Emily O’Reilly európai ombudsman a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, idén húsz éves uniós jogszabály aktualizálását kérte, hogy az tükrözze a modern kommunikáció valóságát.

Az 1049/2001/EK rendelet jövőjéről szóló mai konferenciáján felszólalva Maureen O’Reilly hangsúlyozta a jogszabály fontosságát annak érdekében, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság számára az uniós számla vezetését, és felszólított annak korszerűsítésére:

„Az uniós átláthatóság e sarokköve egy gyökeresen eltérő korszakból származik, amely megelőz számos modern eszközt, például az okostelefonokat, az azonnali üzenetküldést és a nagy adathalmazokat. Fel kell zárkóznia a mai valósághoz, ugyanakkor meg kell őriznie alapvető erősségeit.

A törvényt szorosabban össze kell hangolni a Lisszaboni Szerződésben rögzített állampolgári jogokkal, ösztönözni kell a nagyobb proaktív átláthatóságot, és figyelembe kell venni az átlátható döntéshozatallal kapcsolatos fontos ítélkezési gyakorlatot.

Ez a jó kormányzás egyik központi kérdése. Arról van szó, hogy a közintézmények elszámoltathatók legyenek az uniós döntéshozatal teljes láncolatában. Legyen szó akár az oltóanyagok beszerzéséről, az uniós helyreállítási alapokról vagy a Tanács jogalkotási döntéshozataláról, ez az átláthatósági jogszabály kulcsfontosságú az európai polgárok jogai szempontjából” – mondta az ombudsman.

Az átláthatósággal kapcsolatos kérdések az ombudsmani vizsgálatok mintegy egynegyedét teszik ki évente.

Az ombudsman a mai napon útmutatót is közzétett az uniós közigazgatás számára arról, hogy miként tudja jobban végrehajtani a nyilvánosság dokumentumokhoz való hozzáférési jogával kapcsolatos kötelezettségeit.

Az iránymutatások magukban foglalják a dokumentumok közzétételére és megőrzésére vonatkozó politikák, valamint a „dokumentumok nyilvános nyilvántartásának” szükségességét. Éves statisztikákat kell közzétenni arról is, hogy az intézmények hogyan kezelik a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket.

Háttér

Az uniós dokumentumok bekérésének jogát az uniós szerződések és az Alapjogi Charta rögzítik.

Az 1049/2001/EK rendelet értelmében, ha egy uniós intézmény dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet kap, 15 munkanap áll rendelkezésére a válaszadásra. Ha a személy nem elégedett a válasszal, felkérheti az intézményt, hogy vizsgálja felül a határozatot (megerősítő kérelem benyújtásával). Ezt követően az intézménynek további 15 munkanap áll rendelkezésére a válaszadásra.

A hozzáférés iránti kérelmek csak bizonyos, a rendeletben meghatározott konkrét okokból utasíthatók el.