Keresés a vizsgálatok között

The complainant in this case contended that the European Commission had not fully examined an infringement complaint concerning Danish rules on temporary use of cars from other EU Member States. The complainant suspected that the Danish rules in this area are to some extent intended to minimise the temporary use of cars registered in other Member States, with a view to increasing revenues from the registration of imported cars.

The Ombudsman found that the issue raised by the complainant warranted further attention, and that certain specific points had not been fully addressed by the Commission. She therefore proposed as a solution that the Commission register and examine the infringement complaint anew. The Commission accepted her proposal and the Ombudsman therefore closed the inquiry.

The case concerned how the European Personnel Selection Office (EPSO) assessed the education and professional experience of a candidate in a selection procedure for recruiting EU staff in the field of agriculture.

The Ombudsman found nothing to suggest a manifest error in how the selection board assessed the complainant’s qualifications and, therefore, closed the inquiry with a finding of no maladministration.

Írország különleges szerepet tölt be az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) végrehajtásában, mivel itt található a legtöbb „nagy technológiai” vállalat az Európai Unióban. Más tagállamok felügyeleti hatóságai gyakran az ír adatvédelmi felügyelet munkájától függenek a saját országuk polgárait érintő, személyes adatokkal kapcsolatos kérdések teljes körű kezelésében.

Ez különösen fontossá teszi, hogy az Európai Bizottság megfelelően tájékozódjon arról, hogy megfelelően alkalmazzák-e Írországban az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) a „nagy technológiai” vállalatok tekintetében.

Számos állami szerv és civil társadalmi szervezet, köztük a panaszos is arról számolt be, hogy az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazása Írországban nem volt megfelelő.

Az ombudsman vizsgálatot indított annak megvizsgálására, hogy az Európai Bizottság elegendő információt gyűjt-e az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) Írország általi végrehajtásának nyomon követéséhez.

Az ombudsman vizsgálata rávilágított arra az Európai Bizottság által bevett gyakorlatra, hogy megvizsgálja az ír adatvédelmi felügyeletnek a „big tech” ügyek kezelésére vonatkozó rendszeres esetáttekintését. Arra a következtetésre jutott, hogy ez a gyakorlat megfelelő, és összhangban van a megfelelő ügyintézéssel. Úgy vélte azonban, hogy számos technikai fejlesztést lehetne végrehajtani, és javaslatokat tett erre vonatkozóan.

The case concerned the way in which the European Union Agency for Cybersecurity (ENISA) carried out two selection procedures to recruit experts in the field of cybersecurity who would fit one or more of three profiles. The complainant took part in both procedures and raised concerns about the scoring methodology applied by ENISA and the inconsistency of the scores he received in one procedure.

In the course of the inquiry, the Ombudsman inquiry team noted that the scoring methodology used in both procedures put candidates applying for one or two profiles only at a disadvantage in comparison to those who applied for all three profiles. This was not clear in the vacancy notices. It also requested explanations to ENISA on the inconsistencies in the complainant’s scores.

ENISA acknowledged the inconsistencies in the scores received by the complainant and offered to invite him to the next stage of both selection procedures.

The Ombudsman found that, as ENISA has taken appropriate steps to remedy the issues raised by the complainant, no further inquiries are justified in this case and closed the inquiry.

A panaszosok két kiskereskedelmi vállalat, az IKEA és a Decathlon, amelyek azt állították, hogy az Európai Bizottság nem kezelte megfelelően a Németország ellen indított kötelezettségszegési eljárást a tervezési jogszabályokkal és a kiskereskedelmi üzletekkel kapcsolatban. A panaszosok kifogásolták az eljárás időtartamát, mivel az eredeti jogsértési panaszt 2008-ban nyújtották be. Kifogásolták a Bizottság által a késedelemre adott eltérő magyarázatokat is.

A vizsgálat során az ombudsman előzetes megállapításokat intézett a Bizottsághoz, nevezetesen, hogy a Bizottságnak indokolatlanul hosszú időt (több mint tizenhárom évet) vett igénybe a kötelezettségszegési eljárás kezdeti igazgatási szakaszainak kezelése. Azt javasolta, hogy a Bizottság további késedelem nélkül hozzon határozatot az eljárás következő szakaszáról.

Az ombudsman megállapításaira válaszul a Bizottság magyarázatot adott a ráfordított idő igazolására, és jelezte, hogy 2023 elején kíván határozatot hozni.

Az ombudsman úgy vélte, hogy a ráfordított idő nem igazolható. Az ombudsman a vizsgálatot hivatali visszásság megállapításával zárta le. Úgy vélte, hogy nem lenne értelme ajánlást tenni, mivel a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő hónapokban határozatot hoz. A Bizottságnak 2023. március végéig kell jelentést tennie az ombudsmannak.