A panaszos egy lengyel vállalat, amely ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az uniós költségvetést érintő esetleges csalásokkal kapcsolatban. A panaszos aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az OLAF hogyan végzett „helyszíni ellenőrzést” a panaszos helyiségeiben. A panaszos különösen azt állította, hogy: igazgatótanácsát nem tájékoztatták a vizsgálatról; az OLAF egyik „vizsgálója”, aki az ellenőrzést végezte, nem szolgáltatott megfelelő bizonyítékot személyazonosságára a lengyel joggal összefüggésben; az OLAF ellenőrzés elvégzésére vonatkozó engedélyének hitelességét nem lehetett ellenőrizni; és a vizsgálók elfogultságot mutattak a panaszossal szemben.

Az ombudsman nem talált hivatali visszásságot abban, ahogyan az OLAF a helyszíni ellenőrzést végezte.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte az azzal kapcsolatos jogsértési panaszt, hogy Franciaország hogyan vonja le a társadalombiztosítási járulékokat a Franciaországban lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok svájci nyugdíjából. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság tévesen értelmezte a panaszt, és nem foglalkozott a felvetett kérdésekkel.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem kezelte megfelelően a kötelezettségszegési panaszt. Azzal, hogy a panaszos panaszát egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásba vonta be egy EU Pilot eljárás keretében, a Bizottság nem foglalkozott a panaszos által felvetett konkrét kérdésekkel. Mindazonáltal, mivel a Bizottság egy másik panasszal összefüggésben foglalkozott a panaszos által felvetett kérdésekkel, az ombudsman megállapította, hogy ebben az ügyben további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ilyen kérdések jövőbeli felmerülésének megelőzése érdekében az ombudsman azt javasolta, hogy amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást – különösen egy EU Pilot eljárás keretében – panasszal egészít ki, biztosítsa, hogy megfelelően kezeli a panaszban felvetett konkrét kérdéseket.

Az ügy az Európai Bizottság által két jogsértési panasz állásáról szolgáltatott információkra vonatkozott.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság átfogóbb tájékoztatást nyújthatott volna az egyik panasz státuszáról, különösen a folyamatban lévő „többszörös panasztételi eljárással” kapcsolatban, amely a panaszban felvetett egyes kérdésekre terjedt ki. A panaszokat azonban ésszerű módon kezelte.

Az ombudsman úgy zárta le a vizsgálatot, hogy nem állapított meg hivatali visszásságot.

Az ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) azon döntésére vonatkozott, hogy nem engedélyezi a Covid19-karanténba helyezett pályázó számára, hogy a szerződéses alkalmazottak kiválasztási eljárása (CAST állandó kiválasztási eljárás) keretében átütemezze a vizsgáját.

Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO észszerű magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott alternatív tesztelési időpontot biztosítani a panaszos számára. Ennek alapján az ombudsman azzal a megállapítással zárta le a vizsgálatot, hogy az EPSO nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszosok, a civil társadalmi szervezetek egy csoportja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem értékelte az emberi jogi kockázatokat, mielőtt támogatást nyújtott volna az afrikai országoknak a megfigyelési képességek fejlesztéséhez, különösen az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (EUTFA) keretében. A panaszosok azt állították, hogy a Bizottságnak előzetes kockázat- és hatásvizsgálatokat kellett volna végeznie annak biztosítása érdekében, hogy a projektek ne eredményezzék az emberi jogok (például a magánélethez való jog) megsértését, mielőtt beleegyezett volna a potenciális megfigyelési következményekkel járó projektek, például a biometrikus adatbázisok vagy a mobiltelefon-megfigyelési technológiák támogatásába.

A vizsgálat alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos intézkedések nem voltak elegendőek annak biztosításához, hogy az EUFTA-projektek emberi jogi hatását megfelelően értékeljék. Az ombudsman az általa feltárt hiányosságok kezelése érdekében javításra tett javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy az uniós vagyonkezelői alap jövőbeli projektjei esetében előzetes emberi jogi hatásvizsgálatot végezzenek.