A panasz előzményei

1. A panaszos, aki svéd állampolgár, aggodalmát fejezi ki a Bizottság tudományos bizottságában, a SCENIHR-ben [1] a fogászati amalgámmal foglalkozó munkacsoportban felmerülő esetleges összeférhetetlenségek miatt. A szóban forgó munkacsoport kidolgozta a fogászati amalgámról szóló 2014. évi véleményt azzal a céllal, hogy aktualizálja a fogászati amalgám biztonságosságáról és teljesítményéről, valamint a lehetséges alternatívákról szóló korábbi, 2008. évi véleményt.

2. 2014 szeptemberében a panaszos a Bizottságnak címzett részletes levélben fejtette ki aggályait. A fogászati közösség erősen korporativista, ahol a fogászati szervezetek és az ipar szoros csoportot alkotnak, amelyet kölcsönös érdekek, szervezeti kapcsolatok és pénzügyi függőség köt össze. ... A SCENIHR 2014 Fogászati Amalgám Munkacsoport (WGA) tagjainak többsége a fogászati közösséghez tartozik. Számos WGA tag erősen részt vesz az ipari szektorral szoros kapcsolatban álló szervezetekben, vagy olyan szervezetek foglalkoztatják őket, amelyek egyértelmű párhuzamos lojalitást teremtenek az EU-n kívüli szervezetekkel." A panaszos számos fogászati szervezetet sorolt fel, leírva, hogy véleménye szerint hogyan kapcsolódnak az iparhoz és kapcsolódnak az iparhoz. Ezt követően kijelentette, hogy "az egyik érdekelt féllel - a fogászattal - szoros kapcsolatban álló emberek dominálnak a WGA-ban. A higanytömések káros hatásai messzemenő következményekkel járhatnak mind a fogászati szervezetekre, mind a fogászati iparra nézve. Azáltal, hogy a fogorvosi közösség tagjainak többsége számára lehetővé tették, hogy a WGA magját képezzék, a kezdetektől fogva komoly összeférhetetlenség alakult ki.”

3. Konkrétabban, a panaszos megnevezte a munkacsoport hat tagját, akik véleménye szerint összeférhetetlenségi helyzetben vannak, és felkérte a Bizottságot, hogy foglalkozzon ezekkel az összeférhetetlenségekkel. Azt is megkérdezte a Bizottságtól, hogy helyénvaló-e bevonni a 2014. évi munkacsoportba azokat a személyeket, akik a fogászati amalgámról szóló 2008. évi végleges véleményben kijelentették, hogy nem kell további tudományos vizsgálatokat végezni a higanytöltetekkel kapcsolatban. Azt kérdezi, hogy egy ilyen nyilatkozat nem bizonyítja-e az összeférhetetlenséget.

4. Mivel a panaszos nem volt elégedett a Bizottság válaszával, 2014 októberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

5. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

A Bizottság nem kezelte megfelelően a panaszosnak a fogászati amalgámmal foglalkozó SCENIHR 2014 munkacsoport tagjai közötti esetleges összeférhetetlenséggel, valamint általánosabban e tagok alkalmasságával és objektivitásával kapcsolatos aggályait.

A Bizottság nem fogadhatja el az ÚÚÚAKTB fogászati amalgámmal foglalkozó 2014. évi munkacsoportjának véleményét.

6. A vizsgálatot megindító, a Bizottsághoz intézett levelében az ombudsman rámutatott arra, hogy az uniós közigazgatás függetlensége és objektivitása létfontosságú a polgárok bizalmának kiépítéséhez. Ennek megfelelően az ombudsman nagy figyelmet fordít az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokra. E tekintetben komolyan kell venni és kezelni kell azt a kérdést is, hogy a polgárok szerint ilyen konfliktusok léteznek, vagy hogy az érintett személyek nem rendelkeznek a szükséges alkalmassággal és objektivitással. Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy foglalkozzon a következő pontokkal:

1. A Bizottsághoz intézett levelében a panaszos a munkacsoport hat tagját sorolta fel összeférhetetlenségi helyzetben lévőként, ismertetve ennek okait. A panaszosnak adott válaszában a Bizottság ismertette a tudományos bizottságokban az összeférhetetlenségi helyzetek meghatározására, valamint a nem specifikus és közvetett összeférhetetlenségek enyhítésére használt módszertant. A Bizottság azonban módszertana alapján nem elemezte a panaszos által a munkacsoport hat tagjáról szolgáltatott információkat, és ezzel kifejtette, hogy miért nem véli úgy, hogy a munkacsoport e tagjai összeférhetetlenségi helyzetben vannak.

2. Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy részletesebben fejtse ki, hogy a munkacsoport legtöbb tagjának miért kell a fogászati ágazatból származnia, mivel a vélemény célja „az amalgám és a lehetséges alternatívák, valamint az allergiák, neurológiai rendellenességek vagy egyéb káros egészségügyi hatások közötti lehetséges kapcsolatra vonatkozó tudományos bizonyítékok” értékelése, ami úgy tűnik, hogy orvosi szakértelemre van szükség például az allergiák és a neurológiai rendellenességek területén.

3. Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy általánosabban foglalkozzon azzal az aggodalommal, hogy a fogászati amalgámról szóló 2008-as vélemény kidolgozásában részt vevő egyes személyek részt vesznek a 2014-es aktualizált vélemény kidolgozásában, mivel ezek a személyek kevésbé hajlamosak megkérdőjelezni a 2008-as vélemény következtetéseit, amelyek szerint e területen nincs szükség további kutatásra.

7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszos észrevételeit a Bizottság véleményére válaszul. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályok eloszlatásának állítólagos elmulasztása

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. Véleményében a Bizottság megállapította, hogy az ÚÚÚAKTB 2014 augusztusában előzetes véleményt fogadott el „A fogászati amalgám és az alternatív fogászati helyreállító anyagok biztonságossága a betegek és a felhasználók számára” címmel. Ezt követően nyilvános konzultációt indítottak azzal a céllal, hogy a vélemény tudományos alapján konkrét észrevételeket, javaslatokat, magyarázatokat vagy észrevételeket gyűjtsenek össze annak érdekében, hogy az ÚÚAKTB olyan kérdésekre összpontosíthasson, amelyeket tovább kell vizsgálni. Huszonöt szervezet és magánszemély vett részt a nyilvános konzultációban, 101 észrevétellel. A Bizottság kifejezetten felkérte a panaszost, hogy vegyen részt a nyilvános konzultációban, de úgy döntött, hogy nem nyújt be észrevételeket.

9. A Bizottság kijelentette, hogy a három független tudományos bizottság munkáját 1997 óta a kiválóság, az átláthatóság, valamint a kockázatértékelés és a kockázatkezelés közötti megosztás elve irányítja. Ezek az elvek biztosítják, hogy az uniós polgárok a lehető legmagasabb szintű egészségvédelmet élvezzék. Létfontosságú, hogy a tudományos bizottságok szakértői megfeleljenek mind a kiválóság, mind a függetlenség követelményének ahhoz, hogy közérdekű munkát végezhessenek. E célból a tudományos bizottságok 2009-ben közösen szilárd eljárási szabályzatot fogadtak el [2].

10. A Bizottság szerint az összeférhetetlenséget gyakran indokolatlanul gyanítják, ha a tudomány és az ipar között bármilyen kölcsönhatás áll fenn. Mégis, azt állította, hogy a tudomány virágzik az összes kutató közötti tudáscserével, beleértve az iparból származó kutatókat is. Különösen a fogyasztási cikkek vagy orvostechnikai eszközök biztonságosságának értékelésekor elengedhetetlenek a klinikai vizsgálatok és az anyagok tesztelése, és ezeket a vizsgálatokat gyakran az ágazat finanszírozza. A pénzügyi válság és a kutatásra fordított közfinanszírozás ebből eredő csökkenése következtében egyre több partnerség jött létre a köz- és a magánszféra szereplői között az innováció fellendítése és a közérdek szolgálata érdekében. Az ipar befolyásának enyhítése érdekében az állami szervek biztosítják, hogy a tudományos kutatás megtervezése és az alapok kezelése független módon történjen. A tudósok szakmai szövetségei gyakran elfogadják magánvállalatok szponzorálását egyes vállalati tevékenységeik megszervezéséhez (konferenciák, díjak, PHD szponzorálás), de ez nem jelenti azt, hogy az ipar indokolatlan befolyást gyakorolna ezen szövetségek tudományos tevékenységeire.

11. Ha – amint azt a panaszos javasolja – az ilyen társadalmakban való tagság összeférhetetlenségnek minősülne, a közintézményekben dolgozó tudósok többsége összeférhetetlenségi helyzetben lenne. Ha ez lenne a helyzet, a Bizottság csak olyan nyugdíjas tudósokra vagy közintézményekben dolgozó tudósokra támaszkodhatna, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak a magánszektorral, és akik semmilyen partnerségben nem részesülnek a magánszektorral.

12. A Bizottság véleménye szerint a szakmai kapcsolatok – beleértve az ipari partnerekkel való kapcsolatokat is – lehetővé teszik a tudósok számára a hálózatépítést és a (tudományos fejlődéssel való) naprakész tájékoztatást. Ez nem azonos az összeférhetetlenségi helyzettel, amelyet a Bizottság a következőképpen határozott meg: „olyan helyzet, amikor egy személy képes arra, hogy saját szakmai vagy hivatalos képességeit valamilyen módon személyes vagy vállalati előnyökre használja fel az adott személynek a tudományos bizottságokkal való együttműködés keretében betöltött funkciója tekintetében”[3]. A Bizottság a szakértők által az érdekeltségi nyilatkozatukban szolgáltatott információk alapján nagyon gondosan megvizsgálja ezt a lehetőséget.

13. Azzal, hogy az egyéni értékelések magyarázata helyett a panaszos rendelkezésére bocsátotta az érdekeltségi nyilatkozatok értékelésének módszertanát, a Bizottság arra törekedett, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen az átláthatóság és a tudósok személyes adatainak védelme között. A Bizottság úgy véli, hogy a tudományos bizottságok tevékenységére vonatkozó valamennyi dokumentum – köztük a szakértők érdekeltségi nyilatkozatai – közzététele kellő átláthatóságot biztosít.

14. Az ombudsmanhoz intézett véleményében azonban a Bizottság benyújtotta az ÚÚAKTB titkárságának a panaszos által említett hat személy által tett érdekeltségi nyilatkozatok egyedi elemzését, amelyben kifejtette, hogy miért nem tekinti ezeket a személyeket összeférhetetlenségi helyzetben lévőnek.

15. Arra a kérdésre, hogy miért kell a munkacsoport legtöbb tagjának a fogászati ágazatból származnia, a Bizottság kijelentette, hogy a szakértőket a munkacsoport megbízatásának ellátásához szükséges speciális szakértelem alapján választották ki, amely a fogászati amalgám és az alternatív fogászati helyreállító anyagok biztonságára és teljesítményére vonatkozott. A munkacsoport valamennyi szakértője elismert tudósokból áll, akik Európában és világszerte jól ismertek, számos tudományos publikációt tettek közzé, és akik a tagállamok nemzetközi szervezeteinek, egyetemeinek és közintézményeinek dolgoznak. Egyiküket sem foglalkoztatják gazdasági szereplők. Összesen négy szakértő volt a hétből a fogászati szektorból. A nem a fogászati ágazatból érkező szakértők i. az immunológia és az epidemiológia, ii. a toxikológia és iii. az idegtudományok, többek között a neurológiai rendellenességek, a metilhigany neurotoxicitás és az epidemiológia szakértői voltak. Alkalmanként két további szakértő, egy epidemiológiai, foglalkozás-egészségügyi és környezet-egészségügyi, egy pedig toxikológiai szakértő is részt vett a munkacsoportban. Emellett az ÚÚÚAKTB más tagjai is részt vettek a véleménytervezet véglegesítésében. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a munkacsoport kiegyensúlyozott és alkalmas volt a véleménytervezet elkészítésére.

16. Azzal kapcsolatban, hogy helyénvaló-e a 2008. évi véleményt kidolgozó két szakértőt bevonni az átdolgozott vélemény kidolgozásába, a Bizottság azzal érvelt, hogy ez valóban így van. A Bizottság ösztönzi a további kutatások hasznosságának értékelését. A Bizottságnak szüksége van erre a tanácsra, hogy prioritásként kezelje a közegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos további kutatásokat. A Bizottság ilyen kéréseire adott válasz nem indokolhatja az ugyanezen témával kapcsolatos további kockázatértékelési munkából való kizárást. Magától értetődik, hogy az ilyen állítások a jelenlegi ismereteken alapulnak, és ezért változhatnak. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az ÚÚAKTB nem végez saját kutatást ezekben a különböző tudományágakban, hanem munkáját a lektorált folyóiratokban közzétett elsődleges tudományos tanulmányok metaelemzésére alapozza. Ezenkívül az egyéb szakértők jelenléte (szakértői felülvizsgálati folyamat), a külső szakértők hozzájárulása és az ÚÚÚAKTB döntéshozatalának kollegiális jellege, valamint összetétele olyan tényezők, amelyek enyhítik az esetleges összeférhetetlenséget.

17. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nagyon gondosan átvilágította az érintett tudósok esetleges összeférhetetlenségét. Ennek alapján a Bizottság nem találta indokoltnak, hogy felkérje az ÚÚAKTB-t, hogy fontolja meg a fogászati amalgám és az alternatív helyreállító anyagok biztonságosságáról szóló 2014. évi vélemény elfogadásának mellőzését. A Bizottság úgy véli, hogy a nyilvános konzultáció során kapott észrevételek nem kérdőjelezik meg sem a véleményben foglalt következtetések általános érvényességét, sem a munkacsoport tagjainak függetlenségét. A panaszos által kifejezett aggályok miatt azonban az ÚÚÚAKTB titkársága úgy határozott, hogy kéri a fogászati amalgámról szóló előzetes véleménynek kizárólag az ÚAKTB tagjai általi alapos és átfogó felülvizsgálatát, ezáltal kezelve a polgárok esetleges elfogultságról és összeférhetetlenségről alkotott képét.

18. Emellett a tudományos bizottságok titkársága jelenleg dolgozza ki a tagok, a külső szakértők és a tudományos bizottságok tevékenységeiben részt vevő ad hoc szakértők érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó iránymutatásokat, különösen az érdekeltségi nyilatkozatokban megadott információk értékelése tekintetében. Ezen iránymutatás célja, hogy tisztázza a tudományos bizottság szakértőitől származó érdekeltségi nyilatkozatok kezelését (a módszerek, a felelősségi körök és az eljárások tekintetében) annak érdekében, hogy átlátható módon elmagyarázza az értékelés módját. A Bizottság reméli, hogy ez csökkenteni fogja az összeférhetetlenségi kérdésekkel kapcsolatban beérkezett kérdések számát, és tisztázza az érdekelt felekkel való interakció és az összeférhetetlenség közötti különbséget.

19. A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos összefoglalva azt állította, hogy a Bizottság nyilvánvalóan nem érti az ipar fogászat területén való részvételének mértékét. A panaszos szerint a munkacsoport tagjainak többsége nem a fogorvosi közösségből származhatott volna. Hozzátette, hogy a fogorvosi szervezetek tevékenységét nagyrészt az ipari . finanszírozza. A fogorvosi szervezetek így az ipar szószólóiként működnek. Véleménye szerint ez egyértelmű összeférhetetlenséghez vezet.

20. A panaszos azzal érvelt, hogy az SCENIHR titkársága az iparágtól finanszírozásban részesülő egyik szakértővel kapcsolatos információk alapján vette fel a kapcsolatot a szóban forgó szakértővel, hogy felvilágosítást kérjen.

21. E szakértőt illetően a panaszos azt állítja, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a szakértő nincs összeférhetetlenségi helyzetben. Hozzáteszi, hogy az ÚÚAKTB titkársága megpróbálta lebecsülni e szakértő szerepét a munkacsoportban.

22. A panaszos szerint a Bizottság úgy döntött, hogy egyáltalán nem tesz észrevételt egy másik szakértőnek a Fogászati Világszövetségben való jelentős részvételével kapcsolatban.

23. A panaszos aggodalommal jegyezte meg továbbá, hogy a fogászati amalgámról szóló előzetes véleményt eltávolították az internetről, míg más kérdésekben még mindig rendelkezésre állnak előzetes vélemények.

Az ombudsman értékelése

24. Az ÚÚAKTB munkacsoportjai segítségével véleményt nyilvánít a felmerülő vagy újonnan azonosított egészségügyi és környezeti kockázatokról. Fontos biztosítani, hogy az ÚÚAKTB-nek dolgozó szakértők által nyújtott tudományos tanácsadás a legmagasabb színvonalú, valamint teljes mértékben független és objektív legyen. Minden olyan tényező, amely aláásná e tanács függetlenségét és objektivitását, súlyosan sértené az EU legitimitását. Az ÚÚAKTB és munkacsoportjai átláthatósága és elszámoltathatósága hozzájárul annak biztosításához, hogy az ÚAKTB-nek dolgozó szakértők által nyújtott tudományos tanácsadás teljes mértékben független és objektív legyen.

25. Az ÚÚAKTB tagjaira és a külső szakértőkre vonatkozó eljárási szabályzat kifejezetten kimondja, hogy az ÚAKTB tagjai és a külső szakértők „vállalják, hogy minden külső befolyástól függetlenül járnak el”.

26. Az ombudsman elismerését fejezi ki a Bizottságnak ezért az egyértelmű követelményért. A Bizottságnak azonban biztosítania kell e szabály hatékony érvényesülését azáltal, hogy gondosan megvizsgálja az egyes szakértők érdekeit annak biztosítása érdekében, hogy indokolatlan befolyástól mentesen adhassanak tanácsot.

27. Létfontosságú továbbá, hogy a Bizottság és az ÚÚAKTB titkársága biztosítani tudja a polgárokat arról, hogy az ilyen vizsgálatra megfelelő módon került sor.

28. A Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó munkacsoport tagjait a munkacsoport megbízatásának ellátásához szükséges különleges szakértelem alapján választották ki. Megbízatására tekintettel az ombudsman teljes mértékben indokoltnak tartja, hogy a munkacsoportok számos tagja a fogorvosi ágazatból származzon. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a tagok más területek, például az immunológia, az epidemiológia, a toxikológia és az idegtudományok szakértőiből állnak.

29. A panaszos azon a véleményen van, hogy a fogászat egész területét annyira befolyásolja az ipar, hogy problémát jelent a fogászat területén működő munkacsoportok tagjainak jelenléte. A rendelkezésére bocsátott információk alapján az ombudsman a következő okok miatt nem ért egyet ezzel.

30. A panaszos széles körben hivatkozik a fogtudomány és az ipar közötti kapcsolatokra. Úgy tűnik, hogy a legtöbb fogorvos egy fogorvosi képviseleti szervezet tagja. A fogászat területén dolgozó tudósok is lehetnek tagok. Az is igaz lehet, hogy a fogászat területén működő társaságok e fogorvosi szervezetek tagjai vagy partnerei. Még az is előfordulhat, hogy a fogászati ipar részben finanszírozza ezeket a szervezeteket. Ezek a tények azonban nem jelentik azt, hogy minden fogorvos és minden tudós, aki csatlakozik ezekhez a szervezetekhez, valamilyen módon az ipar irányítása alatt áll. Az ilyen tág következtetésnek nincs sem ténybeli alapja, sem logikája. A panaszos nem terjesztett elő érvet annak bizonyítására, hogy az ágazat hogyan használná fel az e szervezetekben való tagságát arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon a szervezetek valamennyi tagja felett.

31. A panaszos továbbá úgy véli, hogy összeférhetetlenséget jelent, ha a munkacsoport tagjait szorosan bevonják a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) munkájába. Úgy tűnik, hogy a munkacsoport legalább két tagja különböző ISO műszaki bizottságokban tevékenykedik, amelyek közül az egyik az ISO Fogászati Műszaki Bizottsága. Véleményének alátámasztására a panaszos azzal érvel, hogy az ISO célja az ipar segítése.

32. Az ombudsman megjegyzi, hogy az ISO Fogászati Technikai Bizottságának célja a kereskedelem akadályainak csökkentése; a piacon lévő termékek minőségének javítása; a betegeknek nyújtott ellátás minőségének javítása; a fogászati betegek és felhasználók egészségének és biztonságának védelme; valamint a fogászatban használt terminológia egységessége. Az ISO Fogászati Technikai Bizottságának üzleti terve azt is meghatározza, hogy az egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéni érdekek soha ne diktálják a fogászati szabványok kidolgozását.[4] Az ombudsman azon a véleményen van, hogy a fenti elvek által szabályozott elismert szabványügyi testületnél vagy testületnél végzett munka önmagában nem jelentheti annak bizonyítékát, hogy egy személy elfogult az ipar javára. Elegendő megjegyezni, hogy a panaszos nem terjesztett elő olyan mechanizmust, amellyel az iparág felhasználhatná a szakértői munkát az ISO számára a szakértő függetlenségének aláásására.

33. Ami a panaszos azzal kapcsolatos aggályát illeti, hogy a munkacsoport tagjai kapcsolatban állnak a NIOM-mal (Északi Fogászati Anyagok Intézete), a panaszos azzal érvel, hogy „a NIOM bevételei a fogászatianyag-iparból származnak”. Az Ombudsman megjegyzi, hogy a NIOM a fogászati bioanyagok skandináv szövetkezeti szerve. A NIOM részben az Oslói Egyetem és a Norvég Egészségügyi Minisztérium tulajdonában van. Elősegíti a betegbiztonságot. A NIOM kutatásokat, anyagvizsgálatokat, szabványosítást [5] és kutatásalapú tanácsadást végez a skandináv országok egészségügyi hatóságai és fogorvosi szolgálatai számára. Kutatásának és konzultációjának tudományosan megalapozottnak kell lennie.[6] Az ISO-hoz hasonlóan az ombudsman azon a véleményen van, hogy a betegbiztonság előmozdításán dolgozó elismert szabványügyi testület számára vagy azzal együttműködve végzett munka önmagában nem tekinthető az ipar javára részrehajlónak. Még akkor is, ha a NIOM bevételei (részben) a fogászati anyagiparból származnak, például akkreditációs díjak formájában, ez nem jelenti azt, hogy a NIOM-hoz kapcsolódó személy összeférhetetlenségi helyzetben van. Az iparágnak díjat kell fizetnie az anyagvizsgálatért és az akkreditációért, függetlenül attól, hogy mely anyagokat tekintik biztonságosnak, és függetlenül a vizsgálat eredményétől. Nincs tehát pénzügyi ösztönző arra, hogy a NIOM-hoz kapcsolódó személy bizonyos anyagokat biztonságosabbnak nyilvánítson, mint mások. Összefoglalva, a panaszos nem terjesztett elő olyan mechanizmust, amellyel az iparág a NIOM számára végzett szakértői munkát felhasználhatná a szakértő függetlenségének aláásására.

34. Miután megvizsgálta az ÚÚAKTB titkárságának a panaszos által aggasztott hat munkacsoporti tag által tett érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó egyedi elemzését, az ombudsman további észrevételek nélkül problémamentesnek talál négyet. Megállapítást nyert, hogy a munkacsoport ötödik tagjának érdeke fűződik egy termékhez, a biszfenol-A-hoz. A Bizottság azonban megfelelő enyhítő intézkedéseket hozott: az érintett személy nem járult hozzá az előzetes vélemény biszfenol-A-ra vonatkozó részeihez.

35. Az ÚÚAKTB titkársága felvette a kapcsolatot a munkacsoport hatodik tagjával, akivel kapcsolatban a panaszos aggályokat fogalmazott meg ^[7]. Megállapította, hogy a munkacsoport szóban forgó tagja a munkacsoport tagjává történő kinevezése előtt nem nyilatkozott minden releváns érdekeltségéről, nevezetesen két klinikai vizsgálattal kapcsolatos munkájáról. A munkacsoport szóban forgó tagja ezt követően kifejtette, hogy miért nem tartja szükségesnek, hogy ezeket a klinikai vizsgálatokat bejelentsék az ÚÚÚAKTB titkárságának. Az ÚÚAKTB titkársága megállapította, hogy a tanulmányokat valóban be kellett volna jelenteni. Hozzátette azonban, hogy miután ezt követően megvizsgálta a munkacsoport tagja által végzett munka részleteit, megállapította, hogy azok nem tették a munkacsoport tagját összeférhetetlenségi helyzetbe.

36. Az ombudsman úgy véli, hogy az ÚÚAKTB titkársága helyesen járt el a be nem jelentett érdekeltségekkel kapcsolatban. Felvette a kapcsolatot a munkacsoport érintett tagjával, és megszerezte a szükséges információkat.

37. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy ez a kérdés ismét kiemeli annak fontosságát, hogy eleget tegyenek az ombudsman közelmúltbeli javaslatának, amely szerint a Bizottságnak egyértelművé kell tennie a szakértők számára, hogy teljes körű nyilatkozatot kell tenniük valamennyi releváns érdekeltségről, és nem csak azokról az érdekekről, amelyekről a szakértők úgy vélik, hogy összeférhetetlenséget jelentenek. A Bizottság csak akkor végezheti el a szakértők függetlenségének alapos értékelését [8], ha a szakértők minden releváns érdekeltségüket bejelentik. Ilyen eljárások hiányában a Bizottság ténylegesen szakértőkre támaszkodna az összeférhetetlenségek önértékelése során. Ez nem lenne sem elegendő, sem megfelelő.

38. Ami a Bizottság megkésett megállapítását illeti, amely szerint a munkacsoport tagja mindazonáltal nem volt összeférhetetlenségi helyzetben, az ombudsman megjegyzi, hogy az a vállalat, amely számára a szóban forgó személy két klinikai vizsgálatot végzett, érdekelt volt a fogászati amalgámmal foglalkozó munkacsoport munkájának eredményében. A kérdés azonban az, hogy a munkacsoport tagja az e társaságnál végzett klinikai vizsgálatok révén érdekelt volt-e a fogászati amalgámmal foglalkozó munkacsoport munkájának eredményében. Az ombudsman véleménye szerint az e kérdésre adandó válasz az e társasággal fennálló munkakapcsolatának mértékétől és jellegétől függ. Ha a munkacsoport tagja kiterjedt és hosszú távú munkakapcsolatban állna e társasággal, olyan mértékben, hogy jövőbeli pénzügyi érdekei összefonódnának e társaság pénzügyi érdekeivel, az e társaságtól való függetlensége megkérdőjelezhető lenne. A jelen ügyben azonban az ombudsman megállapítja, hogy a függőség jellege és mértéke nem volt olyan jellegű, hogy összeférhetetlenségi helyzetet idézett volna elő. Az ÚÚAKTB titkárságának e tekintetben levont következtetése ezért helytálló.

39. Végül, ami a munkacsoport azon tagjait illeti, akik korábban tanácsot adtak a Bizottságnak a fogászati amalgámmal kapcsolatban, az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem értett egyet az e szakértők által korábban adott tanáccsal, és ebből arra következtet, hogy a szakértőknek nem kellene további tanáccsal szolgálniuk a Bizottság számára. Az ombudsman nem lát logikát a panaszos érvelésében. Az ombudsman megállapítja, hogy az ilyen személyek függetlenségét semmilyen módon nem veszélyezteti az a tény, hogy korábban tanácsot adtak a Bizottságnak.

40. A fentiek alapján az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a Bizottság és az ÚÚÚAKTB titkársága részéről a fogászati amalgámmal foglalkozó munkacsoport tagjai függetlenségének és alkalmasságának értékelése tekintetében.

41. Az ombudsman reméli, hogy az objektivitás kérdésére vonatkozó fenti megállapítások, valamint a fogászati amalgámról szóló előzetes vélemény érdemi felülvizsgálata, amelyet a Bizottság kizárólag az ÚÚÚAKTB tagjaitól kért, megnyugtatják a nyilvánosságot arról, hogy a munkát az ipar indokolatlan befolyása nélkül végezték.

42. Ami a panaszos azon aggályát illeti, hogy a fogászati amalgámról szóló előzetes véleményt eltávolították az internetről, miközben más előzetes vélemények még mindig rendelkezésre állnak, az ombudsman megjegyzi, hogy a régebbi előzetes vélemények valójában nem állnak rendelkezésre az interneten. Ez nemcsak a fogászati amalgámra vonatkozó előzetes véleményre igaz, hanem más régebbi előzetes véleményekre is. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy ez a tény nem utal a fogászati amalgámmal foglalkozó munkacsoport munkájának titokban tartására irányuló szándékra. Mindazonáltal az a tény, hogy az elmúlt évben az ombudsmanhoz számos panasz érkezett az ÚÚAKTB-n és munkacsoportjain belüli esetleges összeférhetetlenségekkel kapcsolatban, azt mutatja, hogy a polgárokat nagyon aggasztja az ezzel összefüggésben végzett munka. Még a polgárok azon felfogása is, hogy az ÚÚAKTB keretében végzett munkát nem függetlenül és objektíven végzik, és az aggodalom, hogy ezt az ÚAKTB megpróbálja „felfedni”, nagyon káros az EU-ra nézve, és azt komolyan kell venni. E rendkívül súlyos megítélési kérdés kezelése érdekében az ombudsman fontosnak tartja, hogy a Bizottság nagyon megbízható eljárásokat vezessen be az érdekeiket kinyilvánító szakértők számára, és hogy a Bizottság értékelje azokat, és ezeket az eljárásokat a lehető legátláthatóbbá tegye. A fent említettek szerint az ombudsman már javasolta a Bizottságnak, hogy javítsa eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi szakértő azonos módon nyilatkozzon minden olyan érdekről, amely esetlegesen összeütközéshez vezethet [9].

43. Az ombudsman a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság felé tett nagyon pozitív lépésnek tartja azt a tényt is, hogy a tudományos bizottságok titkársága jelenleg dolgozza ki „a tagok, külső szakértők és a tudományos bizottságok tevékenységeiben részt vevő ad hoc szakértők érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó iránymutatásokat” azzal a céllal, hogy átlátható módon elmagyarázza az érdekek értékelésének módját. E tekintetben az ombudsman már felkérte a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa ezen iránymutatások kidolgozásának előrehaladásáról ^[10]. 2015. november 17-én a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy a tudományos bizottságok szakértői érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó iránymutatás tervezetként létezik, amelyet véglegesítenek és online közzétesznek azt követően, hogy a biztosi testület elfogadta a szakértői csoportokra vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt horizontális szabályokat, beleértve például az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket. A Bizottság szerint a szakértői csoportokra vonatkozó egységesített szabályokat hamarosan el kell fogadni.[11] Az ombudsman ezért megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy nyújtsa be számára a végleges iránymutatások egy példányát azok véglegesítését követően.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

A Bizottságnak véglegesítésüket követően az ombudsman rendelkezésére kell bocsátania a tagok, külső szakértők és a tudományos bizottságok tevékenységében részt vevő ad hoc szakértők érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó iránymutatások egy példányát.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. december 17.

 

[1] Az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága. Az EGSZB véleményekkel látja el az Európai Bizottságot a felmerülő vagy újonnan azonosított egészségügyi és környezeti kockázatokról, valamint a fogyasztók biztonságát vagy a közegészséget érintő kockázatok átfogó értékelését igénylő széles körű, összetett vagy multidiszciplináris kérdésekről, továbbá olyan kapcsolódó kérdésekről, amelyekre más közösségi kockázatértékelő szervek nem terjednek ki. http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/emerging/index_en.htm

[2] http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/docs/rules_procedure_en.pdf

[3] Eljárási szabályzat, 12. lábjegyzet, 12. oldal.

[4] http://isotc.iso.org/livelink/livelink/fetch/2000/2122/687806/ISO_TC_106__Dentistry_.pdf?nodeid=800823&vernum=-2

[5] Akkreditáció az ISO 17025 szabvány szerint A vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok norvég akkreditációval való felkészültségének általános követelményei: http://www.niom.no/content/accredited-testing.

[6] http://www.niom.no/content/about-niom-0

[7] A panaszos azt állítja, hogy ő értesítette a titkárságot.

[8] Az ombudsman 174/2015/FOR ügyben hozott határozata: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/61195/html.bookmark

[9] Az ombudsman 174/2015/FOR ügyben hozott határozata: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/61195/html.bookmark

[10] http://www.ombudsman.europa.eu/register/2015/OUT2015-005217/OUT2015-005217_M0.pdf

[11] http://www.ombudsman.europa.eu/register/2015/INC2015-005454/INC2015-005454_M0.pdf