Az ügy a Bizottság szerepét érinti annak biztosításában, hogy a görög kórházak egészségügyi felszerelésekre vonatkozó ajánlatai megfeleljenek az uniós közbeszerzési jognak és az Európai Unió Bírósága e tekintetben hozott ítéletének.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és a panasz megoldásaként azt javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja felül a Görögországgal szembeni jogsértési panasz aktáját.

A felülvizsgálatot követően a Bizottság fenntartotta, hogy Görögország megfelelő intézkedésekkel biztosítja mind az uniós jognak való megfelelést, mind pedig az érintett ajánlattevők számára a jogorvoslatot. Az ombudsman azonban tovább vizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg kellő gondossággal a panaszos állításait. Az ombudsman ezért azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy végezze el a panaszos által állításának alátámasztására szolgáltatott információk megfelelő vizsgálatát.

A Bizottság elfogadta az ombudsman ajánlását, és a kötelezettségszegési ügyek kezelésére irányuló EU Pilot eljárás keretében vizsgálatot indított az ügyben. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet.

Háttér [1]

1. A panaszos, egy görög vállalat 2009-ben panaszt nyújtott be a Bizottsághoz azzal kapcsolatban, hogy a görög kórházak által az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése során követett eljárások nem felelnek meg az Európai Unió Bírósága által a C-489/06. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletnek [2]. Ebben az ítéletben az EUB megállapította, hogy Görögország azáltal, hogy elutasította a CE-tanúsítási jelöléssel ellátott orvostechnikai eszközökre vonatkozó ajánlatokat [3], nem teljesítette a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelv [4] és az orvostechnikai eszközökről szóló irányelv [5] szerinti kötelezettségeit.

2. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bíróság fent említett ítélete ellenére a görög kórházak nem változtattak gyakorlataikon, és valójában más gyakorlatokat alakítottak ki annak érdekében, hogy megkerüljék az EUB ítéleteit, és előnyben részesítsék az általuk előnyben részesített szolgáltatót.

3. Ezenkívül a panaszos szerint a görög kormány folyamatosan növelte a sérelmet szenvedett ajánlattevők által a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás benyújtásáért fizetendő díjakat (a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásonkénti 5000 EUR-ig).

4. A panaszos többször fordult a Bizottsághoz, amely azt válaszolta, hogy szankciós eljárást indított Görögország ellen. Mivel azonban Görögország új jogszabályt fogadott el a tárgyban a szóban forgó jogsértés orvoslására (a 3897/2010. sz. törvény 21. cikke)[6], a Bizottság úgy határozott, hogy lezárja a kötelezettségszegési eljárást.

5. Mivel a panaszos elégedetlen volt a kötelezettségszegési panaszának kimenetelével, 2012. december 31-én az európai ombudsmanhoz fordult.

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

1) A Bizottság nem biztosította, hogy Görögország megfeleljen az orvostechnikai eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós közbeszerzési jogszabályoknak, valamint az EUB C-489/06. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletének.

2) A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy Görögország megfeleljen az orvostechnikai eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós közbeszerzési jogszabályoknak, valamint az EUB C-489/06. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletének.

Az az állítás, hogy a Bizottság nem biztosította, hogy Görögország megfeleljen az orvostechnikai eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós közbeszerzési jogszabályoknak, valamint az EUB C-489/06. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletének és a kapcsolódó állításnak

Az ombudsman megoldási javaslata

7. A felek által előterjesztett érvek és vélemények vizsgálatát követően az ombudsman 2014. július 14-én a következő megoldási javaslatot terjesztette a Bizottság elé:

„[...] az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja felül az orvostechnikai eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárások tekintetében Görögország uniós közbeszerzési jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatos kötelezettségszegési panasz aktáját és az EUB Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletét.

Ennek során a Bizottság foglalkozhatna a panaszos azon érveivel, amelyek szerint a) a görög kórházak következetesen jogellenes pályázati felhívásokat tesznek közzé orvostechnikai eszközökre vonatkozóan, és b) a kórházi gyakorlatok nyomon követése és az érintett ajánlattevők rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek nem elégségesek.”

Az ombudsman ajánlása

8. 2014. október 9-i válaszában a Bizottság nem értett egyet az ombudsmannak a megoldási javaslathoz vezető megállapításaival, és felvázolta intézkedéseit, valamint a görög hatóságoktól kapott információkat, amelyek alapján az ügy lezárása mellett döntött. A Bizottság azzal érvelt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a nemzeti jogorvoslati rendszer és a görög közigazgatás a jövőben nem tudná biztosítani sem az alkalmazandó szabályok megfelelő görögországi végrehajtását, sem az EUB ítéletének való megfelelést. Hozzátette, hogy amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a Görögország által hozott intézkedések további nyomon követése válik szükségessé, nem habozik ennek megfelelően eljárni. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás megindításának díját illetően a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a díjat a görög bíróságok a görög alkotmánnyal, a Bizottság pedig az uniós joggal összhangban állónak tekintették. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a görög jog szerint a díjak teljes összegét vissza kell téríteni a felperesnek, ha a bíróság részben vagy egészben helyt ad a kérelemnek.

9. Észrevételeiben a panaszos vitatta a Bizottság érveit. A panaszos konkrétan azzal érvelt, hogy a 3897/2010. sz. törvény 21. cikkének alkalmazását kiváltó eljárási követelmények olyan nehézkesek, hogy azokat a gyakorlatban soha nem alkalmazták. Ezenkívül a panaszos bizonyítékokkal támasztotta alá azon álláspontját, hogy 2014-ben a jogellenes specifikációkat tartalmazó ajánlati felhívások százalékos aránya 87,8 %-ra nőtt. Ami a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás megindításának díját illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy a bírósági illetékek siker esetén visszatéríthetők, a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás igazgatási díjai azonban, amelyek az eljárás első lépését képezik, nem.

10. Az ajánláshoz vezető elemzésében az ombudsman megvizsgálta azt a kérdést, hogy az elégedetlen ajánlattevők valóban bírósági kereset útján férhetnek-e hozzá a hatékony jogorvoslathoz. E tekintetben az ombudsman egyetértett a Bizottság azon álláspontjával, hogy a visszatérítendő bírósági jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás díja összhangban van az arányosság elvével, és nem teszi rendkívül nehézzé az uniós jog szerinti jogok gyakorlását. A vissza nem térítendő igazgatási intézkedési díj vizsgálatakor azonban az ombudsman egyetértett a panaszos azon érvével, hogy az igazgatási díj alkalmazása kétségessé teszi a hatékony jogorvoslat elérhetőségét az érintett ajánlattevők számára a görög kórházi pályázatokon. Ezért arra kérte a Bizottságot, hogy részletes véleményében foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

11. Ezt követően az ombudsman megvizsgálta a panaszos állításának fő szempontját, vagyis azt, hogy a görög kórházak továbbra is megsértik az orvostechnikai eszközökről szóló irányelvet és az EUB Bizottság kontra Görögország ítéletét azáltal, hogy elutasítják a CE-jelöléssel ellátott varróanyagok szállítására vonatkozó ajánlatokat. Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos jól megindokolt és megalapozott érveket és alátámasztó bizonyítékokat terjesztett elő annak alátámasztására, hogy a 3897/2010. sz. törvény 21. cikkének elfogadása ellenére a görög kórházak nem hagytak fel azzal a gyakorlattal, hogy elutasítják a CE-jelöléssel ellátott orvostechnikai eszközöket. Ebben az összefüggésben az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság arra a feltételezésre támaszkodott, hogy a 3897/2010. sz. törvény 21. cikkének puszta elfogadása elegendő lenne ahhoz, hogy visszatartsa a kórházakat az orvostechnikai eszközök közbeszerzésére vonatkozó uniós jog megsértésétől, és nem foglalkozott a panaszos azon részletes beadványaival, amelyek szerint a vonatkozó rendelkezést a gyakorlatban nem alkalmazzák.

12. A fentiek fényében az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság hivatali visszásságot követett el, mivel nem vizsgálta meg kellő gondossággal a panaszos azon állítását, hogy Görögország még nem tette meg az EUB Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. 2015. március 26-án az ombudsman a következő ajánlást intézte a Bizottsághoz e hivatali visszásság orvoslása érdekében:

„A Bizottságnak megfelelően meg kell vizsgálnia a panaszos által azon állításának alátámasztására szolgáltatott információkat, hogy Görögország még nem tette meg az EUB Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal, a panaszos ajánlata alapján kell eljárnia, hogy pontosításokkal és kiegészítő információkkal szolgáljon. Amennyiben a rendelkezésre álló információk gondos vizsgálata alapján úgy ítéli meg, hogy az orvostechnikai eszközökről szóló irányelv megsértése és az EUB ítélete továbbra is fennáll, meg kell vizsgálnia, hogy helyénvaló lenne-e újra megindítani a Görögországgal szembeni szankciós eljárást.”

13. Az ombudsman ajánlásáról szóló, 2015. július 28-i részletes véleményében a Bizottság összefoglalta az eljárás során tett lépéseit, és fenntartotta azon álláspontját, hogy az ügyet gondosan kezelte.

14. A Bizottság azonban arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy úgy határozott, hogy elfogadja az ombudsman ajánlását, és EU Pilot vizsgálatot indít annak megvizsgálása érdekében, hogy Görögország eleget tett-e az EUB ítéletének. Ezen EU Pilot vizsgálat keretében a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy a közigazgatási jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás díja megfelel-e az uniós közbeszerzési jognak. Ennek során a Bizottság vállalta, hogy értékeli a panaszos által benyújtott és a jövőben benyújtandó információkat, és konkrét információkat kér a görög hatóságoktól arról, hogy azok megfelelnek-e az EUB ítéletének. Ezenkívül az ombudsman ajánlásának fényében a Bizottság vállalta, hogy felkéri a panaszost, hogy nyújtson be további információkat és bizonyítékokat, ha úgy találja, hogy vizsgálatának alátámasztásához további információkra vagy pontosításokra van szüksége. Ezen EU Pilot vizsgálat alapján a Bizottság határozni fog arról, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Görögország ellen az EUMSZ 258. cikke alapján.

Az ombudsman értékelése az ajánlást követően

15. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta ajánlását. Az ombudsman bízik továbbá abban, hogy a Bizottság betartja az ombudsmannak ebben az összefüggésben tett valamennyi kötelezettségvállalását, és folyamatosan tájékoztatja az ombudsmant az EU Pilot vizsgálat eredményéről. Tekintettel ezekre a megfontolásokra, valamint arra, hogy a panaszos nem nyújtott be észrevételeket a Bizottság részletes véleményével kapcsolatban, az ombudsman lezárja az ügyet.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Bizottság elfogadta az ombudsman ajánlását.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2016. március 21.

[1] Az itt megadott háttér-információk csak a panasszal kapcsolatos lényeges információkat tartalmazzák. A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatának teljes szövegét, amely a következő címen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/correspondence.faces/en/59352/html.bookmark. Az ombudsman ajánlást is intézett a Bizottsághoz, amely a következő címen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/draftrecommendation.faces/en/59397/html.bookmark

[2] A C-489/06. sz., Bizottság kontra Görög Köztársaság ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., I-1797. o.).

[3] A CE-jelölés olyan jelölés, amelyet az orvostechnikai eszközökön főszabályként fel kell tüntetni annak érdekében, hogy jelezzék az orvostechnikai eszközökről szóló irányelv rendelkezéseinek való megfelelésüket, lehetővé tegyék az Unión belüli szabad mozgásukat és rendeltetésszerű használatbavételüket.

[4] Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 199., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 288. o.), amelyet az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.) váltott fel.

[5] Az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK módosított tanácsi irányelv (HL 1993. L 169., 1. o.).

[6] A 3897/2010. sz. törvény 21. cikke szigorú szankciókat ír elő a kórházakkal, a kórházak vezető testületeinek tagjaival és az értékelő bizottságok azon tagjaival szemben, akik elutasítják a CE-jelöléssel ellátott termékekre vonatkozó ajánlatokat.