Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály értelmében „stratégiai projektként” elismerendő ásványkitermelési és -feldolgozási projektek alkalmazásával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. A panaszos konkrétan hozzáférést kért négy, stratégiai projekt státuszt megadó – vagy meg nem adó – bizottsági határozathoz, valamint 12 olyan projekt pályázatainak egyes részeihez, amelyek az EU-ban találhatók, és amelyek pályázatai sikeresek voltak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az érintett társaságok kereskedelmi érdekeit, és a vitatott dokumentumok többségét illetően a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmére támaszkodott. A panaszos többek között azt állította, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel a dokumentumok valószínűleg fontos környezeti információkat tartalmaznak.

Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy jellegüknél fogva észszerűtlen, hogy a Bizottság a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projekteknek a CRMA szerinti stratégiai projektként való kijelölésével kapcsolatos dokumentumok esetében a közzététel megtagadásának általános vélelmét alkalmazza. Ezenkívül a dokumentumok vizsgálócsoportja általi vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy azok nem tartalmaznak érzékeny információkat, többek között azért, mert nagy részüket már jogszerűen nyilvánosságra hozták akkor, amikor a Bizottság közzétette a panaszos hozzáférés iránti kérelmével kapcsolatos végleges álláspontját. Az ombudsman továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a dokumentumok kiterjedt környezeti információkat tartalmaznak, beleértve „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat” is, amelyek esetében a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadása hivatali visszásságnak minősül. Javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül álláspontját a szóban forgó dokumentumokhoz való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében.

A három ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazta a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait és más eljárási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (983/2025/MIK), a migránscsempészés elleni küzdelemre (2031/2024/VB) és a közös agrárpolitikára (1379/2024/MIK) vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése során. A Bizottság ezeket a javaslatokat sürgősnek ítélte, és ezért elmulasztotta a szabályaiban előirányzott lépéseket, például a hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkat. A panaszosok, akik civil társadalmi szervezetek, úgy vélték, hogy ezek a mulasztások sértik a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait. Két esetben a panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy a jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e az EU éghajlat-politikai céljaival, amint azt az európai klímarendelet előírja. Egy esetben a panaszost az is aggasztotta, hogy a Bizottság megsértette a szolgálatközi konzultációkra vonatkozó eljárási szabályzatát.

Vizsgálatai alapján az ombudsman eljárási hiányosságokat tárt fel a szóban forgó jogalkotási javaslatok Bizottság általi elkészítésében, amelyek együttesen hivatali visszásságnak minősültek. E hiányosságok kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását azáltal, hogy meghatározza a követelményeiktől való eltérést indokoló „sürgős” helyzeteket, valamint rögzíti és megmagyarázza az engedélyezett eltérések okait. Ezenkívül az eltérések engedélyezése esetén a Bizottságnak eljárást kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a jogalkotási javaslatok sürgős előkészítése továbbra is megfeleljen az átlátható, tényeken alapuló és inkluzív jogalkotási folyamat elveinek. Annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot ebben a feladatban, az ombudsman négy javítási javaslatot is tett, amelyek a következőket foglalták magukban: az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok tisztázása a sürgős javaslatok tekintetében; annak biztosítása, hogy a hatásvizsgálatokat felváltó és a javaslatait alátámasztó bizonyítékokat felvázoló elemző dokumentumokat időben közzétegyék annak érdekében, hogy a jogszabály elfogadása előtt nyilvános vitát lehessen folytatni; iránymutatás kiadása az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelések végrehajtásáról; a szolgálatok közötti konzultációs időszakok meghatározott küszöbértékek alá történő lerövidítésének indokolása és nyilvántartása.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság megállapodott abban, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálata során mérlegeli a „sürgős” helyzetek meghatározását, valamint rögzíti és közzéteszi a követelményeiktől való eltérések alkalmazásának okait. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy célzott konzultációkat biztosít a „sürgős” javaslatairól, az elfogadástól számított három hónapon belül közzéteszi a javaslatait alátámasztó bizonyítékokkal ellátott elemzési dokumentumokat, az éghajlat-politikai következetességre vonatkozó értékeléseket belefoglalja mind az elemzési dokumentumokba, mind a jövőbeli javaslatok indokolásába, és megindokolja a rövidebb szolgálatközi konzultációkat.

A panaszosok a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeikben úgy vélték, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásai nem elég egyértelműek és konkrétak ahhoz, hogy garantálják az átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamatot.

Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság összességében konstruktív választ adott ajánlásaira és javítási javaslataira. Mindemellett a Bizottság válasza még nem tisztázza kellőképpen, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni az ombudsman ajánlásainak és javítási javaslatainak végrehajtása érdekében.

Az ombudsman ezért a jövőbeli panaszok alapján és azt követően, hogy a Bizottság befejezte a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, nyomon fogja követni ezt az ügyet. Ebben a szakaszban további vizsgálatok nem indokoltak, és az ombudsman lezárta a három ügyet.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta a nyilvános hozzáférést egy ásványkitermelési és -feldolgozási projektnek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szerinti „stratégiai projektként” való elismerése iránti kérelemhez, valamint a Bizottság ehhez kapcsolódó értékelésére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közzététel sértené az érintett vállalat kereskedelmi érdekeit, többek között azért, mert a projektet nem jelölték ki stratégiai projektként. A panaszos többek között azt állította, hogy a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik, és azzal érvelt, hogy a szóban forgó dokumentumok valószínűleg fontos környezeti információkat tartalmaznak.

A szóban forgó dokumentumok vizsgálócsoportja általi vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság észszerűen tekintette úgy, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené az érintett társaság kereskedelmi érdekeit. Ezenkívül, bár a dokumentumok tartalmaznak bizonyos információkat a projekt várható környezeti és társadalmi hatásairól, ez nem volt elegendő a közzétételhez fűződő nyomós közérdek megállapításához.

Az ombudsman ezért lezárta a vizsgálatot, és megállapította, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a hozzáférés megtagadásával kapcsolatban.