A háttér

1. A panaszos, egy nonprofit egyesület, [...][1] célja, hogy különböző intézkedések révén előmozdítsa a fiatalok érdekeit. Költségvetésének mintegy 80%-át a Bizottság által odaítélt működési támogatásból finanszírozzák.

2. 2009-ben egy független ellenőr aggályainak adott hangot a panaszos által létrehozott tartalékalappal (a továbbiakban: a panaszos szociális tartaléka) kapcsolatban, amelynek célja, hogy olyan helyzetet biztosítson, amelyben a panaszos csődbe mehet, és ennek következtében elbocsátandó személyzetről kell gondoskodnia. Az ellenőr megkérdőjelezte a tartalék összeegyeztethetőségét a Bizottsággal kötött támogatási megállapodással (a továbbiakban: támogatási megállapodás) és az EU költségvetési rendeletével [2]. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tartalékot uniós finanszírozásra nem jogosultnak kell tekinteni. Erre tekintettel a Bizottság 2011-ben a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan körülbelül [...] EUR összegű visszafizetési felszólítást adott ki a panaszosnak.

3. Bár a panaszos visszaküldte a kért összeget, úgy ítélte meg, hogy a visszafizettetés tisztességtelen, mivel a Bizottság nemcsak tudott a szociális tartalék létezéséről, hanem segítette is a panaszost annak létrehozásában. A panaszos 2012 augusztusában fordult az ombudsmanhoz.

4. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal az állítással kapcsolatban, hogy a Bizottság tisztességtelenül fizettette vissza a pénzeszközöket. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság véleményét és a panaszos későbbi észrevételeit, amelyek fényében megoldást javasolt [3].

A pénzeszközök helytelen és tisztességtelen behajtására vonatkozó állítás

Az ombudsman által javasolt megoldás

5. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a támogatási megállapodás Bizottság általi értelmezése észszerű, és hogy a szociális tartalék költségei nem tekinthetők elszámolható költségeknek. Úgy vélte azonban, hogy a különleges körülményekre tekintettel a pénzeszközök visszatéríttetése tisztességtelennek tűnik. Összhangban az ombudsman azon küldetésével, hogy a panaszost és az érintett intézményt egyaránt kielégítő panaszokat méltányosan bírálja el, az ombudsman a következő megoldási javaslatot tette:

A fenti megállapításokat figyelembe véve az ombudsman azt javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja felül visszafizettetési határozatát. Ennek során a Bizottság figyelembe vehette, hogy saját fellépései és tétlenségei milyen mértékben járultak hozzá a jelen nehézséghez, és az összes körülményre tekintettel arányos és méltányos megoldást kereshetett.

6. Az ombudsman javaslatára adott válaszában a Bizottság megismételte, hogy az a tény, hogy részt vett a tartalék létrehozásában, és a panaszos rendszeresen tájékoztatta erről a tartalékról, nem jelenti azt, hogy az e tartalékhoz való hozzájárulásokat támogatható költségeknek tekintheti, miután egy ellenőrzés ennek ellenkezőjére mutatott rá.

7. A Bizottság azt is megismételte, hogy a jogos bizalom nem alapulhat téves jogalkalmazáson, és úgy ítélte meg, hogy a korábbi gyakorlat nem tekinthető olyan kivételes körülménynek, amely indokolná a szóban forgó visszatéríttetésről való lemondást.

8. A Bizottság tisztázta, hogy mind a régi, mind a jelenlegi költségvetési rendelet értelmében a tartalékok allokációja nem támogatható költség volt, a jelenlegi rendelet csupán megerősíti, hogy ezeket az allokációkat nem kell figyelembe venni a nonprofit elv alkalmazása céljából.

9. A Bizottság azt is vitatta, hogy a pénzeszközök visszafizettetése nehézségeket okozott volna a panaszos számára. Rámutatott, hogy 2011-ben olyan, a költségvetési rendelettel összeegyeztethető intézkedéseket határozott meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedezze a panaszos szervezetének megszűnése esetén felmerülő költségeket. Ezenkívül 2013-ban a Bizottság a támogatási megállapodásba belefoglalt egy biztosítási díjat, amelynek célja az egyesület vezető beosztású alkalmazottai védelmének fokozása volt.

10. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a visszafizettetés a panaszos által létrehozott tartaléknak csak mintegy egyharmadát érintette.

11. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy a panaszost egy olyan új program kedvezményezettjeként jelölték ki, amely 2020-ig biztosítja a finanszírozását. Rámutatott arra is, hogy a költségvetési rendelet jelenlegi, 2012-es változata értelmében lehetőség van a társfinanszírozás mértékének növelésére, ami lehetővé tenné a szervezet számára, hogy olyan saját forrásokat szabadítson fel, amelyeket 2020-ig fel lehetne használni a szociális tartalék növelésére. A Bizottság hozzátette, hogy már mérlegelte a 2015. évi társfinanszírozási arány növelésének lehetőségét.

12. Észrevételeiben a panaszos megjegyezte, hogy nem a jogértelmezést, hanem a visszafizetési felszólítás méltányosságát vitatja. Hozzátette, hogy különösen a visszatéríttetendő összeg kiszámításának módjával nem értett egyet, mivel úgy vélte, hogy ezen összeg 20%-a a saját forrásainak felel meg. Nem értett egyet a Bizottság azon álláspontjával sem, hogy megoldást találtak a szociális tartalék problémájára, mivel a 2020 utáni megszűnés kockázata továbbra is fennáll.

Az ombudsman értékelése a megoldásra irányuló javaslatot követően

13. Megoldási javaslatában az ombudsman arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a támogatási megállapodás Bizottság általi értelmezése jogi szempontból helyes volt, a körülményekre tekintettel a pénzeszközök visszafizettetése tisztességtelen volt. Ezért úgy vélte, hogy a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megoldást keressen a pénzeszközök visszafizettetése tekintetében.

14. Válaszában a Bizottság egyértelművé tette, hogy ez a megoldás nem jelentheti azt, hogy a behajtott pénzeszközöket visszajuttatják a panaszosnak. Mindemellett az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság számos intézkedést hozott annak a kockázatnak a kezelésére, amelyről a panaszos egy szociális tartalék létrehozásával kívánt gondoskodni. Ezen intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék a panaszos számára, hogy rendelkezzen azokról a kifizetésekről, amelyeket alkalmazottainak kellene teljesítenie abban az esetben, ha csődbe jut, és el kell bocsátania őket. Úgy tűnik, hogy a panaszos nem vitatja, hogy ezek az intézkedések elegendőek a 2020-ig tartó időszak tekintetében, de azzal érvel, hogy az ezen időpontot követő jövője bizonytalan. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság által elfogadott vagy elfogadandó intézkedések nem csupán elegendő biztonsági tartalékot biztosítanak az említett időpontig, hanem azt is lehetővé teszik a panaszos számára, hogy az említett időszakban fennmaradó tartalékát kiegészítse. A panaszos nem bizonyította, hogy a Bizottság által hivatkozott intézkedések mindazonáltal nem lennének elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék számára az elérni kívánt cél elérését.

15. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy méltányos és arányos megoldást találjon, és ezáltal a lehető legnagyobb mértékben megoldja a helyzetet.

16. Ami a panaszos azon kérését illeti, hogy a Bizottság térítse vissza a visszafizettetett pénzeszközök egy részét, mivel ezen összegek 20%-át nem uniós forrásokból, hanem a panaszos által finanszírozták, az ombudsman megjegyzi, hogy ezt a kérdést a panaszos az ombudsmanhoz benyújtott panasza előtt vetette fel a Bizottságnak. Válaszában a Bizottság kifejtette, hogy a működési támogatási megállapodás szerint a Bizottság az összes elszámolható költség legfeljebb 80 %-ával járul hozzá, és hogy a nem elszámolható költségeket mindig nem uniós finanszírozásból kell fedezni. A Bizottság azt is megerősítette a panaszosnak, hogy csak a saját hozzájárulásait szedi be.

17. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos a Bizottságnak bejelentett, a szociális tartalékhoz hozzáadott összegek alapján kapta meg a finanszírozását. Helyes volt tehát, hogy a Bizottság visszafizette a társadalombiztosítási tartalékba befizetett összegek 100%-át.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Azzal, hogy lépéseket tett annak érdekében, hogy méltányos és arányos intézkedéseket találjon a panaszos megsegítésére, a Bizottság elfogadta az ombudsman megoldási javaslatát.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Strasbourg, 2015. szeptember 2.

[1] E határozat zárójeleket [...] használ annak érdekében, hogy szükség esetén biztosítsa azok bizalmas jellegét.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. [Hivatalos Lap L 298., 2012.10.26.]

[3] A panasz hátterével, a felek érveivel és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az ombudsman megoldási javaslatának teljes szövegét, amely a következő címen érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/60849/html.bookmark.