A háttér

1. Ez az ügy a panaszos, egy szervezetcsoport által az Európai Bizottsághoz benyújtott dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozik. A panaszos többek között hozzáférést kért a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó közvetett földhasználat-változásról szóló végleges hatásvizsgálati jelentés (ILUC) [1] tervezeteihez, mellékleteihez, valamint a kapcsolódó levelezéshez és összefoglalókhoz. E dokumentumok az üzemanyagok minőségéről szóló hatályos irányelv [2] és a megújulóenergia-irányelv [3] módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggésben készültek.

2. A Bizottság az 1049/2001/EK rendelet [4] 4. cikkének (3) bekezdése alapján (amely lehetővé teszi az intézmény számára, hogy megtagadja a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha annak közzététele súlyosan veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását) hozzáférést biztosított egyes kért dokumentumokhoz, más dokumentumokhoz pedig megtagadta a hozzáférést.

3. A panaszos később két további kérelmet nyújtott be ugyanahhoz a dokumentumhoz való hozzáférés iránt, amelyeket a Bizottság elutasított.

4. Mivel a panaszos nem volt elégedett a Bizottság válaszával, 2015 áprilisában panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság tévesen tagadta meg a kért dokumentumok közül nyolchoz való hozzáférést. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal ^{kapcsolatban [5].}

A kért dokumentumok közül nyolchoz való hozzáférés megtagadása

Az ombudsman javaslata a megoldásra

5. 2016 decemberében az ombudsman – figyelembe véve a felek által előterjesztett érveket és álláspontokat – megoldási javaslatot terjesztett a Bizottság elé. Az ombudsman megjegyezte, hogy 2015 szeptemberében a Parlament és a Tanács elfogadta a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelvet ((EU) 2015/1513 irányelv [6]). Ez az irányelv a Bizottság jogalkotási javaslatán alapult, amelyhez csatolták a hatásvizsgálati jelentést, amelynek tervezetei a jelen ügy tárgyát képezik.

6. Az ombudsman rámutatott arra, hogy egy hasonló ügyben, amelyet a Törvényszék elé terjesztettek [7], a felülvizsgált irányelv elfogadását (és a Bíróság ítéletének meghozatalát) követően a Bizottság úgy határozott, hogy hozzáférést biztosít az említett irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslattal összefüggésben készített hatásvizsgálati jelentés tervezeteihez. Az ombudsman úgy vélte, hogy a Bizottság ebben az ügyben ugyanezt a megközelítést alkalmazhatja. Ezért azt javasolta, hogy „tekintettel arra, hogy a 2015/1513 irányelvet mostanra elfogadták, a Bizottság biztosítson nyilvános hozzáférést a fennmaradó hét [[8]] kért dokumentumhoz.”

7. A Bizottság nem értett egyet a javasolt megoldással. Azzal érvelt, hogy az ombudsman nem vitatta, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata meghozatalának időpontjában jogi és ténybeli szempontból helyes volt. A Bizottság magatartásában tehát nem merült fel hivatali visszásság. A Bizottság nem értett egyet azzal, hogy ebben a szakaszban figyelembe kellene vennie az új körülményeket. Ezt követően azonban kijelentette, hogy a panaszos feladata, hogy az új körülmények fényében új kérelmet nyújtson be a dokumentumokhoz való hozzáférés iránt, ha úgy kívánja [9]. Ezért felkérte a panaszost, hogy tegye ezt meg.

8. 2017 júliusában a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti új kérelmet követően a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a fennmaradó hét kért dokumentumot. A panaszos háláját fejezte ki az ombudsmannak, de kijelentette, hogy az ügyet most már le lehet zárni.

Az ombudsman értékelése a megoldásra irányuló javaslatot követően

9. Az ombudsman ezzel a lehetőséggel élve ismételten hangsúlyozza, hogy eljárásai nem hasonlítanak a bírósági eljárásokhoz, ahol az egyetlen vizsgált kérdés (a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyben) az lenne, hogy az intézmény eredeti megtagadó határozata érvényes volt-e. Ezzel szemben az ombudsmannak teljes mértékben jogában áll arra kérni egy intézményt, hogy az ombudsman megoldási javaslatára adott válaszában vegye figyelembe az arra vonatkozó új érveket is, hogy miért kell egy dokumentumot közzétenni. Ide tartozhatnak az olyan új körülményekkel kapcsolatos érvek, amelyek a közzétételre vonatkozó, korábban alkalmazandó kivétel alkalmazhatatlanságát eredményezik [10]. Ez nem tekinthető az eredeti határozat kritikájának.

10. Egy konstruktívabb megközelítés, amely figyelembe veszi az idő múlását és a megváltozott körülményeket, a bürokratikus és jogi megközelítés helyett, amely a már benyújtott kéréssel azonos feltételek mellett új kérést igényel, jobban szolgálná a polgárokat. A Bizottság ezáltal – a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban – magasabb szintű polgári tudatosságról és polgárbarátságról tenne tanúbizonyságot.

11. Tekintettel arra, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozta a kért dokumentumokat, és hogy a panaszos felkérte az ombudsmant az ügy lezárására, a panasz további vizsgálata nem indokolt.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A panasz további vizsgálata nem indokolt.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2017. 10. 04.

[1] A bioüzemanyag-előállítás jellemzően olyan szántóföldön történik, amelyet korábban más mezőgazdasági célokra, például élelmiszerek vagy takarmányok termesztésére használtak. Mivel erre a mezőgazdasági termelésre továbbra is szükség van, részben áthelyezhető korábban nem termőföldekre, például gyepterületekre és erdőkre. Ezt a folyamatot nevezik közvetett földhasználat-változásnak (ILUC). A földhasználat közvetett megváltozása azzal a kockázattal jár, hogy semlegesíti a bioüzemanyagok növekedéséből eredő üvegházhatásúgáz-megtakarítást, mivel a gyepterületek és az erdők jellemzően magas szén-dioxid-kibocsátást nyelnek el. Azáltal, hogy ezeket a földterületeket szántófölddé alakítják át, a légköri CO2-szintek növekedhetnek.

[2] A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 350., 58. o.).

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a promócióról

a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásáról, valamint az irányelvek módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről

2001/77/EK és 2003/30/EK, HL 2009. L 140., 16. o.

[4] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[5] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman megoldásra irányuló javaslatának teljes szövegét,

 elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/cases/solution.faces/en/84306/html.bookmark

[6] A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 239., 1. o.).

[7] Lásd a Törvényszék 2015. szeptember 3-i végzését, Philip Morris Benelux kontra Bizottság, T-520/13, ECLI:EU:T:2015:702.

[8] A Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy a kért dokumentumok egyike (e-mail-váltás) már nem létezik, mivel azt nem archiválták. Bocsánatot kért a hibájáért.

[9] A Bizottság a Bíróság 2010. január 26-i Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ítéletére (C-362/08 P, ECLI:EU:C:2010:40) hivatkozott. A Bíróság az 57. pontban megállapította, hogy: „valaki új kérelmet nyújthat be olyan dokumentumokhoz való hozzáférés iránt, amelyekhez korábban megtagadták tőle a hozzáférést. Az ilyen kérelem arra kötelezi az érintett intézményt, hogy vizsgálja meg, hogy a hozzáférés korábbi megtagadása továbbra is indokolt-e a jogi vagy ténybeli helyzet időközben bekövetkezett megváltozására tekintettel.”

[10] Emlékeztetni kell arra, hogy amikor az ombudsman megoldást javasol, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy előzetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érintett intézmény magatartása hivatali visszásságnak minősül. A megoldásra irányuló javaslatot lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy az érintett intézmény anélkül oldja meg a vitatott kérdést, hogy az ombudsman állást foglalt volna abban a kérdésben, hogy történt-e hivatali visszásság.