- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Hogyan válaszolt az Európai Beruházási Bank (EBB) egy bosznia-hercegovinai szélerőműpark-projekt finanszírozására vonatkozó döntésével kapcsolatos belső felülvizsgálat iránti kérelemre?
Megindított ügy
Ügy 3556/2025/KW - Vizsgálat megindítása Kedd | 05 május 2026 - Érintett intézmények Európai Beruházási Bank - Ország Cseh Köztársaság
Panasz benyújtva
12/12/2025A panasz elemzése
15/12/2025Vizsgálat folyamatban
05/05/2026Előzetes eredmény
A vizsgálat eredménye
|
elnök Európai Beruházási Bank |
Tisztelt Elnök Úr!
Panaszt kaptam a CEE Bankwatch Networktől az Európai Beruházási Bank (EBB) ellen.
A panasz az EBB belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszára vonatkozik, amelyet a panaszos 2024. május 14-én nyújtott be az EBB igazgatótanácsának a bosznia-hercegovinai Poklečani szélerőműparkra (a továbbiakban: a projekt) vonatkozó finanszírozási javaslat jóváhagyásáról szóló határozatával kapcsolatban.
Válaszában az EBB arra a következtetésre jutott, hogy a kérelemben felvetett elemek nem indokolják, hogy az EBB-nek további intézkedésre van szüksége a projekt finanszírozásával kapcsolatban.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos vitatja az EBB belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszát, fenntartva azon álláspontját, hogy az EBB anélkül hagyta jóvá a projekt finanszírozását, hogy megfelelően kategorizálta volna annak környezeti és társadalmi kockázatait, ami következményekkel járt az EBB környezeti és társadalmi átvilágítására nézve.[1] A panaszos azt is állítja, hogy a projekttel kapcsolatban nem tették közzé a környezeti információkat, amint azt az aarhusi uniós rendelet [2] előírja.
Az összes rendelkezésre bocsátott információ alapos értékelését követően úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok a panasz azon aspektusával kapcsolatban, amely az EBB belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszára vonatkozik.
Első lépésként arra a következtetésre jutottam, hogy hasznos lenne írásbeli választ kapni az EBB-től az üggyel kapcsolatban, amelynek ki kell térnie az e levélhez csatolt kérdésekre is.
Hálás lennék, ha 2026. augusztus 5-ig megkapnám az EBB válaszát.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy válaszát és a kapcsolódó mellékleteket valószínűleg megküldöm a panaszosnak észrevételezésre. Dönthetek úgy is, hogy közzéteszem válaszát. Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszos tudomására hozni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas”[3] jelöléssel.
Ezenkívül szükségesnek tartom, hogy vizsgálócsoportom megvizsgálja a projekt EBB általi jóváhagyásával kapcsolatos releváns dokumentumokat és levelezést. Ennek a következőket kell magában foglalnia:
1. Az EBB dokumentációja, például a javaslattal kapcsolatos eszmecserék, feljegyzések és jelentések az előzetes értékelés és az értékelés szakaszában a szóban forgó projekt környezeti, éghajlati és társadalmi átvilágítási folyamatáról.
2. a finanszírozási szerződés, beleértve annak mellékleteit, például a környezetvédelmi és szociális cselekvési tervet (ESAP);
3. valamennyi releváns környezeti és társadalmi értékelés és az EBB ezzel kapcsolatos észrevételei, beleértve a 2023. évi előzetes környezeti hatásvizsgálat (KHV) tervezetét, a 2023. augusztusi környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot (ESIA), a 2023. novemberi kritikus élőhely-értékelést, az érdekelt felek szerepvállalási tervét (SEP) 2024 februárjában, a földvásárlási és -kompenzációs terv (LACP) 2024. februári tervezetét, a biológiai sokféleség kezelésére vonatkozó terv tervezetét (BMP).
Hálás lennék, ha a fenti dokumentumokat lehetőleg elektronikus formában, titkosított e-mailben [4] 2026. május 27-ig megkapnám.
Miután vizsgálócsoportom értékelte a dokumentumokat és az EBB írásbeli válaszát, eldöntöm, hogy szükséges-e találkozót szervezni az EBB érintett képviselőivel az ügy megvitatása érdekében.
Az ügyért felelős vizsgálati tisztviselő Kristina Wittkopp.
Amennyiben e vizsgálat során az EBB-t a jelen panasszal azonos tárgyú bírósági eljárásba vonják be, kérem, hogy erről tájékoztasson bennünket.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a panasznak a környezeti információk aarhusi rendelet [5] szerinti nyilvánosságra hozatalának állítólagos elmulasztására vonatkozó aspektusát elfogadhatatlannak tartottam, mivel ezt az érvet a belső felülvizsgálat iránti kérelemben nem vetették fel, és ezért nem tartozik e vizsgálat hatálya alá. Erről tájékoztattam a panaszost.
Őszintén,
Teresa Anjinho
európai ombudsman
Strasbourg, 2026. május 5.
Melléklet: Kérdések az EBB-hez a 3556/2025/KW sz. ügyben
Az ombudsman elé terjesztett érvek
A panaszos azzal érvel, hogy az EBB anélkül hagyta jóvá a poklečani szélerőműpark finanszírozását, hogy megfelelően kategorizálta volna a projekt környezeti és társadalmi kockázatait, megsértve ezzel saját környezetvédelmi és szociálpolitikáját, környezetvédelmi és szociális kézikönyvét, valamint az alkalmazandó környezetvédelmi és szociális normákat. A panaszos szerint ez a mulasztás megfosztotta az EBB igazgatótanácsát az alapvető környezeti információktól, és aláásta a megalapozott döntéshozatalt.
A panaszos továbbá úgy véli, hogy az EBB állításával ellentétben ez a mulasztás konkrét hatással volt a környezeti és társadalmi átvilágításra. Különösen azzal érvel, hogy a projekt kategorizálásának elmulasztása:
bizonytalanságot teremtett azzal kapcsolatban, hogy mely környezetvédelmi és szociális normákat kell alkalmazni, beleértve azt is, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra vagy környezeti hatásvizsgálatra és a nyilvánosság részvételére. A panaszos szerint a projektek kategorizálása az EBB környezetvédelmi és szociális kerete szerint előfeltétele az alkalmazandó szabványok, nyomonkövetési kötelezettségek és az érdekelt felek bevonására vonatkozó követelmények meghatározásának. Annak ellenére, hogy elismerte, hogy átfogóbb környezetvédelmi tanulmányokra van szükség, az EBB nem kategorizálta a projektet, és nem tájékoztatta egyértelműen sem a nyilvánosságot, sem az igazgatótanácsot az alkalmazandó normákról és az azokból eredő feltételekről.
ii. a KHV-irányelvben [6] előírt jogszerű környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság érdemi részvételének hiányát eredményezte. Bár az EBB további környezetvédelmi tanulmányokat kért és tett közzé, a panaszos fenntartja, hogy ezek nem helyettesíthetik az illetékes nemzeti hatóság által hivatalos nyilvános döntéshozatali eljárás keretében végzett környezeti hatásvizsgálatot.
iii. az élőhelyvédelmi irányelvben [7] és az EBB 4. szabványában előírt „megfelelő vizsgálat” hiányát eredményezte, annak ellenére, hogy a projekt közel van a javasolt Natura 2000 területekhez és más védett területekhez. Bár az EBB-nek további biodiverzitási tanulmányokra volt szüksége, a panaszos fenntartja, hogy ezek nem helyettesíthetik az illetékes hatóság által végzett és hivatalos döntéshozatali folyamatba ágyazott megfelelő értékelést.
Kérdések az EBB-hez
Az ombudsman hálás lenne, ha az EBB írásbeli válaszában
foglalkozzon a panaszban felvetett, az EBB belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszával kapcsolatos kérdésekkel, beleértve a következő kérdésekre adott választ is:
1. Kifejtené-e az EBB, hogy hogyan kezeli a belső felülvizsgálat iránti kérelmeket az érintett eljárás és a felülvizsgálatot végző belső szervezet összetétele tekintetében?
2. Kifejtené-e az EBB a projektek kockázati kategorizálásának célját, valamint azt, hogy e kategorizálás eredménye befolyásolja-e bizonyos szabványoknak a projektre való alkalmazhatóságát? Miért nem kategorizálta az EBB a szóban forgó projektet érintő kockázatot az EBB környezetvédelmi és szociális kézikönyvének 43. pontjával összhangban 2013. december 2-tól, valamint az EBB csoport környezetvédelmi és szociálpolitikájának 4.18. pontjával összhangban 2022. február 3-tól?
3. Mikor szerzett tudomást az EBB a bosznia-hercegovinai Legfelsőbb Bíróságnak a bosznia-hercegovinai Aarhusi Központ által hozott ítéletéről, amely megtámadta a 2023. augusztusi átvilágítási határozatot? Az EBB figyelembe vette-e ezt az ítéletet ebben a konkrét esetben?
4. Hogyan biztosította az EBB a biológiai sokféleség átvilágítására vonatkozó követelménynek való megfelelést a projekt hitelezésének jóváhagyásáról szóló határozat előtt? Hogyan biztosítja az EBB a biológiai sokféleségre vonatkozó átvilágítás elvégzésére vonatkozó kötelezettség teljesítését, ha az élőhelyvédelmi irányelvet még nem ültették át a tagjelölt ország nemzeti jogába, és/vagy ha nemzeti szinten nem jelöltek ki illetékes hatóságot, és milyen normák/jogi keret lenne alkalmazandó ebben az esetben?
[1] A panaszos érveinek részletesebb ismertetése a mellékletben található.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról
[3] Titkosított e-maileket küldhet dedikált postafiókunkba.
[4] Titkosított e-maileket küldhet dedikált postafiókunkba. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat befejezése után törlik az európai ombudsman aktáiból.
[5] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról.
[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1–21. o.).
[7] A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről
HL L 206., 1992.7.22., 7–50. o.