FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az Európai Bizottság válasza az ombudsman ajánlástervezetére a 2077/2012/TN és az 1853/2013/TN panaszon alapuló vizsgálatban

VÉGLEGES

Vélemény az európai ombudsman ajánlástervezetéről – A Corporate Europe Observatory, a Greenpeace EU Unit, a LobbyControl és a Spinwatch (hiv.: 2077/2012/TN) és a Friends of the Earth Europe (hiv.: 1853/2013/TN) két közös panasza

HÁTTÉR/A TÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA/TÖRTÉNELEM

2012-ben és 2013-ban a Corporate Europe Observatory, a Greenpeace EU egysége, a LobbyControl, a Spinwatch és a Friends of the Earth panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatban. E panaszokra válaszul az ombudsman 2013. február 1-jén úgy határozott, hogy hivatalból vizsgálatot indít, amelynek célja annak rendszerszintű tisztázása, hogy az Európai Bizottság hogyan kezeli azokat a konfliktusokat, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a személyzet távozik vagy csatlakozik a szolgálataihoz.

A KÉRDÉS

Ebben a vizsgálatban a gazdasági szereplő arra törekszik, hogy azonosítsa a rendszerszintű problémákat és e problémák rendszerszintű megoldásait. Az elnöki hivatal hangsúlyozza, hogy vizsgálata nem a panaszosok által említett egyedi ügyek Bizottság általi kezelésére összpontosít, hanem az ilyen általános rendszerszintű kérdésekre.

A vizsgálat során az EO szolgálatai mélyreható vizsgálatokat végeztek a Bizottság aktáiban a rendszerszintű problémák feltárása céljából. Az ellenőrzések a Bizottság aktáira terjedtek ki, amelyek a panaszosok által az elnöki hivatalhoz benyújtott panaszokban azonosított 11 egyedi esettel, a Bizottság által javasolt 27, a személyzet 27 másik tagjára vonatkozó aktával, valamint az elnöki hivatal szolgálatai által kiválasztott 16 aktával voltak kapcsolatosak.

2013. november 28-án az elnöki hivatal felkérte a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt a panaszosok állításairól és állításairól. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy véleményében válaszoljon az általa feltett számos részletes kérdésre.

A Bizottság 2014. április 29-én nyújtotta be válaszát a gazdasági szereplőnek. A gazdasági szereplő megküldte a Bizottság válaszát a panaszosoknak, akik benyújtották észrevételeiket a gazdasági szereplőnek.

2014. szeptember 22-én a gazdasági szereplő megküldte ajánlástervezetét a Bizottságnak és a panaszosoknak, és felkérte a Bizottságot, hogy 2014. december 31-ig nyújtsa be részletes véleményét a gazdasági szereplőnek. A Bizottság a határidő 2015. január 31-ig történő meghosszabbítását kérte, amelyet a gazdasági szereplő megfelelően engedélyezett.

A BIZOTTSÁG BEVEZETŐ ÉSZREVÉTELEI

A Bizottság üdvözli a gazdasági szereplő ajánlástervezetét, amely értékes hozzájárulást jelent az összeférhetetlenség elkerüléséről szóló átfogó vitához. A Bizottság különösen üdvözli annak megerősítését, hogy a Bizottság értékelésével összhangban a vizsgált esetek túlnyomó többségében nem állt fenn összeférhetetlenség. Az EO számos alkalommal elismerését fejezi ki a Bizottságnak az etikai rendszer folyamatos javítására irányuló sikeres erőfeszítéseiért.

Az Európai Unió a jog Uniója, és a Bizottságnak, mint minden más európai intézménynek és szervnek, tiszteletben kell tartania a jogot. A Bizottság úgy véli, hogy „az intézményeket a magánszektorban való elhelyezkedés céljából elhagyó személyzet” kérdésével kapcsolatban a következő alapelvek forognak kockán: Átláthatóság és elszámoltathatóság, jogállamiság, a munkához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és végül az arányosság elve.

Feszültség merülhet fel ezen elvek között „az intézményeket a magánszektorban való elhelyezkedés céljából elhagyó személyzet” helyzetével kapcsolatban: például az átláthatóság követelménye és a személyes adatok védelmének követelménye, vagy a munkához való jog és az intézmény jogos érdekeinek védelme között. Az intézmények kötelessége, hogy gondosan mérlegeljék ezeket az elveket. Ehhez az arányosság alapelvét kell alkalmaznunk, hogy olyan tisztességes és igazságos eredmények szülessenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az összes szóban forgó érdeket.

Az EO jelentése egyértelműen azt mutatja, hogy az állítólagos hiányosságokat csak néhány esetben tárták fel. A Bizottság ezért megkérdőjelezi, hogy helyes-e "rendszerszintű hivatali visszásságról" beszélni. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy gyakorlata teljes mértékben megfelel az általa alkalmazandó jogi keretnek.

Mindazonáltal a Bizottság továbbra is nyitott annak megvitatására, hogy miként lehetne a legjobban kezelni „az intézményeket a magánszektorban betöltendő pozíciók miatt elhagyó személyzet” kérdését, és hajlandó megfontolni a rendszer további javítására vonatkozó javaslatok figyelembevételét.

AZ AJÁNLÁSTERVEZET

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak:

a) A Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló minden egyes egyéni kérelem teljes körű elemzése, és az elemzés megalapozott és jól dokumentált határozatokban történő ismertetése

A gazdasági szereplő ajánlástervezetében (a továbbiakban: a gazdasági szereplő jelentése) elismeri, hogy „a Bizottság általában részletes indokolást ad a külső tevékenység végzésére irányuló kérelmet elutasító határozatban, valamint az ilyen kérelmeket feltételekhez kötötten jóváhagyó határozatokban”[1].

Ajánlása arra vonatkozik, hogy a Bizottságnak „egyértelműen és teljes körűen meg kell határoznia a pozitív határozatok indokait, nevezetesen azokat a határozatokat, amelyek feltétel nélkül engedélyezik a tisztviselő számára, hogy az intézményen kívül vállaljon munkát”. Bár a gazdasági szereplő elfogadja, hogy a Bizottság helyesen állítja, hogy nincs jogi kötelezettsége megindokolni az ilyen pozitív határozatokat , ragaszkodik azonban ahhoz, hogy „egyértelműen helyes közigazgatási gyakorlat és valamennyi polgár érdeke, hogy az ilyen döntések teljes mértékben és megfelelően megalapozottak legyenek”.

Amint azt a Bizottság 2014. április 29-i válaszában már kifejtette, ezekben az esetekben további magyarázattal szolgálhat (pozitív határozatok). Az indokolás formája és tartalma eseti alapon figyelembe veszi a tervezett tevékenység jellegét.

b) Megfelelően rögzítse, hogy elemezte, hogy a tisztviselő által a javasolt külső munkára vonatkozóan szolgáltatott információk kellően részletesek-e ahhoz, hogy a Bizottság elvégezhesse e külső munka teljes körű elemzését

Ez az ajánlás a gazdasági szereplőkről szóló jelentés 23. pontján alapul: „[...] a Bizottságnak kifejezetten meg kell említenie az aktában, hogy a kérelmező által a Bizottságon kívüli munkakörére vonatkozóan szolgáltatott információk elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék számára az ügy alapos elemzését. Az ombudsman úgy véli, hogy annak szükségessége, hogy az aktát elemző szolgálat ilyen kifejezett nyilatkozatot tegyen, olyan helyzethez vezet, amelyben a szolgálat alaposabban el tudja gondolkodni a kérdésről. Ha az elemzés arra a következtetésre vezet, hogy a benyújtott információk nem elegendőek, a Bizottságnak fel kell kérnie a kérelmezőt, hogy nyújtson be további információkat.”

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy amennyiben úgy találja, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ, további elemek benyújtását kéri a kérelmezőtől és/vagy adott esetben a Bizottság illetékes szolgálataitól. Ezeket a kérelmeket megfelelően rögzítik az aktában.

A Bizottság azonban egyetért azzal, hogy egy kitöltendő és az aktához csatolandó ellenőrző lista formájában egy további nyilatkozatot is csatoljon arra vonatkozóan, hogy a kérelmező által szolgáltatott információk elegendőek az akta alapos elemzéséhez.

c) A Bizottság más szolgálatai által tett észrevételek megfelelő rögzítése és elemzése, különösen akkor, ha a Bizottság esetleges álláspontja eltér ezektől az észrevételektől

A Bizottság üdvözli, hogy a gazdasági szereplő a közelmúltban lezárt akták vizsgálata alapján egyértelmű javulást tapasztalt a Bizottság határozatának dokumentálására irányuló erőfeszítéseiben.

A Bizottság úgy véli, hogy aktáiból kitűnik, hogy alaposan elemzi az összes vonatkozó észrevételt, és szükség esetén is több és átfogóbb indokolást kér a kapcsolódó szolgálatoktól, amint azt az aktában megfelelően rögzített belső információcserék is bizonyítják. A Bizottság azonban ismét megragadja az alkalmat, hogy tovább mérlegelje, van-e lehetőség további javításokra.

d) Tegyen meg minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a Bizottság egészében következetesen alkalmazza az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, többek között azáltal, hogy figyelmezteti a főigazgatóságokat, ha a feltételek előírása tekintetében következetlenségeket tárnak fel

Ez az ajánlás a gazdasági szereplőkről szóló jelentés 31. pontján alapul: „Az akták ombudsman általi vizsgálata azonban arra a következtetésre vezetett, hogy ez a következetesség nem mindig volt szabály.” A következő 32. pontban az ombudsman azt is bejelenti, hogy „Az ombudsman a személyzeti szabályzat új összeférhetetlenségi rendelkezései végrehajtásának értékelésekor a Bizottság aktáinak vizsgálata révén is nyomon kívánja követni ezt a kötelezettségvállalást.”

A Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság a 16. cikk szerinti valamennyi esetben konzultál a Főtitkársággal és a Jogi Szolgálattal annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai jogilag megalapozott, következetes és koherens megközelítést alkalmazzanak. Amennyiben eltérést állapítanak meg, felkérjük az érintett szolgálatokat annak ellenőrzésére, hogy ez indokolt-e, és ha igen, ez az indokolás az akta központi részét képezi. Az a tény, hogy a 16. cikk szerinti határozatok tekintetében a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság főigazgatója a kinevezésre jogosult hatóság, hozzájárul ahhoz is, hogy származási főigazgatóságuktól függetlenül valamennyi korábbi alkalmazott egyenlő bánásmódban részesüljön.

Emellett a koherenciát az etikai kapcsolattartók hálózata is biztosítja, amely rendszeresen ülésezik és megvitatja ezeket a kérdéseket.

A Bizottság már tett lépéseket annak érdekében, hogy javítsa az új személyzeti szabályzat etikai rendelkezéseinek következetes végrehajtását, különösen az etikai kapcsolattartók hálózatán és a 2014 októberében elindított etikai együttműködési weboldalon keresztül, és azt is mérlegelni fogja, hogy a szolgáltatásokra vonatkozó iránymutatások kidolgozása tovább javíthatja-e a következetességet.

e) Gondoskodjon arról, hogy a kérelmek értékelését olyan alkalmazottak végezzék, akik nem álltak közvetlen szakmai kapcsolatban az érintett tisztviselővel. Különösen fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk erre a követelményre a vezető tisztviselők tekintetében.

Az EO-jelentés 42. pontjában: „Az ombudsman fenntartja, hogy a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kérelem értékelését olyan személyek végezzék, akik nem álltak közvetlen szakmai kapcsolatban a kérelmezővel. Az ombudsman ugyanakkor azt is elismeri, hogy a magas rangú tisztviselők esetében ezt nehéz lehet elérni.”

Amint arra a Bizottság korábbi válaszában már rámutatott, a származási főigazgatóság álláspontja csak egyike azon elemeknek, amelyeket a kinevezésre jogosult hatóság a végleges határozatában figyelembe vesz. A véleményeket nem kapcsolódó szolgálatok is rendelkezésre bocsátják, nevezetesen a Főtitkárság és a Jogi Szolgálat. Emellett a folyamat során konzultálnak a vegyes bizottsággal.

A származási főigazgatóság véleménye az új tevékenység és a főigazgatóságon a szolgálat utolsó három évében végzett munka közötti esetleges kapcsolatok értékelése céljából készült. A szolgálatnál végzett munka és a kapcsolódó kockázatok teljes körű és megfelelő elemzését a legrelevánsabb szakértelemmel rendelkező főigazgatóság/szolgálat végzi a legjobban. A korábbi felső vezetők tekintetében további ellenőrzésre kerül sor az érintett szolgálatért felelős biztos kabinetjénél.

Amint azt a Föld-megfigyelési csoport az aktákban látni fogja, az e folyamat során azonosított bonyolult kérdéseket hosszasan megvitatják, különösen a Főtitkársággal és a Jogi Szolgálattal, amelyek a 16. cikk szerinti kérelemmel kapcsolatos valamennyi aktáról konzultálnak. Ebben az összefüggésben a vizsgálati csoport megjegyezte, hogy semmi esetre sem mindig követik a származási főigazgatóság véleményét.

A Bizottság végezetül emlékeztet arra, hogy az európai gazdasági szereplő megállapította, hogy a szolgálatai által ellenőrzött esetek túlnyomó többségében nem volt bizonyíték összeférhetetlenségre.

f) Tájékoztassa a személyzetet arról, hogy továbbra is kötelesek feddhetetlenül és diszkréten viselkedni bizonyos kinevezések vagy juttatások elfogadása tekintetében, emlékeztesse őket arra, hogy ez a kötelezettség időben nem korlátozott, és tegyen meg minden lehetséges intézkedést azokkal a volt alkalmazottakkal szemben, akik figyelmen kívül hagyják ezt a kötelezettséget azáltal, hogy bármilyen problémás foglalkoztatási ajánlatot elfogadnak.

A Bizottság rendszeresen emlékezteti a személyzetet kötelezettségeikre. A szolgálatból kilépő valamennyi alkalmazottat hasonlóképpen emlékeztetik kötelezettségeikre egy külön távozási okmányban. A kinevezésre jogosult hatóság határozatai emlékeztetik a volt alkalmazottakat a személyzeti szabályzat azon cikkeire, amelyek a szolgálati jogviszony megszűnését követően kötik őket, azaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16., 17. és 19. cikkére, valamint 339. cikkére.

Mindazokat, akik nyugdíjba vonultak, rendszeres üzenetekkel emlékeztetik a személyzeti szabályzat 16. cikkéből eredő kötelezettségeikre is.

Korábbi válaszában a Bizottság már egyetértett az elnöki rendelettel a különösen a személyzeti szabályzat 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek időtartamát illetően. A Bizottság jelezte, hogy fegyelmi intézkedésekhez vezethet, ha egy volt alkalmazott a szolgálati jogviszonyának megszűnését követő két évnél is hosszabb ideig folytat tevékenységet, és ezzel megszegi a 16. cikk (1) bekezdése szerinti feddhetetlenségre és diszkrécióra vonatkozó kötelezettségét.

Iránymutatások a további fejlesztésekhez

A Bizottság értelmezése szerint a gazdasági szereplő az együttműködés és a segítőkészség szellemében a következő ajánlást teszi a meglévő szilárd rendszer további javítása céljából.

Az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság:

g) Azon főigazgatóságok azonosítása, amelyeknek etikai és feddhetetlenségi kódexekkel kell rendelkezniük, és annak biztosítása, hogy ilyen kódexeket vezessenek be

Számos főigazgatóság és szolgálat rendelkezik konkrét iránymutatásokkal a szakmai etika területén. A Bizottság egyetért azzal, hogy ezek az iránymutatások hasznos kiegészítő szemléltető szerepet játszanak bizonyos tevékenységi ágazatokban, mivel segíthetik a személyzetet abban, hogy jobban megértsék, mik a kötelezettségeik, és mik lehetnek a nehéz helyzetek egy adott tevékenységi ágazatban. Céljuk azonban az, hogy a jogalkotó hatóságok által elfogadott szabályok alapján iránymutatást nyújtsanak, és semmi esetre sem róhatnak további kötelezettségeket a személyzetre. A Bizottság úgy véli, hogy helyénvaló az ilyen konkrét etikai és feddhetetlenségi kódexek kidolgozását azon főigazgatóságok belátására bízni, amelyek a legalkalmasabbak az ilyen kódexek szükségességének és tartalmának megítélésére. A kódexek következetességét az a követelmény biztosítja, hogy azokat a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságnak, a Főtitkárságnak és a Jogi Szolgálatnak jóvá kell hagynia.

h) Adott esetben elemezze a Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló kérelmeket is a főigazgatóságokra vonatkozó etikai és feddhetetlenségi kódexek alapján.

Ez a javaslat a gazdasági szereplőkről szóló jelentés 19. pontján alapul: „Amennyiben egy olyan tisztviselő nyújt be álláslehetőség iránti kérelmet, aki korábban főigazgatósági etikai és feddhetetlenségi kódexszel rendelkező főigazgatóságon dolgozott (lásd alább a lenti h) pontban található iránymutatást), a kérelemről szóló határozatban fel kell tüntetni, hogy a szóban forgó kódex részletesebb és relevánsabb szabályokat határoz-e meg, és e szabályok alapján is elemezni kell a kérelmet.”

Lásd a fenti g) javaslatra adott választ.

i. A Bizottság etikai és magatartási weboldalának javítása

A Bizottság folyamatosan frissíti és fejleszti etikai és magatartási weboldalát az Europa portálon, és fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket (lásd még a d) pontra adott választ).

j) Az egyes főigazgatóságokra vonatkozó kódok vagy iránymutatások online közzététele

A Bizottság mérlegelni fogja, hogyan lehetne megfelelő nyilvánosságot biztosítani ezeknek a belső kódexeknek és iránymutatásoknak, de továbbra is vizsgálja ennek módjait azzal a céllal, hogy az Europa honlapon való megfelelő közzététel révén nagyobb átláthatóságot biztosítson.

k) A vezető tisztviselőktől származó, a Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló kérelmek jóváhagyásáról szóló határozatok tekintetében közzé kell tenni az interneten i. az érintett vezető tisztviselő nevét, ii. a vezető tisztviselő által a Bizottságnál ellátott feladatok részleteit, iii. az új tevékenységek során ellátandó feladatok részleteit, valamint iv. a Bizottság esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó részletes értékelését és következtetéseit (beleértve a feltételeket is).

A Bizottság jelenleg mérlegeli a személyzeti szabályzat 16. cikkének (4) bekezdésében előírt közzétételben feltüntetendő éves információk megfelelő formátumát, hatókörét és tartalmát. E célból a Bizottság felvette a kapcsolatot a többi érintett intézménnyel. A Bizottság ezért tudomásul veszi a gazdasági szereplő nézeteit, és figyelembe fogja venni azokat az éves kiadvány formátumának kidolgozásakor, de ebben a szakaszban nem tud konkrét kötelezettségvállalást tenni. Ebben az összefüggésben teljes mértékben figyelembe kell venni az adatvédelmi kérdéseket.

Amint a bizottsági rendszer hatályba lép, a Bizottság örömmel tájékoztatja az ombudsmant a további részletekről.

l) Tájékoztassa az ombudsmant minden olyan esetről, amikor kivételes és kényszerítő adatvédelmi okok akadályozzák a fenti k) pontban említett közzétételt. Az ombudsman ezt követően megvizsgálja és értékeli a magas rangú tisztviselőnek a Bizottságon kívüli munkavégzését engedélyező határozattal kapcsolatos aktát.

A Bizottság tudomásul veszi az ombudsman álláspontját, és mérlegelni fogja ennek megvalósíthatóságát az információk közzétételére szolgáló rendszerének kialakításakor.

A Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az értékelések elvégzése és az e területre vonatkozó döntések meghozatala tekintetében. A gazdasági szereplő azonban természetesen jogosult arra, hogy vizsgálatokat folytasson, ha úgy találja, hogy okkal gyanítható a hivatali visszásság lehetséges esetei. A Bizottság teljes mértékben együtt fog működni minden olyan esetben, amikor az ombudsman úgy dönt, hogy vizsgálat keretében megvizsgál egy ügyet.

m) Központi nyilvántartás létrehozása a Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló személyzeti kérelmekről és a beérkező alkalmazottak összeférhetetlenségének értékeléséről

Amint azt az elnöki hivatal is tudja, a Bizottság rendelkezik egy központi belső eszközzel, amely lehetővé teszi az etikai kérelmek értékelésének és az azt követő határozatoknak a felperes személyi aktájába való felvételét. Ez a központi feldolgozási eszköz fokozatosan bővül, hogy magában foglalja az összes etikai kérelmet, és egyenértékűnek tekinthető a nyilvántartással. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésével összefüggésben további fejlemények várhatók.

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az elnöki rendelet nem kívánja, hogy egy ilyen nyilvántartás nyilvános legyen, és hogy az elnöki rendelet úgy véli, hogy tiszteletben kell tartani az adatvédelmi szabályokat.

n) Az ombudsman a)–f) pontban foglalt ajánlásának iránymutatásként való felhasználása a beérkező alkalmazottak esetleges összeférhetetlenségének értékelésekor

A személyzeti szabályzat 11. cikkének harmadik és negyedik bekezdése már végrehajtja az elnöki rendelet azon ajánlásait, amelyek a beérkező alkalmazottak felvételével, sőt a személyes okokkal indokolt szabadságról való visszatéréssel kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségek értékelésének szükségességére és módjára vonatkoznak. A Bizottság teljes személyzete számára a képzési és figyelemfelkeltő tevékenységek rendszeresen emlékeztetik a személyzetet kötelezettségeikre.

o) Használja fel az ombudsman fenti a)–f) pontban foglalt ajánlását annak elemzése során, hogy teljesül-e az arra vonatkozó tilalom, hogy a vezető beosztású alkalmazottak elhagyják a Bizottságot, és ne folytassanak lobbitevékenységet vagy érdekképviseletet a Bizottsággal szemben.

A Bizottság pozitív szellemben tovább vizsgálja az ombudsman ajánlásának megvalósíthatóságát a vezető tisztviselők lobbitevékenységtől való eltiltásával kapcsolatos ügyek értékelésekor. Ezekben az esetekben figyelembe veszi a fenti a)–f) pontban vázolt elveket.

p) Tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden jövőbeli ügy tükrözze azt a politikát, hogy a tisztviselők által felajánlott, az összeférhetetlenség megszüntetését célzó kötelezettségvállalásokat kifejezetten megemlítik és elemzik az aktában.

A Bizottság korábbi válaszában már jelezte, hogy a korábbi alkalmazottai által felajánlott kötelezettségvállalásokra hivatkozni fog a kinevezésre jogosult hatóság határozatai.

KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság üdvözli a gazdasági szereplő ajánlástervezetét, amely értékes hozzájárulást jelent az összeférhetetlenségről szóló vitához és a kapcsolódó figyelemfelkeltéshez. A bizottsági határozatok megalapozottak és jól dokumentáltak. Ugyanakkor törekedni fog rendszerének javítására, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon a szabályokról és eljárásokról, valamint arról, hogy a Bizottság hogyan alkalmazza azokat, kellően tiszteletben tartva az adatvédelmi követelményeket.

 

[1] EO-jelentés, 20. pont

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!