Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) hogyan kezelte a két kiválasztási eljárásban sikertelen pályázó felülvizsgálati kérelmeit. A panaszos többek között azt állította, hogy az EPSO nem kezelte megfelelően aggályait, és megkérdőjelezte, hogy megfelelően felülvizsgálta-e teljesítményét.

Miután az ombudsman megindította a vizsgálatot, az EPSO további válaszokat adott a panaszosnak. Az ombudsman megállapította, hogy ellentmondások voltak ezek és az eredetileg kapott válaszok között, és nem volt egyértelmű, hogy az EPSO ténylegesen felülvizsgálta-e eredeti határozatait. A vizsgálat során az EPSO további magyarázatokkal szolgált.

Az ombudsman lezárta az ügyet, és megállapította, hogy további vizsgálatok nem indokoltak, mivel az EPSO végül észszerű magyarázattal szolgált arról, hogy hogyan kezelte a panaszos felülvizsgálati kérelmeit. A vizsgálat azonban problémákat tárt fel az EPSO felülvizsgálati kérelmekre adott standard válaszaival kapcsolatban. Ezek kezelése érdekében az ombudsman javításra irányuló javaslatot tett az EPSO-nak, és felkérte annak biztosítására, hogy a jövőben azok a pályázók, akik felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, egyértelmű, pontos és teljes körű választ kapjanak, amely tájékoztatja őket arról, hogy sor került-e felülvizsgálatra, és ismerteti az EPSO határozatának indokait.

 

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) hogyan szüntette meg egy külső szakértő szerződését azt követően, hogy egy menekültügyi támogató misszió során állítólag szakszerűtlen magatartást tanúsított a tolmácsokkal szemben. A panaszos azzal érvelt, hogy a határozatot nem indokolták megfelelően, nem tájékoztatták megfelelően az állítások lényegéről, nem tartották tiszteletben a védelemhez való jogát, és a meghozott intézkedések aránytalanok voltak. Az EUAA fenntartotta, hogy a szerződés felmondása több hiteles, kötelességszegésről szóló jelentésen alapult, hogy a panaszost találkozók és egyéb közlemények útján tájékoztatták az aggályokról, és hogy a titoktartási megfontolások korlátozták bizonyos részletek nyilvánosságra hozatalát.

Az ombudsman megállapította, hogy bár maga a megszüntető levél nem tartalmazta egyértelműen és kielégítően a határozatot alátámasztó ténybeli és jogi indokolást, a tágabb összefüggés azt mutatta, hogy az EUAA több alkalommal is együttműködött a panaszossal a szerződésének megszüntetése előtt. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszost tájékoztatták az aggályok jellegéről, és lehetőséget kapott a válaszadásra. Az EUAA arra is kísérletet tett, hogy a megszüntetés előtt kevésbé szigorú intézkedésekkel kezelje a helyzetet. Bár jobban összhangban lett volna a helyes igazgatási gyakorlattal, ha az EUAA strukturáltabb nyilvántartást vezet és részletesebb indokolást ad a megszüntető levélben, az ombudsman nem tárt fel nyilvánvaló értékelési hibát vagy olyan eljárási hiányosságot, amely kellően súlyos lenne ahhoz, hogy hivatali visszásságnak minősüljön.

Az ombudsman azzal a megállapítással zárta le a vizsgálatot, hogy az EUAA nem követett el hivatali visszásságot a panaszos szerződésének felmondásáról szóló határozat kezelése során.

A három ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazta a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait és más eljárási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (983/2025/MIK), a migránscsempészés elleni küzdelemre (2031/2024/VB) és a közös agrárpolitikára (1379/2024/MIK) vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése során. A Bizottság ezeket a javaslatokat sürgősnek ítélte, és ezért elmulasztotta a szabályaiban előirányzott lépéseket, például a hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkat. A panaszosok, akik civil társadalmi szervezetek, úgy vélték, hogy ezek a mulasztások sértik a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait. Két esetben a panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy a jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e az EU éghajlat-politikai céljaival, amint azt az európai klímarendelet előírja. Egy esetben a panaszost az is aggasztotta, hogy a Bizottság megsértette a szolgálatközi konzultációkra vonatkozó eljárási szabályzatát.

Vizsgálatai alapján az ombudsman eljárási hiányosságokat tárt fel a szóban forgó jogalkotási javaslatok Bizottság általi elkészítésében, amelyek együttesen hivatali visszásságnak minősültek. E hiányosságok kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását azáltal, hogy meghatározza a követelményeiktől való eltérést indokoló „sürgős” helyzeteket, valamint rögzíti és megmagyarázza az engedélyezett eltérések okait. Ezenkívül az eltérések engedélyezése esetén a Bizottságnak eljárást kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a jogalkotási javaslatok sürgős előkészítése továbbra is megfeleljen az átlátható, tényeken alapuló és inkluzív jogalkotási folyamat elveinek. Annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot ebben a feladatban, az ombudsman négy javítási javaslatot is tett, amelyek a következőket foglalták magukban: az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok tisztázása a sürgős javaslatok tekintetében; annak biztosítása, hogy a hatásvizsgálatokat felváltó és a javaslatait alátámasztó bizonyítékokat felvázoló elemző dokumentumokat időben közzétegyék annak érdekében, hogy a jogszabály elfogadása előtt nyilvános vitát lehessen folytatni; iránymutatás kiadása az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelések végrehajtásáról; a szolgálatok közötti konzultációs időszakok meghatározott küszöbértékek alá történő lerövidítésének indokolása és nyilvántartása.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság megállapodott abban, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálata során mérlegeli a „sürgős” helyzetek meghatározását, valamint rögzíti és közzéteszi a követelményeiktől való eltérések alkalmazásának okait. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy célzott konzultációkat biztosít a „sürgős” javaslatairól, az elfogadástól számított három hónapon belül közzéteszi a javaslatait alátámasztó bizonyítékokkal ellátott elemzési dokumentumokat, az éghajlat-politikai következetességre vonatkozó értékeléseket belefoglalja mind az elemzési dokumentumokba, mind a jövőbeli javaslatok indokolásába, és megindokolja a rövidebb szolgálatközi konzultációkat.

A panaszosok a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeikben úgy vélték, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásai nem elég egyértelműek és konkrétak ahhoz, hogy garantálják az átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamatot.

Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság összességében konstruktív választ adott ajánlásaira és javítási javaslataira. Mindemellett a Bizottság válasza még nem tisztázza kellőképpen, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni az ombudsman ajánlásainak és javítási javaslatainak végrehajtása érdekében.

Az ombudsman ezért a jövőbeli panaszok alapján és azt követően, hogy a Bizottság befejezte a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, nyomon fogja követni ezt az ügyet. Ebben a szakaszban további vizsgálatok nem indokoltak, és az ombudsman lezárta a három ügyet.