VÉGLEGES

Vélemény az európai ombudsman ajánlástervezetéről – A Corporate Europe Observatory, a Greenpeace EU Unit, a LobbyControl és a Spinwatch (hiv.: 2077/2012/TN) és a Friends of the Earth Europe (hiv.: 1853/2013/TN) két egyesített panasza

HÁTTÉR/A TÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA/TÖRTÉNELEM

2012-ben és 2013-ban a Corporate Europe Observatory, a Greenpeace EU Unit, a LobbyControl, a Spinwatch és a Friends of the Earth panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban. E panaszokra válaszul az ombudsman 2013. február 1-jén úgy határozott, hogy hivatalból vizsgálatot indít annak érdekében, hogy rendszerszempontból tisztázza, hogyan kezeli az Európai Bizottság azokat a konfliktusokat, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a személyzet kilép vagy belép a szervezeti egységeihez.

A VIZSGÁLAT

Ebben a vizsgálatban a gazdasági szereplő arra törekszik, hogy azonosítsa a rendszerszintű problémákat és e problémák rendszerszintű megoldásait. Az elnöki rendelet hangsúlyozza, hogy vizsgálata nem a panaszosok által említett egyedi ügyek Bizottság általi kezelésére összpontosít, hanem az ilyen általános rendszerszintű kérdésekre.

A vizsgálat során a gazdasági szereplő szolgálatai mélyreható vizsgálatokat végeztek a Bizottság aktáiban a rendszerszintű problémák feltárása céljából. A vizsgálatok kiterjedtek a panaszosok által az elnöki hivatalhoz benyújtott panaszokban azonosított 11 egyedi üggyel kapcsolatos bizottsági aktákra, a Bizottság által javasolt 27 aktára, amelyek 27 további alkalmazottra vonatkoztak, valamint az elnöki hivatal szolgálatai által kiválasztott 16 aktára.

2013. november 28-án az EO felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt a panaszosok állításairól és állításairól. Kérte továbbá a Bizottságot, hogy véleményében válaszoljon az általa feltett részletes kérdésekre.

A Bizottság 2014. április 29-én nyújtotta be válaszát az elnöki hivatalnak. Az EO megküldte a Bizottság válaszát a panaszosoknak, akik megküldték észrevételeiket az EO-nak.

2014. szeptember 22-én az elnök megküldte ajánlástervezetét a Bizottságnak és a panaszosoknak, és felkérte a Bizottságot, hogy 2014. december 31-ig nyújtsa be részletes véleményét az elnöknek. A Bizottság kérte a határidő 2015. január 31-ig történő meghosszabbítását, amelyet az elnöki rendelet megfelelően engedélyezett.

A BIZOTTSÁG BEVEZETŐ ÉSZREVÉTELEI

A Bizottság üdvözli az elnöki rendelet ajánlástervezetét, amely értékes hozzájárulást jelent az összeférhetetlenség elkerüléséről szóló átfogó vitához. A Bizottság különösen üdvözli annak megerősítését, hogy a Bizottság értékelésével összhangban a vizsgált esetek túlnyomó többségében nem állt fenn összeférhetetlenség. A gazdasági szereplő továbbá számos alkalommal elismerését fejezi ki a Bizottságnak az etikai rendszerének folyamatos javítása érdekében tett sikeres erőfeszítéseiért.

Az Európai Unió jogunió, és a Bizottságnak, mint minden más európai intézménynek és szervnek, tiszteletben kell tartania a jogot. A Bizottság úgy véli, hogy „az intézményekből a magánszektorban betöltendő álláshelyekre távozó személyzet” kérdésével kapcsolatban a következő alapelvek forognak kockán: Átláthatóság és elszámoltathatóság, jogállamiság, munkához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és végül az arányosság elve.

Fennállhat némi feszültség ezen elvek között azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor „az alkalmazottak elhagyják az intézményeket, hogy a magánszektorban töltsenek be álláshelyeket”: például az átláthatóság követelménye kontra a személyes adatok védelmének követelménye vagy a munkához való jog kontra az intézmény jogos érdekeinek védelme között. Az intézmények kötelessége, hogy gondosan mérlegeljék ezeket az elveket. Ehhez az arányosság alapelvét kell alkalmaznunk, hogy olyan méltányos és igazságos eredményeket érjünk el, amelyek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az összes szóban forgó érdeket.

A gazdasági szereplő jelentése egyértelműen azt mutatja, hogy az állítólagos hiányosságokat csak néhány esetben tárták fel. A Bizottság ezért megkérdőjelezi, hogy helyes-e "rendszerszintű hivatali visszásságról" beszélni. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy gyakorlata teljes mértékben megfelel az általa alkalmazandó jogi keretnek.

Mindazonáltal a Bizottság továbbra is nyitott annak megvitatására, hogy miként lehetne a legjobban kezelni „az intézményekből a magánszektorba távozó alkalmazottak” kérdését, és kész fontolóra venni a rendszer további javítására vonatkozó javaslatok figyelembevételét.

AZ AJÁNLÁS TERVEZETE

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak:

a) A Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló minden egyes kérelem teljes körű elemzése, és ezt az elemzést jól megindokolt és jól dokumentált határozatokban kell ismertetni

A gazdasági szereplő ajánlástervezetében (a továbbiakban: a gazdasági szereplő jelentése) elismeri, hogy „a Bizottság általában részletes indokolást ad a külső tevékenység végzésére irányuló kérelmet elutasító határozatban és az ilyen kérelmeket bizonyos feltételek mellett jóváhagyó határozatokban”[1].

Ajánlása arra vonatkozik, hogy a Bizottságnak „egyértelműen és teljes körűen meg kell indokolnia a pozitív határozatokat, nevezetesen azokat a határozatokat, amelyek feltétel nélkül engedélyezik a tisztviselő számára, hogy az intézményen kívül vállaljon munkát”. Bár az elnöki tisztviselő elfogadja, hogy a Bizottság helyesen állítja, hogy nincs jogi kötelezettsége az ilyen pozitív határozatok indokolására , mindazonáltal ragaszkodik ahhoz, hogy „egyértelműen helyes igazgatási gyakorlat, és minden polgár érdekében áll, hogy az ilyen határozatokat teljes mértékben és megfelelően megindokolják”.

Amint azt a Bizottság 2014. április 29-i válaszában már kifejtette, nyitott arra, hogy ezekben az ügyekben (pozitív határozatok) további magyarázatokkal szolgáljon. Az indokolás formája és tartalma eseti alapon figyelembe veszi a tervezett tevékenység jellegét.

b) Megfelelően jegyezze fel, hogy elemezte, hogy a tisztviselő által a javasolt külső munkáról szolgáltatott információk kellően részletesek-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára e külső munka teljes körű elemzését.

Ez az ajánlás a gazdasági szereplő jelentésének 23. pontján alapul: „… úgy véli, hogy a Bizottságnak kifejezetten meg kell említenie az aktában, hogy a kérelmező által a Bizottságon kívüli munkájával kapcsolatban szolgáltatott információk elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék számára az ügy alapos elemzését. Az ombudsman azon a véleményen van, hogy az ügyet elemző szolgálattól megkövetelt ilyen kifejezett nyilatkozattétel olyan helyzethez vezet, amelyben a szolgálat alaposabban mérlegelheti a kérdést. Amennyiben az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a benyújtott információk nem elegendőek, a Bizottságnak fel kell kérnie a kérelmezőt, hogy nyújtson be további információkat.”

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy amennyiben úgy találja, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ, további elemek benyújtását kéri a kérelmezőtől és/vagy adott esetben az érintett bizottsági szolgálatoktól. Ezeket a kérelmeket megfelelően rögzítik az aktában.

A Bizottság azonban beleegyezik abba, hogy egy kitöltendő és az ügyirathoz csatolandó ellenőrzőlista formájában kiegészítő nyilatkozatot csatoljon arról, hogy a kérelmező által szolgáltatott információk elegendőek az ügyirat alapos elemzéséhez.

c) A Bizottság más szolgálatai által tett észrevételek megfelelő rögzítése és elemzése, különösen akkor, ha a Bizottság végleges álláspontja eltér ezektől az észrevételektől

A Bizottság üdvözli, hogy a gazdasági szereplő a közelmúltban lezárt akták vizsgálatához képest egyértelmű javulást állapított meg a Bizottság határozatának dokumentálására irányuló erőfeszítéseiben.

A Bizottság úgy véli, hogy aktáiban látható, hogy alaposan elemzi az összes vonatkozó észrevételt, és még szükség esetén is több és kiterjedtebb indokolást igényel a kapcsolódó szolgálatoktól, amint azt az aktában megfelelően rögzített belső levélváltások is bizonyítják. A Bizottság azonban ismét megragadja az alkalmat, hogy tovább vizsgálja, van-e lehetőség további javításokra.

d) Tegyen meg minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a Bizottság egészében következetesen alkalmazza az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, többek között azáltal, hogy figyelmezteti a főigazgatóságokat, ha a feltételek előírásával kapcsolatos következetlenségeket tárnak fel

Ez az ajánlás a gazdasági szereplő jelentésének 31. pontján alapul: „Az ügyek ombudsman általi vizsgálata alapján azonban arra a következtetésre jutott, hogy nem mindig ez a következetesség volt a szabály.” A következő 32. pontban az elnöki tisztviselő azt is bejelenti, hogy „Az ombudsman a személyzeti szabályzat új összeférhetetlenségi rendelkezései végrehajtásának értékelésekor a Bizottság aktáinak vizsgálata révén is nyomon kívánja követni ezt a kötelezettségvállalást.”

A 16. cikk szerinti valamennyi esetben a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság konzultál a Főtitkársággal és a Jogi Szolgálattal annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság valamennyi szolgálata jogilag megalapozott, következetes és koherens megközelítést alkalmazzon. Amennyiben eltérést állapítanak meg, az érintett szolgálatoknak ellenőrizniük kell, hogy ez indokolt-e, és ha igen, ez az indokolás az ügy központi részét képezi. Az a tény, hogy a 16. cikk szerinti határozatok tekintetében a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság főigazgatója a kinevezésre jogosult hatóság, hozzájárul ahhoz is, hogy származási főigazgatóságuktól függetlenül valamennyi korábbi alkalmazott egyenlő bánásmódban részesüljön.

Emellett a koherenciát az etikai kapcsolattartók hálózata is biztosítja, amely rendszeresen ülésezik és megvitatja ezeket a kérdéseket.

A Bizottság már tett lépéseket az új személyzeti szabályzat etikai rendelkezéseinek következetesebb végrehajtása érdekében, különösen az etikai kapcsolattartók hálózatán és a 2014 októberében elindított etikai együttműködési weboldalon keresztül, és mérlegelni fogja, hogy a szolgáltatásokra vonatkozó iránymutatások kidolgozása tovább javíthatja-e a következetességet.

e) Annak biztosítása, hogy a kérelmek értékelését olyan alkalmazottak végezzék, akik nem álltak közvetlen szakmai kapcsolatban az érintett tisztviselővel. Különösen fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk erre a követelményre a vezető tisztviselők tekintetében.

Az EO-jelentés 42. pontjában: „Az ombudsman fenntartja, hogy a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy minden kérelem értékelését olyan személyek végezzék, akik nem álltak közvetlen szakmai kapcsolatban a kérelmezővel. Az ombudsman ugyanakkor azt is elismeri, hogy a vezető tisztviselők esetében ez nehezen valósítható meg.”

Amint arra a Bizottság korábbi válaszában már rámutatott, a származási főigazgatóság álláspontja csak egyike azon elemeknek, amelyeket a kinevezésre jogosult hatóság a végleges határozatában figyelembe vesz. A véleményeket független szolgálatok, nevezetesen a Főtitkárság és a Jogi Szolgálat is megfogalmazzák. A folyamat során a vegyes bizottsággal is konzultálnak.

A származási főigazgatóság véleményét az új tevékenység és a főigazgatóságnál az elmúlt három szolgálati évben végzett munka közötti esetleges kapcsolatok értékelése céljából bocsátják rendelkezésre. A szolgálatban végzett munka és a kapcsolódó kockázatok teljes körű és megfelelő elemzését a legrelevánsabb szakértelemmel rendelkező főigazgatóság/szolgálat végezheti el a legjobban. A korábbi felső vezetők tekintetében további ellenőrzésre kerül sor az érintett szolgálatért felelős biztos kabinetjénél.

Amint azt a gazdasági szereplők csoportja az aktákban látni fogja, az e folyamat során azonosított bonyolult kérdéseket hosszasan megvitatják, különösen a Főtitkársággal és a Jogi Szolgálattal, amelyekkel a 16. cikk szerinti kérelemhez kapcsolódó valamennyi aktában konzultálnak. Ebben az összefüggésben a vizsgálatot végző csoport meg fogja jegyezni, hogy egyáltalán nem az a helyzet, hogy a származási főigazgatóság véleményét mindig figyelembe veszik.

A Bizottság végezetül emlékeztet arra, hogy az elnöki hivatal megállapította, hogy az általa ellenőrzött ügyek túlnyomó többségében nem volt bizonyíték az összeférhetetlenségre.

f) Tájékoztassák a személyzetet arról, hogy továbbra is kötelesek feddhetetlenül és diszkréten viselkedni bizonyos kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban, emlékeztessék őket arra, hogy ez a kötelezettség időben nem korlátozott, és tegyenek meg minden lehetséges intézkedést azon korábbi alkalmazottakkal szemben, akik figyelmen kívül hagyják ezt a kötelezettséget azáltal, hogy elfogadnak bármely problémás állásajánlatot.

A Bizottság rendszeresen emlékezteti a személyzetet kötelezettségeikre. A szolgálatból kilépő valamennyi alkalmazottat hasonlóképpen külön távozási dokumentumban emlékeztetik kötelezettségeikre. A kinevezésre jogosult hatóság határozatai emlékeztetik a személyzet korábbi tagjait a személyzeti szabályzat azon cikkeire, amelyek a szolgálati jogviszony megszűnését követően kötik őket, azaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16., 17. és 19. cikkére, valamint 339. cikkére.

Azokat, akik nyugdíjba vonultak, időszakos üzenetek útján emlékeztetik a személyzeti szabályzat 16. cikkéből eredő kötelezettségeikre is.

Korábbi válaszában a Bizottság már egyetértett az elnöki rendelettel a különösen a személyzeti szabályzat 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek időtartamával kapcsolatban. A Bizottság jelezte, hogy amennyiben a volt alkalmazott a szolgálati jogviszonyának megszűnése után több mint két évvel kezdi meg tevékenységét, és ez sérti a 16. cikk (1) bekezdése szerinti feddhetetlen és diszkréciós magatartásra vonatkozó kötelezettségét, ez fegyelmi intézkedésekhez vezethet.

Iránymutatások a további fejlesztésekhez

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a gazdasági szereplő az együttműködés és a segítőkészség szellemében a következő ajánlást teszi a meglévő szilárd rendszer további javítása céljából.

Az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság:

g) Azon főigazgatóságok azonosítása, amelyeknek etikai és feddhetetlenségi kódexekkel kell rendelkezniük, és annak biztosítása, hogy ilyen kódexeket vezessenek be

Számos főigazgatóság és szolgálat rendelkezik konkrét iránymutatásokkal a szakmai etika területén. A Bizottság egyetért azzal, hogy az ilyen iránymutatások hasznos kiegészítő szemléltető szerepet játszanak egyes tevékenységi ágazatokban, mivel segíthetik a személyzetet abban, hogy jobban megértsék, mik a kötelezettségeik, és mik lehetnek nehéz helyzetek egy adott tevékenységi ágazatban. Céljuk azonban az, hogy iránymutatást nyújtsanak a jogalkotó hatóságok által elfogadott szabályok alapján, és semmi esetre sem írhatnak elő további kötelezettségeket a személyzet számára. A Bizottság úgy véli, hogy helyénvaló az ilyen etikai és feddhetetlenségi kódexek kidolgozását azon főigazgatóságok mérlegelésére bízni, amelyek a legalkalmasabbak az ilyen kódexek szükségességének és tartalmának megítélésére. A kódexek következetességét az a követelmény biztosítja, hogy azokat a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság, a Főtitkárság és a Jogi Szolgálat hagyja jóvá.

h) Adott esetben elemezze a Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló kérelmeket is az adott főigazgatóságra vonatkozó etikai és feddhetetlenségi kódexek alapján.

Ez a javaslat az EO-jelentés 19. pontján alapul: „Ha egy olyan tisztviselő kér munkát, aki korábban főigazgatóság-specifikus etikai és feddhetetlenségi kódexszel (lásd alább és az alábbi h) pontban szereplő iránymutatást) rendelkező főigazgatóságon dolgozott, a kérelemről szóló határozatban fel kell tüntetni, hogy a szóban forgó kódex részletesebb és relevánsabb szabályokat határoz-e meg, és a kérelmet e szabályok alapján is elemezni kell.”

Lásd a fenti g) javaslatra adott választ.

i. A Bizottság etikai és magatartási weboldalának javítása

A Bizottság folyamatosan frissíti és fejleszti az etikával és magatartással foglalkozó honlapját az Europa portálon, és fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket (lásd még a d) pontra adott választ).

j) Főigazgatóság-specifikus kódok vagy iránymutatások online közzététele

A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne megfelelő nyilvánosságot biztosítani ezeknek a belső kódexeknek és iránymutatásoknak, de még vizsgálja ennek lehetséges módjait azzal a céllal, hogy az Europa honlapon való megfelelő közzététel révén nagyobb átláthatóságot biztosítson.

k) A vezető tisztviselők Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló kérelmeinek jóváhagyásáról szóló határozatok tekintetében közzéteszi az interneten i. az érintett vezető tisztviselő nevét, ii. az e vezető tisztviselő által a Bizottságnál végzett feladatok részleteit, iii. az új tevékenységek során elvégzendő feladatok részleteit, valamint iv. a Bizottság részletes értékelését és következtetéseit (beleértve az esetleges feltételeket is) az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatban.

A Bizottság jelenleg mérlegeli a személyzeti szabályzat 16. cikkének (4) bekezdésében előírt közzétételben feltüntetendő éves információk megfelelő formátumát, hatályát és tartalmát. E célból a Bizottság felvette a kapcsolatot a többi érintett intézménnyel. A Bizottság ezért tudomásul veszi a gazdasági szereplő álláspontját, és figyelembe fogja venni azt az éves közzététel formátumának kidolgozásakor, de ebben a szakaszban nem vállalhat semmilyen konkrét kötelezettségvállalást. Ebben az összefüggésben teljes mértékben figyelembe kell venni az adatvédelmi kérdéseket.

Amint a Bizottság rendszere hatályba lép, a Bizottság örömmel tájékoztatja az ombudsmant a további részletekről.

l) Tájékoztassa az ombudsmant minden olyan esetről, amikor kivételes és kényszerítő adatvédelmi okok akadályozzák a fenti k) pontban említett közzétételt. Az ombudsman ezt követően megvizsgálja és értékeli a vezető tisztviselő Bizottságon kívüli munkavégzésének lehetővé tételéről hozott határozatra vonatkozó aktát.

A Bizottság tudomásul veszi az ombudsman álláspontját, és az információk közzétételére szolgáló rendszerének kialakításakor mérlegelni fogja ennek megvalósíthatóságát.

A Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az értékelések elvégzése és az e területre vonatkozó döntések meghozatala terén. A gazdasági szereplő azonban természetesen jogosult vizsgálatokat végezni, ha úgy találja, hogy fennáll a hivatali visszásság lehetséges eseteinek gyanúja. A Bizottság teljes mértékben együttműködik minden olyan esetben, amikor az ombudsman úgy dönt, hogy vizsgálat keretében megvizsgál egy ügyet.

m) Központi nyilvántartás létrehozása a Bizottságon kívüli munkavégzésre irányuló személyzeti kérelmekről és a beérkező személyzet összeférhetetlenségének értékeléséről

Amint azt az elnöki tisztviselő tudja, a Bizottság rendelkezik egy központi belső eszközzel, amely lehetővé teszi az etikai kérelmek értékelésének és az azt követő határozatoknak a feldolgozását, amelyeket a felperes személyi aktájába kell helyezni. Ez a központi feldolgozási eszköz fokozatosan bővül, hogy magában foglalja az összes etikai kérést, és a nyilvántartással egyenértékűnek tekinthető. További fejlemények várhatók az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésével összefüggésben.

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a gazdasági szereplőnek nem áll szándékában, hogy egy ilyen nyilvántartás nyilvános legyen, és hogy a gazdasági szereplő úgy véli, hogy tiszteletben kell tartani az adatvédelmi szabályokat.

n) Az ombudsman a)–f) pontban meghatározott ajánlásának iránymutatásként való felhasználása a beérkező személyzet esetleges összeférhetetlenségének értékelésekor

A személyzeti szabályzat 11. cikkének harmadik és negyedik albekezdése már végrehajtja az elnöki rendelet azon ajánlásait, amelyek a beérkező alkalmazottak felvételével, sőt a személyes okokkal indokolt szabadságról való visszatéréssel kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség értékelésének szükségességére és módjára vonatkoznak. A Bizottság valamennyi munkatársa számára a képzési és figyelemfelkeltő tevékenységek rendszeresen emlékeztetik a munkatársakat kötelezettségeikre.

o) Használja az ombudsman fenti a)–f) pontban foglalt ajánlását annak elemzése során, hogy betartják-e a Bizottságtól távozó vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó, a Bizottsággal szembeni lobbi- vagy érdekképviseleti tevékenység folytatására vonatkozó tilalmat

A Bizottság pozitív szellemben tovább vizsgálja az ombudsman ajánlásának megvalósíthatóságát a vezető tisztviselők lobbitevékenységtől való eltiltásával kapcsolatos ügyek értékelésekor. Ezekben az esetekben figyelembe veszi a fenti a)–f) pontban vázolt elveket.

p) Tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden jövőbeli ügy tükrözze azt a politikát, amely szerint a tisztviselők által felajánlott, az összeférhetetlenség kiküszöbölésére irányuló kötelezettségvállalásokat kifejezetten megemlítik és elemzik az aktában

A Bizottság korábbi válaszában már jelezte, hogy a korábbi alkalmazottai által felajánlott kötelezettségvállalásokra a kinevezésre jogosult hatóság határozataiban hivatkozni fog.

KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság üdvözli a gazdasági szereplő ajánlástervezetét, amely értékes hozzájárulást jelent az összeférhetetlenségről folytatott vitához és a kapcsolódó figyelemfelkeltéshez. A Bizottság határozatai kellően indokoltak és jól dokumentáltak. Ugyanakkor arra fog törekedni, hogy javítsa rendszerét, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon a szabályokról és eljárásokról, valamint arról, hogy azokat a Bizottság hogyan alkalmazza az adatvédelmi követelmények kellő tiszteletben tartása mellett.

 

[1] Föld-megfigyelési jelentés, 20. pont