A háttér

1. A British Air Line Pilots' Association (a továbbiakban: Pilots' Association) által benyújtott panasz a kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó repülési és szolgálati időkorlátokra, valamint pihenési követelményekre vonatkozó uniós szabályokra vonatkozott. Konkrétabban, a panasz arra vonatkozott, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) milyen módon végezte el az ahhoz vezető munkát, hogy véleményt ^[1] terjesszen az Európai Bizottság elé e szabályok aktualizálásáról.

2. A repülési idő korlátozására vonatkozó szabályok módosítására irányuló javaslattétel céljából az EASA szabályalkotási eljárása ^[2] és feladatmeghatározása ^[3] alapján szabályalkotó csoportot hozott létre. A Pilóták Szövetsége aggályait fejezte ki az EASA-nak azzal kapcsolatban, hogy a szabályalkotó csoport nem rendelkezik megfelelő orvosi és tudományos ismeretekkel. A Pilóták Szövetsége ezért részletes tájékoztatást kért az EASA-tól a szabályalkotó csoport képesítéseiről és kinyilvánított érdekeltségeiről. Mivel a pilótaszövetség nem volt megelégedve azzal, ahogyan az EASA kezelte az aggályt és a kérelmet, panaszt tett az ombudsmannál [4].

3. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal az állítással kapcsolatban, hogy az EASA-nak a kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó repülési és szolgálati időre vonatkozó korlátozások és pihenőidőre vonatkozó követelmények aktualizálására irányuló szabályalkotási folyamata hibás volt a következő okok miatt:

i. Tekintettel az érintett munka feladatmeghatározására, a tudományos tanácsadásnak jelentősebb szerepet kellett volna játszania a szabályalkotási folyamatban.

ii. Az EASA nem szolgáltatott bizonyítékot a szabályalkotó csoport képesítéséről.

iii. Az EASA nem tett lépéseket a szabályalkotó csoporton belüli esetleges összeférhetetlenségek nyilvántartására vagy kezelésére.

Az ombudsman megállapította, hogy az EASA-nak:

i. Indítsa újra a szóban forgó szabályalkotási folyamatot a megfelelő tudományos és orvosi szakértelemmel. Ezen állítás alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy a jövőbeli szabályalkotó csoport tagjai legalább felének tudósoknak és egészségügyi szakembereknek kell lenniük.

ii. Az összes vonatkozó információ, dokumentáció és nyilvántartás közzététele a) a szabályalkotó csoport tagjainak képesítésével kapcsolatban; b) a szabályalkotó csoport tagjait érintő bármely összeférhetetlenség.

Hibás szabályalkotási eljárásra vonatkozó állítás

Az ombudsman ajánlása

4. A felek által előterjesztett érvek elemzését követően az ombudsman az alábbi következtetésekre jutott.

5. Ami az i. állítást illeti, miszerint a tudományos tanácsadásnak jelentősebb szerepet kellett volna játszania a szabályalkotási folyamatban, az ombudsman megjegyezte, hogy az EASA szabályalkotási eljárásra vonatkozó szabályai kimondják, hogy a szabályalkotó csoportok összetételének „a nemzeti hatóságok és szükség esetén az érdekelt felek körében, valamint magán az Ügynökségen belül rendelkezésre álló technikai szakértelemre kell támaszkodnia”^[5]. A repülési idő korlátozására vonatkozó szabályokkal foglalkozó szabályalkotó csoport tagjai valóban a nemzeti hatóságoktól, az érdekelt felektől és az EASA-tól érkeztek. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy a vonatkozó feladatmeghatározásban semmi nem utal arra, hogy a szabályalkotó csoportnak megfelelő tudományos vagy orvosi ismeretekkel rendelkező tagokkal kell rendelkeznie, hanem ehelyett tudományos vagy orvosi szakértőkkel kell konzultálni, ha a szabályalkotó csoport szükségesnek tartja az ilyen konzultációt. Az ombudsman nem talált olyan bizonyítékot, amely nyilvánvaló hibára utalna a szóban forgó szabályalkotó csoport tagjainak kiválasztása során. Az ombudsman ezért nem állapította meg, hogy az EASA hivatali visszásságot követett volna el a panasz e vonatkozásával kapcsolatban, és ezért nem volt oka a panaszos ezzel kapcsolatos állításának érvényesítésére.

6. Ami a iii. állítást illeti, miszerint az EASA nem tett lépéseket a szabályalkotó csoporton belüli esetleges összeférhetetlenségek nyilvántartására vagy kezelésére, az ombudsmant nem győzték meg az EASA-nak a szabályalkotó csoporton belüli esetleges összeférhetetlenségek kezelésének módjára vonatkozó érvei. Az ombudsman azonban megjegyezte, hogy az EASA időközben felülvizsgálta szabályait annak érdekében, hogy az EASA személyzetére vonatkozó magatartási kódex, beleértve a pártatlanságra és függetlenségre, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és enyhítésére vonatkozó politikáját, a szabályalkotó csoportok szakértőire is alkalmazandóvá váljon.^[6] Figyelembe véve, hogy a panaszos nem terjesztett elő olyan érvet, amely arra utalna, hogy a szóban forgó szabályalkotó csoporton belül konkrét összeférhetetlenségi helyzet állna fenn, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panasz és a kapcsolódó állítás e vonatkozása tekintetében további vizsgálatok nem indokoltak.

7. Ami azonban a ii. állítást illeti, az ombudsmant nem győzte meg az a mód, ahogyan az EASA kezelte a panaszos azon kérését, hogy bocsássák rendelkezésére a szabályalkotó csoport képesítésére vonatkozó bizonyítékokat.

8. Az ombudsman úgy vélte, hogy az EASA-nak képesnek kell lennie arra, hogy anonimizált információkat szolgáltasson a szabályalkotó csoport tagjai által bejelentett szakértelemről oly módon, hogy a tagok ne legyenek azonosíthatók. Az ilyen anonimizált adatok tehát nem minősülnének személyes adatnak [7], és a személyes adatok védelméről szóló 45/2001/EK rendelet, valamint annak az adatok továbbítása szükségességének bizonyítására vonatkozó követelménye ^[8] nem lenne alkalmazandó. Ismételten hangsúlyozva a szabályalkotási folyamat átláthatóságának fontosságát, az ombudsman úgy vélte, hogy az EASA-nak anonimizált formában kellett volna a panaszos rendelkezésére bocsátania a kért információkat.

9. Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha az EASA nem anonimizált formában adja meg az információkat, és ennek megfelelően ajánlást tett az EASA-nak:

„Az EASA-nak anonimizált formában tájékoztatnia kell a panaszost a szabályalkotó csoport tagjainak képesítéséről és szakértelméről.”

Az ombudsman további észrevételt is tett az EASA-nak:

„Az EASA-nak fontolóra kell vennie, hogy határozatot fogadjon el a szabályalkotó csoportjai tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozó információk közzétételéről, miután előzetesen tájékoztatta a tagnak jelölt személyeket az erre irányuló szándékáról.”

10. Az EASA nem értett egyet az ombudsman ajánlásával. Az EASA kijelentette, hogy a szabályalkotó csoport tagjainak szakértelmét az EASA-nak megküldött kapcsolatfelvételi űrlap [9] tartalmazza. A kapcsolatfelvételi űrlap a „Szakértelem a szakterületen” rovatban kitöltendő szabad szövegmezőt tartalmaz, amelyben a jelölt jelölteknek néhány sorban fel kell tüntetniük az e szakterületen szerzett korábbi tapasztalatokat és az e szakterületen eltöltött évek számát. A tagok nagyon gyakran jelzik tapasztalatukat néhány egyértelműen azonosítható jelzéssel, például az érintett minisztériummal, szervezettel, állampolgársággal vagy szakmai tapasztalattal. A kapcsolatfelvételi űrlap és a közzétett csoportösszetétel tartalmának együttes olvasata, amely felsorolja a neveket és az egyes csoporttagok által képviselt hatóságot vagy szervezetet, teljes mértékben azonosíthatóvá tenné az egyéneket. Az EASA ezért továbbra is úgy ítélte meg, hogy a kért információk személyes adatoknak minősülnek, és megjegyezte, hogy a tagokat nem tájékoztatták előzetesen arról, hogy a kapcsolatfelvételi űrlapon szereplő személyes adatokat nyilvánosságra hozzák.

11. Az EASA azt is kijelentette, hogy a szabályalkotó csoportok összetételének meghatározásában betöltött szerepe arra korlátozódik, hogy a jelölt jelöltek közül megfelelő számú tagot válasszon ki, biztosítva a csoporton belüli érdekek kiegyensúlyozott képviseletét. Az EASA ajánlásában utalt az ombudsman nyilatkozatára, amely szerint a csoport tagjainak szakértelmére vonatkozó részletek közzétételével a nyilvánosság biztos lehet abban, hogy a szabályalkotási folyamat „a feladatmeghatározásban meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges képesítéssel, ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező szakértőktől származó információkat” foglal magában. E tekintetben az EASA kijelentette, hogy a tagállamok és az ilyen szakértőket kinevező érdekelt felek döntenek arról, hogy mely szakértők lennének a legalkalmasabbak arra, hogy hozzájáruljanak az EASA munkájához. A szakértőket a szakterületen szerzett speciális technikai ismereteik és szakértelmük alapján nevezik ki. Emellett a szabályalkotó csoport munkájának eredménye a Bizottsághoz véleményként benyújtott technikai javaslattervezet. Ez a vélemény ezután komitológiai eljáráson megy keresztül, és az EASA-bizottságban képviselt államok szinte szisztematikusan módosítják a végleges jogalkotási szöveg elfogadása előtt. A szöveg az Európai Parlament ellenőrzése alatt is áll. Az EASA ezért úgy ítélte meg, hogy a feladatmeghatározás és a csoport összetételének közzététele biztosíték a nyilvánosság számára arra, hogy a megfelelő szakértelem biztosított. Ezen túlmenően az elfogadandó szövegre vonatkozó végső döntést magasabb politikai szinten kell meghozni.

12. Az ombudsman további megjegyzésére válaszul az EASA megismételte az átláthatóság iránti elkötelezettségét, és egyetértett azzal, hogy a megfelelő mértékű átláthatóság elengedhetetlen a munkájába vetett közbizalom biztosításához. Az EASA folyamatosan arra törekszik, hogy intézkedéseket hozzon a döntéshozatali és szabályalkotási tevékenységek átláthatóságának javítása érdekében. Az EASA mindazonáltal kijelentette, hogy az átláthatóság biztosításának célját egyensúlyba kell hozni számos más tényezővel, különösen az adminisztratív eljárások arányossága biztosításának szükségességével, valamint az EASA munkájában részt vevő külső szakértők személyes jogai védelmének szükségességével.

13. Az EASA azzal érvelt, hogy a további átláthatóság megfelelő indokolás nélkül nem válhat további adminisztratív teherré. Az EASA megismételte azon álláspontját, hogy a szabályalkotó csoport hozzájárulása nemcsak tanácsadó jellegű, hanem egy olyan szabályalkotási folyamat részét is képezi, amelyet különböző további szinteken műszaki és politikai szakértők vizsgálnak. Az EASA véleménye szerint a szabályalkotó csoport tagjai személyes adatainak közzétételére vonatkozó politika kidolgozása – amelynek biztosítania kell a tagok tájékoztatását, foglalkoznia kell azzal, hogy a tagok megtagadják adataik közzétételét és más szükséges pontokat – aránytalannak tekinthető, tekintettel arra, hogy a tagok tanácsadói alapon nyújtanak szakértelmet anélkül, hogy döntéshozatali hatáskörrel rendelkeznének. Az EASA hangsúlyozta továbbá az idejüket és tapasztalataikat megosztó szakértők személyes adatai védelmének fontosságát annak érdekében, hogy segítse az EASA-t a repülésbiztonsági szabályokra vonatkozó lehető legjobb javaslatok kidolgozásában. Az EASA szerint a szabályalkotó csoport tagjai személyes adatainak közzétételére irányuló kérelem negatívan értékelhető a szabályalkotó csoport tagjai által biztosított, rendkívül szükséges szakértelem értékelésére és megítélésére irányuló szándékként. Ez ellentétes lenne az EASA munkájával. Mindazonáltal az EASA kijelentette, hogy kész tovább elemezni a kérdést, és megvitatni azt az érintett érdekelt felekkel.

14. Az EASA-nak az ombudsman ajánlására adott válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos hangsúlyozta, hogy panasza a szabályalkotó csoportnak a munkája tudományos és orvosi elemeinek elvégzésére vonatkozó képesítésére vonatkozik. A panaszos rámutatott, hogy nem kell tudnia, hogy egy adott tag egy adott intézményben dolgozik, de szeretné tudni, hogy hány tag rendelkezik megfelelő tudományos és orvosi diplomával. A pszichológia, természettudományok, orvostudomány stb. területén végzettséggel rendelkező szabályalkotó csoport tagjainak számára vonatkozó információ nem minősül személyes adatnak.

15. A panaszos megjegyezte, hogy az ombudsman azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a tudományos tanácsadásnak jelentősebb szerepet kellett volna-e játszania a szabályalkotó csoportban, az érintett szabályalkotó csoport feladatmeghatározására hivatkozott, amely kimondta, hogy a csoportnak „figyelembe kell vennie az összes releváns közelmúltbeli és nyilvánosan elérhető tudományos és/vagy orvosi tanulmányt/értékelést”, és hogy „szükség esetén tudományos vagy orvosi szakértőket kell bevonni ebbe a szabályalkotó tevékenységbe”. A panaszos nem ért egyet az ombudsman azon álláspontjával, hogy ez a megfogalmazás nem jelenti azt, hogy a szabályalkotó csoportnak közvetlen releváns tudományos vagy orvosi ismeretekkel rendelkező tagokkal kell rendelkeznie. A panaszos véleménye szerint, ha egy orvosi feladatot ellátó csoportnak nincs szakorvosa, nem tud eleget annak megállapításához, hogy szükség van-e ilyen szakemberekkel való konzultációra. Ezenkívül az észrevételek felülvizsgálatának szakaszában megkérdezett szakértők egyike sem volt szakorvos. A panaszos szerint az orvosi bizonyítékok megfelelő értékeléséhez vagy a szabályalkotó csoportnak kell orvosi szakértelemmel rendelkeznie, vagy olyan személyre kell hivatkoznia, aki igen. Ez a jelen ügyben nem történt meg, ami hivatali visszásságnak minősül. Következésképpen a szabályalkotó csoport nem értékelte a javaslat kísérleti projektekre gyakorolt egészségügyi hatásait.

16. Ami az összeférhetetlenség kérdését illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy az ombudsman feladata az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó hiteles hivatkozások kivizsgálása, mivel az ombudsman olyan vizsgálati hatáskörökkel rendelkezik, amelyekkel az átlagpolgárok nem rendelkeznek, és ezek a hatáskörök függetlenek és diszkrétek. A panaszos az összeférhetetlenségi helyzet konkrét példájaként az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatóságának szabályalkotó csoporttagjára hivatkozott. A panaszos véleménye szerint ennek a tagnak nyilatkoznia kellett volna arról, hogy az EASA szabályozási hatásvizsgálatához használt SAFE programot az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatósága egy 100%-ban tulajdonolt leányvállalatán keresztül kereskedelmileg hasznosítja (és végül azzá válik). Összefoglalva, a SAFE program fő ügyfelei a légitársaságok. A SAFE-nek az EASA szabályozási hatásvizsgálatában való használata széles körben előmozdította a SAFE-et. A panaszos a vonatkozó szabályalkotási eljárás konzultációs időszaka alatt nem férhetett hozzá a SAFE-hez, ami lehetővé tette volna számára, hogy bizonyítsa az EASA javaslatainak hiányosságait. A panaszos szerint az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatóságának nem állt kereskedelmi érdekében, hogy lehetővé tegye a panaszos számára annak bizonyítását, hogy a SAFE program segítségével nem biztonságosak az EASA javaslatai.

További fejlemények az ajánlást követően

17. A panaszos által a szabályalkotó csoport tagjainak képesítésével kapcsolatban kért információk formátumára vonatkozó pontosítások alapján (lásd a fenti 14. pontot) az ombudsman vizsgálati csoportja felvette a kapcsolatot az EASA-val, és felkérte, hogy vizsgálja felül az ombudsman ajánlására adott válaszát. Válaszul az EASA a következő információkat nyújtotta be, amelyeket továbbított a panaszosnak:

„Az egyes szakértők által rendelkezésre bocsátott kapcsolatfelvételi űrlapon szereplő információk alapján megállapítható, hogy

15 szakértő tekinthető légiközlekedési szakembernek:

• 5 fő dolgozik egy uniós tagállam szabályozó hatóságánál
• 9 az ipart és az érdekcsoportokat képviselő érdekelt felek számára dolgozik
• 1 nem adott meg konkrét információt;
• W.r.t. a több éves tapasztalathoz:
• Közülük tízen 10-30 év közötti szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
• Közülük hárman 30-40 év közötti szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
• 2 több mint 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik
• 1 nem adott meg konkrét információt”

18. Válaszul a panaszos kijelentette, hogy az EASA által szolgáltatott információk nem részleteztek semmilyen tudományos vagy orvosi képesítést. A panaszos ezért arra a következtetésre jutott, hogy az EASA vagy megtagadja a csoporttagok tudományos és orvosi képesítéseire vonatkozó részletek feltárását, vagy nem tudta megállapítani, hogy a csoporttagok rendelkeznek-e tudományos vagy orvosi képesítéssel. A panaszos véleménye szerint a jelen ügy szemlélteti, hogy az adatvédelmi jogszabályokat hogyan használják helytelenül a hivatali visszásságok elrejtésére.

Az ombudsman értékelése az ajánlást és a további fejleményeket követően

A szabályalkotó csoport tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozó információkról

19. Az ombudsman megjegyzi, hogy a szabályalkotó csoport tagjai által kitöltendő kapcsolatfelvételi űrlap tartalmaz egy rovatot, amely a következő információkat kéri: „Szakértelem a területen (Tüntesse fel néhány sorban korábbi tapasztalatait és az e technikai területen eltöltött évek számát. Ezenkívül fejezze ki a csoportok listájával, hogy korábban részt vett-e szabályalkotó csoportokban)”. Így nem követelmény, hogy a szabályalkotó csoport tagjai egyetemi vagy ahhoz hasonló végzettségükről tájékoztatást adjanak. Tekintve a kapcsolatfelvételi űrlap megfogalmazásának módját, teljesen logikus, hogy a szabályalkotó csoport tagjai csak a releváns tapasztalatukra vonatkozó információkat adják meg, amelyeket általában a szakmai tapasztalatra való hivatkozásként értelmeznek.

20. A fentiek alapján az ombudsman úgy véli, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy az EASA visszatartott volna bármilyen információt a szabályalkotó csoport tagjainak képesítéséről, de végül rendelkezésre bocsátotta a rendelkezésére álló információk összegzett és anonimizált összeállítását. Az ombudsman úgy véli, hogy az EASA ezzel elfogadta az ezzel kapcsolatos ajánlását.

21. Ami az ombudsman azon további megjegyzését illeti, amely arra ösztönzi az EASA-t, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon a szabályalkotó csoport tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozó információk közzétételével kapcsolatban, az ombudsman fenntartja azon véleményét, hogy a tagokra vonatkozó ilyen információk nyilvánosságra hozatala nagyobb bizalmat fog biztosítani a szabályalkotási folyamat eredményei iránt. Az ombudsman üdvözli, hogy az EASA kész tovább elemezni a kérdést, és meggyőződése, hogy olyan megoldást lehet találni, amely nem jár aránytalan adminisztratív terhekkel, és amelyet a szabályalkotó csoport tagjai nem érzékelnek negatívan. Az ombudsman arra ösztönzi az EASA-t, hogy elemezze a kérdést a személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat fényében, különösen a szakértők tekintetében, amely következetesen nagyobb átláthatóság felé halad a szóban forgó érdekek mérlegelése során, amikor a személyek közfeladatot látnak el [10]. Az ombudsman ezért megismétli a jelen ügyben folytatott vizsgálatát lezáró határozatban tett további megjegyzését, és felkéri az EASA-t, hogy a kérdés további elemzését követően tájékoztassa következtetéseiről.

A tudományos tanácsadás szerepéről

22. Mondanom sem kell, hogy az információk közzétételének proaktív megközelítése, amelyet az ombudsman további megjegyzése ösztönöz, csak az EASA számára ténylegesen rendelkezésre álló információkra vonatkozhat. E tekintetben az ombudsman kellően tudomásul veszi a panaszos aggodalmát a szabályalkotó csoportnak a tagok képzettségén alapuló szakértelmével kapcsolatban – olyan információkról van szó, amelyekkel az EASA láthatóan nem rendelkezik.

23. Amint az ajánlásában is szerepel, az ombudsman szerepe a jelenlegihez hasonló ügyekben annak ellenőrzése, hogy helyes és átlátható eljárásokat követtek-e el, és hogy nem történt-e nyilvánvaló értékelési hiba. Az érintett uniós intézménynek, hivatalnak, szervnek vagy ügynökségnek - ebben az esetben az EASA-nak - képesnek kell lennie arra, hogy teljes körű és könnyen érthető beszámolót nyújtson a megtett lépésekről és a szabályalkotási eljárásban részt vevő szervezetekről.^[11] E tekintetben az ombudsman fenntartja azon megállapítását, hogy az EASA részéről nem történt hivatali visszásság. Ez a megállapítás azon a következtetésen alapul, hogy a szóban forgó szabályalkotó csoport összetételére vonatkozó szabályokat betartották, és hogy a vonatkozó feladatmeghatározás megfogalmazása alapján a szabályalkotó csoportnak nem kellett közvetlen releváns tudományos vagy orvosi ismeretekkel rendelkező tagokkal rendelkeznie, hanem ezeket az ismereteket szükség esetén más csatornákon keresztül be kell építeni a szabályalkotó csoport munkájába.

24. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a jelen ügyben megfelelő eljárásokat követtek, és nem állapítható meg nyilvánvaló értékelési hiba, az ombudsmant nem győzte meg teljes mértékben az EASA azon érve, hogy a szabályalkotó csoportok összetételének meghatározásában betöltött szerepe arra korlátozódik, hogy megfelelő számú tagot válasszon ki a jelölt jelöltek közül, biztosítva az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét. Az EASA szerint a tagállamok és az érdekelt felek döntenek arról, hogy mely szakértők lennének a legalkalmasabbak arra, hogy hozzájáruljanak az EASA munkájához. Először is, az ombudsmant nem győzte meg az EASA azon érve, hogy a tagállamoknak és az érdekelt feleknek kell garantálniuk az EASA szabályalkotó csoportjainak szakértelmét. Másodszor, az ombudsman általános álláspontja szerint a szakértelem biztosítására felkért szakértői csoport összetételének nemcsak az érdekek szempontjából kell kiegyensúlyozottnak lennie, hanem figyelembe kell vennie a szükséges szakértelmet is. Ezért a bizottsági szakértői csoportok összetételére vonatkozó, folyamatban lévő saját kezdeményezésű vizsgálat [12] alakulásáig az ombudsman mérlegeli a külső szakértők által egyes uniós ügynökségek számára végzett munkával kapcsolatos kérdések vizsgálatát.

Az esetleges összeférhetetlenségek kezeléséről

25. Az ombudsman elismeri, hogy a polgárok EASA munkájába vetett bizalmának kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy a szabályalkotó csoport tagjai függetlenek legyenek és függetlennek is látszanak minden olyan harmadik fél befolyásától, amely indokolatlanul befolyásolhatja a szabályalkotási eljáráshoz való hozzájárulásukat. A szabályalkotó csoport tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy – különösen kereskedelmi érdekek befolyása nélkül – szabadon nyújthassák be észrevételeiket. E tekintetben az is fontos, hogy elkerüljük a függetlenség hiányának látszatát annak biztosítása érdekében, hogy az EASA megőrizze legitimitását a polgárok szemében.

26. Mindazonáltal az állítólagos összeférhetetlenségi helyzetnek bizonyos mértékben konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy az ombudsman hasznos vizsgálatot folytathasson az ügyben. Alapos elemzést követően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panaszban szereplő, az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos információk esetében nem ez a helyzet. A panaszos most olyan konkrét helyzetre hívta fel az ombudsman figyelmét, amelyet összeférhetetlenségi szempontból problémásnak tart. Mielőtt azonban az ombudsman megvizsgálhatná a kérdést, a vonatkozó aggályt közvetlenül az EASA tudomására kell hozni [13]. Az ombudsman ezért fenntartja azt a következtetését, hogy a panaszban szolgáltatott információk alapján a panaszos állításának és a kapcsolódó állításnak e vonatkozásával kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt. A panaszos közvetlenül az EASA-nál vetheti fel aggályait az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatóságának szabályalkotó csoporttagjával kapcsolatban; és abban az esetben, ha nem elégedett a kapott válaszokkal, lehetősége van arra, hogy külön panaszt nyújtson be az ombudsmanhoz.

Következtetés

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt:

Az EASA elfogadta az ombudsman azon ajánlását, hogy tájékoztassa a panaszost a szabályalkotó csoport tagjainak képesítéséről és szakértelméről.

Az EASA részéről nem merült fel hivatali visszásság a tudományos tanácsadásnak a szabályalkotási folyamatban betöltött szerepét illetően.

Az esetleges összeférhetetlenségek kezelésével kapcsolatban további vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszost és az EASA-t tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

Az EASA-nak fontolóra kell vennie, hogy határozatot fogadjon el a szabályalkotó csoportjai tagjainak képesítésére és szakértelmére vonatkozóan rendelkezésére álló információk közzétételéről, miután előzetesen tájékoztatta a tagként kijelölt személyeket erről a szándékáról.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. november 6.

 

[1] Az EASA 2012. szeptember 28-i 04/2012. sz. véleménye: „Végrehajtási szabályok a repülőgépekkel végzett kereskedelmi légi fuvarozásban alkalmazandó repülési és szolgálati időkorlátozásokra és pihenőidő-követelményekre vonatkozóan”, elérhető a következő internetcímen: http://www.easa.europa.eu/agency-measures/docs/opinions/2012/04/EN%20to%20Opinion%2004-2012.pdf

[2] A "jogalkotási eljárás" az EASA által a vélemény kiadására alkalmazott strukturált eljárás. A „jogalkotási eljárást” az EASA igazgatótanácsának 2007. június 13-i MB/8/07 határozata határozta meg. Az EASA „jogalkotási eljárását” 2012. március 13-án módosította az igazgatótanács 01-2012. sz. határozata. Lásd: https://easa.europa.eu/management-board/docs/management-board-meetings/2012/01/EASA%20MB%20Decision%2001-2012%20Revised%20MB%20Decision%20RM%20Process%20.pdf

[3] EASA feladatmeghatározás, OPS.055 a) & b) 2009. november 20., 1. pont. Elérhető a következő internetcímen:

http://www.easa.europa.eu/rulemaking/docs/tor/ops/EASA-ToR-OPS.055(a)_OPS.055(b)-00-20112009.pdf

[4] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman ajánlásának teljes szövegét, amely a következő címen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/draftrecommendation.faces/en/54686/html.bookmark

[5] Lásd az EASA igazgatótanácsának 08-2007. sz. határozatával elfogadott EASA szabályalkotási eljárás 4. cikkének (5) bekezdését (amely a szóban forgó szabályalkotási eljárás idején alkalmazandó).

^[6] az EASA személyzetére vonatkozó magatartási kódex 2. cikke, elérhető a következő internetcímen: http://easa.europa.eu/system/files/dfu/docs-quality-PO.HR.00180_Code-of-Conduct-for-the-staff-of-EASA.pdf

[7] a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet 2. cikkének a) pontját,

„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (a továbbiakban: érintett) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő hivatkozással.

[8] A 45/2001/EK rendelet 8. cikkének b) pontja

[9] http://easa.europa.eu/system/files/dfu/rulemaking-docs-procedures-and-work-instructions-FO.RPRO.00028---Contact-details-of-candidate-for-rulemaking-group.pdf

[10] Lásd például a C-615/13. P. sz. ClientEarth és PAN Europe kontra EFSA ügyben 2015. július 16-án hozott ítéletet.

[11] Lásd az ombudsman 875/2011/JF ügyben hozott határozatát.

[12] OI/6/2014/NF, www.ombudsman.europa.eu/hu/cases/caseopened.faces/hu/54293/html.bookmark

[13] Az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése szerint a panaszt az érintett intézményekhez és szervekhez intézett megfelelő közigazgatási eljárásoknak kell megelőzniük.