FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó engedélykérelmek Európai Bizottság általi kezeléséről szóló 1582/2014/PHP sz. panasszal kapcsolatos vizsgálat lezárásáról

Az ügy a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó húsz kérelem engedélyezése során tapasztalt késedelmekre vonatkozott. A panaszosok több alkalommal is tájékoztatták a Bizottságot aggályaikról. Véleményük szerint a Bizottság magyarázatai és a tartós késedelmek elfogadhatatlanok voltak. Ezért a panaszosok az ombudsmanhoz fordultak.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a húsz kérelmet érintő késedelmek nem voltak indokoltak. A vizsgálat során a Bizottság az összes függőben lévő kérelemmel foglalkozott. Az ombudsman azonban arra a következtetésre jutott, hogy a késedelmek inkább rendszerszintű problémát tükröztek, mintsem az adott engedélyezési kérelmekre jellemző ügyekből eredtek. A vizsgálat lezárásakor az ombudsman megállapította, hogy a késedelmek a Bizottság részéről hivatali visszásságnak minősülnek.

A panasz előzményei

1. A panaszosok három olyan szövetséget képviselnek, amelyek géntechnológiával módosított élelmiszereket és takarmányokat forgalmazó vállalatokat képviselnek.[1] A 2012 szeptembere és 2014 szeptembere között benyújtott húsz, géntechnológiával módosított élelmiszerre és takarmányra vonatkozó kérelem engedélyezésével kapcsolatos döntés késedelme miatt ismételten aggodalmukat fejezték ki az Európai Bizottságnak.

2. Az 1829/2003/EK rendelet (FF-rendelet) [2] és a 182/2011/EU rendelet (komitológiai rendelet)[3] tartalmazza a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezésére vonatkozó szabályokat. A takarmány-alapanyagokról szóló rendelet tiltja a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok előzetes engedély nélküli forgalomba hozatalát.

3. A tejről és zsírról szóló rendelet értelmében a Bizottság engedélyezi a géntechnológiával módosított élelmiszereket és takarmányokat. A Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményének közzétételét követően dönt arról, hogy kiadja-e az engedélyt. A nyilvánosságnak az EFSA véleményének közzétételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére, hogy észrevételeket nyújtson be a Bizottsághoz. A Bizottságnak e konzultációs időszak végétől számított két hónapon belül (azaz az EFSA véleményének kézhezvételétől számított három hónapon belül) határozattervezetet kell benyújtania a kérelemről a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: az Állandó Bizottság). Ez a bizottság valamennyi tagállam képviselőiből áll, elnöke pedig az Európai Bizottság képviselője [4].

4. Amennyiben az állandó bizottságban a szavazás nem eredményez minősített többséget a határozattervezet mellett vagy ellen, az állandó bizottság nem nyilvánít véleményt. Ebben az esetben a Bizottság a határozattervezet módosított változatát a szavazást követő két hónapon belül az állandó bizottság elé terjesztheti, vagy a határozattervezetet a szavazást követő egy hónapon belül további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztheti [5].

5. A fellebbviteli bizottság szavazási szabályai hasonlóak az állandó bizottság szavazási szabályaihoz. Ha a fellebbviteli bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottságnak mégis határozatot kell hoznia. A komitológiai rendelet azonban nem ír elő határidőt, amelyen belül a Bizottságnak a fellebbviteli bizottság szavazását követően határozatot kell hoznia.

6. A panaszosok azzal érveltek, hogy kérelmüket illetően a határozattervezetek állandó bizottsághoz történő benyújtásának késedelme termékenként átlagosan körülbelül 16 hónapot tett ki, ami jóval meghaladja a tejről és zsírról szóló rendeletben előírt három hónapos határidőt. Ezenkívül a Bizottság termékenként átlagosan 3,5 hónapot késett a határozatok meghozatalával azt követően, hogy a fellebbviteli bizottság nem tudott minősített többséget elérni. A panaszosok azzal érveltek, hogy ezek a késedelmek túlzottak voltak a 2011 és 2013 közötti időszakhoz képest, amikor a legtöbb esetben a döntéseket egy hónapon belül hozták meg.

7. A fentiek fényében a panaszosok panaszt nyújtottak be az európai ombudsmanhoz.

A vizsgálat

8. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszosok azon állításával kapcsolatban, hogy a Bizottság az 1829/2003/EK rendelet alapján benyújtott húsz kérelem engedélyezése során nem tartotta be az alkalmazandó határidőket. A panaszosok azzal érveltek, hogy ennek következtében a Bizottság megsértette a helyes hivatali magatartás európai kódexének 4., 5. és 10. cikke szerinti kötelezettségeit [6].

9. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak döntenie kell a húsz függőben lévő kérelemről, és a jövőben el kell kerülnie az engedélyezési eljárás ilyen késedelmét.

10. A panasz benyújtását követően öt, hasonló késedelemmel érintett szervezet levelet küldött az ombudsmannak a panaszos állításainak alátámasztására.

11. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az Európai Bizottság véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszosok észrevételeit a Bizottság véleményére válaszul. Megvizsgálta a Bizottság vonatkozó aktáit is. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

12. Amíg ez a vizsgálat folyamatban volt, a húsz kérelemből tizenkilencről döntöttek.[7] A panaszosok nem az egyes kérelmek eredményét vitatják, hanem az engedélyezési eljárás késedelmét. A panaszosok azonban arról tájékoztatták az ombudsmant, hogy panaszukat folytatni kívánják annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság igazgatási gyakorlata a jövőben megváltozzon, és megfeleljen az alkalmazandó szabályoknak.

A géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó kérelmek engedélyezési eljárásának jogellenes és indokolatlan késedelmére vonatkozó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

13. A panaszosok rámutattak, hogy az uniós jogalkotó úgy ítélte meg, hogy az EFSA véleményének közzétételét követően három hónap elegendő ahhoz, hogy a Bizottság az engedélyezési kérelemről szóló határozattervezetet benyújtsa az állandó bizottságnak. Álláspontjuk szerint az ezekben az ügyekben a késedelmeket okozó eljárási gyakorlatokat az alkalmazandó szabályok nem írták elő, illetve nem írták elő. Az engedélyezési eljárást késleltető gyakorlatok példájaként a panaszosok az engedélyezési eljárás két konkrét lépésére hivatkoztak: i. az állandó bizottság első ülése, ahol az EFSA ismerteti véleményét a tagállamokkal, és ii. egy második ülés, ahol a tagállamok szavaznak a határozattervezetről. A panaszosok azzal érveltek, hogy az állandó bizottság tanácskozásainak két külön ülésre történő szétosztása nem indokolt.

14. A panaszosok azt is elmondták, hogy míg a múltban a Bizottság írásbeli eljárás alapján dolgozta ki határozattervezeteit, jelenleg a szóbeli eljárás tűnik a szabálynak. A panaszosok nem magát a szóbeli szakaszt vitatták, hanem azt a tényt, hogy a kérelmeket indokolatlanul késleltették. A panaszosok továbbá általánosságban hivatkoztak az engedélykérelmek kezelése terén mutatkozó különbségekre, amelyek véleményük szerint sértik az egyenlőség elvét.

15. Véleményében a Bizottság ismertette az engedélyezési eljárás különböző eljárási lépéseit. Rámutatott arra, hogy egyes eljárási lépések nem kötelezőek. A Bizottság utalt néhány olyan tényezőre is, amelyek késedelmet okozhatnak.[8] A Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy bár a 13. pontban említett két ülés (az az ülés, amelyen az EFSA ismerteti véleményét a tagállamokkal, és az az ülés, amelyen a tagállamok szavaznak a határozattervezetről) jogilag nem volt kötelező, ez nem jelenti azt, hogy azok nem voltak alapvető fontosságúak, és nem szolgálták a megfelelő ügyintézés érdekeit.[9] A Bizottság azt is kijelentette, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezését illetően először is mindig írásbeli eljárást indít.

16. Ami az egyenlőség elvének állítólagos megsértését illeti, a Bizottság azt állította, hogy minden egyes kérelem saját összetettségi fokot mutat. Elutasította továbbá a panaszosok azon véleményét, hogy megsértették a bizalomvédelem elvét, azzal érvelve, hogy ebben az esetben a kérelmezőket megfelelően tájékoztatták a problémákról és a nyomon követési lépésekről.

17. Véleményében a Bizottság elismerte, hogy ezekben az esetekben nem tartották be a határozattervezeteknek az állandó bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó három hónapos határidőt. A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy bár a szóban forgó húsz kérelemre vonatkozó határozattervezet benyújtása több mint három hónapot vett igénybe, ez nem eredményezett automatikusan hivatali visszásságot. Valójában a Bizottság gyakran szembesül váratlan problémákkal a kérelmek alkalmazási körével és a szükséges tudományos adatok összegyűjtésének szükségességével kapcsolatban [10].

18. Észrevételeiben a panaszosok megismételték, hogy a három hónapos határidőt minden esetben be kell tartani. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a Bizottság gyakorlatát módosítani kell a kötelező szabályoknak való megfelelés érdekében.

Az ombudsman értékelése

19. Háttérként az ombudsman megjegyzi, hogy 2015 áprilisában a Bizottság javaslatot tett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi keretről szóló rendelet módosítására. A javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, nem módosítja a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezési eljárását, de lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy saját területükön korlátozzák vagy megtiltsák a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok felhasználását. A javaslat szerint azonban „a tagállamoknak igazolniuk kellene, hogy kívülmaradási intézkedéseik összeegyeztethetők az uniós joggal, valamint az arányosság és a nemzeti és nem nemzeti termékek közötti megkülönböztetésmentesség elvével [11]”.

20. Az ombudsman a háttérből is tudatában van annak a szokatlan helyzetnek, amellyel a Bizottság ezen a területen szembesül, amely a tagállamok által az állandó bizottságban és a fellebbviteli bizottságban elfogadott álláspontokból ered. Úgy tűnik, hogy e két bizottságban a tagállamok rendszeresen nem nyilvánítanak véleményt a Bizottság által előterjesztett határozattervezetekről. 2015. áprilisi javaslatának hátterét ismertető ismertetőjében a Bizottság a következőket mondja ki: „A géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó uniós jogi keret hatálybalépése óta az állandó és fellebbviteli bizottságokban tartott szavazások eredménye szisztematikusan „nincs vélemény”, függetlenül attól, hogy az engedély termesztésre vagy géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozott-e. Az engedélyezésre vonatkozó végső döntést ezért mindig a Bizottságra bízzák az eljárás legvégén. Ez az ismétlődő „nincs vélemény” eredmény egyedülálló a komitológia keretében évente elfogadott több ezer végrehajtási határozathoz képest, ahol a tagállamok általában támogatják a Bizottság határozattervezetét az állandó bizottság szakaszában. (...) A tagállamok által tartózkodásuk vagy elutasító szavazatuk indokolására felhozott okok néha tudományos jellegűek, de az esetek többségében más megfontolásokon alapulnak, tükrözve az országukban zajló társadalmi vitát.”

21. Ami az engedélyezési eljárás késedelmét illeti, két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt a határozattervezeteknek az állandó bizottsághoz történő késedelmes benyújtása, másrészt a határozatok meghozatalának késedelme, amennyiben a fellebbviteli bizottság nem érte el a minősített többséget.

22. Ami a határozattervezeteknek az állandó bizottsághoz történő benyújtása során bekövetkezett késedelmeket illeti, egyértelmű, hogy a meglévő szabályok nem ruháznak mérlegelési jogkört a Bizottságra az ilyen határozattervezetek benyújtásának időpontját illetően. A költségvetési rendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 19. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól [12]:

„Engedélyezés

1. A Hatóság véleményének kézhezvételétől számított három hónapon belül a Bizottság benyújtja a 35. cikkben említett bizottságnak a kérelemmel kapcsolatban meghozandó határozat tervezetét, figyelembe véve a Hatóság véleményét, a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseit és a vizsgált ügyre vonatkozó egyéb indokolt tényezőket. Amennyiben a határozattervezet nincs összhangban a Hatóság véleményével, a Bizottság magyarázatot ad az eltérésekre.”

23. Ezekben az esetekben a Bizottság véleményében elismerte, hogy az EFSA véleményének keltétől számítva több mint három hónap telt el ahhoz, hogy a határozattervezeteket az állandó bizottság elé terjessze. Az ombudsman rendelkezésére álló információk szerint a határozattervezetek benyújtásához szükséges idő jelentősen meghaladta a pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott határidőt.[13] Ezekben az esetekben a szóban forgó késedelmek valójában nem egy vagy két elszigetelt esetben fordultak elő, hanem inkább a norma, mint a kivétel volt. A Bizottság nem terjesztett elő meggyőző indokokat e késedelmek magyarázatára. Bár az ombudsman nagyra értékeli a Bizottság nehéz helyzetét, amely abból ered, hogy a tagállamok sem az állandó bizottság, sem a fellebbviteli bizottság szakaszában nem tudnak véleményt nyilvánítani, ezek a nehézségek nem mentesítik a Bizottságot azon jogszabályi kötelezettsége alól, hogy három hónapon belül határozattervezetet nyújtson be az állandó bizottságnak. Ilyen körülmények között, tekintettel a költségvetési rendelet 7. és 19. cikkében meghatározott szigorú határidőre, ezek a késedelmek hivatali visszásságnak minősültek.

24. Másrészt a komitológiai rendelet nem ír elő határidőt a határozatoknak a fellebbviteli bizottság szavazását követő elfogadására. A Bizottságot azonban köti az Alapjogi Charta 41. cikkének (1) bekezdése, ezért a határozatot észszerű határidőn belül kell meghoznia [14] Az ítélkezési gyakorlat megállapította, hogy az észszerű határidő betartása a közigazgatási eljárások lefolytatása során az uniós jog általános elvének minősül. Ezen túlmenően minden olyan esetben, amikor az alkalmazandó szövegek hallgatnak a kérdésről, ésszerű időn belüli intézkedésre van szükség, és a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve megakadályozza az intézményeket abban, hogy időbeli korlátozás nélkül járjanak el [15].

25. Az ombudsman úgy véli, hogy annak értékelését, hogy mi minősül észszerű határidőnek, az ügy sajátos körülményeire kell alapozni, mint például annak összetettsége, a felek magatartása vagy az eljárási kérdések felmerülése.[16] Ebben az esetben az ombudsman nem vonja kétségbe a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezésére vonatkozó határozatok összetettségét, fontosságát és érzékenységét. A Bizottságra vonatkozó azon konkrét követelmény hiányában, hogy meghatározott határidőn belül határozatot hozzon, a Bizottság feladata, hogy csak annyi időt vegyen igénybe, amennyi szükséges ahhoz, hogy elvégezhesse valamennyi releváns tény és érv végső felülvizsgálatát.

26 A panaszosok azt állítják, hogy a Bizottságnak lehetőséget kellett volna biztosítani arra, hogy a fellebbviteli bizottság véleményének elutasításától számított egy hónapon belül határozatot hozzon. A panaszosok azt állítják, hogy a 2011 és 2013 közötti időszakban a Bizottság általában egy hónapon belül hozott határozatot azt követően, hogy a fellebbviteli bizottság nem tudott minősített többséget elérni. Az e panasz tárgyát képező ügyekben a Bizottságnak átlagosan 3,5 hónapra volt szüksége ahhoz, hogy a fellebbviteli bizottsági szakaszt követően határozatot hozzon.

27. Az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy a Bizottság észszerű magyarázatot adott volna arra, hogy a fellebbviteli bizottság véleményének hiányát követően átlagosan 3,5 hónapos késedelemmel hozta meg határozatát. Olyan körülmények között, amikor az egyedi esettel kapcsolatos érdemi munkát feltehetően már az állandó bizottsággal és a fellebbviteli bizottsággal való együttműködés előtt elvégezték, nehezen érthető, hogy a Bizottságnak miért lenne szüksége további 3,5 hónapra a határozat meghozatalához. Tekintettel arra, hogy ebben a szakaszban a további késedelem hátrányos következményekkel járhat a panaszosokra nézve, és e késedelmek észszerű magyarázatának hiányában az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság e késedelmei hivatali visszásságnak minősülnek.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő kritikai észrevétellel zárja le a panaszt:

A Bizottság ezekben az esetekben nem tartotta be a határozattervezeteknek a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságához történő benyújtására vonatkozó, jogilag kötelező erejű három hónapos határidőt. A Bizottság azt követően sem hozta meg határozatait ésszerű határidőn belül, hogy a fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt. Ezek a mulasztások hivatali visszásságnak minősültek.

Tekintettel arra, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó döntéshozatali eljárás jelenleg felülvizsgálat alatt áll, az ombudsman szükségtelennek tartja, hogy ebben az esetben ajánlást tegyen a Bizottságnak. A felülvizsgálat lezárásáig és az új jogszabályok elfogadásáig azonban az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság törekedni fog a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése iránti kérelmek kezelésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos meglévő jogi követelményeknek való megfelelésre.

Ha a Bizottság úgy véli, hogy a határozattervezetnek az állandó bizottság elé terjesztésére rendelkezésre álló időkeret nem megfelelő, fontolóra vehetné, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó uniós döntéshozatali eljárás jelenlegi felülvizsgálatának részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Hasonlóképpen, ha a Bizottság úgy véli, hogy a fellebbviteli bizottság minősített többségének hiányát követően konkrét jogszabályi határidőt kell megállapítania a határozathozatalra, ez a jelenlegi felülvizsgálat keretében is felvethető.

A Bizottság és a panaszosok tájékoztatást kapnak erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2016. január 15.

 

[1] EuropaBio, COCERAL és FEFAC.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról.

[4] http://ec.europa.eu/food/plant/standing_committees/index_en.htm

[5] A fellebbviteli bizottság a tagállamok képviselőiből is áll.

[6] 4. cikk (Jogszerűség), 5. cikk (A megkülönböztetés tilalma) és 10. cikk (Jogszerű elvárások, következetesség és tanácsadás).

[7] 2015. szeptember 18-án a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy az utolsó fennmaradó kérelmet illetően az érintett vállalat kérte annak visszavonását, bár a kérelem továbbra is „folyamatban” szerepel a Bizottság nyilvántartásában.

[8] A Bizottság például kifejtette, hogy a nyilvános konzultációt illetően néhány észrevételt le kell fordítani, és az EFSA további hónapot kap azok értékelésére. A határozattervezetet mindaddig nem lehet véglegesíteni, amíg az EFSA meg nem kapja a nyilvános észrevételek végleges értékelését.

A Bizottság egyéb olyan okokra is hivatkozott, amelyek a gyakorlatban késedelmet okozhatnak (pl. a szolgálatközi konzultációs folyamat kiterjesztése a nyári szünetben, a kérelmezőkkel folytatott konzultáció).

[9] A jelenlegi gyakorlat szerint az állandó bizottság első ülésén az EFSA ismerteti véleményét a tagállamokkal, a második ülésen pedig a tagállamok szavaznak a határozattervezetről. A Bizottság azzal érvel, hogy még ha jogszabály nem is írja elő, az EFSA általi ismertetés az engedélyezési eljárás nagyon releváns lépése.

[10] Véleményében a Bizottság teljes áttekintést nyújtott a követett eljárásról és az egyes kérelmekkel kapcsolatban felmerült nehézségekről. A benyújtott magyarázatok némelyike bizalmas jellegű. Ezért ez a határozat csak a Bizottság által előterjesztett, általános jellegű és nyilvánosságra hozható érveket említi.

[11] MEMO/15/4779 „A GMO-kkal kapcsolatos döntéshozatali eljárás felülvizsgálata az EU-ban: Kérdések és válaszok.

[12] A 7. cikk a géntechnológiával módosított élelmiszerekre, a 19. cikk pedig a géntechnológiával módosított takarmányokra vonatkozik.

[13] Például a panasz benyújtásának időpontjában (2014. szeptember) az EFSA véleményének kiadását követően 4 termékkérelem esetében a következő késedelmeket jegyezték fel:a) "Kukorica -MON863 (a ffip megújítása)" - 53 hónap, b) "Pamut - MON531 (a ffip megújítása) - 35 hónap, c) Pamut -MON1445 (a ffip megújítása) - 32 hónap és d) "Pamut - MON531 x MON1445 - ff megújítása" - 29 hónap.

[14] Megjegyzendő, hogy amikor a Bizottság nyilvánosságra hozta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése iránti kérelmekre vonatkozó döntéshozatali eljárás felülvizsgálatára irányuló szándékát, kijelentette, hogy: „Ha a szavazás eredménye „Nincs vélemény”, a GMO-kra vonatkozó jogi keret és az Alapjogi Charta értelmében a Bizottságnak határozatot kell hoznia a kérelemről, így a gyakorlatban nincs más választása, mint megadni az engedélyt.” (MEMO/15/4779 „A GMO-kra vonatkozó döntéshozatali eljárás felülvizsgálata az EU-ban: Kérdések és válaszok").

[15] A Bíróság 2014. november 13-i ítélete, Nencini kontra Parlament, C-447/13 P, ECLI:EU:C:2014:2372

[16] Lásd például az európai ombudsmannak az 1561/2014/MHZ sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatot lezáró határozatát.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!