Strasbourg, 2008. június 20.

Elnök úr,

2007. december 14-én tájékoztattam Önt, hogy úgy döntöttem, hivatalból vizsgálatot indítok az Európai Bizottság által teljesített kifizetések időszerűségének kérdésében.

2008. március 25-én a Bizottság megküldte véleményét.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A SAJÁT KEZDEMÉNYEZÉSŰ VIZSGÁLAT OKAI

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant, hogy saját kezdeményezésére vizsgálatokat folytasson a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során felmerülő esetleges hivatali visszásságokkal kapcsolatban. Az OI/5/99/(IJH)GG hivatalból indított vizsgálatában az ombudsman megvizsgálta a Bizottság késedelmes fizetésének kérdését. Ezt a vizsgálatot 2001. február 16-án lezárták.

E vizsgálatot lezáró határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság lépéseket tett a probléma kezelésére, ami kielégítőnek tűnt. Hozzáteszi azonban, hogy fontolóra veszi egy új vizsgálat megindítását, ha a jövőben bebizonyosodik, hogy ezen intézkedések ellenére a Bizottság késedelmes kifizetése továbbra is komoly problémákat okoz.

Hét évvel később, és számos olyan ügy fényében, amelyekkel az ombudsmannak az elmúlt években foglalkoznia kellett (lásd például a 818/2005/PB, a 3067/2005/(MHZ)MF és a 2692/2006/BB számú panaszra vonatkozó határozatait), úgy tűnt az ombudsmannak, hogy van lehetőség új, saját kezdeményezésű vizsgálat indítására annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság milyen további intézkedéseket hozott e tekintetben, és hogy vannak-e még olyan problémák, amelyek megfelelő orvoslást igényelnek a kifizetések időszerűségét illetően.

Az ombudsman emlékeztetett különösen arra, hogy két egymást követő panaszt kapott egy német állampolgártól, aki rendszeresen szakértőként dolgozik a Bizottságnál (1266/2005/MF és 2569/2006/WP panasz), mindkettő a Bizottság fizetési késedelmeire vonatkozott. A 2569/2006/WP. sz. panaszra vonatkozó, 2007. július 19-én elfogadott határozatában az ombudsman kijelentette, hogy helyénvalónak tartja a késedelmes fizetés kérdésének újbóli, szélesebb körű vizsgálatát egy új, hivatalból indított vizsgálat lefolytatása révén. Az ombudsman hozzátette, hogy ez a vizsgálat magában foglalja a Bizottság által a kifizetések felgyorsítása érdekében hozott intézkedések hatékonyságának vizsgálatát.

A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy határozott, hogy új, hivatalból indított vizsgálatot indít a Bizottság általi kifizetések időszerűségének tárgyában.

A VIZSGÁLAT

A hivatalból indított vizsgálatban kért információk

Vizsgálatát megindító levelében az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa őt azokról a lépésekről, amelyeket a vállalkozóknak és a támogatások kedvezményezettjeinek történő kifizetések késedelme okainak azonosítása és kezelése érdekében tett.

Az ombudsman hozzátette, hogy ebben az összefüggésben a leghasznosabb lenne, ha a Bizottság olyan statisztikai adatokat is be tudna mutatni, amelyek illusztrálhatják a problémát vagy a Bizottság által hozott korrekciós intézkedéseket. Hozzáteszi, hogy különösen érdekelt lenne abban, hogy tájékoztatást kapjon azon esetek számáról és százalékos arányáról, amikor késedelmes fizetés történt, a ténylegesen bekövetkezett késedelmek mértékéről, az érintett összegekről és azokról az esetekről, amikor késedelmi kamatot fizettek.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a 2569/2006/WP panaszra vonatkozó véleményében a Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendeletének (1) (a továbbiakban: 2342/2002/EK, Euratom rendelet) 106. cikkére úgy hivatkozott, mint amely létrehozza a kamatfizetés alapértelmezett mechanizmusát.

E cikk eredeti változata a következőképpen rendelkezett:

„Fizetési határidők és késedelmi kamatok

1. Az esedékes összegeket attól a naptól számított legfeljebb negyvenöt naptári napon belül kell kifizetni, amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazott szervezeti egysége nyilvántartásba vette az elfogadható kifizetési kérelmet (...).

(...)

5. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidők lejártakor a hitelező a késedelmes fizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül kamatot követelhet (...).”

A 2569/2006/WP. sz. panaszra vonatkozó véleményében a Bizottság rámutatott arra, hogy ezért nem fizet automatikusan kamatot, hanem csak a hitelező kérésére.

Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa őt a késedelmi kamat fizetésének gyakorlati vonatkozásairól. Hozzáteszi, hogy különösen érdekelné, hogy a hitelezőket kifejezetten emlékeztetik-e arra a jogukra, hogy késedelmi kamatot követeljenek a késedelmes fizetés esetén.

Az ombudsman rámutatott arra is, hogy hasznos lenne tudni, hogy a kamatkövetelésre jogosult hitelezők közül ténylegesen hányan nyújtanak be ilyen követelést.

Végezetül az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a késedelmi kamat iránti kérelem benyújtásának szükségessége és a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belüli benyújtása nem tántoríthatja-e el egyes partnereit attól, hogy ragaszkodjanak jogaikhoz.

A Bizottság véleménye

Grybauskaité biztos által az ombudsman elé terjesztett véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

Előzetes megjegyzésként emlékeztetni kell arra, hogy a kifizetések határidejét a 2342/2002/EK rendelet, kivételesen pedig az ágazatspecifikus rendeletek határozzák meg.

A 2342/2002 rendelet 106. cikke értelmében a kifizetéseket az elfogadható kifizetési kérelem nyilvántartásba vételétől számított 45 naptári napon belül, illetve a szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződésekkel kapcsolatos kifizetések esetében 30 naptári napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik. A Bizottság szabványszerződései általában összhangban vannak a 2342/2002/EK rendeletben előírt határidőkkel.

Azon kifizetések esetében azonban, amelyek a szerződés, támogatási megállapodás vagy határozat értelmében jelentés vagy igazolás jóváhagyásától függnek (időközi és/vagy záró kifizetések), a határidő csak a szóban forgó jelentés vagy igazolás jóváhagyását követően kezdődik (2). Az Európai Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra külön szabály vonatkozik: a kifizetéseket két hónapon belül kell teljesíteni (3).

A Bizottság a 2005–2007 közötti időszakban javította teljesítményét a kifizetések számában és értékében, még akkor is, ha az átlagos késedelem nem csökkent jelentősen. Az alábbi táblázat összefoglalja a határidők lejárta után teljesített kifizetések (a továbbiakban: késedelmes kifizetések) jelenlegi helyzetét:

táblázat: a késedelmes fizetések száma és értéke; átlagos késés

	2005	2007
Késedelmes fizetések száma (4)	42.74%	22.57%
Késedelmes kifizetések értékben (5)	17.48%	11.52%
Átlagos késések (6)	49,13 nap	47,98 nap

A Bizottság teljes mértékben tudatában van annak, hogy be kell tartani a kifizetési határidőket. Megállapította a késedelmeket okozó okokat, mint például az igazoló dokumentumokra vonatkozó értékelési folyamat összetettségét, különösen az egyes esetekben külső szakértelmet igénylő technikai jelentések esetében, a kifizetési kérelmek pénzügyi és operatív ellenőrzései hatékony összehangolásának biztosítása során tapasztalt nehézségeket, valamint a felfüggesztések kezelését. Ezenkívül a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy megjósolja, mikor kerül sor a kifizetési kérelmek benyújtására, és így egyszerre több és néha egymással versengő prioritást is kezelhet.

A Bizottság számos lépést tett a késedelmes kifizetések elkerülése érdekében, mind igazgatási, mind jogalkotási szinten.

Igazgatási szinten a kifizetési határidők betartása teljesítménymutatóként került meghatározásra, különösen az EK költségvetésének nagy részét végrehajtó főigazgatóságoknál. Létrejöttek a késedelmes kifizetésekre és/vagy a kért kifizetésekre vonatkozó rendszeres jelentéstételt biztosító belső monitoringrendszerek. Egyszerűsítési kezdeményezésekre került sor a kifizetési kérelmek vizsgálati folyamatának felgyorsítása érdekében, mint például a könyvvizsgálói igazolások szélesebb körű használata, az elérendő eredmények vagy költségtípusok jobb meghatározása az elvégzendő ellenőrzések megkönnyítése érdekében. Rendszeresen sor kerül tudatosságnövelő intézkedésekre és a bevált gyakorlatok cseréjére is. Amint azt a fenti statisztikák jelzik, ezek az intézkedések már pozitív hatást gyakoroltak.

Jogalkotási szinten a Bizottság a 2342/2002/EK rendelet 2006 augusztusában és 2007 májusában elfogadott felülvizsgálatában (7) rendelkezéseket vezetett be az ilyen problémák kezelésére. Különösen a következő intézkedéseket kell kiemelni:

• A jelentés jóváhagyására és az ahhoz kapcsolódó kifizetésre vonatkozó egységes határidő alkalmazásának lehetősége. Ez a gyakorlat ösztönözni fogja a pénzügyi és működési szempontok párhuzamos vizsgálatát (8);
• az egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alkalmazásának megkönnyítése, elkerülve a szabványosított intézkedések/költségek időigényes és nehézkes ellenőrzését (9);
• maximális időtartam bevezetése a kifizetési kérelem elfogadhatóságának vizsgálatára (10);
• 2008. január 1-jétől a késedelmi kamat kifizetése automatikus, és főszabály szerint (11) már nem függ a kifizetési kérelem benyújtásától (12);
• Jelentés a költségvetési hatóságnak a fizetési határidők betartásáról és a felfüggesztési szempontok kezeléséről (13).

Ezen intézkedések eredményeit a következő jelentésekben fogják értékelni, amelyeket a Bizottságnak a költségvetési hatóság számára kell elkészítenie.

Ami a késedelmi kamatok kifizetését illeti, az Európai Bizottságnak 2005 és 2007 között korlátozott számú kérelemmel kellett foglalkoznia.

táblázat: Késedelmi kamat iránti kérelmek száma és a kamat összege

	2005	2007
Kérelmek száma	149, azaz 0,11%	136, azaz 0,16%
A kifizetett kamat összege	230 736,58 EUR	378 211,57 EUR

A késedelmi kamat fizetésére vonatkozó szabályokat a Bizottság által alkalmazott mintaszerződések és támogatási megállapodások egyértelműen meghatározzák. A kedvezményezetteknek ezért tisztában kell lenniük a késedelmi kamat igényléséhez való jogukkal.

A kamatfizetés iránti kérelmek nagyon korlátozott száma azt jelentheti, hogy a kedvezményezettek nem fordítottak kellő figyelmet a kamatigénylésre feljogosító rendelkezésekre, vagy szándékosan nem követelik azt, különösen, ha az összeg nem jelentős, vagy ha késedelmesen nyújtották be az igazoló dokumentumokat (14). Mindenesetre, amint azt fentebb jeleztük, 2008. január 1-jétől a kamatfizetésre főszabály szerint előzetes kérelem nélkül kerül sor.

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az általános helyzet folyamatosan javul, amint azt a statisztikai adatok is mutatják.

Ez a pozitív tendencia várhatóan folytatódni és javulni fog a Bizottság által elfogadott célzott intézkedések alkalmazásának eredményeként. A Bizottság úgy véli, hogy az új kötelezettségek, amelyek arra kötelezik, hogy automatikusan fizessen késedelmi kamatot, és évente tegyen jelentést a Parlamentnek a határidők betartásáról, elkerülhetetlenül erősítik az átláthatóságot, a hatékonyságot és az elszámoltathatóságot a határidők kezelése során. Ugyanakkor megerősítik a gazdasági szereplők egyéni jogainak védelmét, és megszilárdítják a Bizottság és az EK-alapok kedvezményezettjei közötti meglévő partnerséget.

Ez a két új intézkedés erőteljes ösztönzőt jelent, és lendületet ad a szilárdabb pénzgazdálkodásnak. Ezek folyamatos erőfeszítéseket tesznek szükségessé a Bizottság részéről annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen a magas szintű teljesítménynormáknak, értékelje eszközei hatékonyságát, és megfelelő korrekciós intézkedéseket hozzon az időben történő kifizetések biztosítása érdekében. A Bizottság szervezeti egységei teljes mértékben tudatában vannak ennek az új irányítási környezetnek, valamint annak, hogy jobb teljesítményt kell elérni az időben történő kifizetések tekintetében.

A fenti fejlemények fényében egyértelmű, hogy a Bizottság eltökélten törekszik e kihívások kezelésére, ami a piaci szereplők számára egyre vonzóbb partnerré teszi.

A HATÁROZAT

1 Az ombudsman hivatalból indított vizsgálata

1.1 Az Európai Bizottság által teljesített kifizetések időszerűségének kérdésére vonatkozó jelen vizsgálat egy korábbi vizsgálatot (OI/5/99/(IJH)GG) követ, amelyet 1999. december 3-án indítottak és 2001. február 16-án zártak le. A vizsgálatot lezáró határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság lépéseket tett a kielégítőnek tűnő probléma kezelésére. Hozzáteszi azonban, hogy fontolóra veszi egy új vizsgálat megindítását, ha a jövőben bebizonyosodik, hogy ezen intézkedések ellenére a Bizottság késedelmes kifizetése továbbra is komoly problémákat okoz. Hét évvel később, és tekintettel arra, hogy az ombudsmannak az elmúlt években számos üggyel kellett foglalkoznia, úgy tűnt az ombudsman számára, hogy lehetőség van új, saját kezdeményezésű vizsgálat indítására annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság milyen további intézkedéseket hozott e tekintetben, és hogy továbbra is fennállnak-e a kifizetések időszerűségével kapcsolatos, megfelelő jogorvoslatot igénylő problémák. Az ombudsman ezért 2007. december 14-én megindította a jelen vizsgálatot.

1.2 2008. március 25-én benyújtott véleményében az Európai Bizottság részletesen beszámolt a helyzetről és az e téren hozott intézkedésekről.

1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által szolgáltatott információkból az következik, hogy a késedelmes fizetés továbbra is komoly problémát jelent. Ezen információk szerint 2007-ben a Bizottság által teljesített összes kifizetés 22,57 %-a késedelmet szenvedett. Ez azt jelenti, hogy ötből több mint egy esetben történt késedelem. Azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagos késedelem 47,98 nap volt. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a 2007-es adatok azt mutatják, hogy míg a késedelmek az összes kifizetés 22,57%-át érintették, ezek a kifizetések a kifizetések összértékének csupán 11,52%-át tették ki. Úgy tűnik tehát, hogy a késedelmek különös problémát jelentenek a kis vagy viszonylag korlátozott összegű kifizetések esetében. Tekintve, hogy jogosnak tűnik azt feltételezni, hogy az egyes polgárok vagy kis- és középvállalkozások fizetési követelései általában ebbe a kategóriába tartoznak, a fizetési késedelmek különösen relevánsnak tűnnek azon személyek számára, akiknek a leginkább szükségük van védelemre a fizetési késedelmekből eredő negatív eredményekkel szemben.

1.4 Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet egyértelműen elfogadhatatlan, és jelentős mértékben és gyorsan javítani kell rajta.

1.5 Az ombudsman azonban örömmel állapítja meg, hogy úgy tűnik, az Európai Bizottság megértette a helyzet súlyosságát, és intézkedéseket hozott a probléma leküzdésére. Úgy véli, hogy azok az intézkedések, amelyekre a Bizottság ebben az összefüggésben utalt, mind az igazgatási, mind a jogalkotási szintet illetően, egyértelműen hasznosak, és valószínűleg javuláshoz vezetnek.

1.6 A közigazgatási intézkedéseket illetően az ombudsman úgy véli, hogy ebben az összefüggésben különösen fontos az Európai Bizottság azon döntése, hogy alkalmazottai teljesítményének értékelésekor mutatóként veszi figyelembe a kifizetési határidők betartását.

1.7 Ami a jogalkotási intézkedéseket illeti, különösen ki kell emelni az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (15) ("2342/2002/EK, Euratom rendelet") 106. cikke (5) bekezdésének módosítását. E rendelkezés módosított változata szerint 2008. január 1-jétől a késedelmes fizetések esetén automatikusan kamatot kell fizetni, amelynek kiszámítása „a fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó” időszakon alapul. Az ombudsman üdvözli ezt a változást. Véleménye szerint ez a lépés, amely egyértelműen a helyes irányba mutat, valószínűleg további erős ösztönzést jelent az érintett szolgálatok számára a fizetési késedelmek elkerülésére.

1.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy - amint azt az Európai Bizottság is hangsúlyozta véleményében - a rendelkezésre álló számadatok azt mutatják, hogy már történt javulás. Míg 2005-ben a Bizottság által teljesített összes kifizetés 42,74%-a késedelmet szenvedett, 2007-ben ez a szám majdnem a felére csökkent (22,57%, lásd fent). Jelentős, bár sokkal korlátozottabb javulás figyelhető meg a késedelmes kifizetések százalékban kifejezett összértéke tekintetében is, amely több mint egyharmadával csökkent (a 2005. évi kifizetések teljes összegének 17,48 %-áról 2007-ben 11,52%-ra). Hangsúlyozni kell azonban, hogy az eddig elért javulás egyértelműen viszonylagos. Az ombudsman nagyon meglepődött, és egyáltalán nem elégedett, amikor azt hallja, hogy 2005-ben, azaz több évvel a késedelmes fizetés problémájával kapcsolatos első vizsgálata után a Bizottság által teljesített kifizetések közel felét továbbra is késedelmek terhelték. Azt is meg kell jegyezni, hogy míg 2005 és 2007 között nyilvánvaló előrelépés történt az érintett kifizetések számát és értékét illetően, a késedelmek átlagos hosszát illetően alig tapasztalható javulás. Mindenekelőtt, és amint azt fentebb jeleztük (lásd az 1.3. pontot), a Bizottság által szolgáltatott számadatokból nem vonható le az a következtetés, hogy az eddig elért javulás kellően előnyös volt azon személyek számára, akiknek a leginkább szükségük van védelemre a fizetési késedelmek negatív hatásaival szemben.

1.9 Tekintettel azonban arra, hogy az Európai Bizottság által ebben az összefüggésben elfogadott számos intézkedés, különösen azok, amelyek a 2342/2002/EK rendelet módosítását eredményezték, viszonylag újnak tűnnek, az ombudsman úgy véli, hogy túl korai lenne értékelni ezeknek a helyzetre gyakorolt hatását. Az ombudsman véleménye szerint ezért a legjobb megoldás a jelenlegi vizsgálat lezárása és egy új, saját kezdeményezésű vizsgálat elindítása 2009 elején, amikor a Bizottság 2008. évi teljesítményére vonatkozó számadatok rendelkezésre állnak. E számadatok alapján az ombudsman ezt követően eldöntheti, hogy a Bizottság megtette-e a megfelelő lépéseket a kifizetések késedelme elleni küzdelem érdekében, vagy további intézkedésekre van szükség.

1.10 Hasznos lehet kiemelni, hogy ez a felülvizsgálat a 2342/2002/EK rendelet 106. cikke (5) bekezdése felülvizsgálatának hatásait is figyelembe veszi. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés második albekezdése úgy rendelkezik, hogy a kamat nem fizethető ki automatikusan, „ha az első albekezdés rendelkezéseivel összhangban kiszámított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t”. Ilyen esetekben kamatot kell fizetni a hitelezőnek "csak a késedelmes fizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül benyújtott kérelem alapján". Ezekben az esetekben a felülvizsgálat tehát nem eredményezett változást. Tisztességesnek tűnik azt feltételezni, hogy a polgárok vagy a kis- és középvállalkozások fizetési követelései általában ebbe a kategóriába tartoznak (16). A vizsgálatot megindító levelében az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a késedelmi kamat követelésének a késedelmes fizetés beérkezésétől számított két hónapon belüli benyújtása nem tántoríthatja-e el egyes partnereit attól, hogy ragaszkodjanak jogaikhoz. A Bizottság nem adott pontos választ erre a kérdésre. Ez a kérdés ezért a 2009 elején megindítandó új, saját kezdeményezésű vizsgálat részét fogja képezni. Az ombudsman véleménye szerint nem zárható ki, hogy a késedelmes fizetés negatív hatásainak alapos kezelése – különösen a polgárok, valamint a kis- és középvállalkozások tekintetében – szükségessé teheti a 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (5) bekezdésében előírt küszöbérték felülvizsgálatát.

2 Következtetések

2.1 A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a jelenlegi vizsgálatot le kell zárni.

2.2 2009 elején új saját kezdeményezésű vizsgálat indul, amikor rendelkezésre állnak az Európai Bizottság 2008-as teljesítményére vonatkozó adatok.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL 2002. L 357., 1. o.

(2) A 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (3) bekezdése értelmében a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő nem haladhatja meg a) a 20 naptári napot az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló egyszerű szerződések esetében, b) a 45 naptári napot az egyéb szerződések és támogatási megállapodások esetében, és c) a 60 naptári napot az olyan műszaki szolgáltatásokat vagy tevékenységeket érintő szerződések és támogatási megállapodások esetében, amelyek értékelése különösen összetett feladat.

(3) Lásd az Európai Regionális Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 87. cikkét (HL L 210., 25. o.).

(4) Az összes kifizetés százalékában kifejezve.

(5) Az összes kifizetés százalékában kifejezve.

(6) Nettó késések.

(7) A 2342/2002/EK, Euratom rendeletet legutóbb a 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom rendelet (HL L 111., 13. o.) módosította.

(8) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (3) bekezdése.

(9) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 181. cikke.

(10) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (1) bekezdése.

(11) Kis összegek (összesen legfeljebb 200 EUR) kivételével.

(12) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (5) bekezdése.

(13) A (módosított) 2342/2002/EK rendelet 106. cikkének (6) bekezdése.

(14) 2007-ben a teljes kamatösszeg több mint egyharmadát két energiaszolgáltatónak fizették ki.

(15) HL 2002. L 357., 1. o. (a legutóbb a 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom rendelettel [HL L 111., 13. o.] módosított rendelet).

(16) A 2008. június 1-jétől alkalmazandó kamatlábak alapján a 106. cikk (5) bekezdésében a kamat kiszámítására előírt maximális kamatláb 11,19% lenne. Feltételezve, hogy egy adott ügyben a késedelem megfelel a 2007-ben tapasztalt átlagos késedelemnek (azaz 47,98 nap), a hitelezőnek 10 000 EUR-t jelentősen meghaladó követeléssel kell rendelkeznie a Bizottsággal szemben ahhoz, hogy 200 EUR-t meghaladó kamatra legyen jogosult.