Emily O'Reilly európai ombudsman megállapította, hogy az Európai Bankhatóságnak (EBH) nem lett volna szabad megengednie, hogy korábbi ügyvezető igazgatója egy pénzügyi lobbiszövetség vezérigazgatója legyen. Az ombudsman azt is megállapította, hogy az EBH nem vezetett be azonnal elegendő belső biztosítékot bizalmas információinak védelmére, amikor a tervezett lépés egyértelművé vált.

A hivatali visszásságra vonatkozó két megállapítás egy panaszon alapuló vizsgálatot követően született, amely az EBH azon döntésével foglalkozott, hogy lehetővé teszi korábbi ügyvezető igazgatója számára, hogy az Európai Pénzügyi Piacok Szövetségének (AFME) vezérigazgatója legyen.

„Az EBH-t a 2008-as pénzügyi összeomlás hamvaiból hozták létre – egy olyan válságból, amelyet részben a szabályozási kudarc és a pénzügyi ágazat általi úgynevezett „szabályozási foglyul ejtés” határozott meg. Azzal, hogy lehetővé tette korábbi ügyvezető igazgatója számára, hogy csatlakozzon egy jelentős pénzügyi lobbiszövetséghez, az EBH azt kockáztatta, hogy állandósítja az egyik alapvető szabályozási problémát, amelynek megoldására létrehozták.

„Az úgynevezett „forgóajtó-jelenség” kihívása számos közigazgatási szerv számára nehéz. Létezik ugyan a munkához való alapvető jog, de ez a jog a lakosság érdekeinek figyelembevételével minősíthető. Ezt az érdeklődést nem mindig értik meg megfelelően, vagy lekicsinyelik. Az uniós intézményeknek azonban mindig a legmagasabb szintű normákat kell fenntartaniuk, és a szélesebb közérdek védelme szempontjából értékelniük kell a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos ügyeket.

„Ez az ügy egy uniós ügynökség ügyvezető igazgatóját érintette, amelynek feladata az európai bankok szabályozására és felügyeletére vonatkozó szabályok kidolgozása, és egy, a nagybani pénzügyi ágazatot képviselő lobbicsoporthoz került. Ez a csoport nyilvánvalóan a tagjai javára kívánja befolyásolni e szabályok megszövegezését. Ha ez a lépés nem indokolná az uniós jog által biztosított azon jogi lehetőség igénybevételét, hogy megtiltsák valakinek, hogy ilyen szerepre váltson, akkor egyetlen lépés sem lenne”– mondta O’Reilly asszony.

„A munkához való jog fontos, de azt a nyilvánosságnak az uniós bankfelügyeletbe vetett bizalomhoz való jogával és a legmagasabb szintű igazgatáshoz való jogával összhangban kell értelmezni, különösen a vezető pozíciókat betöltő vagy korábban betöltő személyek esetében. Egy új globális gazdasági válságba lépve minden eddiginél nagyobb szükség van a közérdek védelmére, és ebben az EBH-nak kell az élen járnia. A hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy meghatalmazott toborzókká váljanak az általuk szabályozott iparágakban.

„Az EU sok tekintetben erősebb korlátozásokat alkalmaz ezen a területen, mint sok tagállam, azonban az EU-nak különösen mindig minden tőle telhetőt meg kell tennie a legmagasabb szintű normák fenntartása érdekében” – mondta az ombudsman.

A vizsgálat

A vizsgálat és az EBH vonatkozó dokumentumainak vizsgálata alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy bár az EBH széles körű korlátozásokat kötött az AFME korábbi ügyvezető igazgatója új álláshelyének jóváhagyásához, az EBH nincs abban a helyzetben, hogy hatékonyan nyomon kövesse azok végrehajtását. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy bár az EBH-t 2019. augusztus 1-jén tájékoztatták a munkahelyváltásról, leköszönő ügyvezető igazgatója 2019. szeptember 23-ig hozzáférhetett a bizalmas információkhoz.

Az ombudsman három ajánlást tett annak megerősítésére, hogy az EBH hogyan kezeli az ilyen jövőbeli helyzeteket. Ezek a következők:

1. A jövőre nézve az EBH-nak szükség esetén élnie kell azzal a lehetőséggel, hogy felsővezetői számára megtiltja, hogy megbízatásuk lejárta után bizonyos pozíciókat betöltsenek. Az ilyen tilalmat időben korlátozni kell, például két évre.

2. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a vezető beosztású alkalmazottak számára, az EBH-nak meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján a jövőben megtiltja az ilyen költözéseket. A vezető EBH-álláshelyekre pályázókat a jelentkezéskor tájékoztatni kell a kritériumokról.

3. Az EBH-nak belső eljárásokat kell bevezetnie annak érdekében, hogy amint ismertté válik, hogy egy alkalmazottja más munkakörbe költözik, azonnali hatállyal megszüntesse a bizalmas információkhoz való hozzáférését.

A hivatali visszásságra vonatkozó két megállapítás és a három ajánlás részletei a következő internetcímen találhatók: https://www.ombudsman.europa.eu/recommendation/127638.

Háttér

Az uniós személyzeti szabályzat 16. cikke az úgynevezett „forgóajtó-jelenséggel” foglalkozik, amelynek értelmében a személyzetnek tájékoztatnia kell az intézményt, ha az uniós közszolgálatból való kilépését követő két éven belül állást kíván vállalni. Az intézménynek jogában áll megtiltani, hogy az érintett személy elvállalja a munkát, ha úgy ítéli meg, hogy az ellentétes lenne az uniós intézmény érdekeivel. Az uniós intézményeknek továbbá meg kell tiltaniuk korábbi vezető tisztviselőik számára, hogy a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő 12 hónap során lobbizzanak az intézmény alkalmazottainál.

2019-ben az ombudsman mélyreható vizsgálatot végzett arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság hogyan kezeli az ilyen eseteket, ami arra utal, hogy a vezető tisztviselőket érintő ügyekben szilárdabb megközelítést alkalmaznak.

Ugyanakkor az ombudsman lezárta annak vizsgálatát, hogy az uniós közigazgatás általában hogyan kezeli ezeket a kérdéseket, és számos javaslatot tett az átláthatóság megerősítésére ezen a területen.