A panasz előzményei

1. A jelen ügy az Európai Bankhatóság (EBH) által 2011-ben a 30 tagú banki érdekképviseleti csoport (BSG) összetételével kapcsolatban hozott határozatra vonatkozik. A határozat az európai felügyeleti hatóság (EBH) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [1] (a továbbiakban: a rendelet) alapján született. 2013. október 23-án, miután új kiválasztási eljárást hajtott végre (amelyet 2013 májusában indítottak el), az EBH bejelentette, hogy a BSG felülvizsgált összetétellel megkezdi második megbízatási időszakát. A jelen panasszal kapcsolatos vizsgálat konstruktív megbeszéléseket foglalt magában az EBH személyzete és az ombudsman szolgálatai között. E megbeszélések alapján az ombudsman arra számított, hogy az EBH megfelelően és az eredeti eljárás ombudsman általi elemzésével összhangban fogja lefolytatni az új kiválasztási eljárást. Ez a határozat azonban nem értékeli sem a második kiválasztási eljárást, sem annak eredményét.

2. A panaszos, az EuroFinuse (korábban EuroInvestors) a Pénzügyi Szolgáltatások Felhasználóinak Európai Szövetsége, amely a pénzügyi ágazattól független megtakarítókból, befektetőkből, részvényesekből, életbiztosítási kötvénytulajdonosokból, hitelfelvevőkből és más érdekelt felekből áll [2].

3. A rendelet (48) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„A Hatóságnak konzultálnia kell az érdekelt felekkel a szabályozás- vagy végrehajtás-technikai standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról, és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételeket tegyenek a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. A szabályozás- vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások és ajánlások elfogadása előtt a Hatóságnak hatástanulmányt kell készítenie. A hatékonyság érdekében erre a célra egy banki érdekképviseleti csoportot kell igénybe venni, amelynek kiegyensúlyozott arányban kell képviselnie az uniós hitel- és befektetési intézményeket, képviselve a pénzügyi intézmények és vállalkozások különböző modelljeit és méreteit, beleértve adott esetben az intézményi befektetőket és más, pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő pénzügyi intézményeket is; kis- és középvállalkozások (kkv-k); szakszervezetek; tudományos szakemberek; fogyasztók; valamint a banki szolgáltatások egyéb lakossági felhasználói. A banki érdekképviseleti csoportnak interfészként kell működnie a pénzügyi szolgáltatások területén a Bizottság vagy az uniós jogszabályok által létrehozott egyéb felhasználói csoportokkal.”

4. A rendelet 37. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A banki érdekképviseleti csoport 30 tagból áll, kiegyensúlyozott arányban képviselve az Unióban működő hitel- és befektetési intézményeket, azok munkavállalóinak képviselőit, valamint a fogyasztókat, a banki szolgáltatások felhasználóit és a kkv-k képviselőit. Tagjai közül legalább ötnek független, magas rangú tudományos szakembernek kell lennie. Tíz tagja pénzügyi intézményeket képvisel, közülük három szövetkezeti és takarékpénztárakat.”

5. A rendelet 37. cikke (3) bekezdésének szövege a következő:

„A banki érdekképviseleti csoport tagjait az érintett érdekelt felek javaslatai alapján a felügyeleti tanács nevezi ki. Döntéshozatala során a felügyeleti tanács a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt, valamint az érdekelt felek képviseletét Unió-szerte.”

6. 2010. november 26-án szándéknyilatkozati felhívást [3] tettek közzé az EBH BSG-jének létrehozásával kapcsolatban, a pályázatok benyújtásának határideje 2010. december 26. volt. 2011. március 18-án az EBH sajtóközleményt adott ki a BSG összetételére vonatkozó határozatáról [4]. A sajtóközlemény információkat tartalmazott a BSG újonnan kinevezett tagjainak nevéről, az általuk képviselt intézményekről, állampolgárságukról és arról az alkategóriáról, amelybe kiválasztották őket.

7. 2011. április 4-én a panaszos levelet intézett az EBH-hoz, amelyben csalódottságának adott hangot a BSG összetételével, valamint azzal kapcsolatban, hogy a megtakarítók, a befektetői szövetségek és a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak szövetségei nem képviseltetik magukat. A panaszos arra kérte az EBH-t, hogy hozzon „azonnali intézkedést” annak érdekében, hogy a rendelettel összhangban biztosítsa valamennyi banki felhasználó kiegyensúlyozott képviseletét.

8. 2011. április 26-i levelében az EBH válaszolt a panaszosnak. Kifejtette, hogy a különböző kategóriákba történő kinevezések során figyelembe vett kritériumok között szerepel a pályázatok száma és minősége, és hangsúlyozta, hogy minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy ne csak a tervezett kategóriák között, hanem azokon belül is biztosítsák a szükséges sokszínűséget, ami megmagyarázza, hogy miért nem biztosítanak egynél több pozíciót az ugyanazon intézmény vagy szövetség érdekeit képviselő pályázóknak. Az EBH szerint a banki szolgáltatások felhasználói esetében előnyben részesítették az európai vagy nemzetközi jelenléttel rendelkező szervezetektől érkező alkalmazásokat.

9. Mivel a panaszos a fenti választ nem találta kielégítőnek, 2011. szeptember 14-én benyújtotta a jelen panaszt.

A vizsgálat tárgya

10. A panaszos a következő állításokat és a következő állításokat nyújtotta be, amelyek szerepeltek az ombudsman vizsgálatában:

Állítások:

1. Az EBH nem biztosította i. a földrajzi és ii. a nemek közötti egyensúlyt az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott érdekelti kategóriákon belül és azok között.

2. Az EBH nem biztosított megfelelő egyensúlyt a felhasználók és a szolgáltatók képviselete között a BSG tagjainak kiválasztásakor, ezáltal megsértette az 1093/2010/EU rendeletet.

3. Az EBH helytelenül határozta meg az érdekeltek 1093/2010/EU rendeletben meghatározott különböző kategóriáit.

Követelések:

1. Az EBH-nak a lehető leghamarabb felül kell vizsgálnia a BSG összetételét, de mindenképpen anélkül, hogy megvárná a BSG 2013-ban esedékes újbóli kinevezését.

2. Az EBH-nak a honlapján közzé kell tennie a kiválasztott tagok önéletrajzát és a kiválasztási kritériumokat.

A vizsgálat

11. 2011. október 14-én az ombudsman felkérte az EBH-t, hogy nyújtson be véleményt a fenti állításokról és állításokról.

12. 2012. január 31-én az EBH benyújtotta véleményét az ombudsmannak, amelyet észrevételezésre továbbítottak a panaszosnak. 2012. február 27-én a panaszos benyújtotta észrevételeit.

13. Az EBH véleményének és a panaszos észrevételeinek vizsgálatát követően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy meg kell vizsgálni az EBH ügyre vonatkozó aktáját. Az ellenőrzésre 2013. március 19-én került sor. A vizsgálati jelentést 2013. május 30-án megküldték a panaszosnak, hogy esetleges észrevételeit megtegye. A panaszos a megállapított határidőn belül nem nyújtott be észrevételeket.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. Az az állítás, hogy az EBH nem biztosította a földrajzi és a nemek közötti egyensúlyt az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott érdekképviseleti kategóriákon belül és azok között

Az ombudsman elé terjesztett érvek

14. A panaszos vitatja, hogy az EBH hogyan felelt meg a rendelet 37. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek. Különösen azt kifogásolta, hogy: i) a bankszektor tíz képviselőjéből kilenc a "régi" tagállamok (azaz a 2004-es bővítés előtti EU-tagállamok) vezető multinacionális bankjaitól érkezett, míg közülük csak egy érkezett az "új" tagállamokból (azaz az EU-hoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokból); ii. az EBH nem választott ki képviselőket a „régi” tagállamokból a BSG fogyasztói kategóriájába, iii. a BSG legalább nyolc tagja az Egyesült Királyságból érkezett, amely így felülreprezentált volt a BSG-ben; és iv. az EBH a BSG harminc tagja közül csak tíz nőt választott ki.

15. Véleményében az EBH azzal érvelt, hogy a rendelet „megfelelő földrajzi egyensúlyt” és „az érdekelt felek Unió-szerte történő képviseletét” irányozza elő. Így csak egy általános földrajzi egyensúlyra vonatkozó követelmény van, és nincs konkrét követelmény a földrajzi egyensúly biztosítására az érdekelt felek különböző kategóriáin belül. Az EBH szerint a rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően elsősorban a jelöltek minőségére összpontosított, biztosítva az érdekelt felek különböző kategóriáitól származó szakértelem és tapasztalatok kiegyensúlyozott képviseletét.

16. Az „ipar” kategória összetételét illetően az EBH kifejtette, hogy az e kategóriába tartozó kérelmek többsége „régi” tagállamokból érkezett. Ez a tény és az Európa-szerte jelentős jelenléttel rendelkező, határokon átnyúló bankcsoportok képviselőinek kinevezésére vonatkozó döntése viszont elsősorban az „új” tagállamok fogyasztói képviselőinek kinevezéséhez vezetett.

17. Az EBH kifejtette, hogy a jóváhagyott érdekelt felek kategóriánkénti listája a következő:

Kategória	Szám
Iparág	10
Munkavállalói képviselők/szakszervezetek	1
Fogyasztók	5
Banki szolgáltatások felhasználói	5
Kkv-k	3
Felsőrangú akadémikusok	6
Összesen	30

18. A brit állampolgárságú képviselők állítólagos nagy számát illetően az EBH rámutatott, hogy a panaszos állításával ellentétben az Egyesült Királyságból 5, nem pedig 8 képviselő képviselte i. a pénzügyi intézmények, ii. a kkv-k, iii. a fogyasztók, iv. a banki szolgáltatások felhasználói és v. a legmagasabb rangú tudományos szakemberek érdekeit. Megismételte, hogy a jelöltek személyes kompetenciáit és az egyes országokból beérkezett pályázatok számát fontos tényezőként vették figyelembe. Mivel a legtöbb kérelem Németországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból érkezett, az EBH igazgatótanácsa úgy határozott, hogy országonként korlátozza a kinevezett tagok számát. Egyes esetekben azonban az érdekelt felek egy adott kategóriája megfelelő képviseletének biztosítására irányuló törekvés azt jelentette, hogy az állampolgársági követelményt másodikként vették figyelembe. Így a kkv-kat képviselő tagok célszámát háromban határozták meg, ami azonos volt a beérkezett kérelmek számával. Következésképpen a kkv-k három képviselőjének kinevezéséről szóló határozat elsőbbséget élvezett az állampolgársági követelménnyel szemben, mivel a három kérelmező egyike brit volt.

19. Végül, ami a nemek kiválasztását illeti, az EBH rámutatott arra, hogy a beérkezett pályázatok 21%-át női jelöltek tették ki. Ezen alacsony arány ellenére az EBH 10-ben határozta meg a női érdekelt felek számát, ami az összes beérkezett kérelem 33 %-a.

20. Észrevételeiben a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy az EBH nem hozott létre meglehetősen kiegyensúlyozott BSG-t.

Az ombudsman értékelése

21. Ez az első alkalom, hogy az EBH a rendelet alapján BSG-t nevez ki. E tekintetben az ombudsman hasznosnak tartja két előzetes megjegyzés megtételét. Először is, nem az ombudsman feladata, hogy a BSG tagjai közül általa választott jelölttel helyettesítse az EBH által választott jelöltet. Annak vizsgálata során, hogy történt-e hivatali visszásság, az ombudsman ellenőrzi, hogy a kiválasztási eljárás során az EBH jogszerűen és a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban járt-e el. Másodszor, az ombudsman tudatában van a földrajzi, nemi és érdekképviseleti kritériumok kombinálásával járó nehézségeknek, valamint annak, hogy biztosítani kell, hogy a kiválasztott tagok kompetensek legyenek, különös tekintettel arra, hogy – amint azt fentebb említettük – az EBH-nak nem volt korábbi tapasztalata e feladat ellátásában. Végezetül az ombudsman úgy véli, hogy észszerű volt, hogy az EBH a BSG-tagok kiválasztását azokra a jelöltekre korlátozta, akik a potenciális érdekelt feleknek szóló pályázati felhívást követően jelezték a kinevezés iránti érdeklődésüket. Ez a megközelítés megfelelt a rendelet 37. cikke (3) bekezdésének és az abban meghatározott követelménynek, amely szerint „a banki érdekképviseleti csoport tagjait az érintett érdekelt felek javaslatai alapján a felügyeleti tanács nevezi ki”(lásd a fenti (5) bekezdést).

22. Az első állítással a panaszos azt kifogásolta, hogy az EBH i. úgy döntött, hogy a „régi” tagállamokból az „ipar” kategória 10 tagjából 9-et nevez ki, ii. csak az „új” tagállamokból nevezte ki a „fogyasztók” kategória valamennyi tagját, iii. a BSG legalább nyolc tagját nevezte ki az Egyesült Királyságból, és iv. a BSG harminc tagjából csak 10 nőt választott ki.

23. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy a közelmúltban ugyanezekkel a fent említett érvekkel foglalkoztak és azokat részletesen megvizsgálták az EBH elleni 1966/2011/(EIS)LP panasszal kapcsolatos vizsgálatát lezáró közelmúltbeli határozatában (a továbbiakban: az ENSZ-határozat)[5].

24. Az UNI-határozatban, miután először is megjegyezte, hogy a megfelelő földrajzi egyensúly követelményének célja meghiúsulna, ha az a lehető legnagyobb mértékben nem vonatkozna a BSG-t alkotó tagok különböző kategóriáira („ipari résztvevők”, „alkalmazottak/szakszervezeti képviselők”, „fogyasztók”, „felhasználók”, „kkv-k” és „felső szintű tudományos szakemberek”) is, az ombudsman az alábbi következtetésekre jutott.

25. Először is, ami az „ipar” kategória összetételét illeti, az ombudsman megállapította, hogy meggyőző magyarázat hiányában azzal, hogy úgy határozott, hogy az „ipar” kategória 10 tagjából 9-et a „régi” tagállamok képviselőinek kiválasztásával nevez ki, az EBH nem tett eleget annak a követelménynek, hogy „a lehető legnagyobb mértékben” biztosítsa „a megfelelő földrajzi egyensúlyt és az érdekelt felek képviseletét az egész Unióban”. Így hivatali visszásságot követett el (lásd az UNI-határozat 26–29. pontját). Ezen okok miatt az ombudsman az alábbiakban ugyanazokat a kritikai megjegyzéseket fogalmazza meg, mint az UNI-határozatban.

26. Másodszor, ami a „fogyasztók” kategóriájának összetételét illeti, az ombudsman azt is megállapította, hogy az EBH nem tett eleget annak a követelménynek, hogy „a lehető legnagyobb mértékben” biztosítsa „a megfelelő földrajzi egyensúlyt és az érdekelt felek képviseletét az egész Unióban”. Ennek során az EBH hivatali visszásságot követett el (lásd az UNI-határozat 30–32. pontját). Az ombudsman ezért az UNI-határozatban foglaltakkal azonos kritikai megjegyzést fogalmaz meg.

27. Harmadszor, ami a brit állampolgárságú képviselők számát illeti, az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot. Az ombudsman azonban az UNI-határozat 33. pontjában kifejtett okokból a jelen ügyben ugyanazt a további megjegyzést teszi, mint az UNI-határozatban.

28. Végezetül, ami a panaszos azon érvét illeti, hogy a 30 kinevezett képviselőből csak 10 volt nő, az ombudsman nem vélte úgy, hogy az EBH hivatali visszásságot követett volna el (lásd az UNI-határozat 34. pontját). Az említett határozatban meghatározott okok miatt azonban az ombudsman ugyanazt a további megjegyzést teszi, mint az UNI-határozatban.

B. Az EBH azon állítása, hogy a BSG tagjainak kiválasztásakor nem biztosított megfelelő egyensúlyt a felhasználók és a szolgáltatók képviselete között, és ezáltal megsértette az 1093/2010/EU rendeletet

Az ombudsman elé terjesztett érvek

29. A panaszos azt állította, hogy az EBH nem biztosított megfelelő egyensúlyt az érdekelt felek rendeletben meghatározott kategóriái között. Ezzel összefüggésben a panaszos a következő két fő érvet hozta fel: Először is, a BSG 30 tagjából 10 a banki ágazat által közvetlenül foglalkoztatott és fizetett magas szintű szakember volt. Másodszor, a kkv-k három kiválasztott képviselőjének egyike az egyik legnagyobb európai szövetségtől („BUSINESSEUROPE”) érkezett, amely a kkv-k mellett valamennyi nagy bankszövetség érdekeit is képviselte. Ezért ez a képviselő „ágazati” képviselőnek is tekinthető.

30. A panaszos által felhozott első érvet illetően az EBH kifejtette, hogy azáltal, hogy a BSG 30 tagja közül 10-et választott ki a közvetlenül a banki ágazat által alkalmazott és fizetett magas szintű szakemberek közül, teljes mértékben megfelelt a rendeletnek, amely pontosan előírja, hogy a BSG 10 tagjának pénzügyi intézményeket kell képviselnie. A kkv-k képviseletét illetően az EBH kifejtette, hogy csak négy kérelmet kapott, amelyek közül az egyiket „nem megfelelőnek” minősítették. Miután a kkv-k BSG-ben részt vevő képviselőinek célszámát háromban határozta meg, mindhárom pályázatot kiválasztotta, és emlékeztetett arra, hogy a kiválasztott tagok egyike egy európai szövetségből származik, amely korábban az európai bankfelügyelők bizottságának (CEBS) konzultatív testületének tagja volt.

Az ombudsman értékelése

31. Az ombudsman megjegyzi, hogy ugyanezeket az érveket a közelmúltban hozott UNI-határozatában már részletesen megvizsgálta.

32. Az ombudsman az UNI-határozatban különösen azt állapította meg, hogy az EBH a banki ágazat által foglalkoztatott és fizetett szakemberek közül a BSG 30 tagjából 10-et választott ki, ellentétben azzal, amit a panaszos a jelen ügyben is állított, nem tért el a rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményektől, amely utóbbi pontosan tíz tagban határozta meg az ágazat képviselőinek számát (lásd az UNI-határozat 39–39. pontját). Így e tekintetben az EBH nem követett el hivatali visszásságot.

33. Ami a kkv-k képviseletét illeti, valamint azt a tényt, hogy – amint arra a panaszos a jelen ügyben is hivatkozott – az e kategória egyik kiválasztott képviselője egy olyan nagy szervezetnek dolgozott, amely nemcsak a kkv-k, hanem a bankszövetségek érdekeit is képviselte, az ombudsman az UNI-határozat 43–44. pontjában kifejtettekkel azonos okokból e tekintetben sem állapít meg hivatali visszásságot.

C. Állítás, hogy az EBH helytelenül határozta meg az érdekeltek 1093/2010/EU rendeletben meghatározott különböző kategóriáit

Az ombudsman elé terjesztett érvek

34. A panaszos azt állította, hogy az EBH helytelenül határozta meg az érdekelt felek rendeletben meghatározott különböző kategóriáit. E tekintetben a panaszos két fő érvet hozott fel. Először is, ami a „fogyasztók” kategóriát illeti, azzal érvelt, hogy a kiválasztott tagok egyike valójában tudományos szakember volt, míg egy másik egy agytrösztnek dolgozott („újradefiniálás”). Így e két képviselő egyikéről sem mondható el, hogy a fogyasztók érdekeit képviselné.

35. Másodszor, ami a „felhasználók” kategóriáját illeti, az e kategóriába kiválasztott öt képviselő valójában a banki szolgáltatások „szolgáltatói”, nem pedig „felhasználói” voltak, akik befolyásos szervezeteket (azaz nagy hitelminősítő ügynökségeket és könyvvizsgáló társaságokat) képviseltek, amelyek szolgáltatásokat nyújtottak a bankszektor számára. Az EBH tágan értelmezte a „felhasználók” fogalmát, ami lehetővé tette, hogy a BSG-be több olyan tagot nevezzenek ki, akik az ágazat részét képezték, miközben a megtakarítók és a befektetői szövetségek képviselőit nem választották ki. A panaszos azt is megjegyezte, hogy hiányoznak a bankok ügyfeleinek minősülő vállalatok, például a nagyobb kiskereskedők vagy szövetségeik képviselői.

36. Válaszában az EBH azzal érvelt, hogy a kérelmezők szabadon jelezhetik kérelmükben, hogy az érdekelt felek hat kategóriája közül több iránt is érdeklődnek, és az EBH-nak kell eseti alapon eldöntenie, hogy az egyes kérelmeket melyik kategóriába kell hozzárendelni. A fogyasztók tudományos képviselőjét illetően az EBH kifejtette, hogy a pénzügyi szolgáltatások felhasználói csoportjának (FSUG)[6] is tagja, amely a fogyasztóvédelemmel és az árak átláthatóságával kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott. Az EBH szerint a szóban forgó személy jelentős tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szolgáltatások „felhasználóit” érintő kezdeményezések képviselete, véleményeinek és ajánlásainak megfogalmazása terén, és korábban tagja volt a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó felhasználói szakértői fórumnak („FIN-USE”) is, amely meghatározta a pénzügyi szolgáltatások felhasználóit érintő kulcsfontosságú kérdéseket. Korábban azért is nevezték ki, hogy képviselje a pénzügyi felhasználók érdekeit az előző „CEBS konzultatív testületben”[7]. Tekintettel arra, hogy értékes hozzájárulást nyújtott a CEBS által végzett korábbi munkához, az EBH pozitívan értékelte, és így a „fogyasztók” kategóriájának tagjává nevezték ki.

37. Ami a „Re-define” agytrösztöt képviselő tagot illeti, az EBH kifejtette, hogy a „Re-define” független és nonprofit nemzetközi szervezet, amely nemrégiben négyéves keretmegállapodást írt alá az Európai Parlamenttel, hogy tanácsot adjon az ECON bizottságnak a pénzügyi szolgáltatások szabályozásával és a gazdaságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, és hogy az említett képviselő széles körben publikált cikkeket és javaslatokat a fogyasztókkal kapcsolatos kérdésekről.

38. Ami a „felhasználók” fogalmának meghatározását illeti, az EBH előadta, hogy mivel a rendelet nem határozza meg a „felhasználók” fogalmát, úgy határozott, hogy e kifejezést tágan értelmezi annak érdekében, hogy a BSG-ben koherens és kiegyensúlyozott általános képviselettel rendelkezzen. Így a „felhasználók” kifejezést úgy értelmezték, hogy az az ágazat képviselőin kívül minden olyan lehetséges szervezetet magában foglal, amely lehetővé teszi a végső felhasználók számára, hogy meghozzák a pénzügyi/banki szolgáltatásokra vonatkozó döntésüket. Kifejtette továbbá, hogy csak tizenöt, ebbe a kategóriába tartozó kérelem érkezett be, és ezek közül csak hét jelezte egyértelműen a banki szolgáltatások felhasználói érdekeinek képviseletét.

Az ombudsman értékelése

39. Az ombudsman megjegyzi, hogy az UNI-határozat már megvizsgálta a panaszos azon érvét, miszerint az EBH által a „fogyasztók” kategóriájába kinevezett képviselők közül kettő látszólag nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel vagy a fogyasztói mozgalommal való kapcsolattal. Ezért az UNI-határozatban foglaltakkal megegyező okokból (lásd: 51–52. bekezdés) az ombudsman úgy véli, hogy e tekintetben nem történt hivatali visszásság. Az ombudsman azonban e tekintetben ugyanazt a további megjegyzést fogja megfogalmazni, mint az UNI-határozatban (lásd az említett határozat (52) bekezdését).

40. Hasonlóképpen, az UNI-határozatban az ombudsman részletesen megvizsgálta ugyanazokat az érveket, amelyeket a panaszos a jelen ügyben a „banki szolgáltatások felhasználói” fogalmának EBH általi meghatározásával kapcsolatban felhozott. Az UNI-határozatban az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az EBH hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy nem zárta ki a „felhasználók” kategóriájából az olyan szervezetek kérelmeit, amelyek egyértelműen a pénzügyi szektor számára nyújtanak díjazás ellenében szolgáltatásokat, nem pedig ez utóbbi szolgáltatásainak felhasználói (lásd az UNI-határozat 53–54. pontját). Az ombudsman ezért a jelen ügyben ugyanazt a kritikai észrevételt fogalmazza meg, mint az UNI-határozatban.

D. A panaszos állításai

A panaszos állításai

41. A panaszos azt állította, hogy i. az EBH-nak a lehető leghamarabb felül kell vizsgálnia a BSG összetételét, de mindenképpen anélkül, hogy megvárná tagságának 2013-ban esedékes megújítását. Azt is állította, hogy ii. az EBH-nak a honlapján közzé kell tennie a kiválasztott tagok önéletrajzát, valamint a kiválasztási kritériumokra és az egyes jelöltek kiválasztásának folyamatára vonatkozó részletes információkat.

42. Véleményében az EBH megjegyezte, hogy a kiválasztási eljárást jóhiszeműen és legjobb képességei szerint folytatták le. A BSG összetételének esetleges újragondolása nagyon időigényes feladat lenne, és befolyásolná az érdekelt feleknek az EBH 2012-re tervezett célkitűzéseihez való várható hozzájárulását. Az EBH azonban több mint hajlandó lenne figyelembe venni az ombudsman javaslatait és ajánlásait a BSG tagjainak következő, 2013-as újbóli kinevezésével kapcsolatban.

43. Az EBH azt is megerősítette, hogy már közzétette a BSG kiválasztott tagjainak önéletrajzát, és hogy az online elérhető a honlapján. Ami az általános és a kategóriaspecifikus kiválasztási kritériumokat illeti, az EBH kijelentette, hogy a rendelet 37. cikkében és annak megfelelő preambulumbekezdéseiben meghatározott saját követelményekre támaszkodik. Azt is egyértelművé tette, hogy az EBH igazgatótanácsának 2011. februári ülésén általános és kategóriaspecifikus kritériumokat fogadtak el, amelyeket ezt követően az EBH felügyeleti tanácsának 2011. márciusi ülésére benyújtott, az érdekelt felek javasolt listájának összeállításához használtak.

Az ombudsman értékelése

44. Az ombudsman az UNI-határozatban pontosan ugyanezeket az állításokat vizsgálta meg. Így az említett határozat (58) preambulumbekezdésében már kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt az első kereseti kérelemnek nem lehet helyt adni. Ami a panaszos második állítását illeti, az ombudsman az UNI-határozatban megjegyezte, hogy a BSG tagjainak valamennyi önéletrajzát már közzétették az EBH honlapján. Az UNI-határozatban az ombudsman azt is kifejtette, hogy miért nem volt meggyőződve arról, hogy az EBH-t kötelezni kell arra, hogy részletes információkat tegyen közzé az alkalmazott kiválasztási kritériumokról és az egyes jelöltek kiválasztásának folyamatáról (lásd az UNI-határozat 59. pontját). Amint azonban az az UNI-határozatban is szerepel (lásd: 59. bekezdés), tovább javítaná a kiválasztási folyamat általános átláthatóságát, ha az EBH a BSG tagjainak kinevezését követően olyan érdemi információkat tenne közzé, amelyek megmutathatják, hogy a beérkezett különböző pályázatok fényében az EBH hogyan felelt meg az érdekelt felek valamennyi különböző kategóriája kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására vonatkozó követelménynek, és ennek során hogyan biztosította „a lehető legnagyobb mértékben (...) a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt, valamint az érdekelt felek képviseletét az egész Unióban”. Az ombudsman ezért az alábbiakban további észrevételt tesz.

E. Következtetések

45. E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman az alábbi kritikai észrevételekkel zárja le az ügyet:

1. Az EBH hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy a rendelet 37. cikkének (3) bekezdésében meghatározott azon követelményt alkalmazta, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa „a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt és az érdekelt felek képviseletét az egész Unióban”, kizárólag a BSG egészének összetétele tekintetében, és nem az egyes tagsági kategóriákon belül.

2. Az EBH újabb hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy a „felhasználók” kategóriába sorolta az olyan szervezetek képviselőinek kérelmeit, amelyek nyilvánvalóan nem a pénzügyi/banki ágazat által nyújtott szolgáltatások lakossági felhasználói, hanem az utóbbinak díjazás ellenében szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók.

A panaszos állításainak és állításainak egyéb vonatkozásai tekintetében nem állapítottak meg hivatali visszásságot.

További megjegyzések

1. A BSG tagjainak jövőbeli kiválasztásakor tanácsos lenne, ha az EBH elkerülné annak kockázatát, hogy egy vagy több tagállam felülreprezentáltnak tűnjön.

2. Az EBH a jövőben nemcsak a saját honlapján, hanem a pénzügyi szaksajtóban is közzéteheti a BSG-tagságra vonatkozó szándéknyilatkozati felhívásokat, és általában minden olyan kommunikációs csatornát igénybe vehet, amely növelheti a női jelöltek tudatosságát és érdeklődését.

3. Megkönnyítené és tovább javítaná a kiválasztási folyamatot, ha az EBH előírná a jövőbeli pályázók számára, hogy csak egyet jelöljenek meg azon hat kategória közül, amelyek tekintetében figyelembe kívánják venni őket.

4. Tovább javítaná a kiválasztási folyamat általános átláthatóságát, ha az EBH a BSG tagjainak kinevezését követően olyan érdemi információkat tenne közzé, amelyek megmutatnák, hogy a beérkezett különböző pályázatok fényében az EBH hogyan tett eleget az érdekelt felek valamennyi különböző kategóriája kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására vonatkozó követelménynek, és ennek során hogyan biztosította „a lehető legnagyobb mértékben (...) a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt, valamint az érdekelt felek képviseletét Unió-szerte”.

A vizsgálat során, és különösen a dokumentumok vizsgálata alkalmával informális és konstruktív megbeszélésekre került sor az EBH és az ombudsman szolgálatai között. E megbeszélések során az EBH kifejezte hajlandóságát arra, hogy felülvizsgálja a második kiválasztási fordulóra vonatkozó megközelítését. Amint azt már említettük, az EBH 2013. október 23-án bejelentette a BSG új összetételét. Bár ez a határozat csak a 2011 márciusában lezajlott első kiválasztási eljárásra vonatkozik, az ombudsman felkéri az EBH-t, hogy a fenti kritikai és további észrevételek nyomon követése során fejtse ki, hogyan módosította megközelítését a második kiválasztási eljárás során az ombudsman vizsgálata során levont tanulságok figyelembevétele érdekében.

 

Emily O'Reilly

Kelt Strasbourgban, 2013. december 19-én.

---

[1] HL 2010. L 331., 12. o.

[2] http://www.eurofinuse.org/index.php?id=72

[3] http://www.eba.europa.eu/cebs/media/Publications/Other%20Publications/Others/2010/BSG%20call%20for%20expression%20of%20interest/Complete-call-text.pdf

[4] http://www.eba.europa.eu/-/the-eba-establishes-its-banking-stakeholder csoport

[5] 2013. november 7-i határozat, http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/decision.faces/en/52432/html.bookmark

[6] Az Európai Bizottság 2010-ben létrehozta a pénzügyi szolgáltatások felhasználói csoportját (FSUG). A csoport két korábbi csoport, a Pénzügyi Szolgáltatások Felhasználói Szakértőinek Fóruma (FIN-USE) és a Pénzügyi Szolgáltatások Fogyasztói Csoportja (FSCG) feladatait vette át.

[7] Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS). 2011. január 1-jén létrehozták az EBH-t, amely átvette a CEBS folyamatban lévő feladatait és felelősségi köreit.