A Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló 2187/2005/EK rendelet előírja a Bizottság számára, hogy 2008. január 1-jéig biztosítsa különösen a kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók cetfélékre gyakorolt hatásainak tudományos értékelését, és megállapításait terjessze az Európai Parlament és a Tanács elé.

A Bizottság felkért egy tudományos intézetet, hogy végezze el ezt az értékelést, ez utóbbi azonban a cetfélék véletlenszerű kifogásáról szóló releváns jelentések hiánya miatt nem volt képes erre. Ezeket a jelentéseket a tagállamoknak egy másik rendelet alapján kellett volna benyújtaniuk a Bizottságnak.

2009-ben a Bizottság közleményt fogadott el, amelyben arról számolt be a Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy a tudományos értékelés elvégzése nem lehetséges. A panaszos, egy lengyel halász azzal érvelt, hogy ennek következtében a Bizottság nem tett eleget a 2187/2005/EK rendelet szerinti kötelezettségének. A panaszos ezért az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság nem indokolta meg, hogy miért nem használt fel minden rendelkezésére álló eszközt a másik rendeletnek való nemzeti megfelelés biztosítására, és így miért nem bocsátotta a tudományos intézet rendelkezésére a 2187/2005/EK rendeletben előírt értékeléshez szükséges adatokat. Az ombudsman úgy vélte, hogy ez a mulasztás hivatali visszásságnak minősül. Kritikus megjegyzést tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy objektíve lehetetlen lenne számára annak biztosítása, hogy 2008. január 1‐jéig elvégezzék a többek között kopoltyúhálók, tükörhálók és állítóhálók használata által a cetfélékre gyakorolt hatások tudományos értékelését.

A panaszos, egy francia egyetem, részt vett egy konzorciumban, amely egy bizottsági szponzorálású projekten dolgozott. Miután problémái támadtak a koordinátorral, a panaszos kivonult a projektből. A Bizottság ezután követelte a panaszosnak kifizetett összegek bizonyos részének a visszatérítését. A panaszos igazságtalannak találta a Bizottság követeléseit, ezért az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálatot indított, amelynek folyamán a Bizottságtól részletes elszámolást kapott a panaszosnak kifizetett pénzösszegekről. A Bizottság elmagyarázta, hogy a panaszos nem nyújtotta be kellő időben a szükséges jelentéseket és más dokumentumokat, amint azt a szerződés előírta. Hivatkozott továbbá a koordinátornak tett javaslatára, amely szerint a panaszos akár a szerződéses határidő lejárta után is beadhatná a vonatkozó dokumentumokat.

Mivel a panaszos láthatólag nem tudott a fenti javaslatról, az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy mérlegelje, elfogadja-e a panaszostól egy jelentés benyújtását a projektben való részvételéről. A Bizottság beleegyezett, és kijelentette, hogy amennyiben indokolt, csökkentheti is a panaszostól követelt összegeket. Az ombudsman úgy találta, hogy a Bizottság rendezte a panaszt, ezért lezárta az ügyet.

Az uniós halászat fenntarthatóságának védelme érdekében az uniós jogalkotó intézkedéseket fogadhat el a halászati erőfeszítések Unió-szerte történő korlátozására. A közösségi vizeken halászattal töltött napok számának a 2007. évre történő meghatározásáról szóló tanácsi rendeletben a Skóciától nyugatra fekvő területen halászó hajók egy adott kategóriája számára kiosztott napok számát 10%-kal – a 2006. évi 280 napról 252 napra – csökkentették. Ennek eredményeként az érintett terület halászait képviselő Clyde Fishermen's Association az ombudsmanhoz fordult. A panaszos azt állította, hogy az említett csökkentés az Európai Bizottság által egy „nem papíralapú dokumentumban” elkövetett adminisztratív hiba eredménye, amely az e kérdéssel kapcsolatos megbeszélések alapját képezte a Tanácsban. A panaszos szerint a Bizottság tévesen váltotta fel a Skóciától nyugatra fekvő területekre és az Északi-tengerre vonatkozó oszlopokat a javasolt csökkentéseket tartalmazó táblázatban.

Véleményében a Bizottság azzal érvelt, hogy az említett csökkentést a tagállamok megvitatták és jóváhagyták, és nem történt adminisztratív hiba.

A nem hivatalos dokumentum alapos vizsgálatát követően az ombudsman megállapította, hogy bár az említett táblázat tartalmazott egy javaslatot a Skóciától nyugatra fekvő vizekre vonatkozó halászati napok csökkentésére, a nem hivatalos dokumentumban adott magyarázatok nem irányoztak elő ilyen csökkentést. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy valóban adminisztratív hiba történt. Ezért ajánlástervezetet nyújtott be a Bizottságnak, amelyben felkérte, hogy ismerje el a hibát, és amennyire még lehetséges, tegyen korrekciós intézkedéseket.

A Bizottság elutasította az ajánlástervezetet. Megismételte azt az érvét, hogy a vonatkozó javaslatot szándékosan terjesztették elő, és olyan tudományos bizonyítékokon alapult, amelyek azt mutatták, hogy a Skóciától nyugatra fekvő területen élő közönséges tőkehal kritikus állapotban van. A Bizottság azt is kijelentette, hogy a nem hivatalos dokumentum nem releváns, mivel azt felváltotta a tanácsi rendeletre irányuló hivatalos javaslata. Ezenkívül, még ha hiba történt is volna, már nem lehetne korrekciós intézkedéseket hozni.

Határozatában az ombudsman rámutatott arra, hogy az a tény, hogy a nem hivatalos dokumentumot felváltotta a Bizottság hivatalos jogalkotási javaslata, nem jelenti azt, hogy már nem szükséges megvizsgálni a nem hivatalos dokumentummal kapcsolatos esetleges hivatali visszásságokat. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a szakértői testületek azt javasolták, hogy 2007-ben ne fogjanak tőkehalat sem a Skóciától nyugatra fekvő területeken, sem az Északi-tengeren. A Bizottság informális dokumentuma azonban nem a teljes tilalom mellett döntött, hanem a tőkehalállományokra legnagyobb hatást gyakorló flották csökkentését javasolta. A Skóciától nyugatra fekvő területek tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a több mint 50 tonna tőkehalfogást végző flottákra vonatkozik. Úgy tűnik azonban, hogy a jelen ügyben érintett hajókategória nem tartozik ebbe a csoportba. Az ombudsman ezért megerősítette azon álláspontját, hogy a jelek szerint igazgatási hiba történt. Tekintettel arra, hogy a Bizottságnak a korrekciós intézkedések meghozatalának lehetetlenségére vonatkozó érvei észszerűnek tűntek, az ombudsman kritikai észrevétellel zárta le az ügyet.