A panasz előzményei

1. 2022 tavaszán az Európai Bizottság az Egyesült Államok kormányával közösen létrehozta az EU–USA energiabiztonsági munkacsoportot.[1] A munkacsoport célja Európa energiaellátásának diverzifikálása és általános energiaigényének csökkentése. E célból a munkacsoport üléseket tart és együttműködik a különböző érdekelt felekkel, köztük a magánszektorral.

2. 2022 májusában a panaszos, egy környezetvédelmi szervezet, a munkacsoporttal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet [2] nyújtott be a Bizottsághoz.[3] A panaszos konkrétan olyan dokumentumokhoz kért hozzáférést, amelyek a következőket tartalmazták:

i. a munkacsoport tagjainak listája,

ii. az üléseken megvitatott témák, valamint

iii. a munkacsoportnak az uniós jogszabályokba vagy határozatokba való (ajánlások formájában történő) bevonására vonatkozó információk.

3. 2022 júliusában, miután az előírt határidőn belül nem kapott érdemi választ, a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hozzáférés megtagadására vonatkozó hallgatólagos határozatát (megerősítő kérelem benyújtásával).

4. 2022 szeptemberében a Bizottság válaszolt a panaszosnak.

5. A panaszos hozzáférés iránti kérelmének i) pontját illetően a Bizottság kijelentette, hogy nem rendelkezik a munkacsoport kinevezett tagjainak jegyzékével. Ugyanakkor megadta a panaszosnak az EU/USA azon képviselőinek nevét és beosztását, akik a munkacsoport létrehozása óta tartott ülések elnökeiként/vezetőiként működtek.

6. Ami a ii. pontot illeti, a Bizottság öt dokumentumot azonosított, nevezetesen két „ülési napirendet” és három „technikai összehívási napirendet”. Teljes egészében nyilvánosságra hozta a két ülés napirendjét, és hozzáférést biztosított a panaszos számára a technikai összehívási napirendek nagy részéhez, kitakarva az adott üléseken részt vevő vállalatok és szövetségek nevét. A hozzáférés megtagadásakor a Bizottság a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmének szükségességére, valamint az érintett szervezetek (amelyek nevét kitakarta) kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére támaszkodott [4].

7. A iii. pontot illetően a Bizottság kijelentette, hogy a munkacsoport politikai és stratégiai jellegű, és nem ad ki következtetéseket vagy ajánlásokat. Hozzátette, hogy a munkacsoport nem vett részt uniós jogszabályok vagy határozatok kidolgozásában vagy előkészítésében. A Bizottság ezért nem azonosított olyan dokumentumot, amely a panaszos hozzáférés iránti kérelmének e vonatkozásához kapcsolódott volna.

8. A panaszos elégedetlen volt a biztosított hozzáféréssel, ezért 2022 novemberében az ombudsmanhoz fordult. A panaszos különösen azt szeretné, ha a Bizottság nyilvánosságra hozná azoknak a vállalatoknak a nevét, amelyek részt vettek a szóban forgó találkozókon, és így teljes egészében hozzáférést biztosítana a három technikai összehívási menetrendhez.

A vizsgálat

9. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a három technikai összehívási napirend egyes részeihez való nyilvános hozzáférést.

10. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja áttekintette a szóban forgó három dokumentumot.

Előadott érvek

11. A Bizottság azzal érvelt, hogy a munkacsoport ülésein részt vevő vállalatok és szövetségek nevének közzététele sértené a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdeket. Konkrétan a közzététel felfedné az EU és az Egyesült Államok között folyamatban lévő bizalmas tárgyalások tartalmát, amelyek célja az EU gázellátásának gyors biztosítása.

12. Ezenkívül a Bizottság azt állította, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené az érintett társaságok és szövetségek kereskedelmi érdekeit. Kijelentette, hogy ez azzal a kockázattal járna, hogy befolyásolná a többi vállalattal szembeni versenyhelyzetüket, és következésképpen akadályozná őket abban, hogy együttműködjenek az EU-val a gázellátás biztosítása érdekében.

13. A Bizottság továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hozzáférhetővé tételhez nem fűződik nyomós közérdek.

14. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottságnak közzé kell tennie az érintett vállalatok és szövetségek nevét, mivel azok közvetlen érdekeltséggel rendelkeznek az energiaágazatban és/vagy hasznot húznak az uniós energiaellátási döntésekből.

15. A panaszos hozzátette, hogy bár előfordulhat, hogy a munkacsoportot nem vonják be közvetlenül az uniós jogszabályok vagy határozatok kidolgozásába és előkészítésébe, az ülései során folytatott politikai és stratégiai megbeszélések mégis befolyásolhatják a jogalkotási javaslatokat vagy az uniós energiapolitikát.

16. A panasz azt is megállapította, hogy nyomós közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy a vállalatok milyen tanácsot adnak az EU-nak az energiaellátási politikájával kapcsolatban, és milyen szerepet játszanak annak meghatározásában. A panaszos véleménye szerint az érintett vállalatok kilétének ismerete alapvető demokratikus jog, és segítene elkerülni az esetleges összeférhetetlenségeket.  

Az ombudsman értékelése

17. Az uniós bíróságok elismerték, hogy az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározása során, hogy bizonyos információk hozzáférhetővé tétele veszélyeztetheti-e a közérdek védelmét a nemzetközi kapcsolatok tekintetében [5].

18. Mindemellett a dokumentumokhoz vagy azok részeihez való nyilvános hozzáférés megtagadását olyan érveléssel kell alátámasztani, amely azt mutatja, hogy a hozzáférés biztosítása konkrétan és ténylegesen sértheti a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabály (1049/2001/EK rendelet)[6] 4. cikke által védett érdeket.

19. A Bizottság azzal érvelt, hogy a munkacsoport ülésein részt vevő vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala aláásná az EU nemzetközi kapcsolatait (feltehetően az Egyesült Államokkal), mivel felfedné a folyamatban lévő bizalmas tárgyalások tartalmát.

20. A szóban forgó dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozta a munkacsoport szóban forgó üléseinek tartalmát, beleértve azt is, hogy mind az uniós, mind az egyesült államokbeli vállalatok és szövetségek részt vettek ezeken az üléseken, és hogy „bemutatták ajánlatukat/piaci potenciáljukat, és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztak meg”.

21. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy az amerikai hatóságok tiltakoztak volna az érintett (amerikai) vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala ellen, ami esetleg indokolhatná az érintett kivétel alkalmazását. Ami a részt vevő uniós vállalatok és egyesületek nevét illeti, nem egyértelmű, hogy nyilvánosságra hozataluk milyen hatással lehet a nemzetközi kapcsolatokra, vagy kivel. Erre tekintettel az ombudsman nem találja kellően megalapozottnak a Bizottság azon érvét, amely szerint a vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala aláásná az EU nemzetközi kapcsolatait.

22. Az érintett társaságok és szövetségek nevéhez való hozzáférés megtagadásakor a Bizottság e szervezetek kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére is támaszkodott. A Bizottság konkrétan azzal érvelt, hogy nevük nyilvánosságra hozatala alááshatja versenyhelyzetüket.

23. Ismételten nem világos, hogy az érintett szervezetek versenyhelyzetét konkrétan és ténylegesen hogyan befolyásolhatja a találkozókon való részvételük nyilvánosságra hozatala.

24. Azokat a vállalatokat, amelyekkel magas rangú uniós tisztviselők találkoznak uniós szakpolitikai kérdésekben, általában fel kell tüntetni az uniós átláthatósági nyilvántartásban [7], és az uniós közigazgatásnak nyilvánosságra kell hoznia személyazonosságukat.[8] Az EU-val szakpolitikai kérdésekben kapcsolatban álló vállalatoknak ezért elvárniuk kell nevük nyilvánosságra hozatalát. Az, hogy a Bizottság megtagadta az érintett társaságok nevének nyilvánosságra hozatalát, ellentétesnek tűnik az érdekképviselőkkel folytatott találkozói átláthatóságára vonatkozó kötelezettségvállalásával.

25. Amint arra a panaszos rámutatott, az érintett vállalatok és szövetségek saját kereskedelmi érdekeiket követik, és a munkacsoport ülésein való közreműködésük befolyásolhatja az uniós szakpolitikai döntéseket. Ezenkívül a panaszossal közölt információk szerint a vállalatok és szövetségek szakpolitikai ajánlásokat tettek a találkozók során. Egy demokratikus társadalomban ezért rendkívül fontos, hogy a nyilvánosság tisztában legyen azzal, hogy kik ezek a vállalatok.

26. Ezzel összefüggésben az ombudsman megjegyzi, hogy egy, az LNG-ágazat érdekeit előmozdító szövetség nyilvánosan kijelentette, hogy a munkacsoport létrehozását az Egyesült Államok kormányának 2022 februárjában küldött levele ösztönözte [9]. Emellett több vállalat is nyilvánosan kijelentette, hogy részt vett a munkacsoport munkájában. Ez nem tükröződik a vitatott dokumentumokban. Amint azt az előző pontban megjegyeztük, a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy mely vállalatok befolyásolták a szóban forgó fontos politikai döntéseket.

27. Végül a szóban forgó dokumentumok vizsgálata kimutatta, hogy az egyik dokumentumban (a 2022. április 20-i technikai összehívási ütemtervben) szereplő kitakart információk nem minősülnek „társaságok nevének”. A nyilvánosságra hozott információk fényében (mind a panaszosnak a hozzáférési kérelemre adott válaszában, mind proaktívan a Bizottság honlapján) ezek az információk nem tűnnek érzékenynek. 

A megoldásra irányuló javaslat

A fenti megállapítások alapján az ombudsman azt javasolja, hogy az Európai Bizottság értékelje újra azon álláspontját, hogy megtagadja a szóban forgó három „technikai összehívási napirend” egyes részeinek nyilvánosságra hozatalát annak érdekében, hogy jelentősen megnövelt, ha nem teljes körű nyilvános hozzáférést biztosítson ezekhez a dokumentumokhoz.

Felkérjük a Bizottságot, hogy 2023. május 2-ig tájékoztassa az ombudsmant a fenti megoldási javaslattal kapcsolatban hozott intézkedésekről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2023. 30.

[1] További információkért lásd a Bizottság elnökének és az Egyesült Államok elnökének 2022. március 25-i együttes nyilatkozatát: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_22_2041, valamint a munkacsoport üléseit követően a Bizottság által kiadott sajtóközlemények: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/STATEMENT_22_2750,

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/STATEMENT_22_3980 és https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/STATEMENT_22_6582.

[2] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049.

[3] A kérelmet az AskTheEU honlapon keresztül nyújtották be, és a következő címen érhető el: https://www.asktheeu.org/en/request/identity_of_energy_security_task#incoming-39611.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban.

[5] Lásd például a Törvényszék T-644/16. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. július 11-én hozott ítéletének 23–25. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=203913&pageIndex=0&doclang=EN&mo%20de=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=46943.

[6] Uo., 22. pont.

[7] Lásd: https://ec.europa.eu/transparencyregister/public/homePage.do.

[8] Lásd a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32021Q0611(01). Lásd még a Bizottság elkötelezettségét az érdekképviselőkkel való találkozók átláthatósága iránt: https://commission.europa.eu/about-european-commission/service-standards-and-principles/transparency/transparency-register_en.

[9] Lásd: http://lngallies.com/energy-security/ és https://lngallies.com/eu-us-energy-security/.