Az ügy arra vonatkozott, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvános hozzáférést a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó közvetett földhasználat-változásról szóló hatásvizsgálati jelentés tervezeteihez. A dokumentumok hozzáférhetővé tételét azzal az indokkal utasították el, hogy az sértené a Bizottság döntéshozatali eljárását. A panaszos – egy szervezetcsoport – úgy vélte, hogy hozzáférést kell biztosítani számára az általa kért dokumentumokhoz.

Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt. Megjegyzi, hogy 2015 szeptemberében a Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2015/1513 irányelvet. Ez az irányelv a Bizottság jogalkotási javaslatán alapult, amelyhez csatolták a hatásvizsgálati jelentést, amelynek tervezetei a jelen ügy tárgyát képezték. Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy ezen új körülmények fényében a Bizottság biztosítson nyilvános hozzáférést a kért dokumentumokhoz. A Bizottság ezzel nem értett egyet, arra hivatkozva, hogy részéről nem történt hivatali visszásság. Felkérte azonban a panaszost, hogy az új körülmények fényében nyújtson be új kérelmet a dokumentumokhoz való hozzáférés iránt. A panaszos később arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti új kérelmet követően a Bizottság hozzáférést biztosított az általa kért dokumentumokhoz. Az ombudsman ezért azzal a megállapítással zárta le az ügyet, hogy a panasszal kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak. Rámutatott arra is, hogy az ombudsmannak jogában áll felkérni egy intézményt, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyben az ombudsman megoldási javaslatára adott válaszában vegye figyelembe az arra vonatkozó új érveket, hogy miért kell egy dokumentumot közzétenni.

Az ügy egy olyan bizottsági munkacsoport tagjait érintő állítólagos összeférhetetlenségre vonatkozott, amelynek feladata az elektromágneses mezők egészségre gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatos tudomány felülvizsgálata volt. Az ombudsmanhoz benyújtott panasz azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően, hogy a munkacsoportban részt vevő tudósok esetében fennáll-e összeférhetetlenség.

Az ombudsman érdeklődött a kérdés iránt. Meggyőződése, hogy a Bizottság megfelelően megvizsgálta az ügyet, és hogy a tudósoknak nincsenek ellentétes érdekeik. A Bizottság tehát nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman azonban megállapította, hogy a Bizottság eljárásai javíthatók, és javaslatokat tett a javításra.

Az ügy a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó húsz kérelem engedélyezése során tapasztalt késedelmekre vonatkozott. A panaszosok több alkalommal is tájékoztatták a Bizottságot aggályaikról. Véleményük szerint a Bizottság magyarázatai és a tartós késedelmek elfogadhatatlanok voltak. Ezért a panaszosok az ombudsmanhoz fordultak.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a húsz kérelmet érintő késedelmek nem voltak indokoltak. A vizsgálat során a Bizottság az összes függőben lévő kérelemmel foglalkozott. Az ombudsman azonban arra a következtetésre jutott, hogy a késedelmek inkább rendszerszintű problémát tükröztek, mintsem az adott engedélyezési kérelmekre jellemző ügyekből eredtek. A vizsgálat lezárásakor az ombudsman megállapította, hogy a késedelmek a Bizottság részéről hivatali visszásságnak minősülnek.

Az ügy a fogászati amalgám és alternatívái biztonságosságáról és teljesítőképességéről véleményt készítő bizottsági tudományos munkacsoport állítólagos összeférhetetlenségére vonatkozott. Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és a szóban forgó ügyben nem állapított meg hivatali visszásságot a munkacsoport tagjai függetlenségének és alkalmasságának Bizottság általi értékelése tekintetében.

Az ombudsman megragadta az alkalmat, hogy észrevételeket tegyen az ügy bizonyos általánosabb szempontjaival kapcsolatban. Az ombudsman hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Bizottság tudományos bizottságaival együttműködő szakértők által nyújtott tudományos tanácsadás független és objektív legyen. Még az a felfogás is nagyon káros lehet, hogy az ilyen tudományos szakvélemények nem függetlenek és objektívek. A Bizottságnak ezért nemcsak azt kell biztosítania, hogy az ilyen tudományos szakvélemények teljes mértékben függetlenek és teljes mértékben objektívek legyenek ,, hanem azt is, hogy az ilyen szakvélemények függetlenségével és objektivitásával kapcsolatos minden észszerű kétség eloszlik.

Az ombudsman ezért fontosnak tartja, hogy a Bizottság nagyon megbízható eljárásokat vezessen be, amelyek biztosítják, hogy a szakértők minden érdeküket kinyilvánítsák. A Bizottságnak mindezeket az érdekeket gondosan meg kell vizsgálnia. Ezeket az eljárásokat a lehető legátláthatóbb módon kell végrehajtania. Az ombudsman ezért határozottan üdvözli, hogy a Bizottság jelenleg dolgozza ki a tagok, külső szakértők és a tudományos bizottságok tevékenységében részt vevő ad hoc szakértők érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó iránymutatásokat, amelyek célja, hogy átlátható módon elmagyarázzák, hogyan történik a szakértők érdekeinek értékelése. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a szövegezés és a végleges iránymutatások előrehaladásáról.

A panaszos, a GM-Free Cymru, egy walesi nyomásgyakorló csoport, amely azért kampányolt, hogy Wales mentes legyen a géntechnológiával módosított növényektől, részt akart venni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a glifozát gyomirtó szer (a forgalmazott „Roundup” gyomirtó szer hatóanyaga) uniós jóváhagyásának megújításáról szervezett nyilvános konzultációban. Miután panaszt tett az EFSA-nál a nyilvános konzultációs eljárás összetettsége miatt, a panaszos az ombudsmanhoz fordult. Azt állította, hogy a nyilvános konzultációs eljárás nem volt felhasználóbarát, mivel előírta 1) az elektronikus sablon kötelező használatát, valamint 2) a felelősségkizáró nyilatkozat aláírását annak érdekében, hogy megkapja a referens tagállam megújító értékelésről szóló jelentésének másolatát. A panaszos azzal érvelt, hogy ezek a követelmények visszafogják a nyilvánosság részvételét, és hogy az EFSA célja a nyilvánosság részvételének minimalizálása, nem pedig maximalizálása volt.

Az ombudsman kikérte az EFSA véleményét a panasszal kapcsolatban. Az EFSA ezt követően azonnali intézkedéseket hozott a vonatkozó nyilvános konzultációs eljárás egyszerűsítése érdekében. Az EFSA mindenekelőtt törölte azt a követelményt, hogy az észrevételek benyújtása előtt minden feltételt el kell fogadni, és pontosításokat illesztett be arra vonatkozóan, hogy a sablont (amelyet korábban egy külön útmutató dokumentum tartalmazott) hogyan kell közvetlenül a sablonba kitölteni.

Az ombudsman üdvözölte az EFSA által hozott intézkedéseket, és megállapította, hogy az EFSA rendezte a felelősségkizáró nyilatkozat aláírásának kérdését. A sablon kötelező használatát illetően az ombudsman megállapította, hogy az EFSA rugalmasságot tanúsított, és bízott abban, hogy a jövőben is ezt fogja tenni.

A vizsgálat a PIP mellimplantátumok eltávolításának kockázatairól szóló jelentés elkészítésére felkért európai bizottsági tudományos bizottság egyik tagjának állítólagos összeférhetetlenségére vonatkozik.

2010-ben fedezték fel, hogy egy francia orvostechnikai eszközökkel foglalkozó vállalat (PIP) 2001 óta illegálisan gyártott és értékesített ipari minőségű szilikonból készült mellimplantátumokat orvosi minőségű szilikon helyett. A PIP-botrány a PIP-implantátumok betiltásához és egy PIP-vezető bebörtönzéséhez vezetett. Becslések szerint világszerte 400 000 nő esett a PIP-botrány áldozatául.

2012-ben az Európai Bizottság felkérte az új és újonnan azonosított kockázatok tudományos bizottságát, hogy készítsen jelentést a PIP-implantátumok biztonságosságáról, különös tekintettel arra, hogy a Bizottságnak javasolnia kell-e a PIP-implantátumok megelőző sebészeti eltávolítását.

A panaszos, a PIP-botrány áldozatait képviselő nem kormányzati szervezet elégedetlen volt a tudományos bizottság 2014. évi jelentésében foglalt különböző következtetésekkel. Azt állította, hogy a Bizottság tudományos bizottságát segítő munkacsoport egyik tagja esetében összeférhetetlenség áll fenn, és nem lett volna szabad részt vennie a jelentés elkészítésében. Ezért a jelentés visszavonását kérte. A jelen vizsgálat kizárólag az állítólagos összeférhetetlenség kérdésével foglalkozik. Nem foglalkozik a jelentés tudományos következtetéseivel.

Az ombudsman megvizsgálta az állítólagos összeférhetetlenség kérdését, és megállapította, hogy az érintett szakértő kezdetben nem jelentette be valamennyi érdekeltségét. Amikor azonban a Bizottság arra kérte, hogy nyújtsa be azokat a releváns információkat, amelyek alátámasztják, hogy nem áll fenn összeférhetetlensége, ezt meg is tette. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság az újonnan benyújtott információk vizsgálatát követően helyesen állapította meg, hogy a szakértő esetében nem áll fenn összeférhetetlenség.

Az ombudsman azonban úgy ítélte meg, hogy a panaszosnak igaza volt, amikor megállapította, hogy a Bizottság kezdetben nem rendelkezett a szakértő függetlenségének megítéléséhez szükséges információkkal. Az ombudsman ezért javaslatokat tett annak javítására, hogy a Bizottság hogyan gyűjti és elemzi ezeket az információkat.

Az ügy a hepatitis A és hepatitis B elleni vakcinára vonatkozó, az EMA birtokában lévő számos klinikai vizsgálati jelentéshez való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. Az EMA hozzáférést biztosított a dokumentumokhoz, de a személyes adatok és a kereskedelmi érdekek védelme érdekében bizonyos információkat kitakart. Miközben általánosságban egyetértett az EMA-val abban, hogy a személyes adatokat védeni kell, a panaszos azzal érvelt, hogy az EMA a gyakorlati egyszerűség kedvéért úgy tűnt, hogy egész oldalakat kitakart. Az ombudsman megállapította, hogy az EMA gondosan kezelte a panaszos hozzáférési kérelmét. Különösen azt állapította meg, hogy nem történt hivatali visszásság az EMA azon döntésével kapcsolatban, hogy kitakarja a személyes adatokat, például a jelentések szerzőinek és társszerzőinek nevét. Ezen túlmenően az ombudsman úgy ítélte meg, hogy nincs elegendő indok arra, hogy további vizsgálatokat végezzenek az EMA azon döntésével kapcsolatban, hogy nem biztosít hozzáférést a különböző tudományos és tudományos folyóiratokban közzétett orvosi cikkekhez és tanulmányokhoz, mivel ezek a kiadványok könnyen hozzáférhetők az interneten.

A panaszos az Egyesült Királyság állampolgára, aki aggódik amiatt, hogy a Whitburnben (Egyesült Királyság) található szennyvíztisztító telep megfelel-e a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek. Panaszt tett az ombudsmannál amiatt, hogy az Európai Bizottság megtagadta tőle a nyilvános hozzáférést az irányelv Egyesült Királyság általi alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos dokumentumhoz, nevezetesen az Egyesült Királyság hatóságai által a kötelezettségszegési eljárás során a Bizottságnak küldött levélhez.

A Bizottság megtagadta a dokumentum hozzáférhetővé tételét, arra hivatkozva, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásra vonatkozó dokumentumok a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem hatálya alá tartoznak. Mindazonáltal a Bizottság a panaszos rendelkezésére bocsátotta a szóban forgó dokumentum összefoglalását.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság megalapozottan tagadta meg a dokumentum kiadását. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

The complaint, made by a group of NGOs, concerns the position of the European Chemicals Agency (ECHA) regarding the limiting of animal testing. The complainant disagreed with ECHA's position that it could not reject testing proposals involving animals on the grounds that the data could be generated by an alternative method not involving animal tests. These proposals are submitted to ECHA in the context of the procedure leading to the authorisation of chemical substances to be marketed in the EU in accordance with the REACH Regulation.

The Ombudsman's inquiry concluded that ECHA's interpretation of its role was too strict and did not take into account the fact that the avoidance of animal testing was, together with the protection of human health and the environment, one of the guiding principles of the Regulation. The Ombudsman thus proposed to ECHA (i) that it require all registrants to show that they have tried to avoid animal testing and (ii) that it provide registrants with all the information at its disposal which could allow them to avoid animal testing.

ECHA accepted both proposals. It also stated, however, that it needed to hold further discussions with the European Commission and the competent authorities of the Member States as regards the practical consequences of its acceptance of the first proposal. The complainant expressed doubts in this context. The Ombudsman considered that ECHA had settled the matter but asked it to report on how it had implemented her proposals within six months of the date of this decision. The Ombudsman also invited the complainant to monitor the outcome of this case.

Az ügy az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv egyes rendelkezéseinek Németország általi megfelelő végrehajtásának állítólagos elmulasztásával kapcsolatban az Európai Bizottsághoz benyújtott kötelezettségszegési panaszra vonatkozott. A panaszos az európai ombudsmanhoz fordult, azt állítva, hogy a Bizottság nem fejtette ki megfelelően a vizsgálat meg nem indításának okait. Az ombudsman érdeklődött az ügyben, és megállapította, hogy a Bizottság ezt követően megfelelő magyarázatot adott a panaszos által felvetett egyes kérdésekkel kapcsolatban. Ami azokat a kérdéseket illeti, amelyekre a Bizottság nem adott megfelelő magyarázatot, az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.