Az ügy egy olyan szöveges üzenethez való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott, amelyet a Francia Köztársaság elnöke 2024 januárjában küldött az Európai Bizottság elnökének az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban.

2025 júliusában a Bizottság azt válaszolta, hogy bár valóban sor került ilyen információcserére, nem tudja megtalálni a kért üzenetet. A Bizottság megjegyezte, hogy az üzenet a „Signal” azonnali üzenetküldő alkalmazáson keresztül érkezett, amely aktiválta az „eltűnő üzenetek” funkciót. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem rendelkezik a kérelem hatálya alá tartozó dokumentumokkal.

Az ombudsman vizsgálatot indított a kérelem Bizottság általi kezelésével kapcsolatban. Vizsgálócsoportja betekintett a nyilvános hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos bizottsági aktába, és találkozót tartott a Bizottság képviselőivel.

A vizsgálat és az ülés alapján az ombudsman nem tudta kizárni, hogy az üzenetet a kérelem kézhezvételét követően automatikusan törölték az elnök telefonjáról. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a Bizottság elnökének kabinetje 15 hónapig nem foglalkozott a panaszos kérelmével, miközben a Főtitkárság nem követte nyomon és nem emlékeztette a panaszost a feldolgozás nyomon követésére. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy e kérelem Bizottság általi kezelése hivatali visszásságnak minősül.

Ennek kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság vizsgálja felül és javítsa a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelését az elnöki kabinet vagy bármely biztos bevonásával, és az indokolatlan késedelmek elkerülése érdekében aktívan kövesse nyomon az ilyen kérelmek előrehaladását.

Emellett az ombudsman két javítási javaslatot is tett. Először is, a Bizottságnak ki kell igazítania belső szabályait annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező dokumentumokat az adott dokumentumra vonatkozó kérelem kézhezvételekor és a hozzáférés megtagadásának megtámadására irányuló eljárás befejezéséig megőrizzék, függetlenül attól, hogy a dokumentum megfelel-e a Bizottság dokumentum-nyilvántartási kritériumainak. Másodszor, a Bizottságnak észszerű ideig megfelelően meg kell őriznie az állam-, illetve kormányfők vagy miniszterek és a Bizottság tagjai között váltott valamennyi szöveges és azonnali üzenetet, beleértve azokat is, amelyeket bizonyos idő elteltével automatikusan törölni kell, tekintettel az ilyen üzenetek valószínű jelentőségére.

 

A panaszos egy nem kormányzati szervezetet képviselve nyilvános hozzáférést kért az Európai Bizottság által a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslattal kapcsolatban küldött és kapott dokumentumokhoz. A Bizottság hozzáférhetővé tett bizonyos dokumentumokat, de megtagadta a (teljes) hozzáférést négy dokumentumhoz, hivatkozva a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében történő védelmére, valamint a magánélet és az egyén becsületének védelmére vonatkozó kivételekre.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumokat, és találkozott a Bizottság megfelelő képviselőivel. A találkozó során a Bizottság tájékoztatta az ombudsman vizsgálócsoportját, hogy az idő múlására tekintettel úgy határozott, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosít a szóban forgó dokumentumokhoz.

Az ombudsman üdvözölte a Bizottság azon döntését, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosít, és lezárta a vizsgálatot.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsra (EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács) vonatkozó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést. A panaszos újságíróként nyilvános hozzáférést kért a Versenypolitikai Főigazgatóságtól (DG COMP) az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot megemlítő dokumentumokhoz, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság képviselőinek, köztük a versenypolitikáért felelős biztosnak az üléseihez és jegyzőkönyveihez.

A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja 50 olyan dokumentumot vizsgált meg, amelyekről a Bizottság megállapította, hogy a kérelem hatálya alá tartoznak. A vizsgálat alapján az ombudsman megoldást javasolt, és arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül álláspontját annak érdekében, hogy széles körű nyilvános hozzáférést biztosítson a szóban forgó dokumentumokhoz. A Bizottság ezt követően teljes körű hozzáférést biztosított kilenc dokumentumhoz, és széles körű hozzáférést biztosított 41 dokumentumhoz, kizárólag a személyes adatok védelme érdekében végzett kitakarások mellett. Egy dokumentumot illetően a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy annak hozzáférhetővé tétele sérthetné a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdeket.

Míg az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság felülvizsgálta álláspontját és széles körű hozzáférést biztosított, megjegyezte, hogy a panaszos egy év várakozás után kapta meg a kért dokumentumokat. Ezért emlékeztette a Bizottságot korábbi megállapításaira, nevezetesen a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése terén a Bizottság által elkövetett rendszerszintű késedelmekről szóló saját kezdeményezésű vizsgálatára, amelyben ajánlást és javaslatokat tett a Bizottságnak e rendszerszintű késedelmek kezelésére vonatkozóan.