A panaszost 2013-ban kizárták az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett, az ellenőrzés területén tanácsosok felvételére irányuló versenyvizsgáról. Kizárására azon az alapon került sor, hogy egyetemi végzettsége nem volt kellően releváns a meghirdetett állás szempontjából. A panaszos az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában rámutatott arra, hogy több olyan pályázó, akit 2010-ben vettek fel ugyanarra a versenyvizsgára, ugyanolyan vagy kevésbé releváns oklevéllel rendelkezett, mint az ő oklevele. Azzal érvelt, hogy ha a többi pályázó képesítése 2010-ben elegendő, akkor oklevelének 2013-ban is elegendőnek kell lennie.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a 2013. évi versenyvizsga ugyanaz volt, mint az eredetileg 2010-ben lebonyolított versenyvizsga, és hogy 2013-ban ugyanazokat a képesítési kritériumokat kell alkalmazni, mint 2010-ben. Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO hivatali visszásságot követett el, és azt ajánlotta, hogy az EPSO kérje fel a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül a panaszos képesítéseire vonatkozó határozatát.

Az EPSO megtagadta az ombudsman ajánlásának elfogadását anélkül, hogy

Meggyőző érvek álláspontja mellett. Az ombudsman ezért hivatali visszásság megállapításával zárta le az ügyet.

Az ügy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisa letölthető változatának beszerzésével kapcsolatos információkérés kezelésére vonatkozott. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és felkérte az EUIPO-t, hogy fejtse ki alaposabban azokat az okokat, amelyek miatt nem tudott eleget tenni a kérésnek. Az EUIPO magyarázata pontos és észszerű volt. Így az ügyet azzal a megállapítással zárták le, hogy nem történt hivatali visszásság.

Az ügy arra vonatkozott, hogy a panaszost az Európai Parlament kizárta a kutatási adminisztrátorok kiválasztási eljárásából.

Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és betekintett a Parlament birtokában lévő aktába.

A vizsgálat során szerzett információk alapján az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a Parlament részéről.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az egyik korábbi tisztviselője részletes tájékoztatást kért a Bizottságtól egy másik korábbi bizottsági tisztviselővel szembeni esetleges fegyelmi eljárással kapcsolatban.

A Bizottság azt válaszolta, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a kért információkat. Arra is törekedett, hogy biztosítsa a panaszost arról, hogy a korábbi tisztviselő ügyével minden szükséges intézkedés megtételével foglalkozik.

Az ombudsman e kérdéssel kapcsolatos vizsgálata magában foglalta a Bizottság korábbi tisztviselőre vonatkozó aktáinak vizsgálatát is. Az ombudsman megállapította, hogy bár az intézmények kötelesek magas szintű átláthatóságot fenntartani, a jelen ügyben a Bizottság jogosan vélhette úgy, hogy nem fedheti fel a korábbi tisztviselővel kapcsolatos intézkedéseinek részleteit anélkül, hogy ne sértené általában az eljárás tisztességes lefolytatását, valamint az érintett tisztviselő magánéletét.

Az ügyet tehát a hivatali visszásság hiányának megállapításával zárták le.

A British Air Line Pilots' Association által benyújtott panasz a kereskedelmi légitársaságokra vonatkozó repülési és szolgálati időkorlátokra, valamint pihenési követelményekre vonatkozó uniós szabályokra vonatkozik. Konkrétabban arra vonatkozik, hogy az EASA hogyan folytatta le e szabályok naprakésszé tételére irányuló folyamatát. A panaszos azt állította, hogy i. a tudományos tanácsadásnak jelentősebb szerepet kellett volna játszania a szabályalkotási folyamatban; ii. az EASA nem szolgáltatott bizonyítékot a szabályalkotó csoport tagjainak képesítéséről; és iii. az EASA nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket.

Az ombudsman nem talált hivatali visszásságot az EASA részéről a tudományos tanácsadásnak a szabályalkotási folyamatban betöltött szerepét illetően. Ami azt a kérdést illeti, hogy az EASA hogyan kezeli a szabályalkotó csoportokon belüli esetleges összeférhetetlenségeket, az ombudsman megállapította, hogy megváltozott a saját személyzete esetében az ilyen összeférhetetlenségek enyhítésére vonatkozó politikája, és hogy ezt a felülvizsgált megközelítést most a szabályalkotó csoportok szakértőire is alkalmazzák. Ennek alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nem kell tovább vizsgálnia ezt a kérdést. Végezetül az EASA elfogadta az ombudsman arra vonatkozó ajánlását, hogy a panaszost anonimizált módon tájékoztassák a szabályalkotó csoport tagjairól. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet, és arra ösztönözte az EASA-t, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon a szabályalkotó csoport tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozóan rendelkezésére álló információk közzététele tekintetében. Jelezte továbbá, hogy fontolóra veszi a külső szakértők által egyes uniós ügynökségek számára végzett munkával kapcsolatos kérdések vizsgálatát.

Az ügy egy norvég vállalatnak a Bizottság és Olaszország közötti kapcsolatfelvétellel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmére vonatkozott, amelynek célja annak ellenőrzése volt, hogy Olaszország tiszteletben tartotta-e az áruk szabad mozgásához való jogot, nevezetesen a „hózokni” használatára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban (a hózoknikat úgy tervezték, hogy ugyanazt a célt szolgálják, mint a hóláncok).

A Bizottság azzal az indokkal utasította el a kérelmet, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tétele alááshatja a folyamatban lévő vizsgálatot. Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt. Ezt követően hozzáférést biztosítottak a kért dokumentumokhoz, ami alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság rendezte a kérdést.

Az ügy a pályázónak a kiválasztási eljárás során nyújtott teljesítményére vonatkozó információkérésére, valamint a vizsgabizottság határozata elleni panasz benyújtásának lehetőségére vonatkozott. Az Európai Unió Értékpapír-tudományi Intézete nem bocsátotta a panaszos rendelkezésére a kért információkat, ezért a panaszos az ombudsmanhoz fordult, azt állítva, hogy a kiválasztási eljárás nem átlátható. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat során nyújtott további magyarázatok fényében az Ügynökség részéről nem állapítható meg hivatali visszásság.

The case concerned the exclusion of a Spanish citizen from an open selection competition on the ground that she did not have a sufficient knowledge of Spanish. The complainant rejected this explanation and requested a copy of the evaluation sheet concerning her linguistic competencies. During the Ombudsman's inquiry, the Commission provided the complainant with the pre-established criteria used to mark all candidates' written tests, thus settling this part of the complaint. Moreover, the recent case-law of the Civil Service Tribunal concerning the secrecy of the evaluation sheets justified the Commission's refusal to disclose them. Therefore, no maladministration was found as regards this aspect of the case.

Ez az ügy az EU örményországi küldöttségének azon állítólagos jogellenes és/vagy tisztességtelen döntésére vonatkozott, hogy egy Örményországban és Jordániában végrehajtott projekthez kapcsolódó támogatási szerződést a fejlesztési együttműködés területén tevékenykedő olasz nem kormányzati szervezet, a panaszos kárára felmondott. Az összes tény és érv gondos értékelését követően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a küldöttség által a megszüntető határozatra adott magyarázat hiányos volt. Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy a Bizottság az uniós küldöttségek feletti felügyeleti szerepében adjon átfogóbb magyarázatot a panaszosnak a projekt megszüntetésének okairól.

Az ombudsman javaslatára válaszul a Bizottság kijelentette, hogy a küldöttség minden releváns tényezőt figyelembe vett, amikor a szerződés felmondásáról döntött. Ugyanakkor elismerte, hogy a támogatás megszüntetésének magyarázata nem feltétlenül volt kellően átfogó. Ezért továbbította az ombudsmannak a küldöttség által a panaszosnak küldött levelet, amelyben kifejtette az értékelés során figyelembe vett valamennyi tényezőt.

Annak ellenére, hogy a panaszos elégedetlenségét fejezte ki a Bizottságnak a békés megoldásra irányuló javaslatára adott válaszával kapcsolatban, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság lépéseket tett az ügy megoldására. Ezért úgy döntött, hogy lezárja az ügyet.