A panasz előzményei

1. A panaszos az Európai Parlamentben dolgozik. 2013. április 3–12-ig tartó szabadság iránti kérelmet nyújtott be. Ezt jóváhagyták, és a panaszos Franciaországba utazott ezekre az ünnepekre. Nyaralás közben megbetegedett.

2. 2013. április 2-án orvosi igazolást (a továbbiakban: orvosi igazolás) kapott egy franciaországi orvostól a 2013. április 2–14. közötti időszakra vonatkozóan. Az orvosi igazolás nem tartalmazta a franciaországi címét (otthoni címét). Az orvosi igazolást a panaszos férje 2013. április 4-én e-mailben nyújtotta be a Parlamentnek.

3. 2013. május 29-én a panaszos személyzeti vezetője elutasította az orvosi szabadság iránti kérelmet azzal az indokkal, hogy a panaszos: i. megakadályozta a Parlamentet abban, hogy orvosi vizsgálatát elvégezze azáltal, hogy az orvosi igazoláson helytelen címet tüntetett fel; és ii. nem tájékoztatta őt orvosi távollétének kezeléséről, amely a személyzeti szabályzat 59. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében őt terhelte.

4. 2013. június 19-én a panaszos a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be e határozat ellen.

5. 2013. október 3-án a Parlament főtitkára válaszolt a panaszosnak, aki lényegében ugyanazokkal az indokokkal utasította el a panaszát, mint amelyekre a személyzeti vezető hivatkozott.

6. 2014. február 27-én a panaszos írásban fordult az európai ombudsmanhoz.

A vizsgálat

7. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

Állítás:

A Parlament tévesen vélte úgy, hogy az orvosi igazolás elfogadhatatlan.

Igénypont:

A Parlamentnek javasolnia kell, hogy a panaszos 2013. április 2–14-i távollétét tekintsék engedélyezett távollétnek, és hatályon kívül kell helyeznie az orvosi igazolásról szóló, 2013. május 29-i határozatot.

8. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Parlament véleményét a panaszról, majd ezt követően a panaszos észrevételeit a Parlament véleményére válaszul. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

Az orvosi igazolás elfogadásának elmulasztása

Az ombudsman elé terjesztett érvek

9. A panaszos azzal érvelt, hogy a Parlament kapcsolatba léphetett volna vele, ha saját orvosi vizsgálatot kívánt volna végezni, mivel GSM-száma és e-mail-címe ismert volt az adminisztráció számára. A panaszos megjegyezte, hogy bár telefonon vagy e-mailben könnyen elérhető volt, nem kísérelték meg orvosi vizsgálat céljából felvenni vele a kapcsolatot. Azzal is érvelt, hogy az őt kezelő orvos kötelessége az orvosi igazolás pontos kitöltése. Mindenesetre azt állította, hogy az orvos pecsétje az akkori tartózkodási helyét jelezte.

10. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy távollétéről a személyzeti szabályzat 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban tájékoztatta feletteseit.

11. Véleményében a Parlament megjegyezte, hogy a személyzeti szabályzat 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ha az alkalmazott betegség miatt nem tud dolgozni, az alkalmazottnak értesítenie kell az intézményt a lakcíméről. A Parlament folytatta, hogy a kiegészítő szabályok értelmében a tisztviselőnek értesítenie kell felettesét [1] a távollétről.

12. A Parlament megjegyezte, hogy a panaszos címe abban a városban, ahol dolgozott, fel van tüntetve az orvosi igazoláson. Nem vitatott, hogy nem ez volt az a hely, ahol szabadságának ideje alatt tartózkodott. A Parlament megjegyezte, hogy mivel a panaszos nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy tájékoztassa a Parlamentet tartózkodási helyének pontos helyéről, lehetetlenné tette számára, hogy orvosi vizsgálatot szervezzen.

13. A Parlament hozzátette, hogy a személyzeti szabályzat 59. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tisztviselőnek a lehető leghamarabb értesítenie kell az intézményt a betegségről. Az orvosi vizsgálatokra vonatkozó belső szabályzat 2. cikke előírja, hogy a tisztviselőnek tájékoztatnia kell közvetlen felettesét vagy azt a munkatársat, akit a felettes erre a célra kijelölt, a távollét okáról. Az útmutató I. címének 11. pontja kimondja, hogy az éves szabadság alatti betegség esetén a tisztviselőnek a betegsége kezdetén, de legkésőbb 48 órán belül tájékoztatnia kell az intézmény betegszabadság kezeléséért felelős szolgálatát. A Parlament megjegyezte, hogy a panaszos nem tájékoztatta közvetlen feletteseit egészségi állapotáról. Amikor a panaszos férje e-mailben elküldte az igazolást az Orvosi Hiányszolgálatnak, soha nem említette, hogy pontosan hol van a panaszos.

14. Végül a Parlament megjegyezte, hogy az, hogy a panaszos nem értesítette a Parlamentet arról, hogy betegszabadsága alatt hol tartózkodott, önmagában elegendő annak a döntésnek az igazolására, hogy a 2013. április 2-i orvosi igazolást nem lehetett alapul venni az éves szabadság betegszabadsággá történő átalakításához.

Az ombudsman értékelése

15. A személyzeti szabályzat az uniós tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok. Mivel ezeket jogalkotási aktusként fogadják el, az uniós intézményeknek és személyzetüknek biztosítaniuk kell azok teljes körű alkalmazását.

16. Az ombudsman megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat 59. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, amely a betegség vagy baleset miatti távollétekkel foglalkozik, kimondja:

„Az érintett tisztviselőnek a lehető leghamarabb értesítenie kell az intézményét munkaképtelenségéről, és ezzel egyidejűleg meg kell adnia jelenlegi címét...”(kiemelés tőlem)

17. Az ombudsman megjegyzi, hogy az alkalmazandó szabályok kifejezetten kimondják, hogy a személyzet tagjának tájékoztatnia kell a Parlamentet a személyzet tagjának aktuális címéről. Az „aktuális” szó használata azt jelenti, hogy az alkalmazott nem fogja betartani ezeket a szabályokat, ha megadja lakcímét olyan körülmények között, amikor a betegség ideje alatt nem tartózkodik ezen a címen.

18. Mivel a jogszabályban meghatározott szabályok kifejezetten előírják a panaszos számára, hogy tájékoztassa a Parlamentet jelenlegi címéről, nem releváns, hogy a panaszos e-mailben vagy GSM-en keresztül elérhető volt.

19. Az ombudsman megjegyzi, hogy az alkalmazottak csak akkor hagyhatják figyelmen kívül az őket terhelő azon konkrét jogi kötelezettséget, hogy egészségügyi távollétük alatt tájékoztassák intézményeiket tartózkodási helyükről, ha olyan, nem az alkalmazottaknak felróható körülmények álltak fenn, amelyek lehetetlenné tették tartózkodási helyük közlését (például ha az egészségügyi állapot súlyossága lehetetlenné tette ezen információk közlését).

20. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem állítja, hogy egészségi állapota akadályozta volna abban, hogy eleget tegyen a Parlament betegszabadság bejelentésére vonatkozó eljárási követelményeinek.

21. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a személyzet minden tagjának ismernie kell és ismernie kell a személyzeti szabályzat rendelkezéseit. Az ombudsman egyetért továbbá a Parlamenttel abban, hogy a panaszosnak – tekintettel arra a konkrét szolgálatra, ahol a Parlamentben dolgozott – még jobban ismernie kellett volna a betegszabadsággal kapcsolatos eljárásokat, mint a Parlament átlagos alkalmazottjának.

22. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy a Parlament nem követett el hivatali visszásságot.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Parlament nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és a Parlamentet tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

01/06/2015

[1] A főtitkár 2010. június 4-i határozata a rokkantsági támogatásra jogosult személyek orvosi okokból történő távolmaradásával kapcsolatos orvosi vizsgálatokra és időszakos orvosi vizsgálatokra vonatkozó belső szabályok megállapításáról (a továbbiakban: az orvosi vizsgálatokra vonatkozó belső szabályok).