Az ügy egy nagy közösségimédia-platform 2023. évi kockázatértékelési jelentéséhez való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek való megfeleléséről. A Bizottság megtagadta a jelentéshez való hozzáférést, hivatkozva a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok (1049/2001/EK rendelet) szerinti kivételekre. Úgy ítélte meg, hogy fennáll az az általános vélelem, hogy a jelentés közzététele sértené a platform kereskedelmi érdekeit, valamint a platform digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeinek való megfelelésére irányuló, folyamatban lévő vizsgálata. Következésképpen a Bizottság nem végezte el a jelentés egyedi értékelését annak érdekében, hogy meghatározza annak esetleges hozzáférhetővé tételét.

Az ombudsman megállapította, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében készített kockázatértékelési jelentés esetében észszerűtlen a nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelmét alkalmazni. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy azok a körülmények, amelyek között az uniós bíróságok elismerték az általános vélelem alkalmazásának lehetőségét, nagyon eltérnek a kockázatértékelési jelentésekre alkalmazandó szabályoktól. Erre tekintettel az ombudsman előzetes álláspontja az volt, hogy a Bizottság általános vélelemre való hivatkozása hivatali visszásságnak minősül.

Amikor a Bizottság fenntartotta álláspontját, az ombudsman megerősítette azon álláspontját, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmére való hivatkozás hivatali visszásságnak minősül. Javasolta, hogy a Bizottság végezze el a szóban forgó kockázatértékelési jelentés egyedi értékelését annak érdekében, hogy az 1049/2001/EK rendelettel összhangban a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa.

A Bizottság nem fogadta el az ombudsman ajánlását, és megismételte azon álláspontját, hogy általában vélelmezhető, hogy a kockázatértékelési jelentés közzététele sértené a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti vizsgálata céljának és az érintett platform kereskedelmi érdekeinek védelmét. Úgy vélte továbbá, hogy nem tudja értékelni, hogy a jelentés tartalmaz-e üzleti szempontból érzékeny információkat, és hogy a panaszos által követett érdek magánjellegű.

Az ombudsman sajnálatát fejezte ki a Bizottság válasza miatt. Továbbra sem volt meggyőződve arról, hogy a közzététel megtagadásának általános vélelme alkalmazható a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján készített kockázatértékelési jelentésekre, többek között azt követően is, hogy az érintett platform közzétette a jelentés szerkesztett változatát. Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy annak ellenőrzése, hogy egy online óriásplatform megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeinek, a közzétételhez fűződő közérdeknek minősül, amelyet a Bizottságnak egyensúlyba kellett volna hoznia az általa védeni kívánt érdekekkel. Végezetül az ombudsman megjegyezte, hogy az üzleti szempontból érzékeny információk értékelése az uniós intézmények 1049/2001/EK rendelet szerinti kötelezettségeinek részét képezi.

Az ombudsman ezért lezárta az ügyet, megerősítve, hogy hivatali visszásságot állapított meg.

Az ügy az Európai Bizottság birtokában lévő, a 2024-es romániai elnökválasztással kapcsolatban a román hatóságokkal folytatott esetleges levélváltásokra vagy levelezésre vonatkozó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. A Bizottság azonosította a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti két vizsgálathoz kapcsolódó dokumentumokat, és megtagadta a hozzáférést. A Bizottság konkrétan azzal érvelt, hogy a dokumentumok a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem hatálya alá tartoznak, és hogy a hozzáférhetővé tétel sértené a vizsgálatok céljának és a vállalat kereskedelmi érdekeinek védelmét.

A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát, azzal érvelve, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Amikor a Bizottság fenntartotta a dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását, a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumokat. Az ombudsman arra is felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes listát azokról az azonosított dokumentumokról, amelyeket meg lehet osztani a panaszossal.

A vizsgálat alapján az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság észszerűen utasította el a kért dokumentumokhoz való hozzáférést, tekintettel azok érzékeny jellegére. Bár a Bizottság nem nyújtotta be a dokumentumok részletes listáját, a vizsgálat során részletesebben ismertette az érintett dokumentumkategóriát, amelyet az ombudsman a jelen ügy sajátos összefüggésében észszerűnek ítélt.

Az ombudsman ezért azzal a következtetéssel zárta le az ügyet, hogy további vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszos nyilvános hozzáférést kért az Európai Bizottságtól egy nagy közösségimédia-platform 2023. évi kockázatértékelési jelentéséhez a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek való megfeleléséről. Az éves jelentéstétel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti „nagyon nagy online platformok” kötelezettségeinek részét képezi. A Bizottság megtagadta a jelentéshez való hozzáférést, hivatkozva a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok (1049/2001/EK rendelet) szerinti kivételre. A Bizottság konkrétan azzal érvelt, hogy feltételezhető, hogy a jelentés közzététele aláásná a platform kereskedelmi érdekeit, valamint a platform digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeinek való megfelelésére irányuló, folyamatban lévő vizsgálatát. A Bizottság tehát nem értékelte egyedileg a jelentést annak esetleges nyilvánosságra hozatala szempontjából.

Az ombudsman vizsgálati csoportja megvizsgálta a vitatott jelentést. A vizsgálat alapján az ombudsman megosztotta előzetes álláspontját a Bizottsággal arról, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján készített kockázatértékelési jelentés esetében észszerűtlen a nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelmét alkalmazni. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy azok a körülmények, amelyek között az uniós bíróságok elismerték az általános vélelem alkalmazásának lehetőségét, nagyon eltérnek a kockázatértékelési jelentésekre alkalmazandó szabályoktól. Erre tekintettel az ombudsman előzetes álláspontja az volt, hogy a Bizottság általános vélelemre való hivatkozása hivatali visszásságnak minősül.

Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság fenntartotta álláspontját, hozzátéve, hogy az általános vélelem alkalmazása annak fényében is indokolt volt, hogy meg kell védeni a platform digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeinek való megfelelésére vonatkozó, a hozzáférés iránti kérelemről szóló határozat meghozatalának időpontjában folyamatban lévő független ellenőrzés célját.

Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy az ellenőrzés célja védelmének szükségessége igazolhatja a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem Bizottság általi alkalmazását. Bár a jogalkotó a kockázatértékelési jelentés proaktív közzétételének ütemtervét a független ellenőrzés befejezéséhez kötötte, ez nem jelenti azt, hogy az 1049/2001/EK rendelet szerinti nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket ezen időpont előtt el kell utasítani. Ehelyett, ha az érintett platform még nem tette közzé proaktívan a kockázatértékelési jelentést, amikor nyilvános hozzáférés iránti kérelem érkezik annak közzétételére, a Bizottságnak ezt figyelembe kell vennie az 1049/2001/EK rendelet szerinti értékelése során. Ha nem egyértelmű, hogy megadható-e a nyilvános hozzáférés, a Bizottságnak konzultálnia kell a platformmal, hogy kikérje véleményét arról, hogy alkalmazható-e az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében előírt kivételek valamelyike.

Az ombudsman tehát úgy ítélte meg, hogy hivatali visszásságnak minősül a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem Bizottság általi alkalmazása a szóban forgó kockázatértékelési jelentésre. Javasolja, hogy a Bizottság végezze el a dokumentum egyedi értékelését annak érdekében, hogy az 1049/2001/EK rendelettel összhangban a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa.

Az ügy egy olyan korrupciós vádakkal kapcsolatos ügyirathoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott, amelyek esetében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) úgy határozott, hogy nem folytat vizsgálatot. Az OLAF a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmére hivatkozva tagadta meg a hozzáférést, arra hivatkozva, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené vizsgálatainak célját. A panaszos vitatta a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó általános vélelem OLAF általi alkalmazását. Azt is állította, hogy a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik.

Miután az európai ombudsman megindította a vizsgálatot, az OLAF felülvizsgálta álláspontját, és nyilvános hozzáférést biztosított a panaszos számára a szóban forgó ügy lezárásáról szóló határozathoz. A panaszos úgy vélte, hogy ez a hozzáférés iránti kérelmével foglalkozott, de azt is kijelentette, hogy az OLAF-nak további magyarázattal kellett volna szolgálnia arra vonatkozóan, hogy miért tartózkodott a vizsgálat megindításától.

Az ombudsman észszerűtlennek tartja a nyilvánosságra hozatal megtagadásának általános vélelmét alkalmazni a kiválasztási eljárást lezáró OLAF-határozatra, amennyiben az OLAF nem talál elegendő indokot a vizsgálat megindítására. Az ombudsman ezért üdvözölte az OLAF pozitív elkötelezettségét a panasszal kapcsolatban, és elismerését fejezte ki az OLAF-nak az ügy megoldására való hajlandóságáért. Mivel ez a vizsgálat kizárólag arra vonatkozott, hogy az OLAF megtagadta a nyilvános hozzáférést, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszt megoldották, és lezárta a vizsgálatot.