Teresa Anjinho európai ombudsman számos eljárási hiányosságot tárt fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hogyan készített elő több, általa sürgősnek ítélt jogalkotási javaslatot. A hiányosságok összességükben hivatali visszásságnak minősültek.

A megállapítások három külön panaszalapú vizsgálaton alapulnak, amelyek azt vizsgálták, hogy a Bizottság milyen mértékben alkalmazta az általános szakpolitikai döntéshozatali szabályokat és eljárásokat a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (Omnibus I), a közös agrárpolitikára (KAP) és a migránscsempészés elleni küzdelemre vonatkozó jogalkotási tervezetek kidolgozása során.

E sürgős jogalkotási javaslatok előkészítése során a Bizottság nem hajtotta végre a minőségi jogalkotásra vonatkozó saját szabályainak bizonyos részeit, amelyek célja annak biztosítása, hogy a jogalkotás tényeken alapuljon, átlátható és inkluzív legyen.

„A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy sürgősen reagáljon a különböző helyzetekre, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben. Biztosítania kell azonban, hogy az elszámoltathatóság és az átláthatóság továbbra is részét képezze jogalkotási folyamatainak, és hogy intézkedéseit egyértelműen elmagyarázzák a polgároknak” – mondta Anjinho asszony.

„A jövőben jobb egyensúlyt kell teremteni az agilis igazgatás és a jogalkotásra vonatkozó eljárási minimumszabályok garantálása között. A helyes jogalkotás bizonyos elveit még a sürgősség kedvéért sem lehet veszélyeztetni.”  

„A Bizottságnak javítania kell a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait annak érdekében, hogy a sürgős jogszabályok előkészítése átlátható és tényeken alapuló maradjon” – mondta az ombudsman.

Az ombudsman vizsgálatai által feltárt eljárási hiányosságok közé tartozott, hogy nem indokolta meg teljes mértékben a nyilvánosság számára a jogalkotási javaslatok sürgősségét, és nem dokumentálta a jogalkotásra vonatkozó belső szabályaitól, az úgynevezett minőségi jogalkotási szabályoktól való eltérés indokolását.

A három jogalkotási folyamat mindegyikével kapcsolatban problémák merültek fel, többek között: 

a Bizottság szervezeti egységei közötti konzultációs idő 24 óránál rövidebb hétvégére csökkentése (I. salátarendelet)

a jogalkotási javaslatot alátámasztó bizonyítékokkal ellátott dokumentum késedelmes közzététele (migránscsempészetről szóló jogszabály) és a jogszabály jóváhagyása után (KAP)

Nincs egyértelmű belső nyilvántartás az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelésről (KAP és I. salátarendelet)

Ajánlások és további javaslatok

A Bizottsághoz intézett két előretekintő ajánlásában az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását, valamint azt, hogy a jogalkotási javaslatok jövőbeli sürgős előkészítése mindig átlátható, tényeken alapuló és inkluzív legyen.

Az ombudsman a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálatának fényében is számos javaslatot tett. Ezek közé tartozik annak egyértelművé tétele, hogy valamennyi jogalkotási javaslat esetében éghajlat-politikai értékelést kell végezni, valamint a sürgős eljárások során az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra vonatkozó minimumszabályok egyértelművé tétele.

Háttér

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások meghatározzák azokat a szabályokat, amelyeket az Európai Bizottság az új kezdeményezések és javaslatok kidolgozása, valamint a meglévő jogszabályok kezelése és értékelése során követ.

Bár a Bizottság kijelentette, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok jogilag nem kötelező erejűek, az ombudsman következetesen megállapította, hogy az uniós intézményeknek a saját maguk számára megállapított szabályokat kell alkalmazniuk.

Mindhárom vizsgálatot – a fenntarthatósági salátarendelettel, a KAP-pal és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban – a civil társadalmi szervezetek panaszait követően indították meg.

Az ombudsman ajánlása itt található.