Strasbourg, 29-10-2008

José Manuel Barroso az Európai Bizottság
elnöke
B - 1049 Brüsszel
BELGIQUE

Elnök úr,

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikke értelmében az európai ombudsman saját kezdeményezésére vizsgálatokat folytathat a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során felmerülő esetleges hivatali visszásságokkal kapcsolatban. E rendelkezés alapján ezennel vizsgálatot indítok a Bizottság által elkövetett esetleges hivatali visszásság ügyében. A vizsgálat indokai a következők.

Az Európai Bizottság korai előrejelző rendszere (a továbbiakban: korai előrejelző rendszer) olyan számítógépes információs rendszer, amely azon harmadik felek adatait tartalmazza, akikről úgy vélik, hogy veszélyt jelentenek a Közösségek pénzügyi érdekeire és hírnevére. A korai előrejelző rendszerre alkalmazandó szabályokat a korai előrejelző rendszerről szóló bizottsági határozat (a legutóbb a 2007. évi belső szabályokkal módosított C(2004) 193/3. sz. korai előrejelző rendszer) tartalmazza.

2006. december 6-án az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a Bizottság adatvédelmi tisztviselőjétől kapott, a korai előrejelző rendszer előzetes ellenőrzésére vonatkozó értesítésről (2005–120. sz. ügy).

Az ombudsmannak két olyan üggyel volt alkalma foglalkozni, amelyekben harmadik felek jogállásával kapcsolatos belső figyelmeztetések játszottak szerepet.

278/2003/JMA. sz. ügy

A 278/2003/JMA ügy egy spanyol környezetvédelmi szervezetet érintett, amely pénzügyi támogatást kért a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek támogatására irányuló közösségi cselekvési program keretében. A kérelmet a Bizottság elutasította, mivel a szervezet ellen akkor bírósági eljárás volt folyamatban a spanyol bíróságok előtt. Vizsgálatának eredményeként az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy megfelelő egyensúlyt teremtett a támogatásaival való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szükségessége és a panaszos azon joga között, hogy tisztességesen és az ártatlanság vélelmének kellő tiszteletben tartásával bánjanak vele.

2468/2004/OV. sz. ügy

A 2468/2004/OV. sz. ügy egy panaszost érintett, aki számos, a Bizottság által finanszírozott projektben vett részt. Kereskedelmi jogvita keretében a panaszos egyik alvállalkozója egy luxemburgi nemzeti bíróságtól lefoglalási végzést kapott vele szemben. Amikor a Bizottságot tájékoztatták erről a végzésről, blokkolta a panaszosnak történő valamennyi kifizetést, és felvette azt a korai előrejelző rendszerbe. Miután tájékoztatták arról, hogy a zár alá vételt elrendelő végzés 50 000 EUR-ra korlátozódik, a Bizottság úgy határozott, hogy ezt az összeget visszatartja a panaszosnak járó összegekből. A panaszos azonban a korai előrejelző rendszerben maradt, amíg a lefoglalási végzést közel egy évvel később fel nem oldották. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszosnak a korai előrejelző rendszerben való további szerepeltetése tisztességtelen, és hivatali visszásságnak minősül. Ezért kritikus megjegyzéssel zárta le az ügyet.

A fent vázolt eseteket követően az ombudsman gondosan elemezte a korai előrejelző rendszerről szóló határozatot. A hivatalból indított vizsgálat során a következő kérdések merülnek fel:

A. Általános kérdések:

1. Mi a Bizottság véleménye szerint a W1–W4 figyelmeztető jelzések kiadásának jogalapja? Kérjük, indokolja meg a választ.

2. Kérjük, adja meg a korai előrejelző rendszerben a korai előrejelző rendszer figyelmeztetéseinek különböző szintjei alatt a következő naptári évek mindegyikére vonatkozóan jelen lévő szervezetek számát: 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben. Kérjük, jelezze, hogy e vállalatok közül hányan vették fel spontán módon a kapcsolatot a Bizottsággal, hogy kérjék annak megerősítését, hogy nevük ténylegesen szerepel-e a korai előrejelző rendszerben.

3. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a korai előrejelző rendszerhez való teljes körű hozzáférés a korai előrejelző rendszer jogosult felhasználóinak meghatározott kategóriája számára engedélyezett. E korlátozott hozzáférés ellenére lehetségesnek tartja-e a Bizottság, hogy a korai előrejelző rendszerbe való felvétel hátrányosan befolyásolja a korai előrejelző rendszerbe felvett személyek jó hírnevét a Bizottságon, valamint a többi intézményen és szerven belül? E kérdés megválaszolásakor szem előtt tartja-e a Bizottság, hogy az értékelő bizottságok arról is tájékoztatást kaphatnak, hogy egy szervezet szerepel a korai előrejelző rendszerben?

4. Kifejtené-e a Bizottság, hogy hogyan kezelné a korai előrejelző rendszerbe való felvételét vitató szervezet által benyújtott fellebbezést? Kifejtené-e a Bizottság, hogy egy ilyen kihívás kezelésére javasolt eszközei hogyan felelnének meg a függetlenség és a méltányosság elvének? Kifejtené-e a Bizottság, hogy jelenlegi rendszere hogyan felel meg a helyes hivatali magatartás európai kódexe 16. cikkének (A meghallgatáshoz és a nyilatkozattételhez való jog), valamint a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 133a. cikke (1) bekezdésének és 134a. cikke (3) bekezdésének? Kérjük, adjon választ mind a W5 figyelmeztetésekre, mind a W1–W4 figyelmeztetésekre.

5. Ha egy szervezet a W2-W5 alatt van megjelölve, a számvitelért felelős tisztviselőnek megelőző jelleggel fel kell függesztenie az adott szervezet részére történő kifizetéseket. Meg tudja-e erősíteni a Bizottság, hogy vannak-e olyan esetek, amikor ez az eljárás a 2342/2002/EK bizottsági rendelet 106. cikkében meghatározott határértékeket meghaladó fizetési késedelmeket eredményez? Meg tudja-e erősíteni a Bizottság, hogy a szóban forgó kedvezményezettet tájékoztatják-e arról, hogy a késedelem oka az, hogy a neve W2-W5 jelzés alatt szerepel a korai előrejelző rendszerben?

B. A figyelmeztetés különböző szintjeivel kapcsolatos konkrét kérdések

6. A korai előrejelző rendszerről szóló határozat kimondja, hogy amennyiben W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzés van hatályban abban az időpontban, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő konzultál a korai előrejelző rendszerrel, mielőtt egy pályázati eljárás keretében egyedi költségvetési kötelezettségvállalást tenne, ezt az információt az értékelő bizottság tudomására kell hoznia, amennyiben ez az információ a kiválasztási kritériumokkal kapcsolatban az ajánlattevő/kérelmező gazdasági, pénzügyi, műszaki és szakmai kapacitása tekintetében vizsgálandó új elemnek minősül. Azt is pontosítja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek mindenképpen figyelembe kell vennie ezeket az információkat, ha a korai előrejelző rendszerbe belépett harmadik fél vezetné az értékelő bizottság listáját. Meg tudja-e erősíteni a Bizottság, hogy az ajánlattevőt/kérelmezőt tájékoztatják, amikor az értékelő bizottság tudomására hozzák vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő figyelembe veszi ezeket az információkat? Megemlíti-e az értékelő bizottság jelentése azt a tényt, hogy erre az információra felhívták a figyelmét?

7. Abban az esetben, ha egy W2, W3b vagy W4 figyelmeztető jelzéssel ellátott harmadik fél vezeti az értékelő bizottság listáját, az engedélyezésre jogosult tisztviselő „kellően megalapozott” döntést hoz arról, hogy a szerződést/támogatást egy másik ajánlattevőnek/kérelmezőnek ítéli oda, vagy szerződés odaítélése nélkül zárja le az eljárást. Meg tudja-e erősíteni a Bizottság, hogy az ajánlattevőket/pályázókat tájékoztatják-e arról, hogy pontosan miért nem ítélték oda nekik az ajánlatot/támogatást (vagy miért zárták le az eljárást), beleértve azt a tényt is, hogy szerepeltek a korai előrejelző rendszerben? Kifejtené-e a Bizottság, hogy álláspontja szerint politikája hogyan felel meg a költségvetési rendelet 100. és 101. cikkének, valamint a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 149. cikkének?

8. A W5 figyelmeztető jelzés mindaddig blokkolja az érintett szervezettel szembeni valamennyi költségvetési kötelezettségvállalást, amíg ez a figyelmeztetés aktív marad. Kérjük, indokolja meg, hogy az érintett személy vagy vállalat hogyan gyakorolhatja hatékonyan a védelemhez való jogát (például annak bizonyításával, hogy valójában nem ment csődbe). Pontosan milyen mechanizmusokkal lehet fellebbezni a W5 figyelmeztető jelzés ellen?

9. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a W5 figyelmeztető jelzésekkel foglalkozó közelmúltbeli bizottsági rendelettervezet lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy pontatlan vagy hiányos személyes adatok helyesbítésére irányuló kérelmet nyújtsanak be. Meg tudja-e erősíteni a Bizottság, hogy a W5 figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos egyéb pontatlanságokat vagy mulasztásokat, például a vállalat vagy személy csődjével kapcsolatos hibákat vagy mulasztásokat, amelyeket valamely érdekelt fél a W5 figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban azonosíthat, de amelyek nem érintik a személyes adatokat, szintén kijavítják, amint a Bizottságot tájékoztatták az ilyen hibákról vagy mulasztásokról?

10. Az ombudsman tudomása szerint a Bizottság módosította a korai előrejelző rendszerről szóló határozat 2007. évi változatát. A 15a. cikk most a következőképpen rendelkezik: „Amennyiben egy harmadik fél W3a figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll egy zár alá vételt elrendelő végzésnek megfelelően, a számvitelért felelős tisztviselő a fő hitelező követeléséről szóló jogerős bírósági határozat meghozataláig fenntartja valamennyi kifizetés felfüggesztését. Amennyiben a zár alá vételt elrendelő végzés egy meghatározott összegre korlátozódik, a számvitelért felelős tisztviselő ezen összeg erejéig felfüggeszti a kifizetéseket.” (utólagos kiemelés) Az aláhúzott szöveg a korai előrejelző rendszerről szóló határozat korábbi változataihoz képest újnak tűnik. Úgy tűnik tehát, hogy a 2468/2004/OV. sz. ügyben tett egyes állításokkal ellentétben a Bizottság most már kifejezetten egyetért azzal, hogy a „zárolt” lefoglalási végzésben meghatározott összeget meghaladó kifizetések is teljesíthetők. A 2007. évi változat azonban nem mondja ki, hogy a W3a figyelmeztetések megszűnnek, amint a Bizottság blokkolja a letiltási végzésben meghatározott konkrét összeget. Meg tudja-e indokolni a Bizottság a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából a W3a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét a zár alá vételt elrendelő határozat elrendelését és a zár alá vételt elrendelő határozatban meghatározott konkrét összeg zárolását követően? Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a szóban forgó jogalany nem jelent veszélyt a Közösségek pénzügyi érdekeire és jó hírnevére annak ellenére, hogy a nemzeti bíróság zár alá vételt rendel el vele kapcsolatban?

Kérem a Bizottságot, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban adjon véleményt. Nagyra értékelnénk, ha 2009. február 28-ig válaszolnának.

Felhívjuk figyelmét, hogy az európai adatvédelmi biztos felkérte az európai ombudsmant, hogy tájékoztassa őt minden olyan saját kezdeményezésű vizsgálatról, amelyet az ombudsman a korai előrejelző rendszerrel kapcsolatban el kíván végezni. Ezért e levél egy példányát továbbítják az európai adatvédelmi biztosnak.

Tisztelettel:

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Cc: Peter Hustinx, európai adatvédelmi biztos