek magánéletének és sérthetetlenségének védelmére, beleértve személyes adataikat is.

A szóban forgó dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsmant nem győzték meg a Bizottság azon érvei, amelyek szerint a részleges vagy szélesebb körű hozzáférhetővé tétel (súlyosan) sértené a hivatkozott érdekek védelmét. Az ombudsman megoldási javaslatot tett, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kérelemmel kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa a szóban forgó dokumentumokhoz. Emlékeztette továbbá a Bizottságot arra a kötelezettségére, hogy ésszerű időn belül határozatot kell hoznia, és döntését meg kell indokolnia.

A Bizottság elfogadta az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát, és részleges és szélesebb körű hozzáférést biztosított a panaszos számára a dokumentumokhoz. Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság pozitívan reagált megoldási javaslatára, amely rendezte a panaszt.  

Az ügy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a Bizottsághoz intézett vizsgálatot és ajánlást követően a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. A Bizottság 23 olyan dokumentumot azonosított, amelyek a kérelem hatálya alá tartoznak, és valamennyi dokumentumhoz teljes egészében megtagadta a hozzáférést. Ennek során a Bizottság a személyes adatok védelmének szükségességére támaszkodott.

Amikor a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát, a Bizottság megerősítette a megtagadott hozzáférést, hivatkozva a bizalmas jellegnek a vizsgálatok céljának védelméből eredő általános vélelmére. A Bizottság azzal is érvelt, hogy a dokumentumokban szereplő személyes adatok védelme érdekében nem biztosítható nyilvános hozzáférés.

Az ombudsman megállapította, hogy a bizalmas kezelés általános vélelmének Bizottság általi alkalmazása a szóban forgó fegyelmi eljárás lezárását követően nem volt észszerű. A szóban forgó dokumentumokba való betekintés alapján az ombudsman úgy ítélte meg, hogy bár a dokumentumok egyes részeit szükség lehet kitakarni az egyének azonosításának megakadályozása vagy a jövőbeli vizsgálatok céljának védelme érdekében, a dokumentumok nem tartalmaznak érzékeny információkat. Az ombudsman ezért megoldásként azt javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos álláspontját azzal a céllal, hogy érdemi részleges hozzáférést biztosítson a kért dokumentumokhoz.

Válaszában a Bizottság megerősítette a bizalmas jelleg általános vélelmére való hivatkozását, és úgy ítélte meg, hogy az érdemi részleges hozzáférés semmi esetre sem lehetséges a személyes adatok közlése nélkül és anélkül, hogy veszélyeztetné a Bizottság fegyelmi vizsgálatai céljának védelmét.

Az ombudsman sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság a megoldásra irányuló javaslatát követően nem biztosított részleges hozzáférést. Az ombudsman megállapította, hogy a hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezelése hivatali visszásságnak minősül.

Mivel a Bizottság az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát követően újraértékelte a panaszos hozzáférés iránti kérelmével kapcsolatos álláspontját, és ugyanarra a következtetésre jutott, mint megerősítő határozatában, az ombudsman nem látta hasznosnak, hogy ezt a vizsgálatot az üggyel kapcsolatos hivatalos ajánlással folytassa. Ezért lezárta az ügyet.