Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Keresés a vizsgálatok között

Szöveg keresés

Dokumentum típus

Érintett intézmények

Rendezés típusa

Ügyszám

Nyelv

Időszak

Kulcsszó

Vagy próbálkozzon régi kulcsszavakkal (2016 előttiekkel)

Polgárok Európája

1 - 20 az 359 találatból

A 21/2016/JAP ügyben hozott határozat összefoglalása azzal kapcsolatban, hogy az EU Tanácsa nem adott hozzáférést az Európai Ügyészség létrehozásáról és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (EUROJUST) szóló rendeletjavaslatokra vonatkozó jogi véleményekhez - 21/2016/JAP. sz. ügyben hozott határozata

Csütörtök | 07 március 2019

Az ügy azzal foglalkozott, hogy az Európai Unió Tanácsa megtagadta a teljes körű hozzáférés megadását az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (EUROJUST) szóló rendeletekre irányuló jogalkotási javaslatokról szóló jogi véleményekhez.

Az ombudsman vizsgálata folyamán a Tanács beleegyezett abba, hogy a négy dokumentum közül kettőt nyilvánosságra hozzon, de a fennmaradó két dokumentumot továbbra sem volt hajlandó teljes egészében közzétenni, bár a részleges hozzáférést megadta.

Az ombudsman belátja, hogy a jogi vélemények teljes körű közzétételének megtagadását az indokolta, hogy ez hátrányosan befolyásolná a jogi tanácsadás és bírósági eljárások védelmét. Ezért hivatali visszásság megállapítása nélkül zárja le az ügyet, de arra kéri a Tanácsot, hogy az idő múlásának fényében vizsgálja felül az elutasítást.

Decision in case 1455/2015/JAP on the conditions at a test centre for a selection competition organised by the European Personnel Selection Office

Kedd | 07 november 2017

The case concerned the European Personnel Selection Office’s (EPSO) handling of a complaint about the conditions at a test centre for a selection competition for EU civil servants. The complainant had been assigned a computer beside the entrance door, and claimed the disruption caused by people entering and leaving the room negatively affected her performance. Her attempts to have her concerns dealt with by staff at the test centre were unsuccessful and she subsequently complained to EPSO. Dissatisfied with how EPSO dealt with her complaint, she then turned to the Ombudsman.

The Ombudsman inquired into the issue and requested that EPSO look into the complaint more thoroughly. The Ombudsman’s inquiry team also met with representatives from EPSO and the contractor responsible for managing the tests, and visited a test centre at EPSO’s headquarters. The Ombudsman concluded that, overall, further inquiries in this case were not justified; however, she made a number of suggestions for improvement to EPSO.

Decision in case 515/2016/JAP on the European Asylum Support Office’s probationary assessment of a temporary agent

Péntek | 28 április 2017

The case concerned the assessment of the probationary period of a temporary agent at the European Asylum Support Office (‘EASO’). The complainant, who was dismissed at the end of her probationary period, argued that there were a number of procedural shortcomings in her assessment. Moreover, the EASO failed to reply to her complaints made under the EU Staff Regulations.

The Ombudsman inquired into the issue and requested the EASO to reply to the complaints. She found that the EASO had taken the necessary steps to ensure an impartial assessment of the complainant’s probationary period and had respected the complainant’s right to be heard before taking the final decision on her further employment. The Ombudsman thus closed the case.

Decision in case 1093/2016/JAP concerning the European Commission’s failure to reply to correspondence about problems with the submission of a grant proposal

Csütörtök | 01 december 2016

The case concerned the Commission’s failure to reply to the complainant’s messages concerning its difficulties with the submission of a grant proposal. Due to technical problems, the complainant was not able to apply through the Commission’s system PRIAMOS. Instead, it submitted its proposal by e-mail, which remained unanswered.

The Ombudsman inquired into the issue and asked the Commission to reply. In its reply, the Commission apologised for not having replied earlier. It said that it could not accept the complainant’s e-mail application because the system had functioned properly and the Commission had not been able to identify any attempts by the complainant to send the proposal via PRIAMOS before the deadline.

Az európai ombudsman határozata a háromoldalú egyeztetések átláthatóságáról szóló OI/8/2015/JAS stratégiai vizsgálatát követően megfogalmazott javaslatokról - OI/8/2015/JAS. sz. ügyben hozott határozata

Kedd | 12 július 2016

Ez a stratégiai vizsgálat az uniós jogalkotási folyamat egyik fontos informális részének, nevezetesen a „háromoldalú egyeztetéseknek” az átláthatóságával foglalkozik.

A jogszabályokat az Európai Bizottság javaslata nyomán az EU két jogalkotó szerve, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hozza meg. E folyamat során a két társjogalkotó a Bizottság közreműködésével gyakran tárgyal az ún. háromoldalú egyeztetések keretében, amelyek a három érintett intézmény közötti informális találkozók formájában zajlanak. A háromoldalú egyeztetés során a Parlament és a Tanács arra törekszik, hogy a kiinduló álláspontjuk alapján megállapodásra jussanak egy közös szövegről, amelyről azután a hivatalos jogalkotási eljárás keretében szavaznak. A háromoldalú egyeztetés nagyon hatékonynak bizonyult az ilyen megállapodások elérésében, és ma már a legtöbb jogszabály elfogadása így történik.

Az Európai Unió képviseleti demokrácia, ahol a polgároknak joguk van ahhoz, hogy a képviselőiket elszámoltassák a nevükben meghozott politikai döntésekkel. A polgároknak ahhoz is joguk van, hogy részt vegyenek az uniós demokratikus folyamatban. A háromoldalú egyeztetések átláthatósága meghatározó e jogok érvényesülésének biztosításában és az EU által meghozott jogszabályok legitimizálásában. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a demokratikus jogok tényleges gyakorlásának egyik előfeltétele, hogy az uniós polgárok megismerhessék a jogalkotási intézkedéseket alátámasztó szempontokat.

Bár az uniós jogalkotási folyamat általában meglehetősen átlátható – sok tagállaméval összehasonlítva is –, a folyamatnak ez a része kérdéseket vetett fel a háromoldalú egyeztetési folyamat eredményességének és átláthatóságának egyensúlyával kapcsolatban.

Az európai ombudsman mindezek fényében stratégiai vizsgálatot indított. Megvizsgálta, hogy mikor és milyen információkat és dokumentumokat kellene proaktívan hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára ahhoz, hogy a polgárok élhessenek a jogaikkal.

A háromoldalú egyeztetések átláthatósága az uniós jogalkotás legitimitásának egyik alapvető eleme. A polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a jogalkotási folyamat e döntő szakaszában ellenőrizzék a képviselőik teljesítményét. A polgároknak emellett a háromoldalú egyeztetéseken tárgyalt témákról is tájékoztatást kell kapniuk ahhoz, hogy hatékonyan részt vehessenek a jogalkotási folyamatban.

Az ombudsman üdvözli a háromoldalú egyeztetések átláthatósága terén eddig elért előrehaladást; mindazonáltal azt javasolja, hogy a három intézmény tegye nyilvánosan hozzáférhetővé az alábbi dokumentumokat és információkat: a háromoldalú egyeztetések időpontja, a három intézmény kiinduló álláspontja, a háromoldalú egyeztetések általános napirendje, a „négyhasábos” dokumentumok, a végleges kompromisszumos szövegek, a háromoldalú egyeztetésekről nyilvánosságra hozott feljegyzések, az érintett politikai döntéshozók listája és lehetőség szerint a tárgyalások során benyújtott egyéb dokumentumok listája. Mindezeket egy könnyen használható, közérthető formájú közös adatbázisban kell hozzáférhetővé tenni. Bár a dokumentumok némelyikét már a háromoldalú egyeztető tárgyalások folyamán is hozzáférhetővé lehetne tenni, az intézmények a köz érdekében szükségesnek találhatják, hogy bizonyos dokumentumtípusokhoz csak a tárgyalások lezárulta után biztosítsanak proaktív nyilvános hozzáférést.