A panasz előzményei

1. A panaszos tájékoztatást kért az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (EUIPO) arról, hogyan szerezheti be az e-Search esetjogi adatbázisának (a továbbiakban: adatbázis) letölthető változatát. A felhasználók által finanszírozott EUIPO fő tevékenysége a védjegyek és formatervezési minták lajstromozása. A szóban forgó adatbázis az EUIPO által hozott határozatokat, valamint az uniós bíróságok és a nemzeti bíróságok ítéleteit tartalmazza. Az adatbázis több százezer dokumentumot tartalmaz. Az adatbázis az EUIPO honlapján érhető el a nyilvánosság számára. A panaszos azonban az adatbázis letölthető változatát szerette volna beszerezni. Azzal érvelt, hogy a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv [1] (a továbbiakban: a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv) előírja a közintézmények számára, hogy adjanak helyt az ilyen kérelmeknek.

2. Az EUIPO tájékoztatta a panaszost, hogy nem nyújtja ezt a szolgáltatást az e-keresési ítélkezési gyakorlatához, de lehetőség van az uniós védjegyadatbázis (EU védjegy) letöltésére.

3. Mivel nem volt megelégedve ezzel a válasszal, a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

4. A panaszos két állítást tett, nevezetesen: i. az EUIPO tévesen tagadta meg, hogy a panaszos rendelkezésére bocsássa adatbázisának letölthető változatát, és ii. az EUIPO válasza nem tartalmazott információkat a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. 

5. Az ombudsman mindkét állítással kapcsolatban vizsgálatot indított.

6. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EUIPO panaszra adott válaszát, majd a panaszos észrevételeit. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.  

Az adatbázis letölthető változatának a panaszos részére történő átadásának téves megtagadására vonatkozó állítás

A panaszos és az EUIPO érvei

7. A panaszos úgy vélte, hogy a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv arra kötelezné a tagállamok állami szerveit, hogy helyt adjanak egy olyan kérelemnek, mint amilyen az övé. Ezért az uniós intézményeknek és szerveknek is helyt kell adniuk az ilyen kérelemnek. A panaszos továbbá úgy vélte, hogy kérelmének a dokumentumai további felhasználásáról szóló 2011/833/EU bizottsági határozat [2] alapján helyt fognak adni. Mivel az EUIPO-t az Európai Bizottság (és az Európai Parlament) felügyeli, helyt kell adnia a kérelemnek. A panaszos továbbá úgy vélte, hogy a kérelemnek az EUIPO dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályai alapján helyt kell adni.

8. Az EUIPO szerint a panaszos által hivatkozott jogi szövegek nem kötelezték arra, hogy helyt adjon a kérelemnek. Az adatbázis különösen nem könnyen letölthető módon létezik. Az EUIPO hozzátette, hogy vizsgálja és értékeli a lehetséges műszaki megoldásokat annak érdekében, hogy a jövőben biztosítani tudja az adatbázis letölthető változatát.

Az ombudsman értékelése

9. Az ombudsman először is megjegyzi, hogy a szóban forgó adatbázis az EUIPO honlapján nyilvánosan hozzáférhető. Az európai uniós védjegyről szóló rendelet 87. cikke b) pontjának 2. alpontja úgy rendelkezik, hogy az EUIPO online hozzáférést biztosíthat a nemzeti és uniós bíróságoknak a feladataival kapcsolatos ítéleteihez annak érdekében, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekre, és előmozdítsa a gyakorlatok konvergenciáját. E rendelkezés szellemének megfelelően az EUIPO létrehozta és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette a szóban forgó adatbázist, amelynek tartalma messze meghaladja az e rendelkezésben előírtakat. Az adatbázishoz való hozzáférés korlátlan, és az eredményeket a nyilvánosság lekérheti és letöltheti .pdf vagy .doc formátumban. A keresőeszköz könnyen használható, és szükség esetén összetettebb keresést tesz lehetővé.

10. Másodszor, az ombudsman megjegyzi, hogy az EUIPO vizsgálja és értékeli a lehetséges műszaki megoldásokat annak érdekében, hogy a jövőben biztosítani tudja az adatbázis letölthető változatát. Az ombudsman elismerését fejezi ki az EUIPO-nak ezért az erőfeszítésért. Az ombudsmannak nincs oka kételkedni abban, hogy az adatbázis jelenleg nem letölthető formátumban létezik.

11. Mindezek alapján az ombudsman úgy véli, hogy az EUIPO panaszosnak adott válasza megfelelő és észszerű.

Állítás arról, hogy a panaszost nem tájékoztatták a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről

A panaszos és az intézmény érvei

12. A panaszos azzal érvelt, hogy az EUIPO az adatbázis letöltésére irányuló eredeti kérelmére adott válaszában nem tájékoztatta őt a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

Az ombudsman értékelése

13. Az EUIPO-hoz intézett kérelmet nem dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemként, hanem információkérésként fogalmazták meg. Jelenleg nem szokványos, hogy az információkérésre adott válasz tájékoztatást adjon a lehetséges jogorvoslati lehetőségekről. Így érthetőnek tűnik, hogy az EUIPO nem adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.

14. Ebből következik, hogy nem történt hivatali visszásság.

Következtetések

A panasz vizsgálata alapján az ügyet az alábbi következtetéssel zárjuk le [3]:

Az EUIPO részéről nem történt hivatali visszásság.

A panaszost és az EUIPO-t tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. január 11.

[1] A 2013/37/EU irányelvvel (HL
L 345., 2003.12.31., 90. o.) módosított 2003/98/EK irányelv a közszféra információinak további felhasználásáról.

[2] A Bizottság 2011/833/EU határozata (2011. december 12.) a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról

HL L 330., 2011.12.14., 39–42. o.

[3] A felülvizsgálati eljárással kapcsolatos információk az ombudsman honlapján találhatók: http://www.ombudsman.europa.eu/en/resources/otherdocument.faces/en/70669/html.bookmark