A három ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan alkalmazta a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait és más eljárási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra (983/2025/MIK), a migránscsempészés elleni küzdelemre (2031/2024/VB) és a közös agrárpolitikára (1379/2024/MIK) vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése során. A Bizottság ezeket a javaslatokat sürgősnek ítélte, és ezért elmulasztotta a szabályaiban előirányzott lépéseket, például a hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkat. A panaszosok, akik civil társadalmi szervezetek, úgy vélték, hogy ezek a mulasztások sértik a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályait. Két esetben a panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy a jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e az EU éghajlat-politikai céljaival, amint azt az európai klímarendelet előírja. Egy esetben a panaszost az is aggasztotta, hogy a Bizottság megsértette a szolgálatközi konzultációkra vonatkozó eljárási szabályzatát.

Vizsgálatai alapján az ombudsman eljárási hiányosságokat tárt fel a szóban forgó jogalkotási javaslatok Bizottság általi elkészítésében, amelyek együttesen hivatali visszásságnak minősültek. E hiányosságok kezelése érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy a Bizottság biztosítsa a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályainak kiszámítható, következetes és nem önkényes alkalmazását azáltal, hogy meghatározza a követelményeiktől való eltérést indokoló „sürgős” helyzeteket, valamint rögzíti és megmagyarázza az engedélyezett eltérések okait. Ezenkívül az eltérések engedélyezése esetén a Bizottságnak eljárást kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a jogalkotási javaslatok sürgős előkészítése továbbra is megfeleljen az átlátható, tényeken alapuló és inkluzív jogalkotási folyamat elveinek. Annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot ebben a feladatban, az ombudsman négy javítási javaslatot is tett, amelyek a következőket foglalták magukban: az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó szabályok tisztázása a sürgős javaslatok tekintetében; annak biztosítása, hogy a hatásvizsgálatokat felváltó és a javaslatait alátámasztó bizonyítékokat felvázoló elemző dokumentumokat időben közzétegyék annak érdekében, hogy a jogszabály elfogadása előtt nyilvános vitát lehessen folytatni; iránymutatás kiadása az éghajlat-politikai konzisztenciaértékelések végrehajtásáról; a szolgálatok közötti konzultációs időszakok meghatározott küszöbértékek alá történő lerövidítésének indokolása és nyilvántartása.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság megállapodott abban, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok közelgő felülvizsgálata során mérlegeli a „sürgős” helyzetek meghatározását, valamint rögzíti és közzéteszi a követelményeiktől való eltérések alkalmazásának okait. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy célzott konzultációkat biztosít a „sürgős” javaslatairól, az elfogadástól számított három hónapon belül közzéteszi a javaslatait alátámasztó bizonyítékokkal ellátott elemzési dokumentumokat, az éghajlat-politikai következetességre vonatkozó értékeléseket belefoglalja mind az elemzési dokumentumokba, mind a jövőbeli javaslatok indokolásába, és megindokolja a rövidebb szolgálatközi konzultációkat.

A panaszosok a Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeikben úgy vélték, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásai nem elég egyértelműek és konkrétak ahhoz, hogy garantálják az átlátható, inkluzív és tényeken alapuló jogalkotási folyamatot.

Az ombudsman üdvözölte, hogy a Bizottság összességében konstruktív választ adott ajánlásaira és javítási javaslataira. Mindemellett a Bizottság válasza még nem tisztázza kellőképpen, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni az ombudsman ajánlásainak és javítási javaslatainak végrehajtása érdekében.

Az ombudsman ezért a jövőbeli panaszok alapján és azt követően, hogy a Bizottság befejezte a minőségi jogalkotásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, nyomon fogja követni ezt az ügyet. Ebben a szakaszban további vizsgálatok nem indokoltak, és az ombudsman lezárta a három ügyet.

A panaszos egy külső uniós vállalkozó szakértőjeként dolgozott egy uniós finanszírozású projekten Tanzániában, amelyet az Európai Unió tanzániai és a Kelet-afrikai Közösség melletti küldöttsége irányított. A panaszos azt állította, hogy a vállalkozó megsértette a tanzániai jogot azáltal, hogy nem regisztrált Tanzániában, megakadályozva őt abban, hogy érvényes munkavállalási engedélyt szerezzen. Ezt követően a szerződő fél tájékoztatta a panaszost arról a döntéséről, hogy felmondja a szerződését, figyelembe véve a panaszos munkájával kapcsolatban az uniós küldöttség által felvetett aggályokat.

Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azzal kapcsolatos aggályaival kapcsolatban, hogy a küldöttség hogyan kezelte mindkét ügyet. E tekintetben az ombudsman utalt arra az állandó véleményére, hogy amennyiben az uniós intézmények az uniós projekteken dolgozó szakértők helyettesítését kérik, e személyeket a helyettesítésük előtt meg kell hallgatni. Bár a Bizottság azzal érvelt, hogy nem kérte a szakértő helyettesítését, az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság részt vett a helyettesítésről szóló határozatban. Az ombudsman ezért megállapította, hogy a Bizottság nem biztosította a panaszos meghallgatáshoz való jogának tiszteletben tartását a helyettesítése előtt, ami hivatali visszásságnak minősül.  Javasolja a helyzet javítását annak érdekében, hogy a probléma a jövőben ne fordulhasson elő. 

Ezenkívül az ombudsman megállapította, hogy mivel a panaszos szerződése megszűnt, a munkavállalási engedély kérdésében további vizsgálat nem indokolt. Mindazonáltal javítási javaslatot tett a Bizottságnak, és felkérte, hogy ellenőrizze az ügyet, mivel az hatással lehet az uniós projekten dolgozó más szakértőkre. 

 

Az ügy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal azon döntésére vonatkozott, hogy szakmai tapasztalatának hiánya miatt nem engedte be a panaszost a közlekedés területén dolgozó uniós köztisztviselők kiválasztási eljárásába.

Az ombudsman megállapította, hogy a felvételi bizottság megvizsgálta a panaszos kérelmében szereplő információkat, és azokat a pályázati feltételek alapján értékelte. Az ombudsman nem tárt fel nyilvánvaló hibát a pályázat vizsgabizottság általi értékelésében, és a vizsgálatot hivatali visszásság megállapítása nélkül zárta le.