Tisztelt Elnök Úr!

Panaszt kaptam a CEE Bankwatch Networktől az Európai Beruházási Bank (EBB) ellen.

A panasz az EBB-nek a panaszos által 2024. május 14-én benyújtott, az EBB igazgatótanácsának a bosznia-hercegovinai Poklečani szélerőműparkra (a továbbiakban: a projekt) vonatkozó finanszírozási javaslat jóváhagyásáról szóló határozatával kapcsolatos belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszára vonatkozik.

Válaszában az EBB arra a következtetésre jutott, hogy a kérelemben felvetett elemek nem indokolják az EBB további fellépésének szükségességét a projekt finanszírozásával kapcsolatban.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos vitatja az EBB-nek a belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszát, fenntartva azon álláspontját, hogy az EBB anélkül hagyta jóvá a projekt finanszírozását, hogy megfelelően kategorizálta volna annak környezeti és társadalmi kockázatait, ami következményekkel járt az EBB környezeti és társadalmi átvilágítására nézve.[1] A panaszos azt is állítja, hogy az EU aarhusi rendeletében ^[2] előírtaknak megfelelően nem tették közzé a projekttel kapcsolatos környezeti információkat.

Az összes benyújtott információ gondos értékelését követően úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok a panasz azon aspektusával kapcsolatban, amely az EBB-nek a belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszára vonatkozik.

Első lépésként arra a következtetésre jutottam, hogy hasznos lenne írásbeli választ kapni az EBB-től az üggyel kapcsolatban, amelynek foglalkoznia kell az e levélhez csatolt kérdésekkel is.

Hálás lennék, ha 2026. augusztus 5-ig megkapnám az EBB válaszát.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy válaszát és a kapcsolódó mellékleteket valószínűleg elküldöm a panaszosnak észrevételezésre. Úgy is dönthetek, hogy közzéteszem a válaszát. Ha olyan dokumentumokat vagy információkat kíván benyújtani, amelyeket bizalmasnak tart, és amelyeket nem szabad a panaszos tudomására hozni, kérjük, jelölje meg azokat „Bizalmas”-ként [3].

Ezenkívül szükségesnek tartom, hogy vizsgálócsoportom betekintsen a projekt EBB általi jóváhagyásával kapcsolatos releváns dokumentumokba és levelezésbe. Ennek a következőket kell magában foglalnia:

1. Az EBB dokumentációja, például a javaslattal kapcsolatos eszmecserék, feljegyzések és jelentések az előzetes értékelés és az értékelés szakaszában a szóban forgó projekt környezetvédelmi, éghajlat-politikai és társadalmi átvilágítási folyamatáról.

2. a finanszírozási szerződés, beleértve annak mellékleteit, például a környezetvédelmi és szociális cselekvési tervet (ESAP);

3. valamennyi releváns környezeti és társadalmi értékelés és az EBB ezzel kapcsolatos észrevételei, beleértve a 2023. évi előzetes környezeti hatásvizsgálat (KHV) tervezetét, a 2023. augusztusi környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot (ESIA), a 2023. novemberi kritikus élőhelyvédelmi értékelést, az érdekelt felek 2024. februári szerepvállalási tervét, a 2024. februári földvásárlási és -kompenzációs terv tervezetét, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos gazdálkodási terv tervezetét.

Hálás lennék, ha a fenti dokumentumokat – lehetőleg elektronikus formában, titkosított e-mailben ^[4] – 2026. május 27-ig megkapnám.

Miután vizsgálócsoportom értékelte a dokumentumokat és az EBB írásbeli válaszát, eldöntöm, hogy szükséges-e találkozót szervezni az EBB megfelelő képviselőivel az ügy megvitatása céljából.

Az ügyért felelős vizsgálati tisztviselő Kristina Wittkopp.

Amennyiben e vizsgálat során az EBB a panasszal azonos tárgyú bírósági eljárásban vesz részt, kérem, értesítsen bennünket.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a környezeti információk aarhusi rendelet [5] szerinti állítólagos nyilvánosságra hozatalának elmulasztására vonatkozó panasz szempontját elfogadhatatlannak tartottam, mivel ez az érv nem szerepelt a belső felülvizsgálat iránti kérelemben, és ezért nem tartozik e vizsgálat hatálya alá. Ennek megfelelően tájékoztattam a panaszost.

Tisztelettel:

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2026. május 5.

Melléklet: Kérdések az EBB-hez a 3556/2025/KW ügyben

Az ombudsman elé terjesztett érvek

A panaszos azzal érvel, hogy az EBB anélkül hagyta jóvá a Poklečani szélerőműpark finanszírozását, hogy megfelelően kategorizálta volna a projekt környezeti és társadalmi kockázatát, megsértve ezzel saját környezetvédelmi és szociálpolitikáját, környezetvédelmi és szociális kézikönyvét, valamint az alkalmazandó környezetvédelmi és szociális normákat. A panaszos szerint ez a mulasztás megfosztotta az EBB igazgatótanácsát az alapvető környezeti információktól, és aláásta a megalapozott döntéshozatalt.

A panaszos továbbá úgy véli, hogy az EBB állításával ellentétben ez a mulasztás konkrét hatással volt a környezetvédelmi és szociális átvilágításra. Különösen azzal érvel, hogy a projekt kategorizálásának hiánya:

bizonytalanságot teremtett azzal kapcsolatban, hogy mely környezetvédelmi és szociális normákat alkalmazzák, beleértve azt is, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra vagy környezeti hatásvizsgálatra és a nyilvánosság részvételére. A panaszos szerint a projektek kategorizálása az EBB környezetvédelmi és szociális keretének előfeltétele az alkalmazandó normák, nyomonkövetési kötelezettségek és az érdekelt felek bevonására vonatkozó követelmények meghatározásához. Annak ellenére, hogy elismerte az átfogóbb környezetvédelmi tanulmányok szükségességét, az EBB nem kategorizálta a projektet, és nem tájékoztatta egyértelműen sem a nyilvánosságot, sem az igazgatótanácsot az alkalmazandó előírásokról és az azokból eredő feltételekről.

ii. a KHV-irányelvben [6] előírt jogszerű környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság érdemi részvételének hiányát eredményezte. Bár az EBB további környezetvédelmi tanulmányokat kért és tett közzé, a panaszos fenntartja, hogy ezek nem helyettesíthetik az illetékes nemzeti hatóság által hivatalos nyilvános döntéshozatali eljárás keretében végzett KHV-t‑.

iii. az élőhelyvédelmi irányelvben [7] és az EBB 4. szabványában előírt „megfelelő vizsgálat” hiányát eredményezte, annak ellenére, hogy a projekt közel volt a javasolt Natura 2000 területekhez és más védett területekhez. Bár az EBB további tanulmányokat kért a biológiai sokféleségről, a panaszos fenntartja, hogy ezek nem helyettesíthetik az illetékes hatóság által végzett és hivatalos döntéshozatali folyamatba ágyazott megfelelő értékelést.

Kérdések az EBB-hez

Az ombudsman hálás lenne, ha az EBB írásbeli válaszában

foglalkozzon a panaszban az EBB belső felülvizsgálat iránti kérelemre adott válaszával kapcsolatban felvetett kérdésekkel, beleértve a következő kérdésekre adott választ is:

1. Kifejtené-e az EBB, hogy hogyan kezeli a belső felülvizsgálat iránti kérelmeket az érintett eljárás és a felülvizsgálatot végző belső szervezet összetétele tekintetében?

2. Ismertetné-e az EBB a projektek kockázati kategorizálásának célját, valamint azt, hogy e kategorizálás eredménye befolyásolja-e bizonyos standardoknak a projektre való alkalmazhatóságát? Miért nem kategorizálta az EBB a szóban forgó projekt kockázatát az EBB környezetvédelmi és szociális kézikönyvének 43. bekezdésével összhangban 2013. december 2-tól, valamint az EBB csoport környezetvédelmi és szociálpolitikájának 4.18. bekezdésével összhangban 2022. február 3-tól?

3. Mikor szerzett tudomást az EBB a bosznia-hercegovinai Legfelsőbb Bíróság azon ítéletéről, amelyet a bosznia-hercegovinai Aarhusi Központ hozott a 2023. augusztusi átvilágítási határozattal szemben? Figyelembe vette-e az EBB ezt az ítéletet ebben a konkrét ügyben?

4. Hogyan biztosította az EBB a biológiai sokféleség átvilágítására vonatkozó követelménynek való megfelelést a projekt hitelezésének jóváhagyásáról szóló határozat meghozatala előtt? Hogyan biztosítja az EBB különösen a biológiai sokféleség átvilágításának elvégzésére vonatkozó kötelezettség betartását abban az esetben, ha az élőhelyvédelmi irányelvet még nem ültették át a tagjelölt ország nemzeti jogába, és/vagy ha nemzeti szinten nem jelöltek ki illetékes hatóságot, és melyek lennének az ilyen esetben alkalmazandó normák/jogi keretek?

[1] A panaszos érveinek részletesebb ismertetését a melléklet tartalmazza.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

[3] Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba.

[4] Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat lezárását követően törlik az európai ombudsman aktáiból.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1–21. o.).

[7] A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről

HL L 206., 1992.7.22., 7–50. o.