A panaszost 2013-ban kizárták az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett, az ellenőrzés területén tanácsosok felvételére irányuló versenyvizsgáról. Kizárására azon az alapon került sor, hogy egyetemi végzettsége nem volt kellően releváns a meghirdetett állás szempontjából. A panaszos az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában rámutatott arra, hogy több olyan pályázó, akit 2010-ben vettek fel ugyanarra a versenyvizsgára, ugyanolyan vagy kevésbé releváns oklevéllel rendelkezett, mint az ő oklevele. Azzal érvelt, hogy ha a többi pályázó képesítése 2010-ben elegendő, akkor oklevelének 2013-ban is elegendőnek kell lennie.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a 2013. évi versenyvizsga ugyanaz volt, mint az eredetileg 2010-ben lebonyolított versenyvizsga, és hogy 2013-ban ugyanazokat a képesítési kritériumokat kell alkalmazni, mint 2010-ben. Az ombudsman megállapította, hogy az EPSO hivatali visszásságot követett el, és azt ajánlotta, hogy az EPSO kérje fel a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül a panaszos képesítéseire vonatkozó határozatát.

Az EPSO megtagadta az ombudsman ajánlásának elfogadását anélkül, hogy

Meggyőző érvek álláspontja mellett. Az ombudsman ezért hivatali visszásság megállapításával zárta le az ügyet.

Az ügy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisa letölthető változatának beszerzésével kapcsolatos információkérés kezelésére vonatkozott. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és felkérte az EUIPO-t, hogy fejtse ki alaposabban azokat az okokat, amelyek miatt nem tudott eleget tenni a kérésnek. Az EUIPO magyarázata pontos és észszerű volt. Így az ügyet azzal a megállapítással zárták le, hogy nem történt hivatali visszásság.

A Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) számos uniós programot irányít az Európai Bizottság számára, többek között a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram egy részét, a COSME-t, a LIFE-ot és az ETHA-t [1].

Az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított, amelyben felkérte az EASME-t, hogy fontolja meg egy olyan eljárás létrehozását, amely lehetővé tenné a pályázati felhívások kezelésével elégedetlen pályázók számára, hogy független jogorvoslati bizottsághoz forduljanak. Két ajánlástervezetet készített, amelyekben felkérte az EASME-t, hogy 1) hozzon létre értékelési felülvizsgálati eljárást azon pályázók számára, akik a Horizont 2020 program keretében meghirdetett pályázati felhívásokra válaszolnak, és 2) hozzon létre hasonló felülvizsgálati eljárást azon pályázók számára, akik más uniós programok keretében meghirdetett pályázati felhívásokra válaszolnak. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy a felülvizsgálati eljárás terjedjen ki azokra az esetekre, amikor a kérelmezők i. eljárási hibákra, ii. ténybeli hibákra vagy iii. nyilvánvaló értékelési hibára hivatkoznak. Az EASME mindkét ajánlástervezetet elfogadta, és időben megfelelő intézkedéseket hozott azok végrehajtására. Az ombudsman elismerését fejezte ki az EASME-nek a válaszért. Két további észrevételt is tett a felülvizsgálati folyamatok javítása érdekében, és azt javasolta, hogy az EASME tegye egyértelművé a kérelmezők számára, hogy az állítólagos „eljárási hiányosságok” felülvizsgálata kiterjedhet a nyilvánvaló értékelési hibákra is.

Az ügy arra vonatkozott, hogy a panaszost az Európai Parlament kizárta a kutatási adminisztrátorok kiválasztási eljárásából.

Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és betekintett a Parlament birtokában lévő aktába.

A vizsgálat során szerzett információk alapján az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a Parlament részéről.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az egyik korábbi tisztviselője részletes tájékoztatást kért a Bizottságtól egy másik korábbi bizottsági tisztviselővel szembeni esetleges fegyelmi eljárással kapcsolatban.

A Bizottság azt válaszolta, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a kért információkat. Arra is törekedett, hogy biztosítsa a panaszost arról, hogy a korábbi tisztviselő ügyével minden szükséges intézkedés megtételével foglalkozik.

Az ombudsman e kérdéssel kapcsolatos vizsgálata magában foglalta a Bizottság korábbi tisztviselőre vonatkozó aktáinak vizsgálatát is. Az ombudsman megállapította, hogy bár az intézmények kötelesek magas szintű átláthatóságot fenntartani, a jelen ügyben a Bizottság jogosan vélhette úgy, hogy nem fedheti fel a korábbi tisztviselővel kapcsolatos intézkedéseinek részleteit anélkül, hogy ne sértené általában az eljárás tisztességes lefolytatását, valamint az érintett tisztviselő magánéletét.

Az ügyet tehát a hivatali visszásság hiányának megállapításával zárták le.

A British Air Line Pilots' Association által benyújtott panasz a kereskedelmi légitársaságokra vonatkozó repülési és szolgálati időkorlátokra, valamint pihenési követelményekre vonatkozó uniós szabályokra vonatkozik. Konkrétabban arra vonatkozik, hogy az EASA hogyan folytatta le e szabályok naprakésszé tételére irányuló folyamatát. A panaszos azt állította, hogy i. a tudományos tanácsadásnak jelentősebb szerepet kellett volna játszania a szabályalkotási folyamatban; ii. az EASA nem szolgáltatott bizonyítékot a szabályalkotó csoport tagjainak képesítéséről; és iii. az EASA nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket.

Az ombudsman nem talált hivatali visszásságot az EASA részéről a tudományos tanácsadásnak a szabályalkotási folyamatban betöltött szerepét illetően. Ami azt a kérdést illeti, hogy az EASA hogyan kezeli a szabályalkotó csoportokon belüli esetleges összeférhetetlenségeket, az ombudsman megállapította, hogy megváltozott a saját személyzete esetében az ilyen összeférhetetlenségek enyhítésére vonatkozó politikája, és hogy ezt a felülvizsgált megközelítést most a szabályalkotó csoportok szakértőire is alkalmazzák. Ennek alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nem kell tovább vizsgálnia ezt a kérdést. Végezetül az EASA elfogadta az ombudsman arra vonatkozó ajánlását, hogy a panaszost anonimizált módon tájékoztassák a szabályalkotó csoport tagjairól. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet, és arra ösztönözte az EASA-t, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon a szabályalkotó csoport tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozóan rendelkezésére álló információk közzététele tekintetében. Jelezte továbbá, hogy fontolóra veszi a külső szakértők által egyes uniós ügynökségek számára végzett munkával kapcsolatos kérdések vizsgálatát.

Az ügy egy norvég vállalatnak a Bizottság és Olaszország közötti kapcsolatfelvétellel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmére vonatkozott, amelynek célja annak ellenőrzése volt, hogy Olaszország tiszteletben tartotta-e az áruk szabad mozgásához való jogot, nevezetesen a „hózokni” használatára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban (a hózoknikat úgy tervezték, hogy ugyanazt a célt szolgálják, mint a hóláncok).

A Bizottság azzal az indokkal utasította el a kérelmet, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tétele alááshatja a folyamatban lévő vizsgálatot. Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt. Ezt követően hozzáférést biztosítottak a kért dokumentumokhoz, ami alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság rendezte a kérdést.

Az ügy a pályázónak a kiválasztási eljárás során nyújtott teljesítményére vonatkozó információkérésére, valamint a vizsgabizottság határozata elleni panasz benyújtásának lehetőségére vonatkozott. Az Európai Unió Értékpapír-tudományi Intézete nem bocsátotta a panaszos rendelkezésére a kért információkat, ezért a panaszos az ombudsmanhoz fordult, azt állítva, hogy a kiválasztási eljárás nem átlátható. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat során nyújtott további magyarázatok fényében az Ügynökség részéről nem állapítható meg hivatali visszásság.

Az ügy egy spanyol állampolgár nyílt versenyvizsgából való kizárására vonatkozott, azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik elegendő spanyol nyelvtudással. A panaszos elutasította ezt a magyarázatot, és kérte a nyelvi kompetenciáira vonatkozó értékelő lap egy példányát. Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság a panaszos rendelkezésére bocsátotta az összes pályázó írásbeli vizsgájának értékelésére használt előre meghatározott kritériumokat, így rendezte a panasz e részét. Ezenkívül a Közszolgálati Törvényszéknek az értékelőlapok titkosságára vonatkozó közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata igazolta, hogy a Bizottság megtagadta azok hozzáférhetővé tételét. Ezért az ügy ezen aspektusát illetően nem állapítottak meg hivatali visszásságot.