A panasz előzményei

1. A panaszos egy horvát nem kormányzati szervezet, amelynek célja, hogy pszichológiai segítséget és támogatást nyújtson a trauma, a kínzás és más emberi jogi visszaélések marginalizált áldozatainak.

2. 2015-ben „A kínzás áldozatainak rehabilitációjához nyújtott finanszírozás” elnevezésű uniós előkészítő intézkedés részeként az Európai Bizottság uniós finanszírozású támogatást nyújtott a panaszosnak egy olyan projekthez, amelynek célja a kínzás áldozatává vált menedékkérők és menekültek támogatása. A panaszos a projekt koordinátora volt, amelyet két másik projektpartnerrel, egy német nem kormányzati szervezettel és egy osztrák nem kormányzati szervezettel hajtottak végre.

3. 2020-ban, a projekt lezárását követően egy külső cég ellenőrizte a projektet a támogatás végleges összegének megállapítása érdekében. Megállapította, hogy a konzorcium által igényelt egyes költségek nem támogathatók.

4. 2021 júniusában a panaszos által szolgáltatott információk alapján a Bizottság beleegyezett abba, hogy felülvizsgálja az ellenőrök megállapításait [1], de továbbra is több mint 58 000 EUR összegű terhelési értesítést adott ki a panaszosnak mint a projekt koordinátorának.

5. 2021 júliusában a panaszos kifogásolta a Bizottság azon határozatát, hogy a tartozás teljes összegét behajtja tőle. Kifejtette, hogy az egyik projektpartner, amelynek a nem támogatható költségek többsége tulajdonítható, megtagadta, hogy a tartozás rá eső részét kifizesse a panaszosnak. A Bizottság azt válaszolta a panaszosnak, hogy a támogatási megállapodás értelmében a projekt koordinátoraként a panaszos megkapta a támogatás teljes összegét, és így felelős az esedékes összegek visszafizetéséért [2].

6. A Bizottsággal folytatott további levelezésében a panaszos azt állította, hogy kifizette a terhelési értesítés egy részét, beleértve az adósság rá eső részét és az egyik projektpartnertől kapott részt. A panaszos azonban kijelentette, hogy nem rendelkezik a szükséges forrásokkal ahhoz, hogy kifizesse a tartozás fennmaradó összegét, amely annak a projektpartnernek tudható be, amely megtagadta, hogy kifizesse a részesedését a panaszosnak. Megkérdezte a Bizottságot, hogy a fennmaradó összeget több részletben is ki tudja-e fizetni. Kifejtette, hogy nehézségekbe ütközik a projektpartnerével szembeni jogi fellépés során. A panaszos továbbá megkérdezte a Bizottságot, hogy be tudja-e hajtani a tartozás fennmaradó összegét közvetlenül a szóban forgó projektpartnertől.

7. A Bizottság azt tanácsolta a panaszosnak, hogy a részletfizetési kérelem elbírálása során kezdje meg a tartozás fennmaradó összegének visszafizetését. A Bizottság arról is tájékoztatta a panaszost, hogy vizsgálja annak lehetőségét, hogy közvetlenül a szóban forgó projektpartnernek adjon ki visszafizetési felszólítást.

8. 2022 márciusában a panaszos ismét felvetette aggályait a Bizottságnak, de ennek ellenére kis részletekben megkezdte a tartozás fennmaradó összegének visszafizetését.  

9. A panaszos elégedetlen volt a helyzettel, és 2022 augusztusában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

10. Az ombudsman vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a Bizottság az érintett projekt ellenőrzését követően hogyan törekedett a nem támogatható költségek visszafizettetésére. Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy írásban foglaljon állást a panaszos kérelmeiről, nevezetesen a tartozás fennmaradó összegének részletekben történő megfizetésének lehetőségéről, valamint a Bizottság azon lehetőségéről, hogy a tartozás fennmaradó összegét közvetlenül a szóban forgó projektpartnertől szedje be.  

11. A Bizottság 2022 decemberében válaszolt az ombudsmannak, és békés megoldást javasolt, amelyet megosztott a panaszossal.

Megoldás az ombudsman vizsgálatával összefüggésben

12. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság többek között kifejtette, hogy a támogatási megállapodás [3] értelmében a „kedvezményezettek”„egyetemlegesen felelősek”.[4] Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy kedvezményezett nem fizeti meg a tartozást, a Bizottság a kapott hozzájárulás értékéig közvetlenül behajthatja a tartozást a többi kedvezményezettől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben a projektkoordinátor pénzügyi nehézségekkel szembesül, az egyetemleges felelősségre vonatkozó rendelkezés automatikusan alkalmazandó. A tartozás fennmaradó összegének a többi kedvezményezettől való behajtásához a Bizottságnak bizonyítékkal kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy a panaszos mint a projekt koordinátora fizetésképtelenség miatt felhagyott a kifizetéssel.

13. A Bizottság megjegyezte, hogy mivel a panaszos továbbra is kis összegű kifizetéseket teljesített, és a tartozásból rá eső résznél többet visszafizetett, úgy tűnt, hogy a tartozás fennmaradó összege még mindig behajtható a panaszostól. Ezért a Bizottság nem talált okot arra, hogy a pénzeszközöknek a többi projektpartnertől való visszafizettetésére vonatkozó rendelkezésre támaszkodjon.

14. A Bizottság azonban elismerte, hogy bár a panaszosnak meg kellett volna védenie magát a többi projektpartnerrel szemben, és ezért jogilag felelős volt a helyzetéért, az is „mélyen igazságtalan volt, hogy egy uniós támogatás társkedvezményezettje nem tartja be kötelezettségvállalásait, és lehetővé teszi, hogy a támogatás koordinátora túlzott pénzügyi felelősséget vállaljon”. A Bizottság ezért jelezte, hogy nyitott arra, hogy „békés megoldást” találjon. Kijelentette, hogy ahhoz, hogy aktiválni tudja a támogatási megállapodás egyetemleges felelősségre vonatkozó rendelkezését, bizonyítékot kell kapnia arra vonatkozóan, hogy a panaszos nem tudott többet fizetni, mint amennyit már kifizetett. Ezen információk alapján a Bizottság közvetlenül az érintett projektpartnernek adna ki visszafizetési felszólítást a tartozás fennmaradó összegére vonatkozóan.

15. Az ombudsman megosztotta a Bizottság válaszát a panaszossal, és a panaszos benyújtotta a Bizottságnak a kért dokumentumokat.

16. 2023 júniusában a Bizottság végleges határozatot fogadott el az ügyben. Arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos által benyújtott dokumentumok bizonyítják, hogy nem képes kifizetni a tartozás fennmaradó összegét. A Bizottság ezért visszavonta a visszafizetési felszólítást, és újat bocsátott ki a szóban forgó projektpartner számára a tartozás fennmaradó összegére [5].

Az ombudsman értékelése

17. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy az adósság fennmaradó összegét közvetlenül behajtja attól a projektpartnertől, amelynek nem támogatható költségek voltak tulajdoníthatók.

18. Mivel a Bizottság által javasolt békés megoldás eredménye sikeres volt, és a Bizottság a kívánt eredménynek megfelelően törölte a panaszos adósságának fennmaradó összegét, az ombudsman azzal a következtetéssel zárja le az ügyet, hogy azt rendezték.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet [6]:

Az ügyet a Bizottság rendezte.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Tina Nilsson, az ügyviteli osztály
vezetője

Strasbourg, 2023. 24.

[1] Az ellenőrök kezdetben több mint 126 000 EUR nem támogatható költséget állapítottak meg. 

[2] A támogatási megállapodás II.26.1. cikke és II.26.3. cikkének c) pontja

[3] A Bizottság által használt terminológia szerint az uniós támogatásokból finanszírozásban részesülő szervezeteket „kedvezményezetteknek” nevezik.

[4] II. cikk A támogatási megállapodás 26.3. pontjának c) alpontja.

[5] A fennmaradó tartozás csaknem 28 000 EUR volt.

[6] Ezt a panaszt az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatával összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték.