A panasz előzményei

1. 2022 tavaszán az Európai Bizottság az Egyesült Államok kormányával közösen létrehozta az EU–USA energiabiztonsági munkacsoportot.[1] A munkacsoport célja Európa energiaellátásának diverzifikálása és általános energiaigényének csökkentése. E célból a munkacsoport üléseket tart és együttműködik a különböző érdekelt felekkel, köztük a magánszektorral.

2. 2022 májusában a panaszos, egy környezetvédelmi szervezet, a munkacsoporttal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet [2] nyújtott be a Bizottsághoz. A panaszos konkrétan olyan dokumentumokhoz kért hozzáférést, amelyek a következőket tartalmazzák:

i. a munkacsoport tagjainak listája,

ii. az üléseken megvitatott témák, valamint

iii. a munkacsoportnak az uniós jogszabályokba vagy határozatokba való (ajánlások formájában történő) bevonására vonatkozó információk.

3. 2022 szeptemberében a Bizottság válaszolt a panaszosnak.

4. A panaszos hozzáférési kérelmének i. és iii. pontját illetően a Bizottság kijelentette, hogy nem rendelkezik semmilyen dokumentummal a munkacsoport kinevezett tagjainak listájáról vagy az általa tett ajánlásokról. A Bizottság kifejtette, hogy a munkacsoport nem ad ki következtetéseket vagy ajánlásokat. Hozzátette, hogy a munkacsoport nem vett részt uniós jogszabályok vagy határozatok kidolgozásában vagy előkészítésében. Ugyanakkor megküldte a panaszosnak az EU/USA azon képviselőinek nevét és beosztását, akik a munkacsoport létrehozása óta tartott üléseken elnöki/vezetői szerepet töltöttek be.

5. Ami a ii. pontot illeti, a Bizottság öt dokumentumot azonosított, nevezetesen két „ülési napirendet” és három „technikai összehívási napirendet”. Teljes egészében nyilvánosságra hozta a két ülés napirendjét, és hozzáférést biztosított a panaszos számára a technikai összehívási napirendek nagy részéhez, kitakarva az adott üléseken részt vevő vállalatok és szövetségek nevét. A hozzáférés megtagadásakor a Bizottság a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmének szükségességére, valamint az érintett szervezetek (amelyek nevét kitakarta) kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére támaszkodott [3].

6. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hozzáférést megtagadó határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával).

7. Miután a Bizottság nem válaszolt megerősítő kérelmére, a panaszos 2022 novemberében az ombudsmanhoz fordult. A panaszos különösen azzal érvelt, hogy a Bizottságnak teljes egészében hozzáférést kellene biztosítania a három technikai összehívási menetrendhez.

Az ombudsman javaslata a megoldásra

8. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hallgatólagosan [4] megtagadta a három technikai összehívási napirend egyes részeihez való nyilvános hozzáférést.

9. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja áttekintette a szóban forgó három dokumentumot.

10. Az ombudsman úgy vélte, hogy bár az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, amikor a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadására hivatkoznak a „nemzetközi kapcsolatokra” vonatkozó kivételre [5], azt olyan érvekkel kell alátámasztaniuk, amelyek bizonyítják, hogy a hozzáférés biztosítása konkrétan és ténylegesen sérthet egy, a kivétel által védett érdeket [6].

11. A Bizottság azzal érvelt, hogy a munkacsoport ülésein részt vevő vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala aláásná az EU nemzetközi kapcsolatait, mivel felfedné a folyamatban lévő bizalmas tárgyalások tartalmát. Az ombudsman azonban megjegyezte, hogy nincs arra utaló jel, hogy az Egyesült Államok hatóságai kifogást emeltek volna az érintett vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala ellen, ami esetleg indokolhatná az érintett kivétel alkalmazását.

12. A Bizottság az érintett társaságok kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére is hivatkozott, azzal érvelve, hogy nevük nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti versenyhelyzetüket. Az ombudsman ezt az érvet nem találta meggyőzőnek. Az, hogy a Bizottság megtagadta az érintett vállalatok nevének nyilvánosságra hozatalát, ellentétesnek tűnt az átláthatóság iránti elkötelezettségével az érdekképviselőkkel folytatott találkozói tekintetében.[7] Az ombudsman megjegyezte, hogy egy demokratikus társadalomban rendkívül fontos, hogy a nyilvánosság ismerje azokat a vállalatokat, amelyek az uniós politikai döntéshozókkal folytatott találkozók során szakpolitikai ajánlásokat tehetnek.

13. E megfontolásokra tekintettel az ombudsman azt javasolta [8] a Bizottságnak, hogy értékelje újra azon álláspontját, hogy megtagadja a szóban forgó három „technikai összehívási napirend” egyes részeinek nyilvánosságra hozatalát annak érdekében, hogy jelentősen megnövelt, ha nem teljes körű nyilvános hozzáférést biztosítson ezekhez a dokumentumokhoz.

14. A Bizottság elfogadta az ombudsman megoldási javaslatát.[9] Tájékoztatta az ombudsmant, hogy megerősítő határozatot fogadott el a panaszos kérelméről, teljes körű nyilvános hozzáférést biztosítva a szóban forgó három „technikai összehívási napirendhez”. Részleges hozzáférést biztosított továbbá tíz további dokumentumhoz, amelyeket a panaszos megerősítő kérelmét követő ismételt keresést követően azonosított.

15. Az ombudsman a Bizottság válaszát észrevételezésre megküldte a panaszosnak. Észrevételeiben a panaszos üdvözölte a három technikai összehívási napirend teljes körű közzétételét, de kifogásolta a tíz további azonosított dokumentum bizonyos kitakarásait. A panaszos azt is megjegyezte, hogy az egyes vállalatok dokumentumainak és nevének közzétételéhez vezető teljes folyamat több mint egy évig tartott, azzal érvelve, hogy „a vállalatok munkacsoportban való részvétele elkerülte az ellenőrzést, és ezáltal jelentősen eltávolodott az átláthatóságtól és a demokratikus elvektől, amelyeknek az uniós intézmények működésének középpontjában kell állniuk”.

Az ombudsman értékelése a megoldásra irányuló javaslatot követően

16. Az ombudsman üdvözli a Bizottságnak a megoldási javaslatára adott pozitív válaszát. Mivel a Bizottság elfogadta az ombudsman megoldási javaslatában szereplő három vitatott dokumentum teljes körű hozzáférhetővé tételét, a panasz mostanra megoldódott.

17. Mindemellett az ombudsman osztja a panaszos aggályait a Bizottság által ebben az ügyben elszenvedett késedelmekkel kapcsolatban. A panaszos 2022 májusában nyújtotta be eredeti kérelmét, a Bizottság pedig egy évvel később, 2023 májusában biztosította a teljes körű hozzáférést.

18. Ez az ügy tehát egy újabb példa a Bizottság által a megerősítő kérelmek kezelése során tapasztalt jelentős és rendszerszintű késedelmekre, amelyeket az ombudsman az üggyel kapcsolatban az év elején indított saját kezdeményezésű vizsgálatával összefüggésben hivatali visszásságnak tekintett ^[10].

19. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos elégedetlen a Bizottság által a megerősítő szakaszban azonosított tíz dokumentumhoz biztosított részleges hozzáféréssel. Az ombudsman nem tekintette át ezeket a dokumentumokat, mivel azok nem tartoztak a megoldási javaslatának hatálya alá, mivel azokat a Bizottság abban a szakaszban még nem azonosította. A panaszosnak jogában áll új panaszt benyújtani, ha ezzel az üggyel foglalkozni kíván.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság elfogadta az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2023. 17.

[1] További információkért lásd: https://energy.ec.europa.eu/news/eu-us-task-force-energy-security-one-year-2023-04-03_en.

[2] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049.

[3] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban „Elutasító válasznak minősül, ha az intézmény az előírt határidőn belül nem válaszol [a megerősítő kérelemre], és ez feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezései alapján bírósági eljárást indítson az intézménnyel szemben és/vagy panaszt tegyen az ombudsmannál.”

[5] Lásd például a Törvényszék T-644/16. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. július 11-én hozott ítéletének 23–25. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=203913&pageIndex=0&doclang=EN&mo%20de=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=46943.

[6] Uo., 22. pont.

[7] Azokat a vállalatokat, amelyekkel magas rangú uniós tisztviselők találkoznak uniós szakpolitikai kérdésekben, általában rögzíteni kell az uniós átláthatósági nyilvántartásban, és az uniós közigazgatásnak nyilvánosságra kell hoznia személyazonosságukat. Ezért azoknak a vállalatoknak, amelyek szakpolitikai kérdésekben együttműködnek az EU-val, elvárniuk kell, hogy nevüket közzétegyék.

[8] Az ombudsman megoldási javaslatának teljes szövege a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/solution/en/172513

[9] A Bizottság válasza a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/172512

[10] Ajánlás a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Európai Bizottság általi elbírálásához szükséges időről (OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálat), 2023. április 4., elérhető itt: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/167661