Tisztelt H. Úr!

2001. július 21-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen a Bizottság transzatlanti üzleti párbeszéddel (TABD) kapcsolatos ügyeivel kapcsolatos bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmének elutasítása miatt. Ön egy hollandiai székhelyű nem kormányzati szervezet, a Corporate Observatory Europe nevében tesz panaszt.

Az ombudsman 2001. augusztus 2-án kapta meg a panaszt. 2001. augusztus 3-án faxon további információkat küldött. 2001. szeptember 4‐én továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. 2001. november 21-én a Bizottság megküldte véleményét. 2001. december 4-én továbbítottam Önnek a véleményt azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit, amelyeket 2001. december 19-én küldött meg.

2002. február 27-én további információkat kértem a Bizottságtól, 2002. április 30-i válaszadási határidővel. Ez a határidő a szokásosnál hosszabb volt annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse a bizottsági dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést szabályozó új jogi keretet. A Bizottság 2002. április 23-án válaszolt a kérelemre. 2002. május 3-án továbbítottam Önnek a véleményt azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit, amelyeket 2002. június 14-én küldött meg.

2002. június 27-én ajánlástervezetet intéztem a Bizottsághoz, és ugyanazon a napon levélben tájékoztattam Önt erről az intézkedésről. A Bizottság 2002. október 16-án megküldte részletes véleményét az ajánlástervezetről. A részletes véleményt észrevételezési felhívással együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2002. november 28-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

2001 júliusában és augusztusában H. panaszt nyújtott be a Bizottsággal szemben a hollandiai székhelyű Corporate Observatory Europe nem kormányzati szervezet nevében. A panasz az ellen irányul, hogy a Bizottság megtagadta a hozzáférést bizonyos, a Bizottságnak a transzatlanti üzleti párbeszéddel (TABD) kapcsolatos dokumentumaihoz. A panaszos a 94/90 bizottsági határozat alapján hozzáférést kért a dokumentumokhoz.

A szóban forgó dokumentumok a Bizottság küldöttségeinek tájékoztató feljegyzései a TABD 1999. május 10-én Washingtonban tartott évközi üléséről és az 1999. október 28–29-én Berlinben tartott TABD-konferenciáról.

A panaszos azt állítja, hogy a Bizottság nem tulajdonított kellő jelentőséget a közzétételhez fűződő közérdeknek. Az állítás alátámasztására a panaszos azzal érvel, hogy a TABD és különösen annak éves konferenciája olyan fórum, ahol olyan uniós szakpolitikákat javasolnak és vitatnak meg, amelyek később messzemenő hatást gyakorolnak valamennyi európai polgárra. A panaszos szerint a Bizottságnak nem szabad titokban tartania a fórumban való részvételével kapcsolatos alapvető dokumentumokat. Az Egyesült Államok kormányának és a magánszektornak a javaslatai, valamint a Bizottság válaszai a Bizottság döntéshozatali folyamatának szerves részét képezik. Ezeket a javaslatokat hosszasan megvitatják az üzleti szféra képviselőivel, ezért nem jogos megtagadni tőlük a civil társadalom tagjait.

A panaszos hozzáférést kér a dokumentumokhoz, és megemlíti, hogy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata megköveteli az intézményektől, hogy részleges hozzáférést biztosítsanak, ha a dokumentum bizalmas és nem bizalmas információkat egyaránt tartalmaz.

A VIZSGÁLAT

Az ombudsman véleményezésre továbbította a panaszt a Bizottságnak. Az ombudsman azt kérte, hogy a Bizottság véleménye vegye figyelembe a TABD vonatkozó ülései óta eltelt időt.

A Bizottság véleménye

Összefoglalva, a Bizottság véleménye a következő volt.

A szóban forgó tájékoztatók két iratgyűjtőből állnak, amelyek számos olyan elemet tartalmaznak, mint például a vitaindító feljegyzések, a javasolt felszólalási pontok, a javasolt közleménytervezetek, az Egyesült Államok kormányminisztereivel tartandó kísérő ülésekre vonatkozó tájékoztató feljegyzések, valamint a TABD által a Bizottságnak tett ajánlások és a Bizottság szolgálatainak ezen ajánlásokra adott észrevételei és válaszai.

A Bizottság hozzáférést biztosított a panaszos számára a Bizottság észrevételeihez és a TABD ajánlásaira adott válaszaihoz. Az irányító feljegyzések, az Egyesült Államok kormányának képviselőivel való találkozókra vonatkozó tájékoztatók, a Bizottság személyzetének egyéb észrevételei és a biztosnak szóló ajánlások azonban a bizottsági eljárások titkosságának védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak.

Miután mérlegelték a panaszos e dokumentumok beszerzéséhez fűződő érdekét a Bizottságnak az eljárás titkosságának megőrzéséhez fűződő érdekével szemben, úgy vélték, hogy az utóbbi fontosabb, mint az előbbi. A megbeszélések általános kontextusától és a megfelelő politikai mérlegelési jogkörtől függően előfordulhat, hogy a biztos álláspontja nem mindig felel meg teljes mértékben a tanácsnak és a javasolt felszólalási pontoknak. Ezért az e dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása nem lenne helyénvaló és félrevezető lenne a nyilvánosság számára. Ezen túlmenően a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné vagy bonyolítaná az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokat.

Nem helytálló a panaszos azon érve, hogy a Bizottság TABD-ben való részvételével kapcsolatos alapvető dokumentumokat titokban tartják. A panaszos számára hozzáférést biztosítottak a TABD-nak a Bizottsághoz intézett valamennyi ajánlásához, valamint a Bizottság ezen ajánlásokkal kapcsolatos valamennyi véleményéhez és válaszához.

Az Egyesült Államok kormányának javaslatait nem írásban terjesztik elő, és a Bizottság nem rendelkezik e javaslatokkal kapcsolatos dokumentumokkal.

A Bizottság által a TABD-ajánlásokra adott válaszdokumentumok, amelyekhez a panaszos hozzáférést kapott, a Bizottság és az üzleti ágazat között megvitatott kérdésekre terjednek ki. Mivel ezek a dokumentumok a tájékoztatók részét képezték, a panaszosnak gyakorlatilag részleges hozzáférést biztosítottak.

Az a tény, hogy két év eltelt, nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy közzétegye a dokumentumokat, mivel az azokban foglalt kérdések és vélemények továbbra is érvényesek.

A panaszos észrevételei

Összefoglalva, a panaszos észrevételei a következő megállapításokat tették.

A panaszos nem az Egyesült Államok kormányának javaslataihoz kér hozzáférést, hanem minden olyan dokumentumhoz, amely tükrözi a Bizottság TABD-ajánlásokra adott reakcióit.

A Bizottság véleménye azt sugallja, hogy a berlini találkozóra készített tájékoztatók tartalma eltér a Bizottságnak a TABD-re adott hivatalos írásbeli válaszaiétól, amelyek másolatait megküldték a panaszosnak. Ez ellentmond annak az érvnek, hogy a hivatalos válaszok tényleges közzététele részleges hozzáférést biztosított a panaszos számára.

A tájékoztatók elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük a Bizottság és a TABD kapcsolatát, valamint e szerv szerepét az EK döntéshozatalában. Ezeket egy magánszektorbeli konferencián való bemutatásra készítették elő, és a civil társadalom más részei számára is elérhetővé kell tenni.

A Bizottság azon érve, miszerint a dokumentumok nem feltétlenül képezik a Bizottság végleges álláspontját, nem releváns. A tájékoztatók képezik a valamennyi polgárt érintő bizottsági határozatok hátterét. Ezeknek a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára való felhívás nem helyénvaló vagy félrevezető a nyilvánosság számára, csupán leereszkedő.

További vizsgálatok

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség.

Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a panaszos észrevételeiben megfogalmazott kérdésekre.

Az Európai Bizottság második véleménye

A Bizottság második véleménye összefoglalva a következő pontokat tartalmazta.

A Bizottság a panaszos által kért valamennyi dokumentumot közzétette, kivéve a bizottsági személyzet tagjaitól származó irányító feljegyzéseket, tanácsokat, véleményeket és egyéb észrevételeket.

Azok a dokumentumok, amelyekhez megtagadták a hozzáférést, csak a személyzet azon tagjaitól származó véleményeket és ajánlásokat tartalmaznak, akik véleményük nyilvánosságra hozatala esetén nem adhatnának személyes értékelést politikai kérdésekről. Egy ilyen helyzet súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali képességét. Ezenkívül ezek a dokumentumok nem adnak további felvilágosítást a Bizottság TABD-javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról. A közzétételhez nem fűződik valódi közérdek, és az ilyen dokumentumok belső megőrzéséhez fűződő érdek elsőbbséget élvez.

A tájékoztatók alapjául szolgáló események óta eltelt idő nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy közzétegye a dokumentumokat, mivel az azokban foglalt vélemények és ajánlások továbbra is érvényesek lehetnek a jövőbeli tárgyalások során.

Ha a dokumentumok nyilvánosságra kerültek, a személyzet tagjainak személyes nézetei tévesen úgy tekinthetők, mint amelyek a Bizottság nézeteit tükrözik. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala ezért sértené az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokat. A nyilvánosság hozzáférését meg kell tagadni, ha az érintett dokumentum hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a nemzetközi kapcsolatok védelmét.

Azokat a dokumentumokat, amelyekhez a panaszostól megtagadták a hozzáférést, nem közölték az üzleti ágazat képviselőivel. Ezeket kizárólag a Bizottságon belüli használatra szánják, ezért nincs ok arra, hogy a civil társadalom más rétegei számára is hozzáférhetővé tegyék őket.

Az üzleti ajánlásokat és a Bizottság ezen ajánlásokkal kapcsolatos álláspontját nem övezi titoktartás. A panaszosnak hozzáférése van a TABD kormányokhoz intézett javaslataihoz, amelyek nyilvánosan elérhetők az interneten, és a Bizottság válaszait a panaszos tudomására hozták.

A panaszos észrevételei

Összefoglalva, a panaszos észrevételei a következők voltak.

A tájékoztató feljegyzések az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan rávilágítsunk a Bizottság és a TABD közötti kapcsolat jellegére. Ha kiderülne, hogy a TABD indokolatlan hatalmat gyakorol a döntéshozatali folyamat felett, elengedhetetlen, hogy azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék.

A tájékoztató feljegyzések nem csupán a Bizottság személyzetének személyes véleményei. A panaszos korábban már megkapta a Bizottság tájékoztató feljegyzéseit az OECD beruházási tárgyalásokról szóló többoldalú megállapodásáról. Ezek hivatalos bizottsági álláspontokat tartalmaznak, és sokkal több fényt derítenek a folyamat lefolytatásának módjára, mint a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumok.

Meglepő, hogy a Bizottság úgy tűnik, hogy a TABD-konferenciákat tárgyalásoknak tekinti, mivel azokat egy magánszektorbeli lobbicsoport szervezi, és nincs szerepük a Szerződések szerinti uniós döntéshozatali folyamatban. Ez még sürgetőbbé teszi az átláthatóságot, és megerősíti a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

A tájékoztató feljegyzések alapvető dokumentumok a szakpolitikai döntéshozatali folyamat megértéséhez. A Bizottság azon nézete, hogy nem fűződik valódi közérdek a nyilvánosságra hozatalukhoz, azt mutatja, hogy nem értik az uniós polgárok által oly erősen érzett demokratikus szakadékot.

AZ AJÁNLÁS TERVEZETE

2002. június 27-i határozatával az ombudsman az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban ajánlástervezetet intézett a Bizottsághoz. Az ajánlástervezet alapja a következő volt:

1 A jogi keret

1.1 A panasz vitatja, hogy az Európai Bizottság megtagadta a hozzáférést bizonyos dokumentumokhoz. A hozzáférés iránti kérelmet 1999 decemberében nyújtották be, és a panaszos megerősítő kérelmét 2000 májusában elutasították. Ezért az ombudsmannak a 94/90 határozat (1) alapján kell megvizsgálnia, hogy a hozzáférés Bizottság általi megtagadása hivatali visszásságnak minősül-e, amely akkoriban az alkalmazandó jogi keret volt.

1.2 2001. december 3-tól az Európai Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet (2), valamint a 94/90/EK bizottsági határozatot hatályon kívül helyező, 2001. december 5-i bizottsági határozat (3) által az Európai Bizottság eljárási szabályzatához csatolt részletes szabályok szabályozzák. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos kérelmének Bizottság általi felülvizsgálatának az 1049/2001/EK rendeleten kell alapulnia.

2 A panaszos és a Bizottság által előadott érvek

2.1 A panaszos vitatja, hogy az Európai Bizottság megtagadta a hozzáférést a Transzatlanti Üzleti Párbeszéd (TABD) 1999. május 10-én Washingtonban tartott évközi találkozóján és az 1999. október 28-29-én Berlinben tartott TABD-konferencián részt vevő európai bizottsági küldöttségek valamennyi tájékoztató feljegyzéséhez.

2.2 A panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottság elutasítása nem tulajdonít kellő jelentőséget a közzétételhez fűződő közérdeknek. A panaszos szerint a TABD és különösen annak éves konferenciája olyan fórum, ahol olyan uniós szakpolitikákat javasolnak és vitatnak meg, amelyek később messzemenő hatást gyakorolnak valamennyi európai polgárra. A tájékoztató feljegyzések alapvető fontosságúak a Bizottság és a TABD közötti kapcsolat, valamint e szerv uniós döntéshozatalban betöltött szerepének megértéséhez. A feljegyzések egy magánszektorbeli konferencián való bemutatásra készültek, és azokat a civil társadalom más részei számára is elérhetővé kell tenni.

A panaszos hozzáférést kér a dokumentumokhoz, és megemlíti, hogy az ítélkezési gyakorlat előírja az intézmények számára, hogy részleges hozzáférést biztosítsanak, ha a dokumentum bizalmas és nem bizalmas információkat egyaránt tartalmaz.

2.4 Az Európai Bizottság szerint a szóban forgó dokumentumok két dossziéból állnak, amelyek a következőket tartalmazzák: vitaindító feljegyzések, javasolt felszólalási pontok, javasolt közleménytervezetek, tájékoztató feljegyzések az amerikai kormány minisztereivel tartandó kísérő ülésekhez, valamint a TABD által az Európai Bizottságnak tett ajánlások és az Európai Bizottság szolgálatainak ezen ajánlásokra adott észrevételei és válaszai. A Bizottság közzétette az összes kért dokumentumot, kivéve az irányító feljegyzéseket, a tanácsokat, a véleményeket és a bizottsági alkalmazottak egyéb észrevételeit.

A Bizottság azzal érvel, hogy azok a dokumentumok, amelyekhez megtagadták a hozzáférést, csak a személyzet azon tagjaitól származó véleményeket és ajánlásokat tartalmaznak, akik véleményük nyilvánosságra hozatala esetén nem adhatnának személyes értékelést politikai kérdésekről. Ez súlyosan aláásná a Bizottság döntéshozatali képességét. Ezenkívül ezek a dokumentumok nem adnak további felvilágosítást a Bizottság TABD-javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról. A közzétételhez nem fűződik valódi közérdek, és az ilyen dokumentumok belső megőrzéséhez fűződő érdek elsőbbséget élvez.

Ezenkívül, ha a dokumentumok nyilvánosságra kerültek, a személyzet tagjainak személyes nézetei tévesen úgy tekinthetők, mint amelyek a Bizottság nézeteit tükrözik. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala ezért sértené az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokat. A nyilvánosság hozzáférését meg kell tagadni, ha az érintett dokumentum hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a nemzetközi kapcsolatok védelmét.

A Bizottság azzal is érvel, hogy a TABD kormányoknak szóló javaslatai nyilvánosan hozzáférhetők az interneten, és a Bizottság válaszait a panaszos tudomására hozták. Azokat a dokumentumokat, amelyekhez a panaszostól megtagadták a hozzáférést, az üzleti ágazat képviselőivel sem közölték. Ezeket kizárólag a Bizottságon belüli használatra szánják, ezért nincs ok arra, hogy a civil társadalom más rétegei számára is hozzáférhetővé tegyék őket.

Ami a részleges hozzáférést illeti, a Bizottság azzal érvel, hogy a Bizottságnak a TABD-ajánlásokra adott válaszai kiterjednek a Bizottság és az üzleti ágazat között megvitatott kérdésekre, amelyekhez a panaszos hozzáférést kapott. Mivel ezek a dokumentumok a tájékoztatók részét képezték, a panaszosnak gyakorlatilag részleges hozzáférést biztosítottak.

Végül a Bizottság azzal érvel, hogy az azon események óta eltelt idő, amelyekre vonatkozóan a tájékoztatókat készítették, nem teszi lehetővé a Bizottság számára a dokumentumok közzétételét, mivel az azokban foglalt vélemények és ajánlások továbbra is érvényesek lehetnek a jövőbeli tárgyalások során.

2.5 Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a tájékoztató feljegyzések nem csupán az Európai Bizottság munkatársainak személyes véleményei. Más ilyen tájékoztatók a Bizottság hivatalos álláspontjait tartalmazzák, és több fényt derítenek a vonatkozó eljárás lefolytatásának módjára, mint a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumok.

A panaszos meglepetésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság úgy tűnik, hogy a TABD-konferenciákat tárgyalásoknak tekinti, mivel azokat egy magánszektorbeli lobbicsoport szervezi, és nem játszanak szerepet a Szerződések szerinti uniós döntéshozatali folyamatban. Ez még sürgetőbbé teszi az átláthatóságot, és megerősíti a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

A panaszos szerint a Bizottság azon álláspontja, hogy a tájékoztató feljegyzések közzétételéhez nem fűződik valódi közérdek, azt mutatja, hogy nem értik az uniós polgárok által oly erősen érzett demokratikus szakadékot.

3 Az ombudsman megállapításai

3.1 A 94/90/EK bizottsági határozat a nyilvánosságnak az Európai Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférési joga alóli kivételek két kategóriáját határozza meg. Az első kategória kötelező, és a közérdek védelmére vonatkozik. A Bizottság e kivételre hivatkozva azzal érvelt, hogy az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdeket. A Bizottság szerint a nyilvánosságra hozatal sértené az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokat, mivel a Bizottság munkatársainak személyes nézetei tévesen úgy tekinthetők, mint amelyek a Bizottság nézeteit tükrözik.

3.2 Az ombudsman rámutat arra, hogy nem egyértelmű, hogy az amerikai hatóságok miért követnének el ilyen hibát, és az Európai Bizottság nem szolgáltat bizonyítékot annak valószínűségére, hogy ezt megtennék.

3.3 Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottság által előadott indok nem bizonyítja, hogy az Európai Bizottság valóban megvizsgálta volna, hogy a rendelkezésére álló információk fényében a nyilvánosságra hozatal ténylegesen sértheti-e a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdeket. Ez hivatali visszásság.

3.4 Az Európai Bizottság a 94/90 határozat szerinti kivételek második kategóriájára is hivatkozott, amely az eljárás titkosságához fűződő érdekének védelmére irányul. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e kivétel alkalmazásakor az intézménynek valódi egyensúlyt kell teremtenie a polgárok dokumentumokhoz való hozzáféréshez fűződő érdeke és a tanácskozásai titkosságának megőrzéséhez fűződő saját érdeke között.

3.5 Az ombudsman megalapozottnak tartja az Európai Bizottság azon érvét, amely szerint azok a dokumentumok, amelyekhez megtagadták a hozzáférést, olyan alkalmazottak véleményét és ajánlásait tartalmazzák, akik nem adnának szabad kezet arra, hogy politikai kérdésekben személyes értékelést adjanak, ha nézeteiket nyilvánosságra hoznák, és hogy ez súlyosan aláásná az Európai Bizottság döntéshozatali képességét.

3.6 Az ombudsman azonban nem tartja elfogadhatónak az Európai Bizottság azon érvét, hogy a közzétételhez nem fűződik valódi közérdek. Ebben az összefüggésben az ombudsman először is emlékeztet arra, hogy a nyitottság elvének célja, hogy jelentősebb szerepet biztosítson a polgárok számára a döntéshozatali folyamatban, és biztosítsa, hogy a közigazgatás egy demokratikus rendszerben a polgárokkal szemben nagyobb tisztességgel, hatékonysággal és felelősséggel járjon el (4). Ezenkívül a 94/90 bizottsági határozat által biztosítani kívánt dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés lehetővé teszi a polgárok számára, hogy ténylegesen és hatékonyan ellenőrizzék a közösségi intézményekre ruházott hatáskörök gyakorlását (5).

3.7 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság honlapján elérhető információk szerint a TABD eredete 1995-ig nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államok akkori kereskedelmi minisztere, valamint BRITTAN és BANGEMANN biztosok konferenciát szerveztek Sevillában az Atlanti-óceán mindkét partján működő vállalatok vezérigazgatói számára. A TABD egy informális folyamat, amelynek során európai és amerikai vállalatok és vállalkozói szövetségek közös EU-USA kereskedelempolitikai ajánlásokat dolgoznak ki, együttműködve az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok kormányával.

3.8 Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos jogosult arra, hogy az Európai Bizottság és a TABD közötti kapcsolatra vonatkozó dokumentumok közzétételéhez fűződő közérdekre hivatkozzon. Az sem a Bizottság feladata, hogy megállapítsa, mely dokumentumok lehetnek hasznosak vagy nem hasznosak a polgárok számára a Bizottság hatáskörgyakorlásának ellenőrzése során.

3.9 Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a 94/90 határozat diszkrecionális kivételének alkalmazása során az Európai Bizottság nem bizonyította, hogy valódi egyensúlyt teremtett a polgárok dokumentumokhoz való hozzáféréshez fűződő érdeke és a bizalmas kezeléshez fűződő saját megalapozott érdeke között. Ez hivatali visszásság.

3.10 Ami a részleges hozzáférés kérdését illeti, az ombudsman rámutat arra, hogy az Európai Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban fontolóra kellene vennie a részleges hozzáférést a panaszos kérelmének felülvizsgálata során.

4 Következtetések

4.1 A fenti okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy nem megfelelő az indokolás, amely szerint a Bizottság elutasította a panaszosnak a TABD 1999. május 10-én Washingtonban tartott évközi ülésére és az 1999. október 28-29-én Berlinben tartott TABD konferenciára küldött európai bizottsági küldöttségek tájékoztató feljegyzéseihez való hozzáférés iránti kérelmét. Ez hivatali visszásság.

4.2 Az Ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet terjeszti a Bizottság elé az Ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban:

Az ajánlástervezet

A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a panaszos kérelmét, és hozzáférést kell biztosítania a kért dokumentumokhoz, kivéve, ha az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt egy vagy több kivétel alkalmazandó. A felülvizsgálatnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban magában kell foglalnia a részleges hozzáférés lehetőségét is.

A BIZOTTSÁG RÉSZLETES VÉLEMÉNYE

A Bizottság részletes véleménye a TABD jellegével és azokkal a dokumentumokkal foglalkozott, amelyekhez megtagadták a hozzáférést. Ami a hozzáférés megtagadásának okait illeti, a Bizottság részletes véleménye összefoglalva a következőket állapította meg:

A tájékoztató feljegyzések az amerikai álláspontok és politikák értékelését tartalmazzák. Ezek tükrözik a Bizottság személyzetének belső tanácskozásait az üzleti élet és/vagy a kormány képviselőivel való találkozók előkészítése során. A Bizottság belső érvelésének és a biztos által mérlegelt alternatíváknak a nyilvánosságra hozatala felfedné a Bizottságot partnerei előtt, és gyengítené tárgyalási pozícióját. Ez betekintést nyújtana a tárgyaló partnereknek azokba a lehetséges kompromisszumokba, amelyeket a Bizottság a tárgyalások későbbi szakaszában hajlandó lenne megtenni. Komoly a kockázata annak, hogy az EU és az USA közötti kapcsolatok vitás kérdésekkel egészülnek ki, ami megnehezíti a megállapodás elérését.

Mivel ezek a feljegyzések a Bizottság munkatársainak véleményeit és értékeléseit tartalmazzák, amelyeket a biztos követhet vagy nem követhet, közzétételük zavart okozhat a közvéleményben a Bizottság hivatalos álláspontjait illetően. Ez a zavar az EU és az USA közötti kapcsolatok bonyolításához is hozzájárulna, még akkor is, ha maguk az amerikai hatóságok nagy valószínűséggel megkülönböztetnék a Bizottság álláspontját a személyzete által benyújtott tanácsoktól és javaslatoktól.

A belső tájékoztatók és háttérfeljegyzések közzététele súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását. Ennek kettős oka van:

• gyengítené a Bizottság pozícióját a jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokon. Ez pedig súlyosan érintené a Bizottság döntéshozatali folyamatát, mivel mozgástere csökkenne;
• A Bizottság alkalmazottai számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsokat és véleményeket nyújtsanak be hatóságaiknak, legyen szó akár a biztosról, a biztosi testületről vagy az intézményt képviselő magas rangú tisztviselőről. A hatóságoknak nyújtott tanácsadás során meg kell védeni őket a kívülről érkező indokolatlan nyomástól. Véleményük kifejtésének szabadságát korlátozná, ha figyelembe kellene venniük annak lehetőségét, hogy véleményüket és értékelésüket nyilvánosságra hozzák. E "gondolkodási tér" védelme alapvető fontosságú a Bizottság kezdeményezési jogának védelme szempontjából. Döntéshozatali folyamatát súlyosan veszélyeztetné, ha a továbbiakban nem támaszkodhatna személyzetének független tanácsaira.

Amikor a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet alapján felülvizsgálta a kérelmet, mérlegelte a hozzáférhetővé tételhez fűződő közérdeket és a dokumentumok hozzáférhetővé tétele által okozott kárt. Az érdekek ilyen egyensúlyának megteremtése megköveteli, hogy a Bizottság értékelje a dokumentumok polgárok számára jelentett információs értékét a döntéshozatali képessége aláásásának kockázatával szemben.

Az 1049/2001/EK rendelet hozzáférési jogot biztosít bármely természetes vagy jogi személy számára anélkül, hogy kérelmét meg kellene indokolnia. Miután egy dokumentumot közzétettek, az nyilvánosan hozzáférhető és bárki számára elérhető. Az intézmény és harmadik személyek dokumentumai esetében a szerző elveszíti az ellenőrzést a közzétett dokumentumok vagy azok részeinek esetleges felhasználása felett. Azon kár értékelésekor, amelyet a dokumentum kiadása okozna, figyelembe kell venni annak kockázatát, hogy a hozzáférhetővé tett dokumentumok egyes részeit kontextusukon kívül terjesztik.

Egyrészt a tájékoztató feljegyzések közzététele súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását. Másrészt a nyilvánosság a honlapján keresztül teljes körű tájékoztatást kap a TABD ajánlásairól, valamint a Bizottság válaszairól. A panaszos állításával ellentétben a tájékoztató feljegyzések nem világítanának rá a Bizottságnak a TABD-ben való részvételére, hanem belső tanácskozásokat és lehetséges kompromisszumokat tárnának fel a TABD-konferenciák és az amerikai tisztviselőkkel való találkozók előkészítése során. A Bizottság ezért meg van győződve arról, hogy döntéshozatali eljárásának védelme egyértelműen meghaladja a nyilvánosságra nem hozott néhány dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdeket.

A nyilvánosságra nem hozott dokumentumokhoz való részleges hozzáférés nem lehetséges, mivel azok csak háttér-információkat, személyes értékeléseket és ajánlásokat tartalmaznak a biztos vagy a főigazgató számára. Nincsenek olyan nem bizalmas részek, amelyeket el lehetne különíteni maguktól a jegyzetektől.

A panaszos észrevételei a részletes véleménnyel kapcsolatban

A panaszos észrevételei összefoglalva a következőket tartalmazták:

A Bizottság nem bizonyította a nemzetközi kapcsolatok sérelmét vagy a közzétételhez fűződő közérdek tényleges figyelembevételét.

A panaszos elvben egyetért a titoktartáshoz való joggal, de nem ért egyet azzal a következtetéssel, hogy ebben az esetben az elsőbbséget élvez a közzétételhez fűződő közérdekkel szemben.

A dokumentumokhoz való hozzáféréshez közérdek fűződik, mivel a TABD jogtalan befolyást gyakorol a Bizottságra. A dokumentumok képezik a politikai döntéshozatal hátterét, és ezért döntő fontosságúak a Bizottság hatáskörei gyakorlásának nyomon követése szempontjából.

A HATÁROZAT

Az ombudsman értékelése a Bizottság részletes véleményéről

1.1 Az ombudsman ajánlástervezetet készített, amely szerint a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a panaszos bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét, és hozzáférést kell biztosítania az érintett dokumentumokhoz, kivéve, ha az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt egy vagy több kivétel alkalmazandó. A felülvizsgálatnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban magában kell foglalnia a részleges hozzáférés lehetőségét is.

1.2 Részletes véleményében az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az érintett dokumentumok belső értékeléseket tartalmaznak az Egyesült Államok álláspontjairól és politikáiról, tükrözve az Európai Bizottság munkatársainak az üzleti élet és/vagy a kormány képviselőivel való találkozók előkészítése során folytatott tanácskozásait. A Bizottság belső érvelésének és a biztos által mérlegelt alternatíváknak a nyilvánosságra hozatala felfedné a Bizottságot partnerei előtt, és gyengítené tárgyalási pozícióját. Ez betekintést nyújtana a tárgyaló partnereknek azokba a lehetséges kompromisszumokba, amelyeket a Bizottság a tárgyalások későbbi szakaszában hajlandó lenne megtenni. Komoly a kockázata annak, hogy az EU és az USA közötti kapcsolatok vitás kérdésekkel egészülnek ki, ami megnehezíti a megállapodás elérését.

1.3 Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a nem közzétett dokumentumokhoz való részleges hozzáférés nem lehetséges, mivel azok csak háttér-információkat, személyes értékeléseket és ajánlásokat tartalmaznak. Nincsenek olyan nem bizalmas részek, amelyeket el lehetne különíteni maguktól a jegyzetektől.

1.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése részben úgy rendelkezik, hogy "Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel veszélyeztetné a következők védelmét: a) a közérdek a következők tekintetében: . -nemzetközi kapcsolatok." A 4. cikk e része nem utal a közzétételhez fűződő nyomós közérdek lehetőségére.

1.5 Az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság részletes véleményében foglalt érvelés első ízben magyarázza meg világosan, hogy az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele hogyan veszélyeztetheti a közérdek védelmét a nemzetközi kapcsolatok tekintetében. Az ombudsman vizsgálata nem tárt fel olyan bizonyítékot, amely kétségbe vonná a Bizottság érvelése e vonatkozásának érvényességét, vagy a Bizottság azon véleményét, hogy a részleges hozzáférés nem lehetséges.

1.6 Tekintettel az ombudsman előző bekezdésben foglalt megállapítására, szükségtelen megvizsgálni, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés az 1049/2001/EK rendelet (6) 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján is megtagadható-e.

Az ombudsman azonban rámutat arra, hogy nem tudja elfogadni a Bizottság azon álláspontját, hogy a dokumentumok bizonyos részeinek kontextusukon kívüli terjesztésének kockázatát figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a dokumentum kiadása milyen lehetséges kárt okozna a döntéshozatali folyamatában.

Az ombudsman véleménye szerint a Bizottság ezzel kapcsolatos érvelése nem egyeztethető össze az emberi jogok európai egyezménye és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti véleménynyilvánítás szabadságával, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozna.

2 Következtetések

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság megfelelő lépéseket tett az ombudsman ajánlástervezetének teljesítése érdekében. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

Jacob SÖDERMAN

---

(1) A Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1994. február 8-i 94/90/EK bizottsági határozat (HL 1994. L 46., 58. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.30., 43. o.).

(3) 2001., HL L 345., 94. o.

(4) A T-211/00. sz., Aldo Kuijer kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-485. o.) 52. pontja.

(5) A T-92/98. sz., Interporc Im- und Export GmbH kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., II-3521. o.) 39. pontja.

(6) "Az érintett intézményen belüli tanácskozások és előzetes konzultációk részét képező, belső használatra szánt véleményeket tartalmazó dokumentumhoz való hozzáférést a határozat meghozatalát követően is meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele súlyosan veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik."