- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottságot érintő OI/5/2007/GG számú, hivatalból indított vizsgálatról
Határozat
Ügy OI/5/2007/GG - Vizsgálat megindítása Péntek | 14 december 2007 - Határozat Péntek | 20 június 2008
Hivatalának kezdete óta az ombudsman alaposan megvizsgálta a Bizottság által teljesített kifizetések időszerűségét. 2001-ben egy hivatalból indított vizsgálatról hozott határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság lépéseket tett a probléma megoldására, amely kielégítőnek tűnt. Hozzáteszi azonban, hogy fontolóra veszi egy új, saját kezdeményezésű vizsgálat megindítását, ha a késedelmes fizetés továbbra is súlyos problémákat okozna.
2007-ben az ombudsman megjegyezte, hogy a fenti vizsgálat 2001-es lezárása óta számos olyan üggyel kellett foglalkoznia, amelyekből kiderült, hogy a problémák továbbra is fennállnak ezen a területen. Például két egymást követő panaszt kapott késedelmes fizetés miatt egy német állampolgártól, aki rendszeresen szakértőként dolgozott a Bizottságnál. Az ombudsman ezért új, hivatalból indított vizsgálatot.
Véleményében a Bizottság rámutatott, hogy 2005 és 2007 között javította teljesítményét, és számos lépést tett a késedelmes kifizetések elkerülése érdekében. Adminisztratív szinten a kifizetési határidők betartását a személyzet teljesítménymutatójaként határozták meg; belső nyomon követést vezettek be; és egyszerűsítették a kifizetési kérelmek vizsgálatának folyamatát. Jogalkotási szinten új szabályokat vezettek be, amelyek többek között megkönnyítették az átalányösszegek alkalmazását, automatikussá tették a kamatfizetést, és éves jelentést vezettek be a Parlamentnek a fizetési határidők betartásáról. Ezen intézkedések eredményeként a Bizottság arra számított, hogy a pozitív tendencia folytatódni fog.
Az ombudsman megjegyezte, hogy valóban vannak bizonyos pozitív tendenciák. Azt is megjegyzi azonban, hogy 2007-ben öt esetből még mindig több mint egy esetben fordult elő késedelem, és hogy az átlagos késedelem 47,98 napot tett ki. Ezenkívül úgy tűnt, hogy a késedelmek különös problémát jelentenek a kis összegek esetében, így valószínűleg főként az egyes polgárokat vagy kis- és középvállalkozásokat, kedvezményezetteket érintik, vagyis azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, hogy védelmet élvezzenek a fizetési késedelmek negatív következményeivel szemben.
Mivel a jelenlegi helyzet ezért egyértelműen elfogadhatatlan volt, az ombudsman örömmel állapította meg, hogy a Bizottság láthatóan megértette a helyzet súlyosságát. Az általa említett intézkedések egyértelműen hasznosak voltak, és valószínűleg javuláshoz vezettek.
Tekintettel arra, hogy ezen intézkedések közül sok viszonylag új keletű volt, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy hatásuk értékelése még túl korai lenne. Ezért úgy döntött, hogy lezárja vizsgálatát, és 2009 elején új vizsgálatot indít, amikor a Bizottság 2008-as teljesítményére vonatkozó adatok rendelkezésre fognak állni.
Strasbourg, 2008. június 20.
Elnök úr!
2007. december 14-én tájékoztattam Önöket, hogy úgy döntöttem, hivatalból vizsgálatot indítok az Európai Bizottság általi kifizetések időszerűségének kérdésében.
2008. március 25-én a Bizottság megküldte véleményét.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A SAJÁT KEZDEMÉNYEZÉSI KÉRDÉS INDOKAI
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant arra, hogy hivatalból vizsgálatokat folytasson a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során felmerülő esetleges hivatali visszásságokkal kapcsolatban. Az ombudsman az OI/5/99/(IJH)GG saját kezdeményezésű vizsgálatában megvizsgálta a Bizottság késedelmes kifizetésének kérdését. A vizsgálatot 2001. február 16-án lezárták.
E vizsgálatot lezáró határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság lépéseket tett a probléma megoldása érdekében, ami kielégítőnek tűnt. Hozzátette azonban, hogy fontolóra veszi egy új vizsgálat megindítását, ha a jövőben bebizonyosodik, hogy ezen intézkedések ellenére a Bizottság késedelmes kifizetése továbbra is súlyos problémákat vet fel.
Hét évvel később, és tekintettel számos olyan ügyre, amellyel az ombudsmannak az elmúlt években foglalkoznia kellett (lásd például a 818/2005/PB, 3067/2005/(MHZ)MF és 2692/2006/BB panaszokkal kapcsolatos határozatait), az ombudsman számára úgy tűnt, hogy lehetőség van új, saját kezdeményezésű vizsgálat indítására annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság milyen további intézkedéseket hozott e tekintetben, és hogy továbbra is vannak-e problémák, amelyek megfelelő jogorvoslatot igényelnek a kifizetések időszerűségével kapcsolatban.
Az ombudsman emlékeztetett különösen arra, hogy két egymást követő panaszt kapott egy német állampolgártól, aki rendszeresen szakértőként dolgozik a Bizottságnál (1266/2005/MF és 2569/2006/WP panasz), amelyek mindegyike a Bizottság általi kifizetések késedelmére vonatkozott. A 2569/2006/WP panaszról 2007. július 19-én elfogadott határozatában az ombudsman kijelentette, hogy helyénvalónak tartja, hogy a késedelmes fizetés kérdését új, saját kezdeményezésű vizsgálat lefolytatása révén szélesebb körben vizsgálja meg. Az ombudsman hozzátette, hogy ez a vizsgálat magában foglalná a Bizottság által a kifizetések felgyorsítása érdekében hozott intézkedések hatékonyságának vizsgálatát.
A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy határozott, hogy új, saját kezdeményezésű vizsgálatot indít a Bizottság általi kifizetések időszerűségének tárgyában.
A KÉRDÉS
A hivatalból indított vizsgálat keretében kért információkVizsgálatát megindító levelében az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa őt azokról a lépésekről, amelyeket annak érdekében tett, hogy azonosítsa és kezelje a vállalkozóknak, valamint a támogatások és szubvenciók kedvezményezettjeinek történő kifizetések késedelmének okait.
Az ombudsman hozzátette, hogy ebben az összefüggésben a leghasznosabb lenne, ha a Bizottság olyan statisztikai adatokat is bemutatna, amelyek szemléltethetik a problémát vagy a Bizottság által hozott korrekciós intézkedéseket. Hozzáteszi, hogy különösen érdekelt abban, hogy tájékoztatást kapjon a késedelmes fizetések számáról és százalékos arányáról, a ténylegesen bekövetkezett késedelmek mértékéről, az érintett összegekről, valamint azokról az esetekről, amikor késedelmi kamatot fizettek.
Az ombudsman megjegyezte, hogy a 2569/2006/WP panaszról szóló véleményében a Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelet (1) (a továbbiakban: 2342/2002/EK, Euratom rendelet) 106. cikkére hivatkozott a kamatfizetés alapértelmezett mechanizmusának létrehozásaként.
E cikk eredeti változata a következőképpen rendelkezett:
„Fizetési határidők és késedelmi kamatok
1. Az esedékes összegeket legfeljebb negyvenöt naptári napon belül kell kifizetni attól a naptól számítva, amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazott szervezeti egysége nyilvántartásba vette az elfogadható kifizetési kérelmet (...).
(...)
5. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidők lejártakor a hitelező a késedelmes fizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kamatot követelhet (...).”
A 2569/2006/WP panaszról szóló véleményében a Bizottság rámutatott, hogy ezért nem fizet automatikusan kamatot, hanem csak a hitelező kérésére.
Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa őt a késedelmi kamat fizetésének gyakorlati vonatkozásairól. Hozzáteszi, hogy különösen azt szeretné megtudni, hogy a hitelezőket kifejezetten emlékeztették-e arra a jogukra, hogy késedelmi kamatot követeljenek a késedelmes fizetés esetén.
Az ombudsman rámutatott arra, hogy hasznos lenne azt is tudni, hogy ténylegesen hány olyan hitelező nyújt be ilyen követelést, aki kamatkövetelésre lenne jogosult.
Végül az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy fejtse ki véleményét arról, hogy a késedelmi kamat iránti kérelem benyújtásának szükségessége, amelyet a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megtenni, nem tántoríthatja-e el egyes partnereit attól, hogy ragaszkodjanak jogaikhoz.
A Bizottság véleményeGrybauskaité biztos által az ombudsman elé terjesztett véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:
Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a kifizetési határidőket a 2342/2002/EK rendelet, kivételesen pedig az ágazatspecifikus rendeletek határozzák meg.
A 2342/2002 rendelet 106. cikke értelmében a kifizetéseket az elfogadható kifizetési kérelem nyilvántartásba vételétől számított 45 naptári napon belül, illetve szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződésekkel kapcsolatos kifizetések esetében 30 naptári napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik. A Bizottság szabványos szerződései általában összhangban vannak a 2342/2002/EK rendeletben előírt határidőkkel.
Azon kifizetések esetében azonban, amelyek a szerződés, támogatási megállapodás vagy határozat értelmében jelentés vagy igazolás jóváhagyásától függnek (időközi és/vagy záró kifizetések), a határidő csak a szóban forgó jelentés vagy igazolás jóváhagyását követően kezdődik meg (2). Az Európai Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap tekintetében külön szabály alkalmazandó: a kifizetéseket két hónapon belül kell teljesíteni (3).
A Bizottság 2005 és 2007 között javította teljesítményét a kifizetések számában és értékében, még akkor is, ha az átlagos késedelem nem csökkent jelentősen. Az alábbi táblázat összefoglalja a határidők lejárta után teljesített kifizetések (a továbbiakban: késedelmes kifizetések) jelenlegi helyzetét:
táblázat: a késedelmes fizetések száma és értéke; átlagos késés
|
|
2005 |
2007 |
|
Késedelmes fizetések száma (4) |
42.74% |
22.57% |
|
Késedelmes fizetések értéke (5) |
17.48% |
11.52% |
|
Késedelmek átlagosan (6) |
49,13 nap |
47,98 nap |
A Bizottság teljes mértékben tisztában van azzal, hogy be kell tartani a kifizetési határidőket. Megállapította a késedelmeket okozó okokat, például az igazoló dokumentumokkal kapcsolatos értékelési folyamat összetettségét, különösen egyes esetekben a külső szakértelmet igénylő technikai jelentések esetében, a kifizetési kérelmek pénzügyi és operatív ellenőrzésének hatékony koordinációja, valamint a felfüggesztések kezelése során tapasztalt nehézségeket. Ezenkívül a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy előre jelezze, mikor nyújtják be a kifizetési kérelmeket, és így több és néha egymással versengő prioritást is kezelhet egyszerre.
A Bizottság számos lépést tett a késedelmes kifizetések elkerülése érdekében, mind igazgatási, mind jogalkotási szinten.
Igazgatási szinten a kifizetési határidők betartását teljesítménymutatóként határozták meg, különösen az EK-költségvetés nagy részét végrehajtó főigazgatóságokon. Létrejöttek a késedelmes kifizetésekre és/vagy az igényelt kifizetésekre vonatkozó rendszeres jelentéstételt biztosító belső monitoringrendszerek. Egyszerűsítési kezdeményezésekre került sor a kifizetési kérelmek vizsgálati folyamatának felgyorsítása érdekében, mint például a könyvvizsgálói igazolások szélesebb körű használata, az elérendő eredmények vagy a költségtípusok jobb meghatározása az elvégzendő ellenőrzések megkönnyítése érdekében. Rendszeresen figyelemfelkeltő intézkedésekre és a bevált gyakorlatok cseréjére is sor kerül. Amint azt a fenti statisztikák is mutatják, ezek az intézkedések máris pozitív hatást fejtettek ki.
Jogalkotási szinten a Bizottság a 2342/2002/EK rendelet 2006 augusztusában és 2007 májusában elfogadott felülvizsgálata (7) során rendelkezéseket vezetett be az ilyen problémák kezelésére. Különösen a következő intézkedéseket kell kiemelni:
- Lehetőség a jelentés jóváhagyására és az ahhoz kapcsolódó kifizetésre vonatkozó egységes határidő alkalmazására. Ez a gyakorlat ösztönözni fogja a pénzügyi és működési szempontok párhuzamos vizsgálatát (8);
- az egyösszegű átalányok és az átalányfinanszírozás alkalmazásának megkönnyítése, elkerülve a szabványosított intézkedések/költségek időigényes és nehézkes ellenőrzését (9);
- Maximális időtartam bevezetése a kifizetési kérelem elfogadhatóságának vizsgálatára (10);
- 2008. január 1-jétől a késedelmi kamat fizetése automatikus, és elvben (11) már nem függ a kifizetési kérelem benyújtásától (12);
- Jelentés a költségvetési hatóságnak a kifizetési határidők betartásáról és a felfüggesztések kezeléséről (13).
Ezen intézkedések eredményeit értékelni fogják a következő jelentésekben, amelyeket a Bizottságnak a költségvetési hatóság számára kell elkészítenie.
Ami a késedelmi kamat fizetését illeti, az Európai Bizottságnak 2005 és 2007 között korlátozott számú kérelemmel kellett foglalkoznia.
táblázat: Késedelmi kamat iránti kérelmek száma és a kamat összege
|
|
2005 |
2007 |
|
Kérelmek száma |
149, azaz 0,11% |
136, azaz 0,16% |
|
A kifizetett kamat összege |
230 736,58 EUR |
378 211,57 EUR |
A késedelmi kamat fizetésére vonatkozó szabályokat a Bizottság által alkalmazott szerződésminták és támogatási megállapodások egyértelműen meghatározzák. A kedvezményezetteknek ezért tisztában kell lenniük azzal a jogukkal, hogy késedelmi kamatot követelhetnek.
A kamatfizetés iránti kérelmek nagyon korlátozott száma azt jelentheti, hogy a kedvezményezettek nem fordítottak kellő figyelmet a kamatigénylésre jogosító záradékokra, vagy szándékosan nem igénylik azt, különösen akkor, ha az összeg nem jelentős, vagy ha késedelmesen nyújtották be az igazoló dokumentumokat (14). Mindenesetre, amint azt fentebb jeleztük, 2008. január 1-jétől a kamatfizetésre elvileg előzetes kérelem nélkül kerül sor.
Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az általános helyzet folyamatosan javul, amint azt a statisztikai adatok is mutatják.
Ez a pozitív tendencia várhatóan folytatódni és javulni fog a Bizottság által elfogadott célzott intézkedések alkalmazásának eredményeként. A Bizottság úgy véli, hogy az új kötelezettségek, amelyek értelmében automatikusan késedelmi kamatot kell fizetnie, és évente jelentést kell tennie a Parlamentnek a határidők betartásáról, elkerülhetetlenül arra kötelezik, hogy megerősítse az átláthatóságot, a hatékonyságot és az elszámoltathatóságot a határidők kezelése során. Ugyanakkor megerősítik a gazdasági szereplők egyéni jogainak védelmét, és megszilárdítják a Bizottság és az EK-alapok kedvezményezettjei közötti meglévő partnerséget.
Ez a két új intézkedés erőteljes ösztönzést jelent, és lendületet ad a szilárdabb pénzgazdálkodásnak. Folyamatos erőfeszítéseket igényelnek a Bizottságtól annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen a magas szintű teljesítményszabványoknak, értékelje eszközeinek hatékonyságát, és megfelelő korrekciós intézkedéseket hozzon az időben történő kifizetések biztosítása érdekében. A Bizottság szervezeti egységei teljes mértékben tudatában voltak ennek az új irányítási környezetnek, valamint annak, hogy az időben történő kifizetések tekintetében jobb teljesítményt kell elérni.
A fenti fejlemények fényében egyértelmű, hogy a Bizottság eltökélten foglalkozik ezekkel a kihívásokkal, ami egyre vonzóbb partnerré teszi a gazdasági szereplők számára.
A HATÁROZAT
1 Az ombudsman hivatalból indított vizsgálata1.1 Az Európai Bizottság fizetési határidővel kapcsolatos jelen vizsgálata egy korábbi vizsgálatot (OI/5/99/(IJH)GG) követ, amelyet 1999. december 3-án indítottak és 2001. február 16-án zártak le. A vizsgálatot lezáró határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság lépéseket tett a kielégítőnek tűnő probléma megoldása érdekében. Hozzátette azonban, hogy fontolóra veszi egy új vizsgálat megindítását, ha a jövőben bebizonyosodik, hogy ezen intézkedések ellenére a Bizottság késedelmes kifizetése továbbra is súlyos problémákat vet fel. Hét évvel később, és tekintettel számos olyan ügyre, amellyel az ombudsmannak az elmúlt években foglalkoznia kellett, az ombudsman számára úgy tűnt, hogy lehetőség van új, saját kezdeményezésű vizsgálat indítására annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság milyen további intézkedéseket hozott e tekintetben, és hogy továbbra is vannak-e problémák a kifizetések időszerűségével kapcsolatban, amelyek megfelelő jogorvoslatot igényelnek. Az ombudsman ezért 2007. december 14-én megindította a jelen vizsgálatot.
1.2 2008. március 25-én benyújtott véleményében az Európai Bizottság részletesen beszámolt a helyzetről és az e területen hozott intézkedésekről.
1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által szolgáltatott információkból az következik, hogy a késedelmes fizetés továbbra is súlyos problémát jelent. Ezen információk szerint 2007-ben a Bizottság által teljesített összes kifizetés 22,57%-a késedelmet szenvedett. Ez azt jelenti, hogy ötből több mint egy esetben fordult elő késedelem. Azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagos késedelem 47,98 napot tett ki. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a 2007-es adatok azt mutatják, hogy míg a bekövetkezett késedelmek az összes kifizetés 22,57%-át érintették, ezek a kifizetések a kifizetések összértékének csupán 11,52%-át tették ki. Úgy tűnik tehát, hogy a késedelmek különös problémát jelentenek a kis vagy viszonylag korlátozott összegeket érintő kifizetések tekintetében. Tekintve, hogy méltányosnak tűnik azt feltételezni, hogy az egyes polgárok vagy kis- és középvállalkozások fizetési követelései általában ebbe a kategóriába tartoznak, a fizetési késedelmek különös jelentőséggel bírnak éppen azon személyek számára, akiknek a leginkább szükségük van arra, hogy védelemben részesüljenek a fizetési késedelmekből eredő negatív eredményekkel szemben.
1.4 Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és azt jelentősen és gyorsan javítani kell.
1.5 Az ombudsman azonban örömmel állapítja meg, hogy úgy tűnik, az Európai Bizottság megértette a helyzet súlyosságát, és intézkedéseket hozott a probléma leküzdésére. Úgy véli, hogy azok az intézkedések, amelyekre a Bizottság ebben az összefüggésben hivatkozott, mind közigazgatási, mind jogalkotási szinten egyértelműen hasznosak, és valószínűleg javuláshoz vezetnek.
1.6 Ami az igazgatási intézkedéseket illeti, az ombudsman úgy véli, hogy ebben az összefüggésben különösen fontos az Európai Bizottság azon döntése, hogy a fizetési határidők betartását mutatónak tekinti alkalmazottai teljesítményének értékelésekor.
1.7 A jogalkotási intézkedések tekintetében különösen ki kell emelni az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (15) (a továbbiakban: 2342/2002/EK, Euratom rendelet) 106. cikke (5) bekezdésének módosítását. E rendelkezés módosított változata szerint 2008. január 1-jétől a késedelmes fizetés esetén automatikusan kamatot kell fizetni, amelynek kiszámítása „a fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a fizetés napjáig tartó időszakon” alapul. Az ombudsman üdvözli ezt a változást. Véleménye szerint ez a lépés, amely egyértelműen a helyes irányba mutat, valószínűleg további erős ösztönzést jelent az érintett szolgálatok számára a késedelmes fizetések elkerülésére.
1.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy - amint azt az Európai Bizottság is hangsúlyozta véleményében - a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy már történt javulás. Míg 2005-ben a Bizottság által teljesített összes kifizetés 42,74%-a késett, 2007-ben ez a szám majdnem a felére csökkent (22,57%, lásd fent). Jelentős, bár sokkal korlátozottabb javulás figyelhető meg a késedelmes kifizetések százalékban kifejezett összértéke tekintetében is, amely több mint egyharmaddal csökkent (a 2005. évi összes kifizetés 17,48%-áról 2007-ben 11,52%-ra). Hangsúlyozni kell azonban, hogy az eddig elért javulás egyértelműen viszonylagos. Az ombudsman nagyon meglepődött, és egyáltalán nem elégedett azzal, hogy 2005-ben, azaz több évvel a késedelmes fizetés problémájának első vizsgálata után a Bizottság által teljesített kifizetések közel felét továbbra is késedelmek sújtották. Azt is meg kell jegyezni, hogy bár 2005 és 2007 között nyilvánvaló előrelépés történt az érintett kifizetések számát és értékét illetően, alig észrevehető javulás a késedelmek átlagos hosszát illetően. Mindenekelőtt, és amint azt fentebb jeleztük (lásd az 1.3. pontot), a Bizottság által szolgáltatott számadatok alapján nem vonható le az a következtetés, hogy az eddig elért javulás kellő mértékben kedvezett volna azoknak a személyeknek, akik a leginkább védelemre szorulnak a fizetési késedelmek negatív hatásaival szemben.
1.9 Tekintettel azonban arra, hogy az Európai Bizottság által ebben az összefüggésben elfogadott számos intézkedés, és különösen azok, amelyek a 2342/2002/EK rendelet módosítását eredményezték, viszonylag új keletűnek tűnnek, az ombudsman úgy véli, hogy még túl korai lenne értékelni a helyzetre gyakorolt hatásukat. Az ombudsman véleménye szerint a továbblépés legjobb módja a jelenlegi vizsgálat lezárása és egy új, saját kezdeményezésű vizsgálat indítása 2009 elején, amikor is rendelkezésre állnak a Bizottság 2008-as teljesítményére vonatkozó adatok. E számadatok alapján az ombudsman ezután eldöntheti, hogy a Bizottság minden megfelelő lépést megtett-e a kifizetések késedelme elleni küzdelem érdekében, vagy további intézkedésekre van-e szükség.
1.10 Hasznos lehet rámutatni arra, hogy ez a felülvizsgálat a 2342/2002/EK rendelet 106. cikke (5) bekezdése felülvizsgálatának hatásait is figyelembe veszi. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés második albekezdése úgy rendelkezik, hogy nem fizethető automatikusan kamat, „ha az első albekezdés rendelkezéseivel összhangban kiszámított kamat legfeljebb 200 EUR”. Ilyen esetekben kamatot kell fizetni a hitelezőnek "csak a késedelmes fizetés beérkezésétől számított két hónapon belül benyújtott kérelem alapján." Ezekben az esetekben a felülvizsgálat tehát nem eredményezett változást. Méltányosnak tűnik azt feltételezni, hogy a polgárok vagy a kis- és középvállalkozások fizetési igényei általában ebbe a kategóriába tartoznak (16). A jelen vizsgálatot megindító levelében az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy fejtse ki véleményét arról, hogy a késedelmi kamat iránti kérelem benyújtásának szükségessége, amelyet a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megtenni, nem tántoríthatja-e el egyes partnereit attól, hogy ragaszkodjanak jogaikhoz. A Bizottság nem adott pontos választ erre a kérdésre. Ez a kérdés ezért a 2009 elején megindítandó új, saját kezdeményezésű vizsgálat részét fogja képezni. Az ombudsman véleménye szerint nem zárható ki, hogy a késedelmes fizetés negatív hatásainak alapos kezelése, különös tekintettel a polgárokra és a kis- és középvállalkozásokra, szükségessé teheti a 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (5) bekezdésében előírt küszöbérték felülvizsgálatát.
2 Következtetés2.1 A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a jelenlegi vizsgálatot le kell zárni.
2.2 2009 elején új, saját kezdeményezésű vizsgálat indul, amikor is rendelkezésre állnak az Európai Bizottság 2008-as teljesítményére vonatkozó adatok.
Őszintén,
P. Nikiforos DIAMANDOUROS
(1) HL 2002. L 357., 1. o.
(2) A 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (3) bekezdése értelmében a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő nem haladhatja meg a) a 20 naptári napot az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló egyszerű szerződések esetében, b) a 45 naptári napot az egyéb szerződések és támogatási megállapodások esetében, és c) a 60 naptári napot az olyan szerződések és támogatási megállapodások esetében, amelyek olyan műszaki szolgáltatásokat vagy tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek értékelése különösen összetett feladat.
(3) Lásd az Európai Regionális Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 210., 25. o.) 87. cikkét.
(4) Az összes kifizetés százalékában kifejezve.
(5) Az összes kifizetés százalékában kifejezve.
(6) Nettó késések.
(7) A 2342/2002/EK, Euratom rendeletet legutóbb a 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom rendelet (HL L 111., 13. o.) módosította.
(8) A módosított 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (3) bekezdése.
(9) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 181. cikke.
(10) A módosított 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (1) bekezdése.
(11) Kivéve a kis összegeket (összesen legfeljebb 200 EUR).
(12) A módosított 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (5) bekezdése.
(13) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (6) bekezdése.
(14) 2007-ben a kamat teljes összegének több mint egyharmadát két energiaszolgáltatónak fizették ki.
(15) HL L 357., 1. o. (a legutóbb a 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom rendelettel [HL L 111., 13. o.] módosított rendelet).
(16) A 2008. június 1-jétől alkalmazandó kamatlábak alapján a 106. cikk (5) bekezdésében előírt maximális kamatláb 11,19 % lenne. Feltételezve, hogy egy adott ügyben a késedelem megfelel a 2007-ben tapasztalt átlagos késedelemnek (azaz 47,98 nap), a hitelezőnek jóval 10 000 EUR feletti követeléssel kell rendelkeznie a Bizottsággal szemben ahhoz, hogy 200 EUR-t meghaladó kamatra legyen jogosult.