FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Határozat az Európai Bizottság sajtótermében használt kétnyelvű vizuális identitásával kapcsolatos 478/2014/PMC ügyben

Az ügy a Bizottság vizuális arculati logójára vonatkozott, amelyet 2012 óta használnak brüsszeli sajtótermében. A panaszos véleménye szerint az angol és a francia nyelv kizárólagos használata a vizuális azonosító logóban nyelvi alapon történő megkülönböztetésnek minősül.

Az EU jelenlegi nyelvi rendszere magában foglalja az egyes polgárok azon jogát, hogy saját nyelvükön kommunikáljanak az uniós intézményekkel, valamint az ehhez kapcsolódó azon jogot, hogy az adott nyelven választ kapjanak. Az e nyelvi rendszerre irányadó elvek a kommunikáció egyéb formáira, például a kiadványokon és weboldalakon keresztül történő kommunikációra is vonatkoznak. Ilyen körülmények között a nyelvhasználatbeli különbségtételnek objektíven indokoltnak kell lennie. Ami a jelen ügy objektív igazolását illeti, az ombudsman egyetért azzal, hogy technikailag nem lehetséges az „Európai Bizottság” kifejezést 24 nyelven megjeleníteni a televízió képernyőjén, sem a beszélő alatt, sem mellette vagy mögötte.

Ami azt a kérdést illeti, hogy a Bizottság választhatott volna-e kettőnél több nyelvet, az ombudsman úgy véli, hogy észszerű volt, hogy a Bizottság csak két nyelvet választott. A használandó nyelvek számának megválasztása annak megítéléséhez vezet, hogy több mint két nyelv elfogadhatatlan módon zavarná-e a vizuális képet. Az a tény, hogy más nyelvkombinációk is észszerű választásnak minősülhetnek, nem jelenti azt, hogy az angol és a francia nyelv választása nem volt észszerű.

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által választott politika objektíven indokolt volt. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy az, hogy a Bizottság új vizuális arculati logót vezetett be brüsszeli sajtótermében, nem minősül hivatali visszásságnak.

A panasz előzményei

1. A panaszos – a német nyelv használatát népszerűsítő egyesület – 2012 közepén felvette a kapcsolatot a Bizottsággal a sajtótájékoztató termében használt, újonnan bevezetett vizuális arculati „logókkal” kapcsolatban. Megjegyzi, hogy a konferenciaterem háttere és a felszólaló pultja csak az „Európai Bizottságra” (angolul) és a „Bizottság Européenne”-re (franciául) utal. Azzal érvelt, hogy ez nyelvi megkülönböztetésnek minősül, és ellentétes az uniós joggal. A panaszos ezért arra kérte a Bizottságot, hogy térjen vissza egy olyan vizuális identitáshoz, amely nyelvsemleges, vagy legalábbis magában foglalja a német nyelvet.

2. A Bizottság azt válaszolta, hogy 2012 elején új vizuális arculatot vezetett be, beleértve egy új logót is, azzal a céllal, hogy növelje annak láthatóságát. Ami az új logónak a brüsszeli sajtótájékoztatótermében való használatát illeti, el kellett döntenie, hogy mely nyelvi változatokat használja. Mivel az olvashatóság miatt nem lehetett az EU valamennyi hivatalos nyelvét használni, a Nemzetközi Sajtószövetséggel együttműködve az angol és a francia változatot választotta, mivel ez a két nyelv a Bizottság sajtótájékoztatóin használt munkanyelv.

3. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy az újságírók használhatják a német logót a televíziós interjúkban, mivel a logók más nyelveken is elérhetők a biztosok vagy a Bizottság szóvivőinek televíziós interjúihoz. Ezenkívül a Bizottság számos tagja rendszeresen használja a német nyelvet az interjúk és beszédek során. Emellett a biztosokat és a Bizottság szóvivőit a Bizottság tagállami képviseletein a nemzeti televíziós csatornák is meghallgathatják az adott ország nyelvén készült vizuális logó előtt.

4. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy véleménye szerint a német sajtótudósítók nem érzik úgy, hogy ez a nyelvi rendszer hátrányosan érintené őket. A Bizottság felhívta a panaszos figyelmét az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató brüsszeli ágának vizuális identitására, amely csak angol nyelven így szól: „ARD– German Broadcasting Centre Brussels – Member of the EBU-UER”.

5. A panaszos nem volt elégedett a Bizottság ´s álláspontjával, és részletesebb levélváltást folytatott a Bizottsággal, amelyben különböző érveket és kérdéseket terjesztett elő. Mivel egyes érvekre és kérdésekre nem érkezett válasz, a panaszos 2014 márciusában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman előzetes következtetése az volt, hogy a Bizottság által a panaszosnak adott válaszok nem tértek ki teljes mértékben a panaszos által feltett valamennyi kérdésre.[1] Ezért vizsgálatot indított, és kikérte a Bizottság véleményét a következő állítással és állítással kapcsolatban.

Állítás:

A Bizottság brüsszeli sajtótermében használt vizuális identitás ellentétes az uniós joggal, és hátrányosan megkülönbözteti az EU-ban használt nyelvek többségét.

Igénypont:

A Bizottságnak a sajtótájékoztatói során nyelvsemleges vizuális identitást kell használnia, vagy legalább a német nyelvet is be kell vonnia.

Illegális és diszkriminatív vizuális identitásra vonatkozó állítás a Bizottság sajtótermében

Az ombudsman elé terjesztett érvek

7. Véleményében a Bizottság további magyarázatokkal szolgált a sajtótájékoztató termében használt új vizuális arculat bevezetésének indokairól. Kifejtette, hogy a sajtókonferencia-terméről készült videofelvételt vagy képet megtekintő nézők hatékony logó nélkül nem tudják összekapcsolni a sajtókonferencia-termet a Bizottsággal. Hangsúlyozta, hogy ha csak a logó vizuális részét tüntetné fel (név nélkül), a nézők nem értenék meg, hogy a sajtókonferenciára a Bizottságnál kerül sor. Egyértelmű, hogy a TV-képkeretek térbeli korlátain belül nem lehetséges a Bizottság logójának mind a 24 nyelvi változatát megjeleníteni a felszólaló mellett vagy mögött.

8. Hozzátette, hogy alternatív megoldás lenne, ha a Bizottság logójának mind a 24 nyelvi változatát megjelenítenék a háttérben elszórtan. Hozzátette azonban, hogy ez a megoldás nem oldaná meg a panaszos aggályait, mivel a fókuszált képkeret nyelvi változata legtöbbször olyan nyelv lenne, amelyet Európa-szerte sok néző nem értene.

9. A panaszos ´ konkrét kérdéseire válaszolva a Bizottság kijelentette, hogy munkája során az 1/1958 rendelettel [2] összhangban jár el, amely az Európai Unió intézményei által használt nyelveket meghatározó jogi szöveg. Az 1/1958 rendelet kimondja, hogy az 1. cikkében említett mind a 24 nyelv „az intézmények hivatalos nyelve és munkanyelve”. A Bizottság azt is kijelentette, hogy tiszteletben tartja az Unió nyelvi sokszínűségét és a megkülönböztetésmentesség elvét [3]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság minden körülmények között köteles lenne minden hivatalos nyelvet használni.

10. Ami az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott azon jogot illeti, hogy az Unió bármely hivatalos nyelvén írásban forduljanak az intézményekhez, és ugyanazon a nyelven kapjanak választ [4], a Bizottság megjegyezte, hogy ez a jog csak az írásbeli levelezésre, azaz az intézmények által készített, küldött vagy kapott „dokumentumokra” vonatkozik. A sajtókonferencia-terem logója ebben az értelemben nem tekinthető dokumentumnak.

11. A Bizottság tisztázta, hogy a Nemzetközi Sajtószövetséggel kötött megállapodása nem szolgál jogalapként a sajtókonferencia-terem nyelvhasználati szabályaihoz. A Bizottság egyszerűen arra törekedett, hogy a Nemzetközi Sajtószövetséggel való párbeszéd megkezdésével bizonyítsa jóindulatát azáltal, hogy döntése meghozatalakor figyelembe veszi a legfontosabb érdekelt felek kívánságait.

12. Ami a panaszos arra vonatkozó kérdését illeti, hogy ki és mikor döntött az új vizuális azonosító logóról, a Bizottság kifejtette, hogy azt audiovizuális szakértőkkel együtt fejlesztették ki, és 2012-ben megállapodtak a Bizottság Protokollszolgálatával [5]. Ezenkívül a határozat a Bizottság ´s sajtókonferencia-termének irányításáért felelős Kommunikációs Főigazgatóság szolgálati szintű operatív döntésének eredménye.

13. A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos fenntartotta állítását, és azzal érvelt, hogy a Bizottság által az 1/1958 rendelet [6] 6. cikkével összhangban elfogadott különös szabályok hiányában az említett rendelet 1. cikke teljes mértékben alkalmazandó.[7] A panaszos hozzátette, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája [8] 41. cikkének (4) bekezdése magában foglalja az uniós intézményekkel az Unió valamennyi hivatalos nyelvén folytatott szóbeli kommunikáció jogát.

14. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság vizuális identitásának annak az 500 millió uniós polgárnak az igényeit kell kielégítenie, akik a televíziójuk előtt ülnek, nem pedig néhány tucat brüsszeli újságíróét.

15. A panaszos ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság logójában szereplő név, ha nem is az összes hivatalos nyelven, de legalább a legelterjedtebb nyelveken szerepeljen. A panaszos analógia útján hivatkozott az ombudsman 1487/2005/GG sz. ügyben készített különjelentésére, amelyben az ombudsman azt javasolta, hogy a Tanács elnökségének honlapján használt nyelvek számának korlátozása érdekében az alkalmazandó nyelvek kiválasztásakor a legszélesebb körben beszélt hivatalos nyelveket, így a németet is figyelembe kell venni.

16. Végezetül a panaszos azt állította, hogy a Bizottság azon állítása, miszerint a határozatot "szolgálati szinten"hozták meg, nem ad választ a kérdésére, és nem teszi lehetővé számára annak megértését, hogy a Bizottság mely konkrét szolgálatai hozták meg a határozatot, és mely konkrét időpontban.

Az ombudsman értékelése

17. Az ombudsman eredetileg azért indított vizsgálatot e panasszal kapcsolatban, hogy a panaszos különböző érvei és kérdései alapján átfogóbb magyarázatot kapjon a Bizottságtól az üggyel kapcsolatban.

18. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság mostanra kellően részletes magyarázatot adott arra a döntésére vonatkozóan, hogy új vizuális arculati logót vezet be brüsszeli sajtótájékoztatótermében, beleértve azt is, hogy mikor és ki hozta meg ezt a döntést - a döntést 2012-ben a Kommunikációs Főigazgatóság szolgálatai hozták meg. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panasz e vonatkozása megoldódott.

19. A lényegi kérdés azonban az, hogy a Bizottság sajtótermének logójáról szóló határozat hivatali visszásságnak minősül-e, mivel a logót csak angol és francia nyelven tüntetik fel. Az ombudsman rámutat arra, hogy szilárdan elkötelezett az uniós intézmények többnyelvűségének elve mellett, mivel ez az egyik olyan mechanizmus, amellyel az EU kinyilvánítja saját demokratikus hitelességét. Többnyelvűségre van szükség az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének végrehajtásához, amely kimondja, hogy „ez a szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”. Ugyanez vonatkozik a Szerződés 10. cikkének (3) bekezdésére is, amely szerint „minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.” Többnyelvűség nélkül az európai polgárok nem tudják teljes mértékben megérteni az EU és intézményeinek munkáját, és így nem tudnak teljes mértékben részt venni abban, ami polgárként az egyik alapvető joguk.

20. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a többnyelvűség – amellett, hogy hasznos szerepet játszik annak biztosításában, hogy a polgárok megértsék az intézményeket és kommunikáljanak velük – önmagában is értékkel bír. Ezt a belső értéket az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése is elismeri, amely többek között kimondja, hogy az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, és biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és gyarapítását”.

21. Ezért az ombudsman küldetésének része, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen azokban az esetekben, amikor az uniós intézmények nem tartják tiszteletben az Unió nyelvi sokszínűségét és a nyelvi megkülönböztetésmentesség elvét.

22. Az ombudsman véleménye szerint az intézményekkel saját nyelven történő kommunikációhoz való jog [9], valamint az 1/1958 rendelet azon rendelkezései, amelyek meghatározzák, hogy mely dokumentumokat és kiadványokat kell az EU valamennyi hivatalos nyelvén elkészíteni (például rendeletek és egyéb általánosan alkalmazandó dokumentumok, valamint az Európai Unió Hivatalos Lapja), egy mindenre kiterjedő nyelvi rendszer létrehozását célozzák a lényegi információk uniós polgárokkal való közlésére vonatkozóan. Az ilyen nyelvhasználatot szabályozó elvek a kommunikáció más formáit, például a kiadványokon és weboldalakon keresztül történő kommunikációt is szabályozzák. Ilyen körülmények között a nyelvek használata közötti bármilyen különbségtételnek objektíven indokoltnak kell lennie.

23. Ami a jelen ügy objektív igazolását illeti, az ombudsman egyetért azzal, hogy technikailag nem lehetséges az „Európai Bizottság” kifejezést 24 nyelven megjeleníteni a televízió képernyőjén, sem a beszélő alatt, sem mellette vagy mögötte. Ha a Bizottság ezt megkísérelné, a nyomtatott szöveg túl kicsi lenne ahhoz, hogy a tévénézők elolvashassák. Ami azt a kérdést illeti, hogy a Bizottság választhatott volna-e több nyelvet, az ombudsman úgy véli, hogy észszerű volt, hogy a Bizottság csak két nyelvet választott. Lényegében a használandó nyelvek számának megválasztása annak megítéléséhez vezet, hogy a kettőnél több nyelv használata zavarná-e a vizuális képet. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság ítélethozatali felhívásával kapcsolatban nem merült fel nyilvánvaló értékelési hiba. Ami azt a kérdést illeti, hogy e két nyelvnek a francia és az angol nyelvtől eltérő nyelvnek kellett volna-e lennie, az ombudsman úgy véli, hogy észszerű lett volna, ha a Bizottság különböző nyelvkombinációkat választott volna, például az angolt és a németet, a franciát és a németet, vagy a franciát és a hollandot. Pusztán az a tény azonban, hogy más nyelvkombináció is észszerű választás lehetett volna, nem jelenti azt, hogy az angol és a francia nyelv választása nem volt észszerű.

24. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottság sajtótermében elhelyezett vizuális azonosító logót, amennyiben azt az EU egész területén a televízióban sugározzák, az EU egész területén újságokban nyomtatják vagy online teszik közzé, olyan releváns információk és magyarázatok kísérik, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy a logót a vizuális logó nyelvétől függetlenül társítsák a Bizottsághoz.

25. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a Bizottság sajtótermében a vizuális identitás logója a megfelelő ügyintézés elveinek megsértése nélkül éri el célját.

26. Továbbá, amint arra a Bizottság az ombudsman vizsgálatát megelőző levelezésében rámutatott, a Bizottság azt is lehetővé teszi, hogy a Bizottság tagállami képviseletein tartott sajtótájékoztatók során a német és más hivatalos nyelveket használja vizuális logójában.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Bizottság arculati logójának a brüsszeli sajtótájékoztatón való elhelyezéséről szóló határozat nem minősül hivatali visszásságnak.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2016. március 31.

A 478/2014/PMC panaszról szóló határozat végleges angol nyelvű változata

 

[1] A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott azzal az érvvel, hogy vizuális identitása, amely jelenleg csak francia és angol nyelvet használ, sérti az uniós jogot, különösen az EUSZ 3. cikkét és az Alapjogi Charta 22. cikkét, valamint az uniós intézmények nyelveiről szóló 1/58 rendeletet. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem fejtette ki i. határozatának jogalapját, ii. ki hozta meg a vonatkozó határozatot, mely időpontban, és iii. mely konkrét rendelkezések vonatkoznak rá.

[2] Az Európai Unió által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1/58. sz. rendelet (HL 1958. L 17., 385. o.).

[3] Lásd az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdését és 22. cikkét.

[4] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. cikke, a Charta 41. cikkének (4) bekezdése és az 1/58 rendelet 2. cikke.

[5] A Protokollszolgálat feladata a tagállamok és harmadik országok Bizottságba látogató hivatalos méltóságainak fogadása.

[6] Az 1/1958 rendelet 6. cikke kimondja, hogy az uniós intézmények eljárási szabályzatukban meghatározhatják, hogy meghatározott esetekben melyik nyelvet kell használni.

[7] Az 1. cikk meghatározza az EU hivatalos nyelveit.

[8] A Charta 41. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy bárki a Szerződések valamely nyelvén írhat az Unió intézményeinek, és ugyanazon a nyelven kell választ kapnia.

[9] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. cikke, a Charta 41. cikkének (4) bekezdése és az 1/1958 rendelet 2. cikke.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!